Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-27 / 72. szám

SZERDA, 2002. MÁRCIUS 27. "AKTUALIS" 3 Munkásgyűlésen mutatkoztak be az új tulajdonosok Nem látszatgyárat akarnak Április l-jétől a Trifex Kft. működteti a Szegedi Ruhagyá­rat. A gazdasági társaságba tö­mörült tulajdonosok tegnap munkásgyűlésen nyugtatták meg a dolgozókat. - Mindenki másképp éli meg a történteket, de mindannyian fe­szültek, idegesek vagyunk - mond­ja llia Erzsébet a ruhagyár 4-es ter­mében, fél egykor, arra várva, hogy elkezdődjön a munkásgyűlés. - Kí­váncsiak vagyunk a fejlemények­re. Én öt éve nem kaptam béreme­lést, 31 éves munkaviszonnyal csak abban bízom, nem „látszat­ruhagyárat" akarnak működtetni a tulajdonosok. Eközben sereglenek a gyűlésre az emberek, csak néhányan hiá­nyoznak a majd' háromszázból. Az élet úgy hozta, hogy már kis he­lyen is elférnek. A terem végében körbeülik és -állják a mikrofont, amely mögé felsorakoznak a „jó hírt hozók": a felszámolók, a négy tulajdonos közül kettő, a város és a Trióda képviselői (egyben a Tri­fex menedzsment je], és a sor végén a régi igazgató. A feszültség való­ban érezhető. Az idegességet erőlte­tett vidámsággal oldják az asszo­nyok, de amikor később megszó­lalnak, hangjuk meg-megremeg. Először azonban nem rajtuk a sor, az új tulajdonosok bemutatá­sának koreográfiája van. Juhász Péterné, a szakszervezeti bizott­ság titkára bevezetésképpen arról beszél, életükben fordulóponthoz érkeztek. Nem kell majd minden­nap azzal kelni, hogy milyen dön­tés születik a fejük fölött. Deák Rókus.felszámolóbiztos és Zsura Mihály, a felszámolást vezetó cég, a Marosholding Kft. képviselője arra emlékeztetnek, 2000 szep­temberében kérték az embereket, dolgozzanak úgy, mintha mi sem történt volna. Szerencsére a törté­netnek jó a vége, az önkormány­zat segítségével sikerült megoldást találni. - Másfél éve jártam itt először a menedzsment meghívására ­mondja Bartha László polgármes­ter -, és azóta kétszer sikerült meg­mentem a gyárat a bezárástól. A Bartha László szegedi polgármestert hallgatják a feszült arcú dolgozók. Fotó: Miskolczi Róbert vevő, a négytagú konzorcium összehozásában a városnak há­romhavi munkája fekszik. Ez a megoldás jó önöknek, az önkor­mányzatnak és az új tulajdonosi körnek. Ódor Zsolt, a Trifex ügyvezetője elkövetkező ötven évről szól (hátul­ról morajlás hallatszik), azaz arról, hogy az új tulajdonosok hosszú távra terveznek. - Anyacégem, a Trióda szlogenjével szólva „bizalom és biztonság" kell ahhoz, hogy jól működjön a cég. Ódor garantálja a dolgozóknak a hozzáértést, a ke­reskedelmi tapasztalatokat, a tőke­erősséget (hiszen legalább 100 mil­lió forintos fejlesztésre lesz szük­ség), a vevői kört. Mint mondja, máris három bank kereste meg őket azzal a szándékkal, hogy fi­nanszírozzák a termelést. (Koráb­ban egy is elég lett volna ahhoz, hogy ne jusson idáig a cég - suttog­ja valaki mellettem.) - Megszűnt a létbizonytalanság - teszi hozzá Tímár László gazda­sági alpolgármester -, mindenkit változatlan feltételekkel alkalmaz az új társaság. A megállapodás sze­rint az egyéves foglalkoztatás kö­telező erejű, de a cél