Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-30 / 75. szám

SZOMBAT, 2002. MÁRCIUS 30. • AKTUÁLIS.« 3 A vállalkozó levonult, amit az érintettek eltérően magyaráznak Vita a patinás Virág körül A Kis Virág teljes felújítását a Gy & Gy Kft: végezte, illetve végeztet­te. Az építési vállalkozás ügyve­zető igazgatója, Gyalog Nándor la­punknak elmondta: jóllehet a Kis Virág rekonstrukciós munkála­taiban szorította őket a határidő, a külső munkáktól a belső átala­kításokig mindennel elkészültek, így 2001. június 3-án a cukrászda bérlője megnyitotta a Kis Virágot. Az átalakítás és korszerűsítés vé­geztével, ha késve is, de kifizették a beruházók a vállalkozást. A Kis Virág bérlője és a Nagy Vi­rág tulajdonosa, az Első Ingatlan­hasznosító és Ingatlanforgalmazó Kft. december végén kezdte el a Klauzál téri patinás cukrászda és kávéház felújítását. A százmillió fo­rintosra becsült beruházás föld­munkákkal kezdődött. Ennek so­rán a Gy & Gy Kft. és alvállalko­zói először az ötszáz négyzetméte­res pincéből - a megfelelő belma­gasság elérése miatt - mintegy 800 köbméter földet és sittet termeltek ki. A következő munkafázisban megerősítették az alapot és szige­telték a helyiséget, ahol majd rak­tárakat és hűtőkamrákat működ­tet a cukrászda üzemeltetője. Su­dár Ferenc brigádvezető elmondta, hogy hihetetlen munkakörülmé­nyek között, sárban és vízben áll­va, kézi erővel termelték ki a föld nagy részét. Február végén fejezték be a munkát, bérüket azonban a mai napig nem fizette ki a fővál­lalkozó. - Gyalog Nándor azt mondta nekünk, hogy abban a pil­lanatban kifizeti az 1 millió 200 ezer forintot, amint megkapta a Az eddigi kivitelező levonult a területről. Jelenleg áll a munka. pénzt a tulajdonostól. Gyalog nem kívánt nyilatkozni lapunknak ar­ról, hogy megbízójával és alvállal­kozójával mekkora összegről „vitat­koznak", de azt ehsmerte, hogy anyagi természetű vita robbant ki közte és a tulajdonos között, ami­nek következtében levonult a terü­letről. Az Első Ingatlanhasznosító és Ingatlanforgalmazó Kft. ügyvezető igazgatója, György Attila viszont cá­folta, hogy anyagi viták miatt sza­kítottak a Gy & Gy Kft.-vei. György elmondta: azért váltottak kivitelezőt, mert az új munkafolya­mat - a földszinti részek belső áta­lakítása és felújítása - már más építtetőt kíván. Egyébként is ­hangsúlyozta -, Gyalog Nándorral Fotó: Gyenes Kálmán csak a földkitermelésre és a pince szigetelésére szerződtek. György közölte, hogy az ügy kizárólag a be­ruházóra és a kivitelezőre tarto­zik, nem pedig a város lakóira. Je­lenleg várják a műemlékvédelmi felügyelet engedélyét, hogy elkezd­hessék a munkát a felső szinten. A tervek szerint júniusban nyitnak. SZ. C. SZ. Ünnepi készülődés: sonkák a pácban Mi mindent hoz a tapsifüles? Bár a háziasszonyok zöme igyek­szik minél hamarabb túl lenni az ünnep előtti bevásárláson, a nyúl­cipőt még mindig nem kell felven­ni, senki nem marad le semmiről. Legalábbis ezt üzenik a sonkával, tojással és csokinyulakkal megra­kott pultok. Bármerre járunk, kis üzletben, piacon vagy a hipermarketekben, mindenütt bőséges kínálattal talál­kozunk. Az árakban nincs lénye­ges különbség, ám vásárolni az üz­lettípushoz illően másképp kell. így a piacon illik pár forintot leal­kudni a tojás árából, míg a belvá­rosi „szalonhentesnél" azt veszik leginkább jó néven, ha nem sokat válogatunk, s nem tartjuk fel a sort. Általános tapasztalat, hogy öt­hat húsféleségnél több nem kerül ki az akciós táblákra: a hagyomá­nyos kedvencből, a kötözött füstölt sonkából fogy a legtöbb, ez 1000­1200 forint közötti áron kapható. Mi fér a húsvéti kosárba? 