Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-28 / 73. szám

"AKTUÁLIS" Egy mélykúti házaspár terjeszti Szegeden a hajléktalanok lapját. A Fedél nélkül című újságnak ára nincs, ki-ki annyit fizet érte, amennyit gondol. A pár a bevételből él. - A szegényebbektől hamarabb kapunk egy százast, mint az aranyláncos gazdagoktól, akik elküldenek bennünket dolgozni mondja a hajléktalanok lapját a Széchenyi téren kínálgató Dómján Gábor Zoltán. Munkatársa, aki a múlt hét vége óta a felesége is egyben, bólint rá. A mélykúti házaspár másfél hónapja terjeszti Szegeden a Fedél nélkül című kétheti lapot, amelynek meghatározott ára nincs, így mindenki annyit fizet érte, amennyit pénztárcája megenged. A bevétel a házaspáré: ebből élnek, s iskoláztatják az asszony első házasságából született, 15 éves fiát. Mesélik, hogy Mélykútról naponta járnak Szegedre, mert itt sok az ember, nagy a piac, s terjesztő versenytársak sincsenek. A lapból visznek még Kiskunhalasra és Jánoshalmára is, de a kisebb településeken kevesebb példány fogy. Hajnali ötkor kelnek, 12-13 órát dolgoznak, este 8-9 óra körül érnek haza, s a férfi becslése szerint naponta legyalogolnak úgy 15 kilométert. Mindketten budapestiek, ott ismerkedtek meg a hajléktalanok lapjával, s a terjesztés kapcsán egymással is. Marika azelőtt a Fővárosi Operettszínház mosóés vasalónője, valamint öltöztetóje volt. Neves művészek fordultak meg a keze alatt egy-egy „gyorsöltözés" alkalmával, például Bubik István és Kovács Zsuzsa. Gábor Zoltán szakmája szigetelő, de piaci árusként dolgozott, HAJLÉKTALANOK FÓRUMA A Fedél nélkül című lapot 1994-ben alapította az azóta elhunyt Ungi Tibor, aki maga is hajléktalan volt. A Menhely Alapítvány és mások támogatásával megjelenő kiadvány kezdetben üzenő fórumként, később ruha- és ennivalóosztásról, ingyen szállásokról szóló tájékoztatóként szolgált. Megújult formájában az olvasók rajzai és írásai mellett irodalmi szemelvényekből ad válogatást. amíg Marika be nem vitte a lapterjesztők közé. Korábban, válása után az utcára került, állását elvesztette, így ö igazán tudja, hogyan élnek a hajléktalanok. A lapokat kéthetente hozza Pestről Mélykútra Marika édesanyja - azért bízzák rá, mert ő már ingyen utazhat. Egyszerre hatszáz példányt cipel magával. Az újságért elóre kell fizetni, darabonként 15 forintot. Szegeden a legforgalmasabb helyeken mutatják a lapot a járókelőknek. Engedélyük mindig náluk van, fényképes igazolványukat ruhájukra tűzve hordják. - Szegeden kedvesek az emberek, ritkán utasítanak el bennünket - mondják. A lapot röviden bemutatják annak, aki még nem hallott róla. Csaknem mindenki ad valamennyit: ötventől ezer forintig terjed a határ. Átlagban 100-200 forintot fizetnek az emberek, s gyakran még az újságot sem kérik el. NYILAS PÉTER Kövér László történelmi ajándékkal érkezett Címerek és felfedezők Tiszaszigeten MUNKATÁRSUNKTÓL Magyar történelmi képsorozatot kapott a tiszaszigeti általános iskola. A magyar jelképekből,, címerekből, térképekből és leírásokból álló sorozatot tegnap a településre látogató Kövér László, a Fidesz-MPP ügyvezető alelnöke adta át. - A képek elsősorban a tanítást segítik és csak másodsorban szolgálnak kiállítási tárgyként - mondta Ihpityné Vítss Ildikó iskolaigazgató. A Magyar jelképek és történelem című sorozat felvonultatja a Honfoglalástól egészen napjainkig hazánk címer- és zászlóváltozásait. Az első címert azért találták ki, hogy a csatákban meg tudják különböztetni a különféle hadtestekhez, nemesi családokhoz tartozó katonákat. Az ütközet végén pedig segített a holtak azonosításában is. A címerek mellett térképvázlatokat is kapott az iskola. Ezeken a nagy magyar felfedezők útvonalát követhetik nyomon a gyerekek. Többek között fulianus barát és Körösi Csorna Sándor ázsiai útját is „végigkísérheti" az iskola mind a 120 tanulója. A képek nagy részét a magyar-történelem szaktanterem falára erősítették, de jutott belőlük az előtérbe is. Az átadási ünnepségen a leendő elsősök, vagyis a nagycsoportos ovisok verssel köszöntötték az alelnököt. A kicsik sógyurmából gyümölcskosarat, fából, csuhéból és rongyból pedig bábot készítettek. Emellett magokból és egyéb terményekből kirakott óvodacímert is ajándékoztak a vendégeknek. Kövér László az iskolán kívül ellátogatott a művelődési házba is, ahol részt vett a Tisza-Maros Szög Polgári Egyesület fórumán, valamint rövid sétát tett a településen. A lap terjesztéséből él a mélykúti házaspár „Fedél nélkül" a szegedi utcákon is Kegyeletet sérthet az algyői temetőben a tujaátültetés? Megközelíthetetlen sírok A Dómján házaspár a Nagyposta mellett is kínálja a hajléktalanok lapját. Fotó: Gyenes Kálmán Az algyői temető néhány sírja megközelíthetetlen az úton növő tuják miatt. Az elhunytak hozzátartozói már többször tettek panaszt levélben a sírkert tulajdonosánál. Sokfelé szinte átjárhatatlan a sírok közt vezető út az algyői köztemetőben. A gyászolók évekkel ezelótt tujacsemetéket ültettek szeretteik sírja elé, ám az örökzöldek mára terebélyes fákká nőttek, jelentősen megnehezítve a látogatók és a temetkezési munkálatokat végzők közlekedését. A Hegedűs család sírjához vezető útra több mint hat évvel ezelótt ültettek cserjéket, tudtuk meg Hegedűs Mihálytól, aki már hosszú ideje harcol a temető tulajdonosaival a szabad átjárásért. A növények pedig hónapról hónapra magasabbak és szélesebbek lesznek. A kérvényekre, beadványokra sem a sír gondozója, sem a temető fenntartója nem válaszol. - Az algyói temetót 2000-ben vette át a nagyközség, előtte a szegedi hatóságnál kilincseltem hasztalan. Megpróbáltam a sír tulajdonosával beszélni, de többen is kegyeletsértőnek tartották a kérésemet, hogy szabadítsák fel az utat. írásban fordultam az önkormányzathoz, így tavaly novemberben össze is ült egy bizottság, amely határozott a változtatásról, ám a kivitelezés késik. Februárban újra levelet írtam, de még nem jött válasz, a tuják meg csak nónek - panaszolta Hegedűs Mihály. A temető rendezett, a közlekcdőutat eltakaró fák és cserjék is ápoltak, szépek. Az átalakítást kérvényezők természetesen nem szeretnék, ha kivágnák ezeket a növényeket, hiszen a sírkert számos részén lenne hely az átültetésre. Hegedűs Mihály megmutatta a ravatalozó bejáratánál kifüggesztett rendelet hatodik bekezdésének sorait: „A temető rendjét zavaró tárgyakat az üzemeltető eltávolítja". Márpedig a temető rendjét megzavarják az útakadályok. Boldizsár Mihályné tavaly októberben a tuják közvetlen szomszédságában fekvő nyughelyre temettette férjét. Nem szívcsen emlékszik vissza a szertartás kellemetlenségeire. - Alig fért el az uram koporsója a cserjéktől. Nagyon kellemetlen volt a helyzet. A sírásóknak a szomszéd sírokon keresztül kellett beemelniük a férjemet a végsó nyughelyére. Ez nem kegyeletsértés? - kérdezte az asszony. Dubecz György. Algyó jegyzője tud Hegedűsök panaszáról. - Mivel kegyeleti ügyről van szó, természetesen jogos a panasz, ám a sír gondozóját sem Sok bosszúságot okoznak az utat elzáró tuják a temető látogatóinak. Fotó: Schmidt Andrea lehet megsértenünk - mondta a jegyző. Dubecz szerint egyértelmű a jogi tényállás: a bérlő nem fizette ki azt a területet, amelyen most a cserjék állnak. A jegyző elmondta, hogy a múlt héten levelet írtak a kérdéses sírban nyugvók hozzátartozóinak, hogy rendezzék a helyzetet. Ha nem válaszolnak a hozzátartozók, az önkormányzat megteszi a szükséges lépéseket. I.SZ. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY Tájékoztatom a lakosságot, hogy a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal utasítása alapján az országgyűlési képviselő-választás előkészületei miatt az OKMÁNYIRODA (Szeged, Huszár u. 1.) ÜGYFÉLFOGADÁSA SZÜNETEL a következő napokon: 2002. március 26. (kedd) március 29. (péntek) Másfél évszázad a gyermekekért MUNKATÁRSUNKTÓL Regionális szakmai konferenciát tartottak tegnap Szegeden, az MTA székházában a hazai bölcsődék 150 éves jubileuma alkalmából. A kisgyermekkor pszichológiai, nevelési, érzelmi fejlődési kérdéseiről és más témákról hat szakember előadását hallgatták meg a délalföldi megyék bölcsődei gondozói és vezetői. Délután az újszegedi művelődési házban Lihóczkyné Láng Ildikó, a szegedi bölcsődei igazgatóság vezetője nyitotta meg a bölcsőde- és játéktörténeti kiállítást. Mindkét helyszínen kitüntetéseket adtak át a három megye kiváló bölcsődei dolgozóinak. A szegediek közül a „Bölcsődékért" ezüstérmet kapta Ábrahám Istvánná, dr. Bontovics Erzsébet, Gyuriczáné Botka Emőke, Kissné Fazekas Ibolya, Némethy Gyuláné, Valiczkó Zsuzsanna, Kissné Kasza Irén. Ugyancsak ezüstéremmel jutalmazták a makói Rózsa lstvánné munkáját és hat Bács, valamint két Békés megyei gondozónőt. Bronz emlékérmet kapott Ács Sánta lstvánné, Csák Róza, Djakovné Baló Judit, Kocsis lstvánné, Nagy Miklósné, Szokolai Józsefné, SzűcsnéAzari Csilla, Ungi Ferencné, Veszelovszki Ferencné és Lihóczkyné Láng Ildikó. Baks kétszázmilliós kasszája Képviselő-testületi ülést tartottak tegnap Bakson. Ezen többek között a település költségvetését tárgyalták. - Az önkormányzat 2001 ben 221 millió forintból gazdálkodhatott tudtuk meg Balogh Lajosné polgármestertől. Ebből a pénzből szociális bérlakást építettek, felújították a művelődési ház tetőszerkezetét és nagytermét, valamint parkosítottak és számítógépeket vásároltak. Állami támogatással szilárd burkolattal láttak el néhány utcát, Phare-pályázat segítségével pedig beindították az általános iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó programot. Az idén várhatóan 180 millió forinttal gazdálkodhat az önkormányzat. Ez az összeg nem fedezi a kiadásokat, ezért mintegy 20 millió forintnyi állami támogatásra számítanak. Az idei tervek között szerepel a Rózsa utca aszfaltozása és a gondozási központ teljes felújítása. Mindkét beruházás finanszírozására pályázatot adnak be.