Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-25 / 70. szám

HÉTFŐ, 2002. MÁRCIUS 25. AKTUÁLIS" 3 Az egyetem és a város közös beruházása 2004. május végére készül el Félezer cölöpre alapoznak Pálinkás József (az előtérben balról) hóesésben mondta el Jjeszédét. Fotó: Gyenes Kálmán Állam­polgári út SULYOK ERZSEBET Akinek hiányzott egy választással kapcsolatos kiadás helyi imper­tinencia, az most kielégülhet. Nem tudni, hogy Hódmezővásár­hely elhunyt polgármesterét a halála után is botrányba keverő, az özvegy nevével visszaélő Jevélírón" kívül hányan lebemek ilye­nek. Jóhiszemű ember rávágná: csak ez az egy, és akkor a hány­inger mértéke még talán elviselhető (bár ez a közérzet-megjelö­lés hasonlít némileg a félig terhes kifejezéshez). Ám ez esetben adódik a sajtómunkások felelősségét firtató kérdés, vagyis az, hogy lapunk miért hozta nyilvánosságra a több munkatársának is elküldött levél létezésének hírét. A válasz egyszerű: mert a le­vél tényleg létezik. Valaki megírta. Plusz elküldte. Nem névtele­nül. A nyilvánosság meg úgy működik, hogy mindent megmu­tat, ami csak van. A rondát is. Kampány idején persze hasonlóan elképesztő dolgpk történnek, levélben vagy máshogyan nemtelen vádaskodások is előfordul­nak - nemcsak minálunk. Ugyancsak egyetemes érvényű a rá­galmakkal való szembeszállás kilátástalansága, akkor is, ha nincs választási kampány. (Csak rágalom.) Ésszel és erkölccsel élö em­ber ezért is tartózkodik a rágalpnazástól. Ha mást nem, azt tud­hatja, ahol elharapózik ez a szokás, ott mindenki védtelenné vá­lik, inkább előbb, mint utóbb. Nem tudunk kivonulni a társada­lomból, akkor sem, ha az elveszteni látszik bevett értékeit. És itt kell ismét visszakanyarodni a felelősség kérdéséhez, nem egyszerűen csak a sajtómunkásokéhoz, hanem jóval tágabb kör, az úgynevezett véleményformálók felelősségéhez. A pohtikai „elit" ide tartozik. Az összes hivatásos politikus - bármilyen színt képviseljen, legyen bár nemzeti kokárdában március idusa után is vagy legyen kokárdahiányos. Bizony, viselkedési minták min­den társadalomban léteznek, s vannak mintaadók és mintakö­vetök. Ha ez utóbbiak orra előtt az van, hogy hazudozni pedig le­het és a sánta kutya utolérhetetlen, csalni bocsánatos, rágalmaz­ni ügyes, és a többi, és a többi - előbb-utóbb már csak kíváncsi­ságból is kipróbálják... Van-e határi Mind a föntiek ellenére: aligha más, mint a civil kurázsi. Igenis, a polgár bátorsága. A citoyen és a citoyenne me­részsége. Ami nagyjából ott kezdődik, hogy fütyülnek a mintára. Saját értékeket teremtenek ás követnek. Nem mindig könnyű út. De muszáj ezen járni. // Őrzik a természetet Ünnepélyes pillanatához érke­zett el a szegedi Ady téren folyó több mint nyolcmilliárd forint értékű beruházás, amely az egye­tem és a város összefogásával va­lósul meg. Szombaton lerakták az új könyvtár és konferencia­központ alapkövét. Január vége óta folyik az építkezés az Ady téren, ahol a Szegedi Tudo­mányegyetem modern könyvtára áll majd. Az egykori sportpályák­nak már nyoma sincs, a területen eddig 470 cölöpöt vertek a földbe, 18 méter mélyre, hogy az új épü­let biztos alapokon álljon. A mun­kálatok azt követően folytatód­nak, hogy a szakemberek átdolgoz­zák az eredeti terveket. Erre azért van szükség, mert az épület a sze­gedi önkormányzat szándékának megfelelően, és az egyetem hozzá­járulásával kibővül egy konferen­cia-központtal. Az építmény alapkövének elhe­lyezésekor Pálinkás József oktatá­si miniszter és Bartha László pol­gármester is kész tényként szólt arról, hogy a gazdasági miniszter döntése értelmében a város fel­használhatja az egyetemmel közös beruházásra azt a 892 millió forin­tot, amelyet egy korábbi pályáza­ton konferencia-központ létesíté­sére nyert. - Az egyetem és a vá­ros összefogásának jó példája, hogy ez a könyvtár kiegészül egy kon­ferencia-központtal, amelyhez a Gazdasági Minisztérium is támo­gatást nyújtott. így összesen egy 8,5 milliárd forintos beruházás jön létre, amely a legnagyobb az or­szág felsőoktatási intézményeiben folyó építkezések közül - mondta az oktatási tárca vezetője. Pálinkás József arra is emlékeztetett, hogy Klebelsberg Kunó óta nem történt olyan jelentős beruházás a szege­di egyetemen, mint a mostani. A polgármester beszédében re­ményét fejezte ki, hogy az egy­szerre több szerepet is betöltő épü­let Szeged további felemelkedését szolgálja majd. Mészáros Rezső rektor úgy fogalmazott, hogy az egyetemnek a dél-alföldi régió és egy formálódó eurorégió szellemi központjának kell lennie. Úgy vé­b, a készülő könyvtár és konfe­rencia-központ eleget tesz ennek a feladatnak. Az oktatási miniszter, a polgár­mester és a rektor közösen helyez­te el az épület alapkövét. Az ünnep­ség után tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az Ady téri épít­kezésbe helyi vállalkozókat is be­vonnak, és a munkálatok csúcside­jében közel tízezer ember fog dol­gozni egyszerre. A könyvtár és kon­ferencia-központ a tervek szerint 2004. május 31-éig készül el. Az eredetileg 22 ezer négyzetméter hasznos alapterület a kiegészítés miatt további két-háromezer négy­zetméterrel bővül. Az épület legna­gyobb előadótermében ezer ember fér el, ezenkívül lesz két darab két­száz fős és három százfős terem is. A polgármester bejelentette, hogy a város megkapta a Honvéd tér melletti üres telek tulajdonjo­gát. Itt építik fel Szeged második parkolóházát, amely közelsége mi­att kielégíti az új egyetemi könyv­tár parkolóhely-szükségletének egy részét. Az oktatási miniszter sze­rint 2008-ig fel kívánják újítani a szegedi egyetem épületeit. El­mondta, hogy a költségvetési elő­irányzaton felül ebben az évben 3,8 milliárd forint többlettámo­gatást nyújt a szaktárca a felsőok­tatásnak, s ebből Szeged 273 mil­lió forinttal részesedik. Ez az összeg is biztosítja a megkezdett fejlesztések folytatását. HEGEDŰS SZABOLCS A természetkárosítás hatékonyabb megelőzése érdekében megújítot­ta 1995-ben kötött megállapodását a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság, az Alsó-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség, a Kis­kunsági Nemzeti Park, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park. A szervezetek képviselői a megyei rendőr-főkapitányságon írták alá az együttműködés folytatását megerősítő dokumentumot. A ve­szélyes hulladékok szabálytalan elhelyezése, a védett állatok vadá­szata, a szennyvízszennyezés egya­ránt jelentős környezeti károkat okoz. A rendőrség felderítőmunká ­ja nyomán egyre több esetben emelnek vádat a természetpusz­títással gyanúsítottak ellen. Az utóbbi három év adatait tekintve: 1999-ben nyolc nyomozás végző­dött vádemeléssel, 2000-ben ti­zenhat ügyből hét került bíróság elé, tavaly pedig tizenhárom nyo­mozás végén emeltek vádat. Átadták a szövetkezet agrárlogisztikai központját Zöldséget hűtenek a mórahalmiak Az istentagadás fedőneve Balczó András: Az akarás isten ajándéka. Fotó: Tésik Attila Mezőgazdasági termékek hűté­sére és osztályozására szolgáló csarnokot avattak szombaton Mórahalmon. A Széchenyi-terv segítségével megépült agrárlo­gisztikai centrum alapkövét az átadás után Matolcsy György gazdasági miniszter rakta le. A mórahalmi Mórakert Beszerző, Értékesítő és Szolgáltató Szövet­kezet idei zárszámadó közgyűlé­sén adták át a májusi határidő előtt elkészült agrárlogisztikai centrumot, amely a Széchenyi­terv támogatásával épült. A szom­bati esemény díszvendége volt Matolcsy György gazdasági mi­niszter, aki az ünnepség végén le­rakta a 80 millió forintos kor­mánytámogatással fölépült csar­nok alapkövét. Az agrárlogisztikai központ a Mórakert Szövetkezet közel 300 tagja kertjeiben és földjein ter­mett zöldségek és gyümölcsök át­vételére, osztályozására és táro­lására szolgál. A termékeket a szö­vetkezet értékesíti. A közel 4 ezer négyzetméter alapterületű épület három fő részből áll: a gazdálkodók az átve­vőhelyen pakolják le terményei­ket, amelyeket a középső osztályo­zócsarnokban rendszereznek; a zöldségeket és gyümölcsöket érté­kesítésükig a hűtőkamrákban he­lyezik el. Nógrádi Zoltán polgármester bevezetőjében köszönetet mon­dott a beruházás megvalósításáért nem kevés áldozatot vállaló gaz­dáknak, a terv megvalósítását se­gítő Gazdasági Minisztériumnak, a kivitelező Montor Kft.-nek, s a beruházás sikeréhez hozzájáruló valamennyi segítőnek, köztük Ba­logh László országgyűlési képvi­selőnek. Az agrárlogisztikai központ fölépítésének költségeiből - a mi­nisztérium támogatásán túl - 18,4 millió forintot vállalt a Mórakert Szövetkezet, a családi gazdaságok pedig összesen 24,5 millió forint­tal, valamint 56 millió forintos árualapkölcsönnel járultak hozzá a beruházáshoz, amelytől a régi­óban élők joggal várhatják azt, hogy segíti mezőgazdasággal fog­lalkozó családok boldogulását. A árubemutatóval egybekötött ünnep műsorában szemelvénye­ket olvastak föl a hajdani Alsóta­nyaközpont gazdaegyletének tör­ténetéből. így többek között az is elhang­zott, hogy az 1885-ben (!) létreho­zott gazdaegyesület gyümölcscso­magolót is működtetett a múlt század elején. NY. P. I Lassan vége lesz a versenyfutásnak, a pohtikai csatárazásoknak - mond­ta Komjáti Sándor, a MIÉP or­szággyűlési képviselőjelöltje a hét vé­gén tartott szentesi választási gyűlé­sen. Hozzátette: az emberek szin­te már nem is tudják követni a pár­tok ígérgetéseit. Mint fogalmazott, a MIÉP-et sok támadás éri jobbról és balról is, pedig a párt „nem job­bos és nem is balos". Komjáti sze­rint „marják, ölik egymást" a poh­tikai élet szereplői, de öt a csatáro­zás nem érdekli. A gyűlés szónoka, Balczó And­rás olimpiai és világbajnok öttusá­zó azzal kezdte mondandóját, hogy kötődik a nemzethez, ám ezt nem ő gerjesztette magában, hanem kap­ta. Meggyőződése szerint ha a te­remtőt más istenekre szándékoznak lecserélni, azzal becsapják az embe­reket. Balczó András fontosnak tart­ja, hogy a céljainkat ne görcsösen akarjuk elérni. Lenint idézve azt mondta, hogy ami nem megy, nem kell erőltetni. A sport, politika és hit című előadásában kitért arra: a ver­senyeken az ember tisztába jön ma­gával, a nagy próbák idején nem marad idő a színlelésre. Balczó sze­rint szolgalom és akarás kell a jó tel­jesítményhez, de az utóbbi nem magától jön. Az akarás isten aján­déka - fogalmazott. Balczó Andrásnak az a vélemé­nye, hogy a hatalom egykori és je­lenlegi „bitorlói koszossá tették és lejáratták a politikát". Vallja: a kö­zösség érdekében tisztán is lehet politizálni. Elítéli az egyházak ellen indított támadást, mert neki meggyőződése, hogy a papoknak azt kell mondaniuk a szószéken, amit jónak látnak. Az olimpiai és világbajnok öttusázó azt állította ezzel kapcsolatban: Jézus és Mind­szenty József bíboros is politizált, amennyiben a közösség ügyeivel foglalkozott. De manapság az a gya­korlat, hogy ha egy lelkipásztor a nemzet védelmében kifeiti a véle­ményét, a saját egyháza nekiesik. Balczó azt állította: az egykori bé­kepapok máig ott „virítanak", mert a rendszerváltozás az egyházakban sem történt meg. Balczó András azt tapasztalja, hogy az emberek tétovák, nem ér­deldi őket a politika. Úgy fogalma­zott: a fő zavarok nem az agyban vannak, hanem a lélek mélyén. Az istentagadás fedőnevének említet­te a hberalizmust és a szocializ­must. Elmondása szerint azonban az istent nem lehet átverni. Balczó­nak az a véleménye: egy nemzet felemelkedése vagy süllyedése szo­rosan összefügg azzal, hogy a nem­zet tagjai milyen távolságra van­nak az istentől. A Fideszről azt han­goztatta: a nemzeti liberalizmus fá­ból vaskarika. Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt elnökét a baloldal emberének mondta Balczó András, hozzátéve: aki a kisgaz­dákra voksol, az az MSZP-ie szavaz. B. I. Kalmár László elismerése BUDAPEST (MTI) Gyarmati Dezső és Lauer Edit ve­hette át a Magyar Örökség kitün­tető címet a Magyarországért Ala­pítvány huszonhatodik díjkiosztó ünnepségén szombaton, a Buda­pesti Evangélikus Gimnáziumban. Gyarmati Dezső az 1952-ben Hel­sinkiben, majd 1956-ban Mell­bourne-ben, valamint az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet szer­zett vízilabda válogatott csapat tag­ja kiemelkedő sportolói, edzői és sportvezetői tevékenységéért ré­szesült az elismerésben. Lauer Edit, a magyarországi rend­szerváltozás után az Egyesült Ál­lamokban életre hívott Magyar Amerikai Koab'ció elnöke a kül­honi magyarság érdekében végzett áldásos szolgálatáért részesült az el­ismerésben. A Magyar Örökség bírálóbizott­sága az előterjesztett állampolgá­ri javaslatok alapján posztumusz díjjal ismerte el Ádám Jenő (1896­1982) Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, egyetemi tanárnak az énekoktatás megújításáért kifej­tett munkásságát; Reményik Sán­dor (1890-1941) megtartó és fel­emelő költészetét és Kalmár Lász­ló (1905-1976) Kossuth-díjas ma­tematikus, egyetemi tanár, akadé­mikus tudományteremtő és peda­gógiai munkásságát.

Next

/
Thumbnails
Contents