Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-07 / 56. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁRCIUS 7. "AKTUÁLIS" 3 CENTRUMBAN AZ IFJÚSÁG Új helyzetet jelent a választások előtt, hogy a MIÉP bejelentette, több mint száz képviselőjelöltjét visszaléptetné a Fidesz javára ­jelentette ki szegedi sajtótájékoztatóján Kupa Mihály. A Centrum Párt elnöke leszögezte: a találgatások ellenére pártja egyik politikai erővel sem tárgyal hasonló lépésről. Hozzátette: száz jelöltjük már megszerezte a választásokon való induláshoz szükséges ajánlószelvényeket. Kupa Mihály bemutatta a hét Csongrád megyei körzetben induló centrumos képviselőjelöltet, Pászti Ágnes megyéi elnök pedig vázolta a párt ifjúsági programját. Szeretnek bennünket KISIMRE FERENC A cím mögé lehet, hogy egy kérdőjelet is oda kellett volna biggyesz­tenem. Nem tettem. Egyszerűen azért, mert most, legalább is eb­ben a pillanatban, úgy érzem, egyes határszomszédaink valóban a legnagyobb megértéssel viseltetnek velünk szemben. Tavaly, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a kedvez­ménytörvényt, gyakorlati megvalósítására bizony sokan borúlá­tással tekintettek. Ismerve szomszédaink belpolitikai helyzetét, az elmúlt években irántunk való viszonyulásukat, a józan érté­kelések azt mondatták velünk, hogy a Kárpátalján és a Délvidé­ken élő magyarság számára nem sok jót hoz majd az új jogsza­bály. Az ukrán merevség, amely elsősorban a nyelvtörvények szigorúságában és a magyarországi iskolai tankönyvek kizárásá­ban nyilvánult meg, jogos alapot adott e feltételezésre. A másfél évvel ezelőtt bekövetkezett jugoszláviai demokratikus fordulatot követően mind inkább felerősödő nacionalizmus (délvidéki ma­gyar diákok elleni tettlegességek, egy ismert szabadkai magyar is­kola iskolaigazgató bántalmazása stb..), szintén azt sugallta, hogy komoly vitáink lesznek déli szomszédunkkal. Nagy örömünkre ez nem következett be. Sót éppen ezek az or­szágok adják a legtöbb támogatást a náluk működő státusirodák­nak. Ukrajnában, Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója például kijelentette, hogy „nincs és nem is lesz semmilyen aka­dálya a státustörvény végrehajtásának, mivel az ukrajnai megye vezetése üdvözöl és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a kárpátaljai magyarok támogatására irányul". Jugoszlá­viában pedig immár a fővárosban nyitottak státusirodát, melyet az ottani önkormányzat is támogat. Elsőként pedig a '80-90-es évek egyik legnépszerűbb jugoszláv színésznője, a magyar nem­zetiségét mindig szilárdan valló Ras Éva igényelt magyarigazol­ványt. (Jugoszláviában egyébként a két hónap alatt 34 ezer 544­en kérelmezték ezt az okmányt.) Mindezt azért említettem, mert például másik két szomszédunk - Románia és Szlovákia - a kezdetben erőteljesen, később vala­mivel mérsékeltebben támadta e jogszabályt. Elsősorban a mun­kavállalással kapcsolatos kitétele vált aggályossá számukra. (Ez különben a honi politikai porondon is komoly pengeváltásra adott okot.) Az akkori megnyilatkozásokat visszaolvasva, most az a benyomásom, hogy szomszédaink arra gondoltak: hamaro­san munkaerőhiány lép fel náluk, mert mindenki Magyarország­ra jön majd dolgozni. Nos, e tézisük nem állta meg a helyét: Ma­gyarországon eddig mindösszesen három (azaz: 3) külföldi mun­kavállalót alkalmaztak a magyarigazolvány felmutatásával. Csong­rád megyében pedig egyet sem. Most értelemszerűen fel kell tennem a kérdést: ezek után ők is szeretnek majd bennünket 1 Lehet. Ipari parkot alakítanak ki a nagy múltú Szegedi Konzervgyár területén Együtt él a Paprikával Hátrányban a kisebb pártok Folytatás az 1. oldalról Jóllehet a Szabad Demokraták Szövetsége eddig hat képviselőjelöltet állított az egyéni választókerületek­ben (kivételt jelent a 3-as, szegedi körzet), megyei listájukat szerdáig még nem vette nyilvántartásba a területi választási bizottság. Négy párt, a Fi­desz-MDF, az MSZF) a Munkáspárt és a MIÉP vi­szont már felállította a 18-18 fős megyei listát. A területi listákon szereplők közül egyébként többen egyéniben is megméretik és megmérettetik magu­kat a választásokon. A pártok egyébként csak akkor állíthatnak terü­leti listát, ha két egyéni képviselőt regisztráltatnak a megyében. Országos listát pedig csak az a párt ál­líthat, amely legalább hét megyei hstát igazolt. Ed­dig még csak a Fidesz-MDF, az MSZP és a Munkás­párt tudott országos listát állítani. Az FKGP eddig csak a 7-es, makói választókerü­letben tudott jelöltet állítani, Dán János személyé­ben. Kérdésünkre, miért haladtak, haladnak las­sabban az ajánlószelvények gyűjtésével, Pancza Ist­ván megyei elnök elmondta: sokan az FKGP nevé­ben gyűjtötték a kopogtatócédulákat egy bizonyos körzetben, hogy aztán más pártnak adják oda azo­kat. A megyei elnök nem árulta el, melyik válasz­tókerületben éltek vissza a jelölőszelvényekkel. ­Nem akarok ebből cirkuszt csinálni, s nem fordu­lok a választási irodához, mert úgyis összeszedjük a meghatározott számú kopogtatócédulát - fogalma­zott a megyei elnök. Pancza közölte, hogy a héten négy, a jövő hét elején pedig két egyéni jelöltjük re­gisztráltatja magát, és a megyei listát is felállít­ják. A legújabb kisgazda-botránnyal kapcsolatosan, mely szerint 40-50 FKGP-jelölt fontolgatja, hogy visszalép, ha Torgyán József nem zárja ki a koalíci­ót a szocialistákkal, Pancza közölte: Torgyán már ki­zárta a koalíció lehetőségét, és Csongrád megyében senki sem gondolkodik azon, hogy visszalép a kép­viselőjelöltségtől. SZABÓ C. SZILÁRD Nem láttak magyarigazolványt Magyarigazolvány felmutatásával még nem jelentkezett egy munka­vállaló sem a Csongrád Megyei Munkaügyi Központban. Ezt sza­kértők azzal is magyarázzák, hogy a három hónapos munkavállalás le­hetőségét leginkább a még csak ez­tán elkezdődő, szezonhoz kötött mezőgazdasági munkák idején használhatják ki leginkább a ro­mán állampolgárok. Am a roham elmaradásában más okok is közrejátszanak - kaptuk a tájékoztatást Vladiszavlyev And­rástól, a munkaügyi központ igaz­gatójától. A legtöbb munkaerőt ke­reső cég és vállalkozó ugyanis hosszabb távra szeretne embere­ket alkalmazni, ebben az esetben pedig az ügymenet a hagyományos módszerekkel zajlik. A munkavál­laló megkeresi a munkaügyi köz­pontot, bejelenti munkaerőigényét, amelyet 60 napon belül kell meg­újítani. A külföldi állampolgár fog­lalkoztatása iránti kérelem elbírá­lását megelőzően a munkaügyi köz­pont megvizsgálja, talál-e megfelelő magyar munkanélkülit az állás be­töltésére. Amennyiben hazai je­lentkező nincs a munkára és az egyéb jogszabályi feltételek is telje­sülnek, kiadják a maximum egy­éves időtartamra szóló munkavál­lalási engedélyt a külföldinek. Ta­valy Csongrád megyében közel 1400 munkavállalási engedélyt kaptak külföldiek, ezzel a szám­mal a térség a 3-4. helyen áll a ki­adott engedélyek száma alapján. Természetesen nemcsak egy év­re lehet munkavállalási engedélyt kérni, hanem például idénymun­ka esetén ennél rövidebb időtar­tamra is. A kedvezménytörvény alapján pedig csak évi három hó­napra engedélyezhető a munka­vállalás. A kedvezménytörvény szerint munkára jelentkezők szá­mára most majd annyival egy­szerűbb lesz az ügyintézés, hogy nem kell kivárniuk azt a 30 napot, amíg a munkaügyi központ utána néz, akad-e az idénymunka el­vállalására esetleg magyar mun­kanélküli is. Hogy mennyire nem él még a kedvezménytörvény, arra jó példa egy megyei eset. Egy vállalkozó nemrégiben mezőgazdasági idény­munkára 150 munkást keresett a központon keresztül. A munka­ügyi központ tehát először a ma­gyar munkavállalókat kereste meg, s talált is ötven érdeklődőt. A fenn­maradó 100-as keretet pedig kül­földiekkel töltötte fel, a rájuk vo­natkozó általános szabályok alkal­mazásával adta ki az engedélye­ket. Egyikük sem rendelkezett ma­gyarigazolvánnyal . F.K. Negyedik hónapja termel a konzervgyár, ám a versenytársakkal nem egymaga veszi fel a harcot a piacon: termelési kooperációt kö­tött a másik szegedi „konzervnagyhatalommal", a Szegedi Papri­ka Rt.-vel. Együttműködési megállapodás kö­ti össze a Szeko 2001 Rt.-t, vagy­is a Szegedi Konzervgyárat a Sze­pával, a Szegedi Paprika Rt.-vel. Mint ahogy azt Háló Páltól, az rt. igazgatóságának elnökétől meg­tudtuk: a vezetés nem látta értel­mét annak, hogy két szegedi kon­zervgyártó cég egymással mér­kőzzön meg az amúgy is nehéz helyzetben lévő hazai feldolgozó­iparban. A két társaság közösen szerzi be az alapanyagot - a Szepa tulaj­donosától, a Pick Rt.-tői -, a gyár­tó kapacitást az igényeknek meg­felelően csoportosítják át hol az egyik, hol a másik üzem javára, s közösen tárgyalnak a keres­kedőkkel, nagy áruházláncokkal is. így, a kölcsönösen kedvező megállapodás révén mindkét cég eredményesebben dolgozhat. Amennyiben úgy hozza az élet, a konzervgyári dolgozókat „köl­csönadják" a Paprikának, ha for­dul a kocka, akkor a „szepások" teljesítenek Rókuson. Jelenleg ép­pen 15 „paprikás" alkalmazott egészíti ki a Szeko százfős stábját. A két cég vezetése hetente ül össze közös termelési tanácskozásra, amelyen az ütemezésről egyez­nek meg. Mindkét gazdasági társaság megtartotta hagyományos termé­keit, sőt a Szeko 2001 Rt. sikere­senvezette be a piacra Szefi (Sze­gedi Finomságok) és Klasszik el­nevezésű termékcsaládját. Ráadá­sul a konzervgyár hatalmas hű­tőiben még bértárolást is végez Pick számára. „A konzervgyár termel, nem küldtünk el senkit, és olyan sem fordul elő, hogy ne engednénk be az embereket az üzembe" - cá­folta a pletykákat Háló Pál. Továb­bá az sem igaz a Szeko 2001 Rt. igazgatóságának elnöke szerint, hogy az egymilliárd forintért a vá­rosi önkormányzattal közösen megvásárolt 17 hektáros terü­letből már egy részt értékesítettek volna. Annyira nem, hogy március kö­zepén a Gazdasági Minisztérium­hoz ipari park pályázatot adnak be, s amennyiben nyernek, leg­alább nyolc-tíz cég betelepülésére számíthatnak. Köztük lesz való­színűleg egy lengyel konzervdo­bozgyártó vállalat is, ami évi 5-6 milliárd forintos termelési érték­ben gondolkodik, és ami újabb előnyöket hozhat a konzervgyár számára. Az ipari park cím megszerzését követően a konzervgyár a maga három és fél hektárnyi területével csak egyike lesz a többi betele­pülőnek. Az új cégek - természe­tesen a megfelelő infrastruktúra kialakítása után - bérleti díjai hozhatják meg azt a bevételt, amelyből a Magyar Fejlesztési Banknak a hátralévő több mint 700 millió forintos vételárat tör­leszthetik. (Mint emlékezetes: több mint 300 millió forint kész­pénzt fizetett a Szeko 2001 Rt. a banknak.) Háló Pál nem titkolta, a kon­zervgyártás nem tartozik manap­ság a legnyereségesebb iparágak közé. Az iparipark-megoldással azonban folytatódhat a termelés is. Az éves árbevételi terv melles­leg 2 milliárd forint. FEKETE KLÁRA Ha az élet úgy hozza, a dolgozókat is kölcsönadják. Fotó: Schmidt Andrea Kupa Mihály Vásárhelyen Panaszáradat a fórumon Nem volt piacos nap a szerda Vá­sárhelyen, mégis valamivel több mint százan voltak kíváncsiak a Centrum Párt csarnokos kam­pánynyitójára, és Kupa Mihály pártelnökre. A vásárhelyiek többségében olyan kérdésetet tettek fel a Cent­rum Párt elnökének, melyre in­kább csak Szuromi István or­szággyűlési képviselőjelölt tudott válaszolni. Az érdeklődök közül Szabó Dá­niel először a közvéleményt fog­lalkoztató Washington Post-ügyről kérdezett, majd elmondta: vál­toztatni tellene azon, hogy Vásár­helyen politikai ellenségnek te­kintik, azokat, akik nincsenek egy állásponton a „nagy szellem­mel". Némethné arról beszélt, hogy nem olyan jó Vásárhely, mint ahogy azt az elhunyt polgármes­ter elhitette az emberekkel. Kupa Mihály erre reagálva elmondta: 3-4 évvel ezelőtt sokat járt a vá­rosban, s az a benyomása, hogy akkor sokkal jobban érezték ma­gukat itt az emberek. Egy magát meg nem nevező férfi azt pana­szolta, hogy az 50 százalékos rok­kantak igencsak nehéz helyzet­ben vannak, számukra nem se­gélyt, hanem munkát kellene ad­ni. Ferenczi Lászlóné a helyi köz­üzemi számlák nagyságát sokall­ta, kijelentve: valódi munkahe­lyek kellenének a városban, hogy megéljenek az emberek. A közön­ség soraiból többen szóvá tették, hogy az alacsony kamatozású hi­teleket sem tudják felvenni la­kásépítésre, mert a munkáltatók csak 3-5 hónapra szóló szerződé­sekkel foglalkoztatják őket. B. K.A. Kupa Mihály: Az a benyomásom, 3-4 évvel ezelőtt jobban érezték magukat a vásárhelyiek. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents