Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-02 / 52. szám

SZOMBAT, 2002. MÁRCIUS 2. •NAPOS OLDAL« II. Visszatért Szegedre az Amerikát is megjárt, kalandos sorsú arckép Goitein Lici, a szegedi szépségkirálynő .iriumph 012279267 A Hód-Mezőgazda Rt. eladásra kínálja CSALÁDI GAZDASÁGOK KIALAKÍTÁSÁRA KIVÁLÓAN ALKALMAS székkutasi központi, 5,3 ha bekerített területű telephelyét, mely tartalmaz: l-l db 35, Illetve 100 vagonos magtárat, gépjavító műhelyt, üzemi konyhát ebédlővel. Irodaépületet és munkásszállást, valamint eddig építőtáborként üzemeltetett 5 ha bekerített területű telephelyét, ebédlőt, konyhát, 3 db, egyenként 682 nm alapterületű, kétszintes munkásszálló épületet, nyári fürdőt, hidroforházat. Mindkét telephely önálló artézi kúttal és transzformátorállomással rendelkezik, a 47-es főútról aszfaltúton közelíthető meg. Érdeklődni: Wolford Ferenc 6800 Hódmezővásárhely, Serháztér u. 2. 20/9657-497 m&M PHOENIX Der PHOENIX-KONZERN produziert Kühl-, und Heizungsschläuche aus Gummi mit der modernsten Technologie in mehreren Werken der Welt. Für unsere Tochtergesellschaft in Makó suchen wir für unsereTechnische Arbeitsvorbereitung einen Mitarbeiter (in) mit den folgenden Voraussetzungen - Gute Deutschkenntnisse - Ambitionierte u. verantwortungsvolle Einstellung (Präzision) - nicht alter als 30 Jahre - eine technische Hoch- o. Mittelschulausbildung, mit Praxiskenntnissen in der Stahlver- und Bearbeitung, konstruktives Vorstellungsvermögen mit der Fähigkeit der eigenständigen Umsetzung - Computerkenntnisse (Excel, Word, AutoCAD) - Führerschein Wir bieten Ihnen einen anspruchsvollen Aufgabenbereich auf dem Gebiet der Anlagentechnik u. der Werkzeugfertigung/Entwicklung, wo Sie die Möglichkeit bekommen, sich mit eigenständigen Projekten zu profilieren. Die ausführlichen Bewerbungsunterlagen in Deutsch und Ungarisch mit Foto, sowie die Zeugniskopien schicken Sie bitte bis zum 14.03.2002. an folgende Anschrift: Gumimüvek PHOENIX Hungária Kft. 6900 Makó, Pf.: 82. Tel.: 62/511-764 E-mail: janosne vancsik©phoenix-ag.com J V s; r ^•^•BBEEBPP^^ A WTavaszi akció! 2§ EGYES TERMÉKEINK ;} 30-50% 5 J ENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK, I 5 EXTRA MÉRETBEN IS! Anti-Kristó ÚJ FESTMENNYEL GAZDAGODOTT A MORA FERENC MUZEUM: AZ EGYKORI SZEGEDI SZÉPSÉGKIRÁLYNŐ, GOITEIN FELÍCIA PORTRÉJA ADOMÁNYKÉNT ÉRKEZETT NEW YORKBÓL. A KÉP HÁNYATTATÁSAI DIÓHÉJBAN MEGMUTATJÁK A XX. SZÁZAD TÖRTÉNETÉT, A ZSIDÓÜLDÖZÉSTŐL AZ EMIGRÁCIÓIG. Regényes sorsú olajfestmény érkezett a napokban Szegedre. A kép egy gyönyörű lányt ábrázol: „Goitein Felícia kisasszony képmása" 1930ban készült a városi szépségverseny győzteséről - aki mégsem foglalhatta el méltó helyét a legszebbek között is első hölgynek járó trónuson... Szabó Tamás, a Móra Ferenc Múzeum förestaurátora mesélte el a kép, s - amint akkoriban ismerték .- Lici kisasszony históriáját. Feh'cia 1910-ben született Bécsben; szülei két esztendővel később költöztek Szegedre. Apja, Goitein Ármin ügynökségetvezetett, édesanyja, Zelma a gyerekeket nevelte. Ernő, Felícia bátyja a piarista gimnáziumba járt (kitűnő tanuló volt), s már diákkorában igen tehetséges zongoristának tartották. A leány, a család másik szeme fénye, iskolái után banktisztviselő lett, s tehetséges táncosként is ismertté vált. Éppen huszadik évében járt, amikor elindult a városi szépségversenyen. S bár a zsűritől ő kapta a legtöbb szavazatot, mégsem őt választották Szeged szépségkirálynőjévé. A hivatalos indoklás úgy szólt, hogy Felícia „már egy korábbi szépségversenyen is eredményesen szerepelt". Megbízható források híján csak sejthető, hogy Lici - 1930-at írtak akkor - zsidó származása miatt nem lehetett királynő a helyi szépségek között. A döntőbírák vigaszdíjul fölajánlották, hogy Feh'ciáról arcképet készít a Szegeden élő, s jó nevű festőként számon tartott Csejtei Joachim József. Az olajkép a Goitein család Zerge utcai otthonának falára került. Lici szépségét az országos versenyen is elismerték: a budapesti döntőben első számú udvarhölgynekválasztották. Ezután számtalan bemutatóra hívták, később ő maga szervezett kulturális rendezvényeket. Növekvő népszerűségének köszönhetően támogatókra is talált: segítségükkel diplomát szerzett egy pesti tánctanárképző iskolában. A gyönyörű zsidó lány fölfelé ívelő pályáját azonban kettétörte a történelem. A háború kezdetén Lici volt a Goitein családból az egyetlen, akinek sikerült elmenekülnie: 1939ben Franciaországba utazott, s Párizsban férjhez ment Pierre Moserhez. Hazulról egyre aggasztóbb híreket kapott: itthon már összecsomagolt a család, készültek a deportálásra. Levélben kérdezték Licit, mi történjék az arcképpel - ám a bútorok és más családi értékek biztonságba helyezésére már nem maradt idő... A szülőket Auschwitzba hurcolták. Sohasem tértek vissza a haláltáborból. Ernő munkaszolgálatosként, az orosz fronton fagyott meg. Az üresen maradt lakásból i Lici idős korában is megőrizte szépségét Sem a magyarok, sem a románok nem voltak őslakosok Erdélyben A történetírás nem lehet politika A magyarokkal szembeni ellenséges érzülettel, rosszindulattal és tudatos csúsztatással vádolja meg Kristó Gyula szegedi történészprofesszort, a magyar őstörténet és a középkor elismert kutatóját egy nemrég megjelent könyvében Hunnivári Zoltán. A saját személyét homályban tartó szerző Anti-Kristó címmel hazánkban megjelent könyve az argentínai Buenos Airesben kiadott munka hasonmása. írója az általa marxistának titulált Kristó Gyula egy korábbi művét, a Magyar honfoglalás, honfoglaló magyarok cimű kötetét, és az abban megfogalmazott állításokat kívánja felülvizsgálni. Hunnivári Zoltán szerint a professzor önellentmondásokba keveredik, amikor a történeti forrásokból következtetéseket von le, sőt dilettantizmussal vádolja meg Kristó Gyulát. Az Anti-Kristó személyeskedésektől sem mentes. Az előszóban ez áll: „Nagyívű szintézisei megalkotása kapcsán majd igyekszünk visszahozni a földre! Önmagáról kitűnő véleménnyel van, igaz ezt közvetetten közli velünk. Tudomásunk : szerint még nem tetoválták a homlokára, hogy MTA TTI (Történettudományi Intézet - a i szerk.), de sohasem lehet tudni, i mikor következik be." A könyvet - elmondása szerint - mosolyogva elolvasó Kristó Gyula lapunknak azt mondta: a ; Hunnivári Zoltán által elfogadott hun-magyar rokonságra és a kettős honfoglalásra a magyar ; történelemben egyetlen adat í sincs. Téves tehát az az elmélet, miszerint az Árpád vezér által a Kárpát-medencébe vezetett maroknyi nép a hunok leszármazottja volt, akik leigázták a már régóta itt élő magyarokat, és a két nép összeolvadásából alakult ki a mai magyarság. - Súlyos hibának tartom, ha a történelmet különböző célokra használják fel. Ez egy célra való: az igazság meg: keresésére - hangsúlyozta Kristó : Gyula. H.SZ. A Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora, Kristó Gyula harminc éve foglalkozik Erdély múltjának kutatásával. Úgy véli, a magyar tudósok által írt történeti munkák legtöbbször politikai indíttatásból születtek, és a román történetírás is évtizedek óta az ottani politika elvárásainak felel meg. - Romániában ma is egy 18. században kialakított, és azóta is folyamatosan élő dogma uralkodik, amely szerint a mai románok a rómaiak és a dákok összeolvadásából származott nép, és több mint kétezer év óta él az erdélyi medencében - magyarázta Kristó Gyula. Hozzátette: ezen a vélekedésen a rendszerváltás sem változtatott, és jelenleg is ugyanolyan nemzeti gőg és szupranacionalizmus érvényesül, amely a szocializmusban és annak előtte is jelen volt Romániában. A professzor közelmúltban megjelent, A korai Erdély (895-1324) című kötetében helyre tesz néhány olyan tényt, amelyet román történészek félremagyaráztak. A munka - ahogyan Kristó Gyula fogalmazott - „talán először tesz kísérletet arra, hogy a teljes írott, az elérhető teljes régészeti forrásanyag és a teljes földrajzi névanyag alapján földolgozza a terület korai történetét". közül a magyarok voltak az első megszállók, a szászok a 12. század közepén jelentek meg, utánuk, I 1150 vagy 1200 körül jöttek a székelyek, akik főleg a Kárpát-medence legnyugatabbi területeiről érkeztek. Legutoljára bukkantak fel a románok, akikről az első adat 1207 tájáról származik. A források alapján az is világosan kiderül, hogy a románok kizárólag dél felől jöhettek Erdélybe. Kristó Gyula határozottan elveti azt a román történészi szemléletet, amely egy adott kor viszonyaiból következtet vissza a korábbi évszázadokra, és ezákal igyekszik igazolni a népnek egy bizonyos területhez kötődő ősi gyökereit. A pro; fesszor úgy véh, a románok számára nagyon fájdalmas lesz a múlttal való szembenézés. A politika ugyanis évtizedek óta azzal áltatja őket, hogy Trianonnal a románság ősi jussát kapta vissza, azt a földet, ami mindig román föld volt. Jelenleg tárgyalások folynak A korai Erdély című munka román nyelvre fordításáról. - Nem hiszem, hogy a munkám hatására a román történetírás meg fog változni, de remélem, a könyvem által a románok legalább a másik oldal álláspontját : is megismerik - mondta Kristó Gyula professzor HEGEDŰS SZABOLCS 1944-ben mindent elvittek az itthon maradottak. Feh'cia férje is bevonult a francia hadseregbe, és súlyosan megsebesült. Sohasem épült föl teljesen: három évvel a háború után elhunyt. A világégést követően a fiatal özvegy a párizsi amerikai nagykövetségen, majd Washingtonban, a Világbanknál dolgozott. Később a New Yorkban élő francia értelmiségi és művésztársaság közkedvelt alakja lett. Támogatta a New York-i Filharmonikus Zenekart. Maga is művészi tehetségről tett tanúbizonyságot: kiállított festményeit, kerámiáit elismeréssel fogadta a közönség. Felícia asszony először a hatvanas évek elején tért haza. Ekkor tudta meg, hogy fiatalkori arcképe, csodával határos módon, átvészelte az idők viharait: a zsidó temető őre lakásában vigyázott rá, évtizedeken át. Az özvegy a festményt csak úgy vihette magával Amerikába, hogy műkereskedői szakvéleménnyel igazolta: a kép értéktelen... A szépségét idős korában is megőrző Felícia tavaly ősszel hunyt el New Yorkban. Arcképe most hazaérkezett a városba, amelynek falai közül Lici mozgalmas élete elindult. NYILAS PÉTER • Kristó Gyula helyre teszi a tényeket. (Fotó Legújabb művében Kristó Gyula rámutat arra, hogy a románok nem lehettek Erdély őslakói, ők ugyanúgy betelepülők, mint a magyarok, a szászok, vagy a székelyek. - A több száz régi erdélyi földrajzi név és a régészeti emlékek elemzéséből sok új eredményre jutottam, például arra vonatkozóan, hogy a magyarok mikor és honnan jöttek be Erdélybe. A legkorábbi régészeti emlékanyag csak a Dobokavár-Kolozsvár-Tordavár-Gyui: Schmidt Andrea) lafehérvár vonaltól nyugatra lelhető fel. Ez is arra utal, hogy elődeink valamikor 970 után nyugat felől települtek be arra a területre, tehát a honfoglaláskor Erdélyt nem szállták meg a magyarok, mivel az a vidék nem kedvezett őseink nomád életmódjának. A magyar betelepülés nagyobb hulláma a 11. század végével kezdődött. Ezt helynévi vizsgálatokkal bizonyítani lehet - fejtette ki a professzor. Hozzátette: a ma Erdélyben lakó népek • A portrét Vörös Gabriella múzeumigazgató és Szabó Tamás férestaurátor vette gondjaiba. (Fotó: Gyenes Kálmán)