az, hogy hosszabb távra szerződjünk. Juhász Péterné elmondja, a Tri­fex elfogadta a meglévő kollektív szerződést. Az alapprobléma az ­teszi hozzá -, hogy a feszített nor­mák miatt a minimálbér 80 szá­zalékát viszik haza az emberek 30-40 éves munkaviszonnyal a hátuk mögött. De bízik benne, hogy ez másképp lesz. Őt kö­vetően a mikrofonhoz nem szo­kott asszonyok - Miklós Antal­né, Virág Erika, Korom Anna, Or­dasné Csíkos Katalin, Szeles Mi­hály - mind arra kérnek biztosí­tékot, kapnak-e végkielégítést, ha bezár a gyár, s hogy várható-e bér­emelés. A válaszok megnyugta­tóak, mindössze azon nem tud változtatni az új vezetés, hogy az eddigi kényszerszabadságok miatt már csak alig tíznapos megérde­melt pihenésre mehetnek el 2002­ben az emberek. Ódor Zsolt garantálja az esetle­ges végkielégítést, eredményes gaz­dálkodás esetére pedig béremelést is ígér. természetesen nem egyik napról a másikra. Egy hasonlattal élve a következőket mondja: „Ha egy betegség három év alatt jött elő, akkor ugyanannyi idő kell ah­hoz is, hogy elmúljon." FEKETE KLÁRA Mentesítő vonatok és pályazár Húsvétra készül a vasúttársaság MUNKATÁRSUNKTÓL A húsvéti ünnepek alatt a MÁV Rt. több mentesítő vonatot is indít, valamint változik a menetrend is. Március 31-én, vasárnap munka­szüneti napra, április l-jén vasár­napra, április 2-án pedig hétfőre ér­vényes menetrend szerint közle­kednek a szerelvények. Az utaso­kat is szállító postavonatoknál március 30-án szabadnapra érvé­nyes a menetrend, március 31-én és április l-jén viszont nem köz-^ lekednek a postavonatok. A társaság az ünnepek alatt mentesítő vonatokat indít, a fővonalakon pedig több kocsival járnak a gyorsvonatok és az inter­cityk. Március 29-én, pénteken mentesítő vonat indul 17.10-kor a Nyugati pályaudvarról Szolno­kon át Makóra. Április 2-án 15.20-kor Miskolcról Szolnok érintésével Szegedre, 15.48-kor Egerből Szegedre, valamint 18.18­kor Gyuláról Békéscsabán át Sze­gedre indulnak mentesítő vona­tok. Néhány vasútvonalon pálya­felújítási munkák kezdődnek, ezért a vonatok helyett autóbuszok szál­lítják az utasokat. A húsvéti ünne­pek után, április 2-ától változások lesznek a Budapest-Cegléd-Sze­ged vasútvonalon is. A Móra inter­city április 2-ától, keddtől július 16-áig a felújítások ideje alatt nem közlekedik Budapest-Szeged, illet­ve Szeged-Budapest között. Agrárhitelek három kedvezményes konstrukcióban Most jó lenni gazdálkodónak Az agrárhitelekről szervezett fórumot tegnap a megyeházán a Csongrád Megyei Agrárka­mara. A családi gazdálkodók, a mezőgazda­sági termeléssel foglalkozó kis- és közép­üzemek, valamint az őstermelők részére há­rom kedvezményes hitelkonstrukció léte­zik. Mint ahogy az Juhász Papp Zoltánnak, a Kon­zumbank szegedi fiókigazgatójának előadásá­ból kiderült, az új agrárhiteleket 2002. márci­us eleje óta a Magyar Fejlesztési Bank (MFBI Rt. folyósítja. A Konzumbank pedig, mint az MFB leánybankja fiókjain keresztül lebonyolí­tó, hitelminősítő intézményként vesz részt a fo­lyamatban. A családi gazdálkodók, a mezőgazdasági ter­meléssel foglalkozó kis- és középüzemek, va­lamint az őstermelők részére három kedvezmé­nyes