Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-06 / 55. szám

SZERDA, 2002. MÁRCIUS 6. • AKTUÁLIS" 7 Töröknéék öten élnek havi ötvenezer forintból Ingatlanpiac - biztosításokkal Az etikai kódexet, s a hozzá tartozó szakmai útmutatót vitatta meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szolgáltatási kollégiumának ingatlangazdálkodási szekciója tegnapi, szegedi ülésén. A mintegy 3500 tagot számláló szakmai szövetség pillanatnyilag a legnagyobb létszámot képviselő szerveződés az MKIK-n belül mondta el Hampel Tamás, a szekció elnöke. A szegedi tanácskozáson azt határozták el a résztvevők, hogy tárgyalást kezdeményeznek a biztosítókkal az ingatlanszolgáltatók felelősségbiztosításával kapcsolatban, valamint szorgalmazzák a tagok minőségbiztosítási rendszerének kidolgozását. Nem tartozott a szekcióülés napirendjéhez, ám a hazai ingatlanpiac reprezentánsai most sem tudtak szó nélkül elmenni olyan témák mellett, mint a szakma felhígulása, s az ingatlanüzletben érdekeltekre vonatkozó kormány- és tárcaszintű rendeletek módosítása. Hampel Tamás azon meggyőződésének adott hangot, hogy tiltással nem szabad távol tartani új vállalkozók belépését az ingatlanpiacra. Szerinte változtatni kellene az oktatáson, a háromfokozatú elméleti képzést például akár 3-5 évig tartó gyakorlati időszaknak kellene követnie. Csak azok az irodák igazolhatnák le a leendő ingatlanforgalmazók gyakorlati idejét, amelyek korábban auditáltatták magukat. F. K. Új cégek is bemutatkoznak a szegedi egyetem hetedik állásbörzéjén Egy idegen nyelv ismerete alapvető követelmény Van aki a karriert, van aki a megélhetést keresi. Fotó: Schmidt Andrea Megnyílt a Szegedi lüdományegyetem hetedik állásbörzéje, amelyen két napon keresztül egyebek mellett gyógyszergyárak, informatikai, élelmiszer- és vegyipari vállalatok, biztosítótársaságok mutatkoznak be a munkát kereső érdeklődőknek. A tavalyi egyetemi állásbörze után úgy tűnt, az akkori tizenöt cégnél többet nem lehet bezsúfolni a seregszemle hagyományos helyszínére, a Szegedi Tüdományegyetem aulájába. Az idei börze szervezői azonban most minden négyzetmétert kihasználva húsz vállalatnak állítottak standot. Többségük már a korábbi évek rendezvényein is megjelent, vannak azonban olyanok, amelyek idén mutatkoznak be először az érdeklődőknek. A nyíregyházi székhelyű Szabolcs Gabona Rt. képviselői azért jöttek el Szegedre, mert itt olyan élelmiszer-technológusokat képeznek, akikre a cégnek is szüksége van. Nagyon ritka, hogy egy társaság konkrét állást ajánl a fiataloknak, így a nyírségi cég is pályakezdő programját kínálja az érdeklődőknek, akik ennek részeként három hónapos próbaidőt is eltölthetnek valamilyen munkakörben. Az rt. marketing-előadója, Szalka Orsolya elmondta, hogy leendő munkatársaiktól a szakmai felkészültségen kívül rátermettséget és jó kommunikációs készséget várnak el. A munkavállalók kiválasztásában elvárt további lényeges szempont a nyelvismeret. - A végzettség után a cégek második kérdése az, milyen idegen nyelven beszélünk. S ha nem tudsz azon a nyelven, amit az adott vállalatnál elvárnak, már nem is érdemes tovább kérdezősködni - osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Anita, aki a szegedi egyetem munkaügyi kapcsolatok szakján végez ebben az évben. Évfolyamtársa, Magdolna egy adatlapot tart a kezében, amit az egyik standon kapott, hogy töltse ki. Mivel azonban elfelejtett önéletrajzot hozni magával, úgy döntött, másnap visszajön és azzal együtt leadja az űrlapot. így bekerül a cég adatbázisába, és reménykedhet, hogy őt is behívják meghallgatásra, ha új munkavállalókat keresnek. Az állásbörzén elsősorban az orvosok, a gyógyszerészek, a vegyészek, a biológusok, a közgazdászok, a jogászok és persze az informatikusok iránt a legnagyobb a kereslet, a tanárjelöltek számára pedig külön adatbázisból kínálnak állásokat. Csaba és Mihály már szereztek egy közgazdasági programozó diplomát, és most közgazdász szakon tanulnak Olyan informatikai cégnél dolgoznának szívesen, amely nem követel tőlük többéves tapasztalatot, ellenben külföldi tanulmányi lehetőséget biztosítana számukra. Az informatikai cégek között is van új szereplője a börzének: a díszterem közepén standot állító, indiai Tata Consultancy Services tavaly nyáron jelent meg Közép-Európában, budapesti székhellyel. A szegedi egyetemen végzett képviselője, Németh Lénárd kétféle érdeklődőt különböztet meg: aki karriert akar befutni és aki megélhetést keres. Saját tapasztalata alapján állítja, hogy a végzett informatikusok Szegeden alig találnak állást, ezért a legtöbben Budapestre mennek dolgozni. HEGEDŰS SZABOLCS Habsburg Ottó: Eduard Benes a rossz géniusza - Tény, hogy lesznek olyan gazdasági problémák, amelyeket az integráció hoz majd a felszínre. Véleményem szerint azonban Magyarországon kiváló a munkamorál, s a magyarok már többször is bizonyították ilyen esetekben, hogy a megpróbáltatások még nagyobb teljesítményre sarkallják őket. Ezért bízom a sikerben. -Az utóbbi időben - éppen a csatlakozás kapcsán - a nyilvánosság előtt sokat foglalkoznak a Benesdekrétummal. Voltaképpen mi a jelentősége ma ennek az 57 évvel ezelőtt hozott csehszlovák kormányrendeletnek ? - Egyik oldalra az Európai Unió alaptörvényét kell helyeznünk, a másikra pedig a Benes-féle dekrétumokat. Ezeket ugyanis egymás mellett nem lehet elképzelni! A dekrétum ellentétben van az európai alapelvekkel. Nem értem, hogy például Zeman, cseh miniszterelnök miért tett ártó kijelentéseket ezzel kapcsolatban. Úgy érzem, jó, hogy egyesek erre reagáltak... - Ön személyesen is ismerte az egykori csehszlovák államfőt ? - Őt nem ismertem. Csak harcoltam ellene, sokat... Másokat ismertem a kormányában, akik rendes emberek voltak! Mint például Jan Masáryk. Benes a „rossznak a géniusza"! Ma már ismeretes a Sztálinnal és Molotowal folytatott beszélgetéseinek a tartalma. Magatartásával saját népének is kárt okozott. Egyébiránt eszes, aktív politikus volt, de minden cselekedetét a gyűlölet vezérelte, mert nem tudta leküzdeni extrém nacionalizmusát! - Végezetül: elnök úr miben látja csatlakozásunk előnyeit1 - Mindenekelőtt abban, hogy ez a lépés biztonságot jelent nekünk. Számomra Európa, magyar szempontból, először is biztonsági kérdés, utána gazdasági. A tőke mindig „gyáva". Ha béke van, akkor a tőke is „megtalálja" az útját. Példa erre Szeged, amelyet a Nagy Víz után, éppen a békeidőkben építettek ilyen csodálatossá, ma is vonzóvá. Ezért én amellett vagyok, hogy minél több országot vegyünk fel a következő körben az EU-ba, hiszen akkor erőteljesen kitoljuk a szabadság határát kelet felé, annál nagyobb a biztonságunk- mondotta lapunknak adott nyilatkozatában Habsburg Ottó, a Páneurópai Mozgalom elnöke. KISIMRE FERENC Kétnapos látogatást tett Szegeden a napokban Habsburg Ottó, a Páneurópai Mozgalom elnöke Regina hercegnővel együtt. Az idős, de rendkívül vitális és hazánk érdekeit mindenkor kiválóan képviselő politikus exkluzív interjút adott lapunknak. - Elnök úr, milyen pozíciót foglal el Magyarország az EU<satlakozás jelenlegi időszakában ! - Úgy érzem, nagyon jó helyzetben vagyunk, mert a tárgyalást folytató politikusaink szakemberek is egyben, adottságaink pedig kiválóak, hiszen a magyar tudósokat, kutatókat, szakembereket Európa-szerte megbecsülik. Kultúránk pedig egyre ismertebbé válik más nemzetek számára is. Én az elsők közé sorolom Magyarországot a csatlakozásra várók ranglistáján. -A