Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-07 / 56. szám

6 -MEGYEI TÜKÖR­CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁRCIUS 7. Gyanús borítékok a levelek között BUDAPEST (MTI) Tizenkét gyanús fehér port tartal­mazó borítékot találtak Budapes­ten, a XI. kerületi, Fehérvári úti postaépület bontójában - tájékoz­tatta az MTI-t szerda este az Or­szágos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság sajtóügyeletese. Elmondta: a máskülönben este nyolc óráig nyitva tartó postát 19.32 órakor be­zárták, és az ügyfeleket nem enged­ték be az épületbe. - A borítékok­kal nem érintkező postai alkalma­zottakat elküldték, a postabontó munkatársai késő este az épület­ben tartózkodtak. Az ügyeletes el­mondta: a Fővárosi Polgári Véde­lem Veszélyhelyzet Felderítő Cso­portja a helyszínre érkezett, ahon­nan elhozták a gyanús port tartal­mazó borítékokat, amelyeket vizs­gálat céljából átadnak az ÁNTSZ illetékeseinek. Nyolcadik végére a mongol fővárost is elérné gyalog Sok millió lépés az iskoláig Folytatás az 1. oldalról Annamari szülte mindig sötétben gyalogol, mert napfölkelte előtt in­dul és napnyugta után ér haza. A két felnótt persze dupla akkora tá­volságot tesz meg, mint a lány. Hiszen ők Petróczból vissza is jön­nek a tanyára, majd este ismét a gyerek elé mennek. Néha még a kis unokahúg, Ale­xandra is velük battyog. Az ötéves kislány szórakoztatja őket a ho­mokos pusztán és az erdőn átve­zető úton. A csöppség szinte kifogy­hatatlan a szóból. Rengeteget me­sél, ráadásul a történetek többsé­gét ő találja ki. Az öttömösi isko­la igazgatója, Utasi István úgy dön­tött, hogy filmet készít a sétákról. Napokig kísérte a kis csapatot, közben kamerájával rögzítette a lépéseket. Ki is számolta, hány ki­lométert tesz meg Annamari, mi­re elballag a suliból. Egy tanévben kétszáz szorgalmi nap van, vagy­is a lány nyolcadik végére mintegy 13 ezer, pontosabban 12 ezer 800 kilométert gyalogol. Ez Óttömös és a mongol főváros, Ulánbátor közöt­ti távolság. A kicsi lány mostanra már túl van az első ezer kilométeren... KORMOS TAMÁS Egy tanár emlékezete Vasárnap, délelőtt 10 órakor emlé­keznek egykori tanítványai, barátai Balogh Imrére, a vásárhelyi Bethlen gimnázium legendás tanárára, szü­letése 80. évfordulója alkalmából. Az iskola első emeletén elhelyezett emléktáblánál beszédet mond: Fenyvesi Félix Lajos költó. Ahol nem négyzetméterrel mérik a forintot Szobafestőből lett postás Jól emlékszem, sok-sok évvel ez­előtt megkérdeztem egyik isko­lánk nyolcadikosait, merre visz az útjuk. Sokan mondták, szobafes­tők lesznek. Miért? Pofonegyszerű feleletet kaptam: mert ott négy­zetméterrel mérik a forintot. A Makóhoz csatolt kicsi Rákos főut­cáján ez jutott eszembe, amikor Szántó Sándor postai kézbesítővel hozott össze a szerencse. Talán csak pedagóguséknál szá­mít hűtlenségnek a pályaelhagyás, holtig tartó önváddal párosítva, más szakmáknál természetes. - Az volt a baj, hogy rengetegen lettünk szobafestők annakidején. Annyit már nem bírt cl a piac. - Mi húzta a postához 1 - Nem tudom. Édesanyám is postán dolgozott, de határoznom magamnak kellett. - Rákost most is falunak mond­ja, aki itt lakik. Egy jó postás be­lelát a faluba. - Ebben a kicsi utcában majd­nem mindenki nyugdíjas már. Mindig ugyanabban az időben szoktam ideérkezni, számon tart­ják, és kijönnek az autóhoz. - Arra is emlékszem, mekkora vihart kavart annakidején a pos­taládák kihelyezése. Ha jól tu­dom, támpontnak nevezi a hiva­tal. - Valóban támpont, de Rákoson nincsen belőle egy se. A tanyákon igen, mert a sáros utakon nem jár­hat az autó. - Magam is lázadoztam a pos­taládás kézbesítés ellen, abból ki­indulva, hogy az egyetlen kap­csolattartó szál is elvész a tanyai ember mellől. Akár áldásnak ve­szem, akár átoknak, hogyan ma­radhattak ki belőle az itteniek 1 - Úgy tudom, ők kérték, hogy így legyen. - „Szakmai" a kérdés: miért haragszik minden kutya a postás­ra1 - Téved. Nem mind haragszik. De hogy az miért haragszik, ame­lyik ki nem állhat bennünket, azt nem tudom. - Mivel szelídítette meg azo­kat, amelyek nem akarják szét­szedni a kerítést1 - Semmivel. Amelyik megbarát­kozik, jó, amelyik nem, hát nem. - Ha postás lennék, teleraknám a zsebemet kockacukorral, vagy csontot hoznék a legnagyobb csa­hosolaiak. Mérges embereket is adománnyal lehet megszelídíteni. - Nem próbáltam, de azt hi­szem, nem sokat sikerülne megté­ríteni közülük. HORVÁTH DEZSŐ Nyugdíjat hozott a rákosi postás Daróczi Imrénének. Fotó: Gyenes Kálmán Gyűjtse Ön is a N VA SARNAPI V www.vasarnapreggel.hu DÉLMAGYARORSZÁG II ÉVFOLYAM. 9 SZÁM ÁRA: 76 FORINT 2002 MÁRCIUS 3. laf bejeit és NYERJEN 9 moo Március 10. és április 7. közölt megjelenő lapszámok iejlécéböl gyűjtsön össze 4 különbözőt dátumút! A laplejeket zárt borítékban küldje be címünkre: Vasárnap Reggel-játék, 6740 Szeged, Pl. 153. Beküldési határidő: április 10. A beküldök között kisorsolunk: 1 mobiltelefoni 1 vezetékes telefont 1 rádiós ébresztőórát ..hogy legyen Un ü jól informált méj VASÁRNAP Reggel is Kárpáti Dezső, a Ki nyer ma ? szegedi bajnoka Aid csak nyerni tudott Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben - csendül fel a rádiós ve­télkedő szignálja. A szegedi Kár­páti Dezső eddig negyvennyolc­szor hallhatta élőben a műsor fel­konferálását, és negyvennyolcszor meg is nyerte a vetélkedőt. Kárpáti Dezső szerint bizonyos életkor szükséges ahhoz, hogy va­laki vállalni merje, hogy jelentke­zik a Ki mit tud? versenyére. Az­tán persze szükséges egy kis bátor­ság, pimaszság, stílusérzék és sze­rencse is. Napra pontosan tudja, mikor vett részt először és leg­utóbb a megmérettetésen. - Az utóbbit azért tudom, mert szeret­ne az ember még néhányat játsza­ni, meg azért, hogy mikor jelent­kezhetek legközelebb. Mert van olyan írott és íratlan szabály, hogy két hónapon belül nem lehet újra vetélkedni. A többi alkalom vala­hogy kimegy a fejemből - meséli Kárpáti Dezső. Lassan megint itt az ideje, hogy jelentkezzen, hiszen legutóbb december 17-én járt az Astoriában, és azóta már bőven eltelt a két hónap. Mint meséli, 1980-ban, az első alkalommal sem izgult. „Annak idején az érettségi­re is ugyanezzel a hideg nyuga­lommal mentem be. Egyébként sem vagyok drukkolós típus." TUdását rádióból és saját leme­zeiből szerezte. Fiatal korában az édesapja sokat hallgatta a rádiót, így az operetteket, operákat, szim­fóniákat korán megkedvelte. Má­ra körülbelül ezer hanglemezt gyűj­tött össze, melyek egy részét éppen a Ki nyer mában nyerte. A kedven­cein már olyanok a barázdák, mint tavaszi szántás után a magyar ta­laj - jegyzi meg mosolyogva. A műsorban nyert már koncert­jegyeket, lemezeket, pénzjutalmat. Mégsem ezért jelentkezik. „Koráb­ban kíváncsi voltam, hogy az idő Kárpáti Dezső százszázalékos. múlásával mennyire válok feledé­kennyé. Aztán megnyugodtam, hogy azok a melódiák, melyeket egyszer már megjegyeztem, nem mennek ki a fejemből" - mondja. Kárpáti Dezső fotózni is nagyon szeret. Büszke arra, hogy a ma­gyar közélet jó néhány alakjáról készített fényképet, Dávid Ibolyá­tól kezdve Habsburg Ottóig. „Ezzel Fotó: Miskolczi Róbert is az édesapám fertőzött meg, aki egyszerű iparosember volt, de a kenyérkereseten kívül ezer dolog érdekelte. Autodidakta módon, ba­rátok segítségével tanulgattam a fotózás fogásait. Igyekszem a szép dolgokat fényképezni, nem szeret­ném a nézőt frusztrálni - arra ott vannak a pletykalapok." PATARICZA KATA

Next

/
Thumbnails
Contents