Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-26 / 71. szám

KEDD, 2002. MÁRCIUS 26. »EGY S Z A Z A L E K Nagy forgalom az értéktőzsdén MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesti Értéktőzsde hivata­los részvényindexe, a BUX az el­múlt héten 2,19 százalékot erő­södött, pénteken 8171 ponton zárt. A héten nem történtek nagyobb meglepetések, az emelkedés is eny­he mértékűnek számít a börze vi­lágában. Az elmúlt hét hétfőjén utoljára forgott a parketten az újjáalakult, modern magyar tőzsde első rész­vénye, az IBUSZ. Az idegenforgal­mi cég papírjának árfolyama az utolsó kereskedési napon 8,49 százalékkal 626 forintra emelke­dett 933 ezer forintos forgalom mellett. Az IBUSZ részvénye 1990 júniusában forgott először a börzén, a 4500 forintos kibocsá­tási ára hamarosan elérte a 12 ezer forintot, azóta azonban szin­te megállás nélkül esett az érté­ke. A részvénypiac forgalma 37,95 milliárd forint volt, ez 41,71 szá­zalékos növekedés az előző hét forgalmához viszonyítva. A négy vezető részvény vegyesen zárta a hetet. Az OTP 8,97 százalékkal 2260 forintra, a Richter 2,78 százalék­kal 18 090 forintra drágult. A Mol 0,60 százalékkal 5000 forintra, a Matáv 3,62 százalékkal 958 fo­rintra gyengült egy hét alatt. A hét nyertese az OTP-t megelőzve a másik, kisebb banki részvény, az IEB lett: pénteki, 1045 forintos zá­ró ára 10 százalékos erősödést je­lent egy hét alatt. Az Égis 5,21 százalékkal 14 350 forintra drá­gult. A részvénypiac összforgalmá­ból az OTP 36,32, a Mol 22,62, a Matáv 15,25, a Richter 14,41 százalékkal részesedett. A rész­vénypiaci forgalom mintegy 90 százalékát a négy bluechip adás­vétele adta. Az elmúlt hét egyik ér­dekessége, hogy megnőtt az ér­deklődés a kisebb papírok iránt, ezt bizonyítja áremelkedésük is. A Pannonváltó 8,33 százalékkal 455 forintra, az Elmű 5 százalék­kal 10 500 forintra, a Mezőgép 4,23 százalékkal 1305 forintra, a TVK 4,17 százalékkal 2875 fo­rintra drágult az elmúlt héten. Pénteken kiemelkedő forgalom­ban erősödve zárt a Zalakerámia, erre egy óriáskötés is született: 550 ezer darab részvény cserélt gazdát egy ügyletben, mintegy 900 millió forintos értékben. A Zalakerámia egy hét alatt 2,67 százalékkal 1540 forintra drágult. A hét vesztesei között van az eco­net.hu, amelynek pénteki 87 fo­rintos záró ára 19,44 százalékos gyengülést jelent. Az elmúlt héten pénteken nyúj­totta be a Budapesti Értéktőzsdé­hez a Pick Rt. az értékpapírlistá­ról való törlési kérelmét, amely­ről korábban közgyűlésen hatá­rozott. A „szalámipapír" pénteken 4135 forinton fejezte be a keres­kedést, ez 2,93 százalékos gyen­gülés egy hét alatt. A kivezetés dátumáról a tőzsde dönt. A kár­pótlási jegy egy hét alatt 14 forint­tal, 627 forintra drágult. Devizaárfolyamok A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai (egy egységre, forintban) Angol font 395,79 Ausztrál dollár 147,20 Cseh korona 7,85 Dán korona 32,83 Euró 244,01 Japán yen (100) 208,94 Kanadai dollár 175,71 Lengyel zloty 67,48 Norvég korona 31,68 Svájci frank 166,96 Svéd korona 27,07 Szlovák korona 5,84 USA-dollár 277,32 Magyar árut várnak Bar kikötőjébe Felkészültek a montenegróiak Az 5 millió tonna évi átrakodási kapacitással rendelkező Bar ki­kötője az Adria legdélibb tengeri kijárata. A merész, de reális, fej­lesztési elképzelések szerint ezt a teljesítőképességet az elkövetke­ző 5-7 év alatt 10 millióra szeret­nék bővíteni a montenegróiak. Az elmúlt héten Szegeden mutat­kozott be az adriai kikötő és a Mon­tenegrói Államvasutak, mégpedig azon a prezentáción, amelyet a sze­gedi és Csongrád megyei Fuvarozók Fóruma, valamint a kotor-szegedi székhelyű Adria Kontiki Tburs Ide­genforgalmi Vállalat szervezett a délszláv állam gazdasági szakembe­reinek. A Bari Kikötő Rt. csaknem száz­éves múltra tekint vissza: 1906­ban alapította Nikola Petrovic her­ceg, az akkori haladó gondolkodá­sú montenegrói tengerészek és ha­józási vállalkozók hathatós támo­gatásával. A viharos időket megélt, s az elmúlt évtized balkáni hábo­rús eseményeit maga mögött tudó gazdasági vállalat a demokratizáló­dási folyamat részeseként új mun­kalehetőség, új piac után kutat. - Nem titkolt szándékunk, hogy a szegedi bemutatkozást a magyar­országi kapcsolatok felvételére, il­letve kibővítésére használjuk fel ­mondotta lapunknak Petrasin Ka­salica, a Bari Kikötő Részvénytár ­saság vezérigazgatója. - Elemez­tük a magyar gazdaság helyzetét, különös tekintettel a délre irányu­ló áruszállításokra, s azon belül is elsősorban a közúti, a vasúti és a tengeri szállítmányozást tanulmá­nyoztuk. Meggyőződésünk, hogy a Csongrád megyei vállalatok, de leginkább a gabonakereskedők, ér­dekeltek abban, hogy a legrövidebb úton jussanak el egy tengeri kijá­rathoz, az Adriára, méghozzá egy olyan kikötőbe, ahol csaknem 30 ezer tonna befogadóképességű rak­tár áll rendelkezésükre. Ráadásul ez a gabonasiló jelenleg csaknem üres. Kasalica vezérigazgató elmondta, hogy a budapesti Ganz céggel a kö­zelmúltban kötöttek szerződést 7 nagy kapacitású emelő- és átrako­dó daru felújítására, s további ha­sonló szerződésekről is tárgyalnak. Nem alaptalan az az elvárás, hogy hamarosan dél-kelet-magyarorszá­gi befektetőket is fogadjanak az Ad­rián. Elsősorban a már említett ga­bonatárolók, továbbá az élőállat­terminál és a hűtőházak létesítése, illetve korszerűsítése jelentené a közös vállalkozások alapját. A ki­kötő egyébként még elég szabad területtel rendelkezik, a befekte­tők tehát megvalósíthatják elkép­zeléseiket, természetesen a kör­nyezetvédelmi szempontok szigo­rú betartásával. - A montenegrói gazdaság fej­lesztéséhez való hozzájárulásun­kat azáltal szeretnénk mi is fokoz­ni, hogy tevőlegesen részt veszünk a magyar és a montenegrói gazda­sági partnerek közötti együttműkö­dés megvalósításában - mondja Ranko Medenica, a Montenegrói Államvasutak vezérigazgatója. ­Kis területű országunkban mintegy 250 kilométer hosszúságú, szab­vány nyomtávú vasútvonal van, ebből 169 kilométer villamosított. A legkorszerűbb vasútvonal a Bar-Belgrád-Szabadka-Szeged kö­zötti szakasz, amely az országaink közötti árucsereforgalmat hivatott lebonyolítani. S az utóbbi időben élénkülő idegenforgalmat is. Tüd­niillik a dél-alföldi, de főleg a Csongrád és Bács-Kiskun megyei­ek mind többen választják nyara­lásuk színhelyéül a szolgáltatásai­ban is egyre színvonalasabb mon­tenegrói tengerpartot. A szegedi bemutatkozást élénk érdeklődés kísérte a helyi gazdasá­gi vállalkozók és szakemberek ré­széről, így nem is tűnik alaptalan­nak a montenegróiak derűlátása azzal kapcsolatban, hogy hamaro­san magyar befektetők érkezhet­nek az adriai kikötőbe. KISIMRE FERENC Összeveszett a mobilszolgáltató és a vezetékes Egy védjegyháború tényei ( IIZETETT HIRDETÉS) — Kamarai hírek Mennyire cserélhető össze a mo­biltelefonos szolgáltató Voda­fone, valamint a Vivendi Tele­com Hungary vezetékes piacon bevezetett V-fon márkaneve? A laikus azt mondja, jól megkü­lönböztethetők, a telefontársasá­gok közül azonban a Vodafone ezt nem így látja. Per lett az ügy­ből. Egy rövid, jól hangzó védjegy ara­nyat ér, s különösen igaz ez a táv­közlésre, ahol azért már foglaltak a frappáns márkaazonosítók. Minden társaság arra törekszik, hogy a meglehetősen nemzetkö­zinek számító telefon szó szerepel­jen valahol a cég nevében, lógójá­ban. Amikor azután megvan a név, a cégek temérdek pénzt köl­tenek a megismertetésre, „bele­sulykolják" az ügyfél és a poten­ciális ügyfél agyába. A tét tehát óriási, ilyen méretben egy-egy lo­gócsere még Magyarországon is több milliárd forint. A VRAM március 20-án sajtó­közleményt adott ki a Szabadal­mi Hivatalnak a V-fon és a Voda­fone márkanevek használatára vonatkozó döntésével kapcsola­tosan. A Csongrád megyében két primerkörzetben is szolgáltató Vi­vendi Telecom Hungary Kft., mint a V-fon Rt. felett rendelkező tár­saság a sajtóközleményben fog­laltakhoz, anélkül hogy a VRAM Rt. magatartását minősítené, megállapításokat fűzött - közöl­te szerkesztőségünkkel a Vivendi. Az előzmények: a VRAM a Pest Megyei Bírósághoz fordult, mert szerinte a két márkanév összeté­veszthető. A testület 2001. szep­tember 25-én kelt ítéletében úgy foglalt állást, hogy a keresetet el­utasította. Az ítélet egyik lényeges részlete: „A bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben történő mérlegelése eredménye­ként megállapította, hogy alperes szolgáltatásának azonosítására hi­vatott „V-fon", „Vfon" (kiejtve: vé­fon) megjelölései sem vizuálisan, sem fonetikailag nem alkalma­sak az összetévesztésre a felperes által korábban bejelentett „Voda­fone" (kiejtve: vodafon) megjelö­léssel." A V-fon Rt. a Vivendi-csoport tagjaként ezt a nevet 2000 no­vembere óta cégnévként használ­Verseny a távközlési piacon. Kié lesz a jól hangzó védjegy? ja, az illetékes cégbíróság bejegy­zését követően. A VRAM Rt. a bejegyzés után hónapokkal ké­sőbb azt jelezte, hogy egyes előfi­zetői a két céget időnként össze­tévesztik. Pontos adatokat a tár­saság nem volt hajlandó a Viven­di képviselőinek rendelkezésére bocsátani. Később jogi eljárásban nyilatkozva havi 30-40 esetet em­lített meg (miközben a két tár­saság együttes ügyfélköre több százezres). A Vivendi 2000 végén két külön­álló kérelemmel a „V-fon" szóössze­tételre és a „Vfon" ábrás oltalmá­ra vonatkozó beadvánnyal fordult a Szabadalmi Hivatalhoz. A hiva­tal 2002. febmár 19-én kelt hatá­rozatában a „V-forí'-ra mint szó­összetételre beadott védjegybeje­lentést utasította el, a védjegyelbí­rálás nem terjedt ki az ábrás kialakításra. A Vivendi a határozat ellen a törvényes határidőn belül a bírósághoz kíván fordulni. Miután a V-fon Rt. és a VRAM Rt. között 2001-ben a névhaszná­latról nem sikerült megegyezni, a VRAM eljárást indított a V-fon Rt. ellen a Versenyhivatal előtt, keresetet nyújtott be a Pest Megyei Fotó: Miskolczi Róbert Bírósághoz, és ekkor fordult a Sza­badalmi Hivatalhoz is. A Verseny­hivatal versenyfelügyeleti eljárást nem indított, mivel úgy találta, hogy a névhasználat és a V-fon magatartása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykor­látozás tilalmáról szóló törvény­be nem ütközik. A V-fon Rt. ellen tisztességtelen piaci magatartás miatt indított perben a Pest Me­gyei Bíróság 2001. szeptember 25-én meghozott ítéletében ­mint azt már írtuk - a VRAM-ke­resetet elutasította. F. K.-K. A. Devizaliberalizáció és kapcsolódó áfakérdések Fenti témakörben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara szakmai napot rendez március 28-án, 9.30 órai kezdés­sel Szegeden, a kamara II. eme­leti rendezvénytermében. A forint konvertibilitásával összefüggő devizaliberalizáció, valamint a 2001. szeptember 11-i eseményekhez kapcsolódó devizakorlátozások témakörben Koroknai József tart előadást. A devizás számlázás felme­rülő problémáiról; valamint a külföldi utas számára adható ál­talános forgalmiadó-visszatérítés módosított szabályairól dr. Nagy Péter, az APEH Csongrád Me­gyei Igazgatósága jogi osztályve­zetője tájékoztatja az érdeklő­dőket. Részvételi díj: kamarai tagok­nak 3600 Ft + áfa/fő, nem ka­marai tagoknak 7200 Ft + áfa/fő. Jelentkezési határidő: március 25. Intelligens régió A kommunikációs és reklám­klub a marketingklubbal közö­sen tartja következő szakmai dél­utánját március 28-án, 16 órai kezdettel a Novotelben, Szege­den. A klubnap témája a DARFT Gazdaságfejlesztési és az Intelli­gens Régió Programcentrumai kommunikációs stratégiájának bemutatása. Meghívott vendég dr. Kecskés László, a Bács-Kis­kun Megyei Területfejlesztési Kht. ügyvezető igazgatója. Rész­vételi díj: kamarai tagoknak in­gyenes, nem kamarai tagoknak 2500 Ft + áfa /fő. Kamarai pénzügyi alapok A Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara pályázatot írt ki Gazdaság- és Kereskede­lemfejlesztési Alapjából és Inno­vációs Alapjából visszatérítendő kamatmentes támogatás igény­lésére. A pályázat célja, hogy egyszeri pénzügyi támogatással segítséget nyújtson a kamarai tagok gazdaság- és kereskede­lemfejlesztéséhez, bel- és külföl­di piacra jutásához, üzleti kap­csolataik fejlesztéséhez, innová­ciós elképzeléseik megvalósítá­sához. A pályázati felhívás a Ka­marai Futár márciusi számában, illetve a www.csmkik.hu címen olvasható. Fenti pénzügyi alapokkal és a pályázati feltételekkel kapcso­latban április 4-én, 10 órai kez­dettel a kamara oktatótermében pályázati felkészítőt tartunk. Mestervizsga­tanfolyamok A Délmagyarországi Gazda­ságfejlesztő Kht. mestervizsga­előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: női sza­bó, kozmetikus, fodrász, aszta­los, villanyszerelő, videó- és te­levíziókészülék-műszerész, szo­bafestő-mázoló és tapétázó, műkőkészítő, pék. Alkalmazot­tak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltsé­geinél. Bővebb információ kér­hető a 62/486-987/ 182-es tele­fonszámon. CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Rendezvényeinkről kérjen bővebb információt kamaránk ügyfélszol­gálatán, a 62­486-987-es tele­fonszámon!

Next

/
Thumbnails
Contents