hitelkonstrukció létezik: a termőföld vá­sárlásához kapcsolódó kölcsön, a mezőgazda­sági fejlesztési, valamint a forgóeszköz beszer­zéséhez kapcsolódó hitel. Míg azonban termőföld vásárlásához csak a családi gazdasá­gok vehetnek föl az MFB-től kedvezményes hitelt, a másik két lehetőség a kis- és középüze­mek, valamint az őstermelők számára is nyi­tott. A termőföld vásárlásánál feltétel, hogy 300 hektárnál nagyobb terület nem juthat a kérel­mező birtokába. Saját erővel nem kell rendel­keznie, a hitel összege minimum 1, legfeljebb 300 millió forint. Százszázalékos állami ka­mattámogatás akkor jár, ha a kölcsönnel a csa­ládtagok tulaidqpukat legfeljebb 100 hektárra növelik. Az ezt meghaladó hitelösszeg után az állami kamattámogatás 50 százalék. A fedezet minden esetben maga a megvásárolt földterü­let. A mezőgazdasági fejlesztési hitel esetében 25 százaléknyi saját erőt várnak el a családi gaz­dálkodótól, a mezőgazdasági kis- és közép­üzemtől, avagy őstermelőtől. A felvehető összeg pedig a beruházási költségek, avagy a vételár 75 százaléka, legalább 10 és legfeljebb 300 millió forint. Az állami kamattámogatás 50 százalék. Forgóeszköz beszerzéséhez 10 és 300 millió forint közötti összeget vehetnek igénybe a pá­lyázók (az állami kamattámogatás 10 millióig 75, afelett 50 százalék). Mindkét esetben fede­zetül készpénz, ingatlanok, gépek, berendezé­sek szolgálhatnak. Valamennyi kölcsön eseté­ben a teljes hiteldíj 7,01 százalék, amelyet öt évre rögzítettek. Ezt követően jogszabályi ren­delkezések figyelembevételével azt ismét meg­határozzák. A hitel felvételéhez a nyomtatványokat a Konzumbankban, a falugazdászoknál és a me­gyei FVM-hivatalban lehet beszerezni. EK. A földrajzi szempont •SULYOK ERZSEBET Majdnem háromszáz embernek nem szűnt meg a munkahelye. Ez jó. A szegedi ruhagyári fejleményekre figyelők könnyen észrevehetik a politikai erőfeszítést is a gazdasági hírek mögött. Ez érthető. Hogyne lenne érdeke a helyi politikának mindent megtenni akár csak néhány munkahely megtartásáért is - egy leszakadó régióban ? Leszakadó 1 Ezt a jelzőt kockázatos kimondani mostanában, aki mégjs kiejti, könnyen megkaphat más jelzőket. A mostani választási kampányban könnyű szem elől téveszteni a tényeket, hiszen az egyik tábor kizárólag eredményekről beszél, a másik meg kizárólag az ellenkezőjéről. Az egyes állampolgárnak se ideje, se kapacitása az ellenőrzésükre, ez a nyilvánosság fórumainak dolga. Lenne. Ám ha csak belenéz az ember a KSH adattömegébe, célirányos szakértelem nélkül nehezen igazodik el. Viszont léteznek társadalom-földrajzi kutatások. S mivel abban a szerencsében van részünk, hogy megyénk székhelyén tudományegyetem működik, a szűkebb környékre, sőt kifejezetten Szegedre vonatkozó adatok és következtetések is rendelkezésre állnak. Ezek alapján teljes bizonyossággal állíthatjuk, sajnos: a Dél­Alföld, benne Csongrád megye és Szeged számos mutató szerint lemaradt az ország fejlettebb régióitól, s a fejődési dinamikája ezekhez viszonyítva egyre kedvezőtlenebb. Lanyhán és egyre lomhábban jön ide a külföldi tőke, pedig az ördögi kör úgy néz ki, hogy ahova