csatlakozás után is lesznek gazdasági nehézségeink, hiszen idomulni kell a közösség normáihoz. Ón szerint ezt miként tudjuk majd átvészelni? - Magyarország legkésőbb 2004-ben tagja lesz az Európai Uniónak... Fotó: Schmidt Andrea Egy régi típusú vásárhelyi parasztház udvarán állunk, szemben a felfalazott veranda bejáratával. Közvetlenül a háttérben gabonatároló magasodik. Az udvar szegényes, de tiszta benyomást kelt, hátunk mögött düledező melléképület. A főépület ajtaja nyitva, belépünk. A hosszú hajú, bőrdzsekis, markáns megjelenésű fiatalember, a családgondozó kopogtat a belső ajtón. Nincs válasz. Próbálkozik még vagy kétszer, aztán hangos „Jó napot! "-tal benyit. Alacsony mennyezetű, főgerendás helyisébe lépünk. Török Lászlóné fogad minket, egy törékeny, megviselt arcú asszony, zavart mosollyal az arcán. Túri Csaba, a vásárhelyi Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársa körülbelül egy éve jár Törökékhez. Ezt megelőzően, kényszerűségből, egyetlen szobában összezsúfolódva élt a hattagú család. Egyetlen esztendő alatt lakhatóvá tették az épületet, bevezették a villanyt; mosógépet, hűtőszekrényt, bútorokat szereztek, lebontottak egy omlásveszélyes melléképületet, most pedig meszelést terveznek. Miközben végignézzük a kis ház három helyiségét, a családgondozásról kérdezem Török Lászlónét. - A családgondozó sokat segít nekünk, és egyáltalán nem szigorú válaszolja. Persze a családgondozó nem is kényszerítheti a családot semmire, legfeljebb figyelmeztethet tetteik következményeire. - Néha erélyesen kell fellépnünk - mosolyog Túri Csaba. Arra céloz, hogy sokszor nehéz rávenni a családokat egy-egy lépésre. Életvezetési tanácsokat adunk: járassák a gyerekeket iskolába, keressenek munkát. Segítünk nekik felkutatni a munkahelyet és a szociális jellegű támogatásokat, tájékoztatjuk őket a legújabb lehetőségekről és még sok egyébről. Sajnos, nem mindig fogadják el a családok az együttműködést. Pedig értük vagyunk - tárja szét a kezét, de a hangja nem keserű. Azért vannak sikerélményeink is - jegyzi meg. Ebbe a csoportba tartoznak Törökék is. Az asszony elmondja: válófélben van, úgyhogy egyedül kell eltartania öt gyermekét. Havonta körülbelül 50 ezer forintból élnek. Mégis: igaz, hogy szegényes, de lakható otthont sikerült teremteniük - lényegében a semmiből. Mindig megfogadták a csaakarja vitetni a családból. Holott nekünk éppen az a feladatunk, hogy a családban tartsuk a gyerekeket. Ezért vagyunk. Segítünk kitágítani a család lehetőségeit, hogy méltó körülményeket biztosíthassanak a gyermekeik számára magyarázza. Kizárólag akkor kell javasolniuk a gyermeknek a családtól való elszakítását, ha súlyosan veszélyeztetve látszik annak értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése. Ilyen intézkedéshez igen alapos ok szükséges. - Ezek már nagyon kirívó esetek - mondja. Egyébként Túri Csabának érezhetően tekintélye van a családtagok előtt, látni, hogy nemcsak megjelenése, hanem az elmúlt egy éven át végzett munkája is tiszteletet parancsol. Miután elköszönünk Törökéktől, a teológus végzettségű fiatalember beszél a családgondozás másik oldaláról is. - Nap mint nap találkozni a szegénységgel, rászorultsággal, családi tragédiákkal nagyon nehéz. Ha hosszú időt töltesz el ezzel a munkával, könnyen kiéghetsz. Elhivatottság nélkül - mondja saját magát is biztatva - neki se fogj! SZALONTAI ATTILA ládgondozó tanácsait, így jutottak például a bútorokhoz, meg ingyenes ebédhez. - Nem ez az általános. Sőt: inkább ez a kivétel - bólogat Túri Csaba. Sok család nem igényli a segítségét. Jó néhány esetben a szülők bizalmatlanok: azt hiszik, a családgondozó a gyerekeket el Fotó: Tésik Attila Az édesanya ebédet főz a családnak.