Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-08 / 57. szám

PÉNTEK, 2002. MÁRCIUS 8. •AKTUÁLIS» 3 MIÉP-fórum Mindszenten A parasztság érdeke Ötvenmilliót kapott a szentesi motorgarázs Aláaknázták a vagont Ráfért a korszerűsítés a MÁV Rt. szentesi motorgarázsára, amelyet még 1928-ban építettek. Bár Makra Zoltán vezetésével a Jendrassik György Gépészeti Főnökség mindig is - mint mondani szokás - haladt a korral, azaz a telephelyen sokat adtak a technikaiműszaki modernizációra, de a mostani fejlesztés eredményeként megint nagyot léptek előre, juhász Gyula, a MÁV Rt. gépészeti szakigazgatója és Farkas Sándor országgyűlési képviselő avatta fel csütörtökön a mintegy negyven méter hosszú aknát, amely a motorkocsik és a mozdonyok javításánál tesz nagy szolgálatot. A beruházás mintegy ötvenmillió forintba került, amelyet a MÁV költségvetéséből fedeztek. Makra Zoltán jelentősnek mondta a fejlesztést, már csak azért is, mert ilyen nagy összeget évtizedek óta nem költhettek a munkafeltételek korszerűsítésére. A most birtokba vett úgynevezett oldalaknás vizsgálócsatorna nélkül ma már egyetlen motorkocsit vagy mozdonyt sem lehet megbízhatóan javítani. A szentesi szakembereknek pedig legalább kilencven ilyen masináról kell gondoskodniuk, amelyek nemcsak Csongrád-, hanem Békés- és Bács-Kiskun megyéből érkeznek. A Kurca-parti település motorgarázsában eddig négy kisebb akna volt, de ezek meglehetősen elavultak. Az új gépészeti berendezés - amelynek a generálkivitelezője a Szentesi Vasútépítő Kft. volt - két hónap alatt készült el, és az oldalaknás csatornán egyidejűleg három Bz motorkocsit tudnak vizsgálni. Makra Zoltán lapunk érdeklődésére elmondta: a Jendrassik György Gépészeti Főnökség dolgozóinak annyit jelent az új létesítmény, mint egy családnak a saját háza felépítése. A berendezés persze nemcsak a kollektíva munkafeltételeit javítja, hanem az utasok biztonságát is szolgálja, mert az alapos vizsgálat után a motorkocsik és mozdonyok még megbízhatóbbak lesznek. Műszaki hiba biztosan nem akadályozza az utazóközönséget abban, hogy idejében az úti céljához érjen. A szentesi gépészeti gárdát eddig is az ország legjobbjai között tartották számon, állította Juhász Gyula. Hozzátette: biztosan jó helyre került az ötvenmillió forint a MÁV beruházási keretéből. B. I. Juhász Gyula gépészeti szaldgazgató és a vendégek alulról is megnézték a negyven méter hosszú aknát. Fotó: Tésik Attila Július 3-7. között rendezik meg a Szeged Expót az új helyszínen Iparággá válik a vásárszervezés A plakátok türelmesek sulyok erzsebet A népeknek nem tetszenek a plakátok. Erre abból lehet következtetni, hogy számosan telefonálnak, küldik az sms-eket, még levelet is írnak. Azt állítják, a plakáterdő ronda, fölösleges, szennyezi a környezetet. Azaz azt állítják, hogy ízlésrombolásra költjük a pénzünket, a választók a szívükben már úgyis döntöttek (ebben egyetérteni látszanak a telefonálók a kormányfővel), végül pedig pluszpénzbe fog kerülni a plakátszemét eltakarítása, a kandeláberek újrafestése. S ezen a végponton mintha megvilágosodna a telefonáló, gyorsan hozzáteszi: vagy arról van szó, hogy csak azért ragasztanak amúgy tiltott helyre, mert X cégtől meg is rendelték már az újrafestést1 Sok ez, mondom, nem kéne ennyire elrugaszkodni a valóságtól. Az a helyzet, hogy választási kampány van, az meg plakátok nélkül nem megy, egyébként pedig igazuk van a franciáknak és az szégyellje magát, aki rosszra gondol. Beszéljünk inkább a nőkről, javaslom, nem eltúlzott kreativitással a telefonálónak, mire ő megfogadja a tanácsot és itt megismételhetetlen szavakkal szövi bele a szövegébe közvetlen hozzátartozómat, aki kétségtelenül nő volt. Durvaság van - teszem le a kagylót, és eléggé fel vagyok dúlva, hiszen nincs nap, amit meg lehetne úszni viszonylag konszolidált szövegekkel. Úgy néz ki, hogy egyik szavában mindenki arról szaval, hogy ne legyen durvaság a másik szavával pedig belegázol a másik érzékenységébe. És most egyáltalán nem a politikusokról beszélek. Hanem a sokakról. Vagy mégis a pohtikusokrólí Akik mintát adnak sokaknak, közvetlenül vagy áttételesen 1 A szakmai tétel az, hogy minél fmsztráltabb valaki, annál agresszívebb. De ennyi embernek gátlódott volna a határozott célra irányuló tevékenysége, s lett volna kellemetlen, bénító élménye ? Szabad ország szabad polgárainak ? Netán még az is előfordulhat, hogy magát a választást érzékelik számosan (még mindig vagy már megint) az akaratuk útjában álló gátnak ? Minek a cécó, amikor minden úgy jó, ahogyan van ? Mindenesetre a plakát könnyű célpont. Nem szól vissza. A kiállítás- és vásárszervezésre alapított Kamara Expo Kft., valamint Szeged új vásárvárosa első ízben július 3-7. között mérettetik meg a piacon. Ekkor rendezik meg a Szeged Expót a június végére elkészülő, Hangár névre keresztelt vásárterületen, a Kereskedő közben jelentették be egy tegnapi sajtótájékoztatón a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál (CSMKIK). A Kamara Expo Kft.-t 2001. december l-jén alapította 3 millió forintos alaptőkével a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - mondta Rill Ágnes ügyvezető igazgató. Ezt követően rövid időn belül kiderült: „egyedül nem megy", valamennyi, a vásárszervezésben érdekelt szegedi cégre, a magántőkére és az önkormányzatra is szükség van, továbbá nélkülözhetetlen az alaptőke-emelés is. A kft. törzstökéjét a napokban emelik 30 millió forintra, mivel további négy belépővel, a szegedi önkormányzattal, a Gellért és Fiai Consulting, a Városkép és a Mac-Line Hungary Kft.-vei szaporodott a tagok száma. A kamara és a Városkép 26-26, Gellérték és az önkormányzat 22-22, a Mac-Line 4 százaléknyi tulajdonhányaddal bír majd. - Az elképzelésekhez azért csatlakozott a Városkép Kft., mert nem láttuk értelmét a piac megosztásának - fejtette ki Nyúl Zsolt ügyvezető. - Mint ahogy annak sem láttuk értelmét, hogy a privatizáción átesett Városkép olyan kiálk'tások szervezését vállalja fel, amelynek nincs helye, hiszen a Mars tér alkalmatlannak bizonyult. A szervezők tervei ezen a ponton találkoztak Gellért Ákoséval, aki akkor már rendelkezett a Kereskedő köz volt nagykereskedelmi raktárainak tulajdonjogával, s azok felújításába kezdett. Azért, hogy a vidék legnagyobb, konferenciák és kiállítások rendezésére alkalmas vásárközpontját építse fel - parkolókkal, kiszolgáló létesítményekkel, korszerű beléptetőrendszerrel. Gellért azt hangsúlyozta, a vásárszervezés Szegeden iparággá válhat. Tímár László, Szeged gazdasági alpolgármestere szerint a városnak elemi érdeke, hogy vására kül- és belföldről egyaránt idevonzza a tömegeket. Deh Zoltán, a Mac-Line Kft. ügyvezetője cége eddigi kapcsolatainak köszönhetően keleteurópai kiállítók jelenlétét garantálta. Mint ahogy Horváth Lajos, a kamara ügyvezetője szerint a CSMKIK is kapcsolatrendszerét vetheti latba a vásárok sikere érdekében. F. K. A magyar mezőgazdaság megmentése, nemzeti sorskérdésünk címmel tartott előadást Győri Béla agrármérnök, a Magyar Igazság és Elet Pártja szóvivője a szerda esti mindszenti lakossági fórumon. A szóvivő kiemelte beszédében, hogy a magyar föld nem eladó, sem most, sem később. Győri Béla élesen bírálta az MSZP és az SZDSZ mezőgazdasági politikáját, és azt a tarthatatlan állapotot, amely jórészt a mai ellenzéknek „köszönhetően" az egész ágazatot jellemzi. Mint hangsúlyozta: a kisgazdapárt széthullását követően a Fidesz sem tudta megállítani az eddigi folyamatokat, mert túlzottan meg akar felelni az uniós elvárásoknak. A szóvivő kijelentette, hogy a MIÉP vállalja a képviselet nélkül maradt parasztság érdekeinek megjelenítését. Győri Béla hangsúlyozta: „Nem vagyunk semmilyen gazdálkodási forma ellen, de egyértelműen a családi gazdaságok elterjedésében látjuk a jövőt". Külön szólt arról, hogy „a magyar föld nem eladó", sem most, sem 3 vagy 7 év múlva, sem 25 év múlva. Győri Béla szerint ez nemzeti megmaradásunk legfőbb záloga. Végül szólt arról, hogy a magyar feldolgozóipart szándékosan elsorvasztották, ezért minden támogatást meg kell adni annak újbóli talpra állításához, és magyar kézben való megtartásához. Ezt olyan szövetkezeti formában képzelik el, ahol a terményt a gazdák dolgozzák fel és értékesítik. Kovács László, a MIÉP vásárhelyi képviselőjelöltje ez alkalommal mutatkozott be a választóknak. SZ.A.1. Lungo Drom-találkozó Vásárhelyen Munka és tanulás - A cigányság idáig csipkerózsikaálmát aludta, de most felráztuk belőle - foglalta össze az elhangzottakat Irhás József, a Csongrád Megyei Cigány Önkormányzat elnöke csütörtökön, a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Vásárhelyen tartott megyei tanácskozásán. Lázár János, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje a tanulás és a munka lehetőségének megteremtéséről szólt. A romák felemelkedésének kulcsát a cigány értelmiség kialakulásában látta, továbbá a romák arányának csökkentését a munkanélküliségi adatokban. Lukács Mihály, a szervezet választmányának elnöke hangsúlyozta: az országban körülbelül 50-60 ezer tagja és 576 tagszervezete van a Lungo Dromnak. - Ez azt jelenti, hogy a roma szavazatoknak immár súlya van - jelentette ki. Véleménye szerint a romakérdést nem lehet egyetlen választási ciklus alatt megoldani. Generációnyi időre lesz szükség ahhoz a szemléletváltáshoz, amely elengedhetetlen - nemcsak a többségi társadalomban, hanem a romák között is. SZ. A. I. i-es ZfiBlfi b ABLAKRENDSZER DÉL-ALFÖLDI VEZÉRKÉPVISELETE CSÚCSMINŐSÉG KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL • KÖMMERLING Elismerések az agrárkutatásért MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. igazgatója, Frank József még 1989-ben egymillió forintos adományával hozta létre azt az alapítványt, amely a mostoha körülmények közé került agrárkutatást támogatja. A Frank-Helianthus Közhasznú Alapítvány kuratóriuma elbírálta a tavaly kiírt pályázatra beérkezett dolgozatokat. A díjazott pályamunkák készítőinek odaítélt elismeréseket március 7én adták át a Gabonakutatóban. Első díjat nyert Linc Gabriella és Kocsy Gábor, akik az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében dolgoznak. A második díjat Antal Zsuzsanna és Kredics László, a Szegedi Tüdományegyetemen működő akadémiai mikrobiológiai kutatócsoport két munkatársa, valamint Kozma-Bognár László, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatója kapta. Harmadik díjban részesült az MTA budapesti Növényvédelmi Kutatóintézetének három munkatársa, Almási Asztéria, Láday Miklós és Szécsi Árpád. Különdíjat kapott Mikulás Ildikó, valamint a Gabonakutatóban dolgozó Komoróczy Rudolf, Bartók Tibor, Sági Ferenc és a ceglédi GYKFI Kht. kutatója, Surányi Dezső. Csecsemőt bántalmazott a nővér Folytatás az 1. oldalról Bemutató táram: , Csongrádi sgt. 35. Tel.: +36 62 540-400 Fax: +36 62 540-401 E-mail: tiszablak@deltav.hu Tekulics Péter: - A csecsemő arcán a reggel szolgálatot átvevő nővér kék foltokat látott. A véraláfutások az arc erőteljes megszorításának a következményeként jöhettek létre. Az éjszakai műszakban szolgálatot teljesítő nővér ellen azonnal fegyelmi eljárást indítottunk, állásából felfüggesztettük, s várjuk az időközben megindult bírósági eljárás végét. Amikor a szülők visszahozták a kicsit, az azonnal elvégzett vizsgálatok az alkar törését, illetve a jobb lábszár egyik csontjának repedését igazolták, amelyek ellátása azonnal megtörtént. Hogy a sérülések hol és mikor keletkezhettek, annak eldöntése a hivatalos szakértői vizsgálat feladata. A szülők rendszeresen visszahozták a gyermeket ellenőrzésre, kontrollvizsgálatokra. Sérülései tökéletesen, maradványtünetek nélkül gyógyultak. Nóra édesapja elmondta: a vizsgálat megállapítása szerint az ápolónő öltöztetéskor, etetéskor durvábban bánt a gyermekkel, és vélhetőleg megszegte a foglalkozási szabályokat. A kislány szerencsére nem szenvedett súlyos egészségkárosodást. Tekulics Péter: - Az általam eddig ismert és elfogadott tények alapján azt mondhatom, aki bármilyen fokban és formában visszaél a beteg gyermek, a beteg ember kiszolgáltatottságával, annak nincs helye az egészségügyben. Sajnos ezeket a szomorú eseményeket biztonsággal megelőzni, kizárni gyakorlatilag lehetetlen, hiszen az emberekbe nem látunk bele, így aztán mi is meglehetősen kiszolgáltatottak vagyunk. Végezetül csak egyet szeretnék kérni mindenkitől. Munkánkat ne az ilyen és ehhez hasonló ritka esetekből kiindulva ítéljék meg, hanem az alapján, hogy a sok-sok év során hány ezer, tízezer beteg gyermeknek adtuk vissza egészségét. Kecskés Ákos, N. Szilvia védőügyvédje elmondta, ügyfele kitart álláspontja mellett, amely szerint nincs semmi köze a gyermek sérüléseihez. A gyermek átfogó orvosi vizsgálaton esett át, mielőtt arcsérülései miatt szülei hazaszállították. Elképzelhetetlen, hogy a gyermeket vizsgáló gyakorlott orvos ne vette volna észre az alkartörést, és a lábszárcsont-repedést. N. Szilvia és ügyvédje is úgy véli: a sérülések nem a kórházban keletkeztek. KÉRI BARNABÁS-OLÁH ZOLTÁN