1,5 kg füstölt sonka 1.800,­Ft 30 db tojás 540,­Ft 1 kg fonott kalács 350,-Ft Torma, majonéz 500,-Ft Ásványvíz, üdítő 1.000,­Ft Csokinyuszi - 200 g-os 5 db 1.500,­Ft Csokitojás 10 db 300,­Ft 10 ü sör 1.300,­Ft Szalvéta, tojásfesték, egyéb 500,­Ft Locsolókölni 2 üveg 400,­Ft Összesen 8.190,-Ft A füstölt tarja ára 1200-1300 fo­rint között változik, a csülkök pe­dig 600-800 forintos kilónkénti áron kelletik magukat. A sonka alapanyaga persze szárnyas is lehet, ez egyre keresettebb, igaz jóval drá­gább is, mint sertésből készült tár­sa. A pulykasonka ára füstölve, pácolva kilónként 1200-1800 fo­rint. Bár minden áru gusztusos és jó minőségű, az igazi csemege ke­vés, ezért az árak okolhatók. A csirkemellsonkák és készre sütött pástétomok ára kifejezetten magas, ezért a hentesek ezekből nem tar­tanak. Tojásból ilyenkor az országban több tízmilbót vesznek a háziasszo­nyok. Az üzletekben kapható dobozos tojás sokak szerint meg­bízhatóbb, na nem a frissessége miatt, hanem mert a csomagolá­son fel kell tüntetni a benne lévő áru méretét és súlyát. E szerint választhatunk 50 grammnál ki­sebb, „S" méretűt, s van 73 grammnál súlyosabb XL-esnek szá­mító tojás is. A piacon ez senkit nem érdekel, ott a jó tojás darab­ja 18-21 forint, s a sárgája na­rancsszínbe hajlik. A keres­kedőknek hiába mondja az em­ber, hogy a muftiknál már 15 fo­rintért is van tojás, azt mondják, akkor tessék náluk venni. S ha már piac, akkor nyuszi, de a gye­rek, a jószág is jobban járna, ha a meglepetés csokiból lenne. Az élőnyulak darabjáért ötszáz forin­tot kérnek, míg a kis tenyérnyi ap­ró csokinyúl 25 forint. O. K.K. Húsvéti nyuszi -KISIMRE FERENC A ketrec aljához lapult fehér tapsifüles fejét két mellső lába közé szorította, piros szemeiből a rettegés áradt. O volt az első húsvéti nyuszi, amellyel idén találkoztam. Szegeden, a Szent István téri pi­acon, a zsibárusok között haladva lóbálta őt kicsiny ketrecével együtt feltehetően újdonsült gazdája. Időnként rá-ránézett, kons­tatálta, hogy a csöppnyi állatka ott lapul a kalitkában, azután ha­ladt tovább a troliváró felé, hogy valamelyik külvárosi panelrenge­tegbe hazavigye a húsvéti nyulat. E villanásnyi utcai képet azért idéztem, mert az általam megkér­dezett emberek legtöbbikének a húsvét ünnepéről ez jutott az eszébe. Meg a főtt tojás, a sonka, a kolbász, az ecetes torma, a má­kos guba, azután a locsolkodás, a piros tojás, a sárga nárcisz, a fe­hér és lila jácint, a locsoló versike... Igen, ezek azok a külső jegyek, amelyek „díszítik" ezt a szép ün­nepet. A húsvét belső tartalma azonban ennél jóval több. A keresz­tény/keresztyén világ számára húsvét - Jézus Krisztus keresztre fe­szítése által - a megváltás ünnepe. S ez az ünnep lelki-szellemi fe­szültségben tartja a hívő világot Jézus dicsőséges jeruzsálemi be­vonulásától (a virágvasárnaptól), az utolsó vacsorán át, egészen a nagypénteki tragédiáig, amikor a Golgotán keresztre feszítették a Megváltót. Azután következnek a megkönnyebbült öröm pillana­I tai: a világ tudomást szerez Krisztus feltámadásáról. A Jeruzsálem \ melletti arameus nevű Golgota-domb tehát egyfelől a megalázta­l tás, a szenvedés, a kín szimbóluma, másfelől a megbizonyosodás, L-uz öröm, a lelki katarzis kiteljesülése. Ebbe az ünnepbe „csöppentünk bele " hát, s most néhány napig benne is leszünk. Mert ünnepelni azért szeret hívő és nem hívő egyaránt. Szeretjük, ha ilyenkor-az alkalom szakrális jellegén túl - legalább rövid időre együtt láthatjuk szeretteinket, meglátogat­hatjuk barátainkat, vagy vendégeket fogadhatunk. Ebben a roha­nó világban, amikor az emberek egymással már alig váltanak „élő" szót (utóvégre, pótolja az internet a kommunikációnak e formá­ját is), a szomszédolás, a bejelentetlen baráti látogatás mára már kiment a divatból, szívünk mélyén azért szeretjük, ha legalább az ünnepek alkalmat adnak - az elmúlt időkben még honos - egy­egy ilyen érintkezési formának is. A mai nap tehát pihenéssel telik. (Kivételt képeznek persze a há­ziasszonyok, alak e „szabad" szombati napon kedvükre járhatják a piacot, az üzleteket, utána felköthetik a kötényt és megfőzhetnek három napra...). Akit hite és meggyőződése, vagy netán évtizedek­re visszanyúló szokása