áramlik pénz, ott gyorsul a fejlődés, de a pénz csak oda megy, ahol a fejlődés gyorsabb. A tetejébe szorosan összefügg a fejlettség a keresetekkel: nálunk a rendszerváltás óta folyamatosan romlottak az arányok, nőtt a különbség a fejlettebb vidékeken elérhető jövedelmek és az itteniek között. Minden mérés és összehasonlítás azt mutatja, hogy nem pusztán arról van szó: örököltünk sok ok miatt egy rassz helyzetet és ebből nem tudunk kimászni. Nem szimplán stagnálásról, hanem a különbségek nagyobbodásáról van szó. Szokás mindjárt ezután sorolni olyan tényezőket, amelyekről, úgymond, nem tehetünk. Hogy messze vagyunk az ország nyugati kapujától, hogy háború és embargó volt a szomszédunkban, hogy a határok menti gazdasági kapcsolatok nehezen feléleszthetők. Ez mind igaz. De az autópálya késlekedését, az iparszerkezet átalakításának elmaradását, az üzletpolitika hiányosságait és több más fejlődési feltétel tartós hiányát nem lehet a rajtunk kívül álló körülményekre hárítani. Mindent meg kell tenni, hogy megmeneküljön pár száz munkahely, ruhagyári vagy konzervgyári, persze. De hol egy „húzóágazat"? Modern gépipar? Informatika? Majdnem-uniás határmentiségben a logisztika ? Miért nincs itt már akár évtizedek óta egy vegyipari termelő egység, gyógyszergyár, biotechnológiai üzem 1 Holott itt a szellemi tőke ? Mondhatunk olyanokat, hogy konferencia- vagy fesztiválváros, de struccpohtikával csak zuhanni fogunk. Még díszburkolaton is - lefelé. Vagyis: ideje van szembenézni a tényekkel. A mozgó intenzív osztály esélyt ad az életre Koraszülöttmentés éjjel-nappal A speciális eszközökkel felszerelt mentő. Fotó: Karnok Csaba MUNKATÁRSUNKTÓL Április elsejétől 24 órán át folya­matos lesz a koraszülöttmentés a dél-magyarországi régióban is ­jelentette be tegnap az Egészség­ügyi Minisztérium államtitkára tegnap a Szegedi Tudományegye­tem gyermekklinikáján. Mintegy félmilliárd forintot biz­tosít a Magyar Koraszülöttmentő Közalapítvány arra, hogy ezentúl 24 órán keresztül folyamatosan történjen a sürgős orvosi segítség­re szoruló koraszülöttek, illetve sú­lyos állapotban világra jött újszülöt­tek mentése az egész ország terü­letén. Az Egészségügyi Minisztéri­um által létrehozott alapítvány 350 millió forintot ad az egész országot „lefedő" szolgálat működtetésére, s 120 milliót a mozgó intenzív osz­tályként funkcionáló új mentőau­tók vásárlására - jelentette be Gé­her Pál, az Egészségügyi Miniszté­rium államtitkára tegnap a szege­di gyermekklinikán. Az országot behálózó mentőszolgálat évente 150 koraszülött számára ad esélyt az életben maradásra azzal, hogy időben beszállítja őket a koraszü­lött-ellátó centrumokba. A nyolc évvel ezelőtt létreho­zott Dél-magyarországi Újszülött Életmentő Alapítvány eddig, a pénztől függően 4-12 órás ügye­letet tudott fenntartani, április­tól 24 órán át folyamatosan men­tenek. A speciális eszközökkel el­látott mentőautók régiónk 15 vá­rosából szállítják a szegedi gyer­mekklinikára a koraszülötteket, valamint azokat az újszülötteket, akik normál súllyal születtek ugyan, de súlyos rendellenesség­gel jöttek a világra.

Next

/
Thumbnails
Contents