Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-01 / 51. szám

PÉNTEK, 2002. MÁRCIUS 1. • AKTUÁLIS" 3 Röszkei telkek Négy éve a röszkei önkormányzat 92 új telek kialakítását tervezte. A település azonban forráshiányos lett, így nem tudtak annyi pénzt előteremteni, amiből megoldhatták volna a teljes közművesítést. Ezért befektetőket kerestek. Végül a budapesti székhelyű Optimum 2000 Kft. vállalta, hogy saját forrásból finanszírozza a beruházás egy részét. - Az önkormányzat adta az összes közmű, vagyis a szenny- és ivóvízhálózat, az elektromos rendszer, a gáz, a csapadékvíz-elvezető és az aszfaltos út kiépítésének tervét - mondta Magyari László polgármester. A kft. a munkák nagy részét elvégezte. Most csak a villamosítás van hátra, amit a Démász Rt. március 5-én befejez. Röszke délnyugati részén, a Rákóczi utca folytatásaként elkészült a 25 közművesített új telek. A porták különböző nagyságúak, ezertől kétezer négyzetméterig. A telek négyzetméterenkénti ára 1100 forint. A telkek értékesítése március 6-án kezdődik. A vásárlók nemcsak készpénzzel fizethetnek, hanem a lakás-takarékpénztáron keresztül részletekben is. Érdeklődők már felkeresték a polgármesteri hivatalt. Nemcsak helyeik, hanem szegediek is vásárolnának itt telket. Szívesen látnak befektetőket is, akik lakásokat építenének bérbeadásra vagy eladásra. Az új osztáson mintegy 400 méteren aszfaltozták le az utat. A fejlesztést, bővítést azonban folytatni szeretnék. Ha sikerül eladni a mostani 25 telket, a közeljövőben továbbiakat alakítanának ki. K.T. Középiskolás diákok rohamozzák a postákat A diákok ma még feladhatják jelentkezési MUNKATÁRSUNKTÓL Megnövekedett a posták forgalma az elmúlt napokban, mert az egyetemekre, főiskolákra készülő középiskolások közül sokan az utolsó pillanatra hagyták a felvételi jelentkezési lapok benyújtását. A kérelmeket legkésőbb még ma postára adhatják a fiatalok. Akárcsak a felnőttek az adóbevallással, a felvételi lapok kitöltésével és feladásával is jellemzően az utolsó napig várnak a tanulók. Erre fel vagyunk készülve, és ha kell, több ablakot is kinyitunk a postán mondta lapunknak Szécsényi /ózsefné, a szegedi I. számú posta vezetője. így például az emeleten kettő helyett négy ablaknál adhatták be a borítékba zárt jeFotó: Gyenes Kálmán lentkezési lapokat a diákok. Ennek ellenére előfordult, hogy hosszabb sorok alakultak ki, amikor egyszerre sokan „rohamozták meg" a postát. A szegedi főpostán ma este nyolc óráig, a Tescóba és a Corába kihelyezett postákon pedig 21 óráig lehet feladni a felvételi kérelmeket. A március 1. után benyújtott jelentkezéseket érvénytelennek tekintik. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda arra hívta fel a figyelmet, hogy a felvételi lapokat célszerű ajánlott küldeményként feladni. Az iroda azt javasolja, hogy ha van mobiltelefonja a jelentkezőnek, akkor az „A" lapon tüntesse fel a számát, valamint az e-mail címét is az esetleges problémák gyors megoldása érdekében. Benes dekrétuma KISIMRE FERENC Az elmúlt napok egyik legtöbbet emlegetett kül- és belpolitikai „ügye" kétségkívül a llenes-dekrétum volt. Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli nyilatkozata váltotta ki a vitát erről a - korábban tabu témaként kezelt és igencsak elhallgatott -»kérdésről. Valójában miről is folyik a vita és miért öltött nemzetközi méreteket a magyar kormányfő kijelentésének visszhangja ? Az Eduárd Benes szlovák politikus nevével fémjelzett dekrétum közvetlenül a II. világháború befejezése előtt látott napvilágot. Kassai kormányprogram néven 1945. április 5-én hozták nyilvánosságra, s alapvető mondandója az volt, hogy Csehszlovákia felbomlasztásáért az ott élő magyarságot és németséget teszi felelőssé. A programot, amelyhez Benes már 1943-ban megszerezte Sztálin és Molotov hozzájárulását, a 33. számú elnöki dekrétum szentesíti. E rendelet egyenes következménye, hogy a csehszlovákiai magyar lakosság 97 százaléka elveszíti állampolgárságát, azaz mintegy 130 ezer magyar ajkú ember számára megkezdődnek a hontalanság évei. Ez a rendelet azonban nemcsak állampolgárságuktól fosztotta meg a magyarokat, hanem -a 108-as októberi dekrétummal kibővítve - teljes vagyonelkobzást rendel el a magyar lakosság körében. Ehhez kell még hozzáadni azokat a diszkriminatív jogszabályokat, amelyek szerint nem működhetnek magyar iskolák, egyesületek, nem jelenhetnek meg sajtótermékek, nem folyósítják tovább a nyugdíjakat, a magyar nemzetiségűek munkaviszonyát is megszüntetik... A korabeli csehszlovák sajtó, történetesen a Nővé Prudy, 1946. január 20-án a következőket írja: nem kell a Csehszlovák Köztársaságnak egyetlen magyar se, akár szocialista, akár demokratikus gondolkodású... Szabadítsuk meg telkeinket az egerektől és a poloskáktól... Menjenek önként és örökre Magyarországra!" Az Eduárd Benes-féle dekrétum egyébiránt kísértetiesen hasonlít a nácibarát szlovák állam néhány évvel korábbi, a zsidóságot sújtó törvényrendelkezéseihez. Az 1945. április 5-én nyilvánosságra hozott és törvényerőre emelt Benes-dekrétumokat a mai napig nem törölték el. Sem a csehszlovák törvényhozás, a különválás után pedig sem a cseh, sem a szlovák parlament. Emlékeztetőül: azóta 57 év telt el. Vonzó az ingyenes fogászati kezelés Tavaly november elsején lépett életbe az a rendelet, miszerint a 18 és 60 közöttieknek sem kell fizetni az egészségbiztosító által finanszírozott fogászati rendelőkben a fog-, illetve a gyökértömésekért. Az ingyenesség előtt Szegeden - a tömőanyag minőségétől függően 2500 és 3500 forint közötti összeget fizetettek a páciensek a tömésekért. Szeged egyik legnagyobb forgalmú körzeti fogorvosi rendelőjében, az Acél utcaiban tavaly november óta megkétszereződött a fogtömést igénylők száma. A havonta 250 beteget fogadó rendelő fogorvosa, Nádas Irén adatokkal szolgált: a fogmegtartó kezelések ingyenessé tétele előtt, tavaly októberben mindössze 16 fogtömést végzett, novemberben már 55-öt, az idén januárban 60-at. A doktornő tapasztalata szerint a páciensek az úgynevezett esztétikus, fehér anyaggal történő tömést igénylik, s nem az amalgámot. A Belvároshoz közeli, József Attila sugárúti fogászati rendelőben november elejétől mindennap tömeg van, februárban közel 300 beteg kereste fel a fogászati rendelőt. Naponta átlag 20-25-en jönnek fogmegtartó kezelésért - válaszolta érdeklődésünkre Seres Andrea fogorvos. Csongrád megye fogász szakfőorvosa, Vajdovics István becslései szerint átlagosan 30 százalékkal emelkedett a megyébed a fogmegtartó kezelést igénylők száma az elmúlt év utolsó előtti hónapjától. A magánfogprvosok tapasztalata az, hogy a körzeti fogorvosi rendelőkben ingyenessé tett fogászati beavatkozások után sem csökkent észrevehetően a magánrepdelők pácienseinek száma. Úgy ítélik meg, hogy a körzeti fogorvosi rendelőkben ingyenessé tett fogászati kezeléseket igénylők tábora nem azonos azokkal, akik magánfogorvoshoz járnak. K. K. REPÜLOJECYYASAR A VISTA UTAZÁSI KÖZPONTBAN!! www.vista.hu DIAKOKNAK STA (Student Tnvel Agency) REPÜLŐJEGYEK CSAK A VISTÁNÁL! NYÁRI PROSPEKTUSUNKAT MÁRCIUS 8-TÓL KERESSE IRODÁNKBAN. VISTA UTAZÁSI KÖZPONT, 6720 Szeged, Oroszlán u. 4. Nyitva tartás: Hétfö-Péntek: 9.00-18.00 Szombat: 09.00-1100 • • Elítélték a kolbászgyár igazgatóját Egy év nyolc hónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság a makói kolbászgyár - a volt HESZ Kft. egykori ügyvezető igazgatóját, T. Imrét. A perben hűtlen kezeléssel vádolt cégvezető egyik kereskedelmi partnerének az önköltségi árnál olcsóbban szállított és ezzel jelentős vagyoni hátrányt okozott a vállalatnak. Mint korábban megírtuk, T Imre 1999 júniusától 2000 végéig dolgozott ügyvezető igazgatóként az azóta végelszámolással megszüntetett makói kolbászgyárban. Az akkor már veszteséges üzemet azzal bízták rá, hogy működését tegye gazdaságossá. Az önálló szerződéskötési joggal felruházott vezető megállapodott a mátészalkai Csülök Kft.-vei, hogy a cégnek különböző húsipari termékeket szállít folyamatosan. A vádirat szerint az egykori vezető ennek a kereskedelmi partnerének olyan áron értékesített több mint egy éven keresztül feldolgozott húsárut, amely még az önköltséget sem fedezte. Az üzlet tehát eleve csak veszteséges lehetett és ezzel T. Imre vagyoni hátrányt okozott a kolbászgyárnak, melynek mértéke összességében meghaladta a tízmillió forintot. A bíróság a tanúk és a felkért szakértő meghallgatása után lényegében megalapozottnak találta a vádiratban foglaltakat. T. Imrét bűnösnek találták és jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt egy év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték, a büntetés végrehajtását azonban négy év próbaidőre felfüggesztették. A bíróság T. Imrét ezen kívül százezer forint pénzmellékbüntetéssel is sújtotta. A Makói Városi Bíróságon tegnap délután kihirdetett ítélet nem jogerős, mert bár az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. SZABÓ IMRE Ironizálnak a szabad demokraták Eldurvult-e a kampány? Öt szabad demokrata összehajol: Győri Zoltán, Pető Iván, Krupiczer Irma, Gombos András és Nagy Sándor iróniával felelnek a durvaságra. Fotó: Tésik Attila Eldurvult-e a kampány? - tette fel a kérdést Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője a csütörtöki szentesi tájékoztatón, ahol bejelentették a párt megyei listáját Gombos András (Szentes) vezeti, 2. Nagy Sándor (Szeged), 3. Siket István (Makó), 4. Kormos Tibor (Szeged), 5. Kmpiczer Irma (Vásárhely), 6. Győri Zoltán (Csongrád), 7. Kecse-Nagy Sándor (Szeged). Az ügyvivő szerint most durvább a kampány, mint az előzőek voltak. Hivatkozott a közvélemény-kutató cég felmérésére, amely azt tartalmazza, hogy a választásokon induló pártok közül a legkevésbé az SZDSZ felelős a hangnem eldurvulásáért. Pető elmondta: ők élesen fogalmaznak ugyan, kritizálnak is, de inkább az irónia és nem a gyűlölködés hangját választják. A mostani ciklust úgy jellemezte Pető, hógy az ellenzék hangját alig lehetett hallani az országgyűlésben. Hozzátette: egy olyan kormány fejezi most be a működését, amely nem engedett parlamenti vizsgálóbizottságokat megalakítani a saját ügyei tisztázása érdekében. Az ügyvivő szerint akkor pedig számolnia kell azzal a kabinetnek, hogy a választási küzdelemben „a nyilvánosság előtt naktálják a közönséget a gyanús ügyleteikkel". A mostani kampány azért is durva, mert a választásoknak nagy a tétje. Pető meggyőződése: nemcsak a politikai hatalom, hanem az abból adódó gazdasági érdekeltségek megtartása a célja a jelenlegi koalíciónak. A kampány újabb sajátosságaként említette a Terror Házának felavatását, amely szerinte nem más volt, mint a Fidesz és a MIÉP első, közös választási nagygyűlése. Az utóbbi párt ezt be is vallja, a legnagyobb kormánypárt egyelőre tagadja - mondta. Hozzátette: borzolják még a kedélyeket a MIÉP képviselőjelöltjének megvetéséről szóló híradások is. A szabad demokraták ügyvivője a bántalmazott aspiránssal szomszédos budapesti választókerületben indul, és rendőrségi információkra hivatkozva azt állította: szimpla anyagi ügyről van szó, és semmiféle politikai háttere nincs a dolognak. Nem használ továbbá a választások légkörének, ha az ellenzéki pártokat hazaárulóknak nevezik. Az SZDSZ nem kívánja ezt a hangnemet felvenni, van jócskán mondanivalója arról, hogy mit szeretne megvalósítani. Úgy fogalmazott a politikus: ők nincsenek arra szorulva, hogy indulatokat keltsenek, de azzal nem is lehet választásokat nyerni. Lapunk kérdésére, hogy a Terror Házának avatásához hasonlóan a Nemzeti Színház első előadása nem lesz-e választási nagygyűlés, azt válaszolta Pető Iván: azt is a kampány céljára akarják használni ugyanúgy, mint a Tferror Házát, amelyet történészként nem nevezne múzeumnak, mert ott eredeti tárgyakat szokás kiállítani. Szerinte egyeden kormányt sem mentett még meg, ha új intézményeket adott át közvedenül a választások előtt. BALÁZSI IRÉN