Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-18 / 64. szám

HÉTFŐ, 2002. MÁRCIUS 18. -AKTUÁLIS­5 Barakk áll a MI-8-as mentőhelikopter útjában Késik a szegedi heliport kialakítása Lassan halad a katasztrófavédelmi heliport kialakításának előkészí­tése. Szegeden, az új klinika közvetlen szomszédságában levő terü­letre tervezett helikopter-leszállóhely kiépítését A Mentés a Jövőért Alapítvány kezdeményezte, azzal a céllal, hogy az egyetemi klini­kákhoz közel landolhasson a honvédség MI-8-as helikoptere, ami­vel egy időben 12 fekvő sérült szállítható a segítségnyújtás közvet­len közelébe. Szegeden, az új klinika melletti füves tisztáson eddig is volt le­hetőség a kisméretű mentőheli­kopter leszállására, ám ez a terü­let nem alkalmas arra, hogy oda a honvédségi gép - szaknyelven szól­va - is befüggeszkedjen. Ezért kell itt néhány négyzetméteres részt kialakítani, lebetonozni és járdányi szélességű, az új klinikáig vezető aszfaltú tat építeni. A Mentés a Jövőért Alapítvány részéről Horváth Róbert vezető mentőtiszt koordinálja a heliport építésével kapcsolatos szervezést. Lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Honvédelmi Minisztérium el­végzi a tervezést, a Démász bizto­sítja az elektromos berendezéseket, az Első Beton Kft. megcsinálja a be­tonozást, egy vásárhelyi cég vál­lalja az aszfaltút építését. Az Egész­ségügyi Minisztérium, valamint a Csongrád megyei védelmi bizott­ság támogatja a heliport létesítését. Az egy időben 12 súlyos sérült, illetve a kritikus állapotban levő be­teg fekvő helyzetben történő szál­lítására alkalmas honvédségi heli­kopter leszállójának megépítése jelenleg egyetlen akadályba ütkö­zik. Nevezetesen, hogy az egye­tem barakképülete ott áll, a heli­port számára kialakítandó helyen. Az alapítvány már kapott szóbeli ígértet arról, hogy a barakképüle­tet lebontják, ám ez nem egyszerű, hiszen mint azt Simonka János Aurél, az alapítvány és az egyetem között közvetítő professzor el­mondta: a barakképületben meg­őrzendő leletek, illetve vegyszerek vannak, amelyeknek elhelyezése pillanatnyilag megoldhatatlan problémát jelent az orvoskar szá­mára. Felvetődött ugyan Makón egy készletraktár lehetősége, de a barakképületben vannak olyan dol­gok is, amelyekre az intézetekben, klinikákon gyakran szükség van, ezért nem lenne szerencsés eze­ket távol elhelyezni. Mindezek el­lenére az egyetem, s ezen belül az orvoskar keresi a megoldást a ba­rakképület kiürítésére. KALOCSAI KATALIN Mára kihívás lett a biogazdálkodás MUNKATÁRSUNKTÓL A Földmüvelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztériumhoz - az agrár­és környezetvédelmi program öko­lógiai programjára beérkezett pá­lyázatok közül eddig 176-ot dol­goztak fel, az igényelt támogatás pedig megközelíti a 300 millió fo­rintot. Minderről Eke István, a FMVM főosztályvezetője Szegeden, egy kétnapos biokultúra-találkozó keretében informálta a nyilvános­ságot. Elmondta, hogy 128 pályázat már biogazdálkodással foglalkozók­tól érkezett a minisztériumhoz. Az általuk igényelt összeg 80 millió 298 ezer forint és 5882 hektárra vonatkozik. Azok, akik a jövőben hasonló tevékenységgel kívánnak foglalkozni, eddig mintegy 50 prog­ramot terjesztettek be eddig a mi­nisztériumhoz, amelyekben 8.300 hektárra 196 millió 196 ezer forint támogatást kémek Frank József, a szegedi Gabonatermesztési Kuta­tó Kht. ügyvezető igazgatója, a ren­dezvény fővédnöke, óriási szakmai kihívásként jellemezte a bioter­mesztéses gazdálkodást. Elmondá­sa szerint ma mintegy 90 ezer hek­táron folytatnak ökogazdálkodást a dél-alföldi gazdák. Az ideális nagy­ságrendet viszont mintegy 300 ezer hektárban jelölte meg. A jelenlegi te­rületen különben csaknem 1300 családi gazdaság foglalkozik biokul­túrával. Frank József hangsúlyozta, hogy a legnagyobb problémát a piac hiánya okozza, s annak a vé­leményének adott hangot, hogy ez az ágazat csak akkor lesz ütőképes, ha létrejön az úgynevezett biover­tikum. Két szerencsés nyertes osztozott az 1 milliárd 33 millió forinton Lottólázban égett az ország A hét végén országszerte tombolt a lottóláz. Az ötöslottó negyvenöt éves történetének minden idők harmadik legnagyobb nyeremé­nyéért ikszeltek az emberek. Az 1 milliárd 33 millió forintos nyere­mény még olyanokat is a lottó­zókba csábított, akik ritkán ját­szanak. - Általában csak hatos­lottót játszom. Nagyobb az esé­lyem arra, hogy eltaláljam a számo­kat. Most a lányom kedvéért töl­tök ki ötöst - bök az előtte lévő szelvényre Sós Istvánná, a mak­kosházi Ortutay utcai lottózóban. Az öt éve „ikszelő" asszonyt nem izgatja az egymilliárd forint felet­ti főnyeremény. - Persze jó lenne megnyerni annyi pénzt, de őszin­tén mondom, megelégednék nyolc­millióval is - teszi hozzá, majd be­áll a sor végére befizetni a „nyer­tes" szelvényt. Reggel nyolctól zárásig az ajtóig kígyózott a sor a Petőfi Sándor su­gárúti lottózóban is. Az egyik asz­talnál a kislányával üldögélő Tóth Gábornak „elég" lenne a hatoslot­tó 180 milliós főnyereménye is. ­Úgy tanultam (?), először fejben kell eldönteni, meg akarja-e nyer­ni az ember a pénzt, aztán szintén fejben el kell osztani az összeget. A 180 milliót már elosztottam, de az egymilliárddal nem tudnék mit kezdeni. Azon még gondolkoznom kellene - avat be gondolataiba Tóth Gábor. A szegedi férfi egyébként szerencsésnek mondhatja magát, hiszen egy hónapja részt vehetett Sokan az utolsó pillanatra halasztották a lottófeladást. Fotó: Karnok Csaba a Luxor televíziós sorsolásán. Az ál­landó száma a 33-as, amivel tom­bolán már több alkalommal övé lett a főnyeremény. - Nyertem bi­ciklit, sőt még élő malacot is ­mondja a férfi, miközben kislá­nya, Krisztina éppen kétszáz fo­rintot „kapart össze" sorsjegyen. - Húsz éve játszom állandó szá­mokkal, ezért nem merem abba­hagyni. Képzelje el, ha egyszer ki­hagyom és éppen akkor kihúzzák a számaimat! Megütne a guta, az biztos - veszi át a szót a sorban ál­ló Orbán Balázsné, aki megjegyzi: lenne helye a pénznek az Orbán családban. - Négy gyennekem van. Először is megoldanánk a lakás­gondokat, és természetesen utaz­gatnánk egy kicsit - mondja az asszony. Van persze, akit nem szé­dített meg a lottóláz. - Véletlenül erre jártam, gondoltam beugrom ­meséli a név nélkül nyilatkozó, kockás zakós úr. - Idén most ját­szom másodszor, nem is tudom, milyen számokat jelöltem meg. Ott volt az asztalon nyolc szel­vény, elvettem, ikszeltem és ennyi. Lapzártánk idején minden eldőlt: ketten értek el telitalálatot az ötös-, egy valaki pedig a hatoslottón. ARANYT. JÁNOS Eddig 18 milhó forint gyűlt össze, de még várják a felajánlásokat Kezdődik az intenzív építése A lakosság és cégek támogatása nélkül nem valósul­hatna meg a szegedi gyermekklinikán az úgynevezett szeptikus intenzív osztály létrehozása. A civil szféra eddig 18 millió forintot adott össze, aminek köszön­hetően a hét elején elkezdődhet az osztály építése. Hat pályázó közül a Prioritás Kft. ajánlatát fogadták el, tehát a Szegedi Tudományegyetem gyermekklini­káján a cég építi a szeptikus intenzív osztályt. A munkálatok a hét elején kezdődnek, s a tervek sze­rint május első felében már el is készül az intenzív részleg, aminek például építészeti, gépészeti terveit ingyen készítették el a szakemberek. A lakosság, cégek (köztük szerkesztőségünk és ki­adónk), önkormányzatok adakozásának köszön­hetően eddig 18 milhó forint gyűlt össze, az Egész­ségügyi Minisztérium pedig 19 millió forintot utalt át a regionális feladatokat ellátó gyermekklinika szep­tikus intenzív osztályának megépítésére. A 42 négyzetméteres helyiség műszereit, berende­zéseit már megrendelték, így a két lélegeztetőgépet, a betegőrző monitorokat, az égési sérültek kezelésé­re alkalmas légpárnás ágyat, defibrillátort és négy infúziós pumpát. A kétágyas intenzív osztályon az égési sérült gyer­mekeket, valamint a fertőzéssel járó betegségben szenvedő, súlyos állapotban levő gyermeket kezelik majd, azokat, akiket el kell különíteni a „normál" in­tenzíven fekvőktől. A lakossági gyűjtést elindító és szervező Vass Im­re, a Rádió 88 szerkesztője elmondta: annak érdeké­ben, hogy a szeptikus intenzív osztály felszerelése tel­jes legyen, folytatják a gyűjtést, s április végén jóté­konysági koncertet szerveznek, aminek bevételét is a gyermekklinika szeptikus intenzív osztályának ajánlják fel. K. K. Hajléktalanok teregették ki egymás szennyesét Szemétfa „nőtt" a Gyevi temetőben • ^^ Messziről látható a szemétfa, amit néhány napon belül megtisztít a terület tulajdosa. Fotó: Miskolczi Róbert Ruhaféleségekkel díszítettek fel egy kiszáradt fát Szegeden, a bezárt Gyevi temetőben. Valószínűleg veszekedő hajléktalanok teregették ki egymás szennyesét. A terület tulajdonosa, a felsővárosi plébánia napokon belül ki akarja takarítani a temetőt. Piszkos, szakadt rongyok, szutykos papírpelenkák, nejlonzacskók, és egyéb hulladékok „díszítik" a bezárt szegedi Gyevi temető egyik kiszáradt fáját. A „dekorációs szakembereknek" bőven jutott kellék, hiszen az évtizedek óta elhagyatott, összedőlt és meggyalázott síremlékek között jókora szemétkupacok díszelegnek. A temető és a Tarjánszélei garázssor között már évek óta hajléktalanok húzzák meg magukat. A veszélyes, omlófélben lévő sírkövektől, az ejykori nyughelyektől néhány méterre, a kőfalon öles felirat hirdeti: „A SÁTÁN BENNÜNK ÉL". A kegyeletsértő kijelentést obszcén rajzok és más sátánista szimbólumok egészítik ki. - Jó páran laknak itt, a „szemétfa" körül. Azt nem tudjuk, hogy ki és mikor díszítette fel az ágakat, egyik reggel így találtuk. Sokszor hallottam, hogy veszekedtek egymással a hajléktalanok és úgy tudom, bosszúból akasztgatták ki egymás piszkos ruháit. Nagy gondot nem okoznak nekünk, de csúf látvány a szemétkupac, amire az ablakainkból éppen rálátunk - panaszolta Kovács Imre, az egyik közeli ház lakója. A temető a felsővárosi plébánia tulajdona, a sírkert felszámolásához és a terület értékesítéséhez a városi közgyűlés döntése szükséges, ami késik, tudtuk meg Tóth Alajos plébánostól. - Ameddig hozzánk tartozik a temető, a takarításáról is nekünk kell gondoskodni. Évente kétszer tisztítjuk meg a sírok környékéti. A legközelebbi takarítási hamarosan, egy hónapon belül kezdődik ­nyilatkozta lapunknak Tóth Alajos, aki még hozzátette: továbbra is lakópark építését tervezik a temető helyére. I. sz. Méhész­közgyűlés Vásárhelyen Az idei „méhészév" attól függ, hogy elfagy-e az akácvirág, vagy nem, és lesznek-e nyári méhlegelők ­tudtuk meg Kovács Ferenctől, a Csongrád Megyei Méhész Egye­sület leköszönő elnökétől, a hét végi, hódmezővásárhelyi méhész­közgyűlésen. A fórumon vezetőség­választást is tartottak, az új elnök Pongrácz Attila lett. Az egyesület egyébként 286 tagot számlál a me­gyében, ez csaknem húszezer méh­családot jelent. Vásárhelyen mint­egy 60 tagjuk van, s több, mint szá­zan méhészkednek az egyesületen kívül. A tavalyi év Kovács Ferenc értékelése szerint méztermés és -ér­tékesítés tekintetében egyaránt gyenge volt. Elfagyott az akácvirág, s a nyári méhlegelők sem biztosí­tották a kellő mézmennyiséget. Ugyanekkor, a külföldi piac telített­sége miatt, alacsony áron lehetett értékesíteni a mézet; még az akác­méz is sok esetben annyiért ment el, mint máskor a vegyes virágméz. A jobb értékesítési lehetőségekért a méhészek minőségi méz előállítá­sával tehetnek. F.CS. Alabárdosból Zodiákus Alig néhány nap alatt változta­tott nevet és belsőt az országos hírű, Szegeden nagy hagyomá­nyokkal rendelkező Alabárdos ét­terem, ami március 15-étől Zo­diákus néven, és teljesen meg­újulva várja vendégeit. Az üzlet tulajdonosa, Kiss Eszter azzal magyarázta a név- és profil­váltást, hogy az Alabárdost csak egy szűk kör kereste fel, és ő úgy gon­dolta, hogy az elmúlt évtizedben az országban, azon belül Szegeden ér­zékelhető változásokkal, neki is változtatni kell. Kiss Eszter min­denképpen szeretné, ha az új étte­rem és kávézó közönsége nem csak egy behatárolt körből kerülne ki.

Next

/
Thumbnails
Contents