arra sarkall, hogy menjen el a templomba, vegyen részt a szentmisén vagy az istentiszteleten, elmegy. Mások pihenhetnek, tévézhetnek, kártyázhatnak, kirándulhatnak, s ezer­nyi elfoglaltságig találhatnak maguknak. Hétjön a család férfitag­jai - miközben szorgalmasan ismételgetik a locsolórigmusokat ­előveszik a sötét öltönyt, s elindulnak a szokásos locsolókörútra. Ahol már várják őket a hajadonok, asszonyok, nagymamák. Aztán szépen elcsendesül minden (remélhetőleg kevés alkohol­mérgezéssel), keddtől pedig beköszöntenek a dolgos hétköznapok. Engem akkor már csak egy dolog foglalkoztat: mi lesz azzal a meg­szeppent, piros szemű, fehér nyuszival 7 Az egyetem és a város MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi egyetem klinikáinak és az önkormányzat egészségügyi intéz­ményeinek együttműködésére vo­natkozó szándéknyilatkozatot írt alá tegnap a városházán Mészá­ros Rezső rektor és Bartha László polgármester. A dokumentum előz­ménye, hogy az elmúlt év végén a kórháztörvény elfogadásával je­lentős változások történtek az egész­ségügyi intézmények működésé­ben. Ezt követően a Szegedi Thdo­mányegyetem orvoskarának taná­csa elfogadott egy vitaanyagot a vá­rossal való együttműködésről. A szándéknyilatkozatot azzal a céllal írták alá, hogy javuljon a Sze­geden és környékén, valamint a dél-alföldi régióban elő emberek az egészségügyi ellátásának színvona­la. Az ezen a területen dolgozók számára tervezhető, tisztes megél­hetést nyújtó élctpálya-modellt kí­vánnak kidolgozni. Az együttműkö­dés az intézmények gazdaságos és a hatékony működtetését is előtér­be helyezi. A szándéknyilatkozatban felso­rolt célok elérése érdekében orvo­sokból, közgazdászokból és jogá­szokból álló egyeztető fórumot hoz­nak létre. / / / / , / MOST DUPLÁN ERDEMES RAIFFEISEN ERTEKSZAMLAT NYITNI! Minden új ügyfelünket, . aki 2002. április 15-ig forint Értékszámlát nyit fiókunkban, megajándékozzuk! TEUES KORÚ TAJEKOZTATASSAL VARJUK UJ FIÓKUNKBAN! Bankfiók: Szeged, Széchenyi tér 15. Hívja a 06-40-48-48-48-as telefonszámot! I Raiffeisen I BANK Mégsem vesz át mindenkit a Paprika Két ember nem fér egy széken Folytatás az 1. oldalról A lapunk birtokába jutott infor­mációk szerint azonban nem le­hetnek biztosak a dolgukban azok a konzervgyáriak, akiknek hason­ló feladataik vannak, mint „pap­rikás" kollégáiknak. Nagy való­színűséggel ugyanis a Paprika Rt. bérszámfejtőinek nem okozhat különösebb nehézséget további száz ember fizetésének kiszámí­tása és átutalása. Hasonlóképpen érezhetnek azok is, akik az anyag­beszerzés, avagy a kereskedelem területén töltenek be fontos beosz­tásokat. Az értesüléseket Bartos And­rás vezérigazgató sem cáfol­ta. Mint mondotta, a két szerve­zetet „össze kell fésülni". Meg kell szüntetni a párhuzamossá­gokat, amelyek abból adódnak, hogy a Szekónak önálló beszerzői, kereskedői, gyártmányfejlesztői voltak. De szerinte ezek a dönté­sek tíz embernél többet nem érin­tenek. Az összes fizikai dolgozó­ra szükség lesz az immáron 350 fős létszámmal termelő Szegedi Paprika Rt.-nél, amely idén 4,3 milliárd forintos árbevétellel szá­mol. Április 2-án, kedden még min­denkit átvesz a Paprika, erről hús­vét után levélben értesítik a dol­gozókat. Az „átfésülés" pedig eztán veszi kezdetét, mivel „két ember nem ülhet egy székre". Háló Pál, a Sze­ko 2001 Rt. igazgatóságának elnö­ke a jövőben a Paprika Rt.-nél ha­sonló funkcióba kerül. Arra a kérdésre, mi lesz a Sze­ko vezérigazgatójával, Papp József­fel, akit négy hónappal ezelőtt Orosházáról hívtak Szegedre ve­zetőnek, Bartos András még nem tudott választ adni. Az mindenesetre érdekes hely­zet, hogy Bartos korábban Papp beosztottja volt a MERIAN Oros­háza Rt.-nél. Papp József 1976-1996 között a orosházi cé­get vezérigazgatóként irányítot­ta. A Szekónál tegnap szünetelt a termelés, a dolgozóknak szabad­ságot kellett kivenniük. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents