Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-02 / 52. szám

SZOMBAT, 2002. MÁRCIUS 2. -AKTUÁLIS" 3 Nemrég történt halálos baleset a szőregi úton. Fotó: Karnok Csaba HALÁLOS GÁZOLÁS Gyalogost gázoltak csütörtökön az esti órákban Makó külterüle­tén. A baleset Makó-Rákos és Tótkomlós között történt. Az úton egy Toyota kisteherautó haladt Tótkomlós irányába. A sofőr sa­ját sávjában észrevett egy vele egy irányban gyalogosan közlekedő sötét ruhás alakot, azonnal fékezett, ám az ütközést nem tudta megakadályozni. Az elgázolt 54 éves tótkomlósi férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A bal­eset körülményeit szakértők vizsgálják. Csongrád megyében az elmúlt hé­ten tizenegy baleset történt, hár­man meghaltak, öten súlyos, hár­man könnyű sérülést szenvedtek. Az év első két hónapjában har­minchat könnyű, eggyel kevesebb súlyos, és tizenhárom halálos bal­esethez riasztották a mentőket és a rendőrséget. A közúti tragédiák­ban hatvanegyen könnyű, har­mincnyolcan súlyos, tizenheten halálos sérülést szenvedtek. A megye területén a tavalyi és a 2000. év hasonló időszakában a könnyű és a súlyos balesetek szá­ma hasonló volt, azonban 2001. első két hónapjában az idei tizen­héttel szemben „csak" hárman veszítették életüket, egy évvel ko­rábban pedig kilencen. Szakértők egyelőre nem tudják megmagyarázni, hogy Csongrád megyében miért emelkedett ennyire drasztikusan a halálos balesetek száma, pontosabban az eddig feldolgozott adatok vala­mennyi tragédiánál a figyelmet­lenséget állapították meg fő ok­ként. - Pontos adatokkal még nem tudok szolgálni, de az ország töb­bi megyéjében sem rózsás a hely­zet. Másutt is több tragédia tör­tént, mint a tavalyi év hasonló időszakában, de Csongrád megye baleseti statisztikája meghaladja az országos átlagot - tájékoztatta lapunkat Oberling József, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság bal­eset-megelőzési osztályának ve­zetője. Az orvosmeteorológus szerint nem állítható, hogy csak a fron­tok miatt emelkedik a balesetek száma, de úgy véb, az biztos, hogy az utóbbi időben jönnek-mennek fölöttünk a frontok, amiknek pe­dig szerepe lehet a balesetek minőségi változásaiban. - Hideg és meleg légáramlatok váltogatják egymást, ami még azoknak is okozhat kellemetlenséget, akik nem érzékenyek rá - mondta Bán­fai Erzsébet orvos meteoroló­gus. Csongrád megyéhez hasonlóan Bács-Kiskun megyén - az E75-ös nemzetközi úton - is áthalad a tranzitforgalom, ám a szom­szédos megyében mégsem emel­kedett a súlyos balesetek száma. - Igaz, hogy az utóbbi két hétben három halálos baleset történt, de ebből nem lehet messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni - nyilat­kozta lapunknak Ferenczi László, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányság sajtóreferense. Fe­renczi hangsúlyozta, hogy Bács­Kiskunban a balesetek száma évről évre csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt harminc év adatai szerint Csongrád megyében 2000­ben volt a legkevesebb baleset, 2001-ben pedig a legalacsonyabb a halálos balesetek száma. Ezek az adatok azért figyelemre méltóak, mert 1971 óta a megyében regiszt­rált gépjárművek száma meghá­romszorozódott, a két határát­kelőhelyen, Nagylakon és Rösz­kén a bevásárló és átutazó turiz­mus nyolcszorosára emelkedett, miközben az úthálózat számot­tevően nem javult. Ráadásul az átmenő forgalom, elterelő utak hiányában a megyeszékhelyen át­haladó forgalmat növeli. Szege­den van olyan útkereszteződés, amelyen egy év alatt tízmillió jármű haladt át. ARANY T. JÁNOS­OLÁH ZOLTÁN Személyi sérüléses balesetek száma Balesetek száma Sérülések száma könnyű súlyos halálos könnyű súlyos halálos 2000. január l-jétől 2000. március 1 -|éig 38 39 9 59 43 9 2001. január l-fétől 2001. március 1-Jélg 36 36 3 61 39 3 2002. január l-jétől 2002. március 1 -Jélg 36 35 13 61 38 17 Fiúból férfit varázsolt a szegedi sebész Folytatás az 1. oldalról Ő riiár sok szájüregi daganatban szenvedő beteg archelyreállító ope­rációját végezte, s nagy gyakorlata van a mikroszkópos sebészetben. A háti részről kioperált bőrdarabot hengerré formáltuk - folytatta Pa­jor professzor -, s az ér-, és idegcsat­lakozásokkal együtt a fogadó hely­re varrtuk. A néhány mondatban összefoglalható beavatkozás ki­lencórás volt, reggel nyolc órától délután öt óráig tartott, amikor is elkezdték a másik fiú nemi szervé­nek kiegyenesítését, s az új húgyve­zeték kialakítását. - A több lépésben zajlott, bonyo­lult műtét során három részre bon­tottuk a nemi szervet - folytatta a professzor. - Ekkor derült ki, hogy a másik fiú nemi szervének görbe­ségét az úgynevezett barlangos tes­tek hegesedése okozza. Ezeket felol­dottuk, ezzel a nemi szerv kiegye­nesíthetővé vált, s a húgycső is a he­lyére került. A két fiú operációsorozata még nem fejeződött be, hiszen amint azt Pajor László elmondta: mindkét fiatalembernél szükség van még „kisebb" korrekciókra. A nemi szerv pótlására szorult fiú kialakított pé­nisze még csupán egy bőrhenger, ami nem hasonlít a férfi nemi szerv­re. Ezt kell úgy „ldszobrászkodni" hogy a valódihoz hasonló legyen. A testvérpár másik tagjánál a nemi szerv hátsó oldalán a bőrhiány pót­lása van még hátra. S hogy e műtét után a 18évig ne­mi szerv nélkül, ám saját férfihor­monokkal élő kamasz fiú szexuá­lis aktusra és nemzésre képes-e, Pajor professzor így felelt: a nemzőképességet ezzel az operáci­óval sem tudjuk biztosítani, mert a fiúnak nincs belső nemi szerve. Szexuális életet élhet, hiszen a ki­alakított bőrhengerbe hamarosan beültethető egy péniszprotézis, ami­vel a szerv merevedésre alkalmas­sá tehető. A dunántúli sziámi ikrek, akik életük nagy részét kórházról kórházra vándorolva töltötték, hu­morral viselték a megpróbáltatáso­kat. Egy hónapot voltak a szegedi kórházban, ahová még visszatér­nek a korrekciós műtétekre. KALOCSAI KATALIN Ruhagyár: nyolc nap Eredménytelen volt a felszámolás alatt álló Szegedi Ruhagyár Rt. feb­ruár 28-i határidővel meghirdetett újabb pályázata. Az értékesítésre ezúttal a hitelezői választmány hí­vott meg érdeklődő befektetőket, mégsem hirdettek nyertest. Lapunk korábbi információi szerint ez a február végi dátum lett volna az utolsó, most mégis azt a tájékozta­tást kaptuk, további nyolc munka­nappal elhalasztják a gyárral kapcso­latos sorsdöntő lépéseket. Még egy lehetőséget kaptak a befektetők is - tudta meg lapunk nem hivatalos forrásból. A legutolsó, meghívásos pályázatra csak egy érdeklődő adott be ajánlatot. Szóba került egy, a konzervgyáréhoz hasonló megol­dás is: lapunk információi szerint a szegedi önkormányzat olyan együttműködést, konzorciumot hozna létre gazdasági szervezetek közreműködésével, amely akár készpénz nélkül, ám a további működtetés céljával kerülne birto­kon belülre. F.K. Háromszor annyian haltak meg, mint 2001 hasonló időszakában Fekete évkezdet útjainkon Phare-miniszter: ki kell használnunk a brüsszeli keretet Elkerülő utak, átkelők és az EU Ember az úton SULYOK ERZSÉBET Figyelmetlenség. A szakértők ezzel magyarázzák a halálos végű köz­lekedési balesetek megugrását. Biztosan így van, hiszen sokan ve­zetnek, akik tudják magukról, hogy érzékenyek például az időjá­rás változásaira. Hideg- vagy melegfront idején kevéssé tudnak koncentrálni, késnek a reflexeik, fáj a fejük, és a többi. Itt van aztán a péntek. Aki Szeged útjain jár, tudja, mennyire veszélyes ez a nap. Több a jármú, mint máskor, több a gyalogos, a kerékpáros, és mindenki siet. Szeretne minél előbb hazaérni. Csak­hogy előbb be kell vásárolni a hét végété, elintézni a hét közben elmaradt ügyeket, összeszedni a családtagokat, miegyéb. Vannak továbbá a közlekedési adottságok, vagy mondjuk inkább úgy: kényszerek, a városban és a környéken. Szegeden például ör­vendetesen sok helyen építkeznek, csatornarendszert, házakat, mikor mit. Nem annyira örvendetes, hogy szinte minden építési helyszín közelében valóságos közlekedési káosz, azaz veszélyhely­zet alakul ki. Nagy baj, hogy az úthálózat fejlesztése enyhén szól­va nem bírta követni a gépjárművek számának gyarapodását, más szóval az utak egyre „leterheltebbek", továbbá egyre rosszabb minőségűek. Vannak kereszteződések Szegeden, ahol ember legyen a volánnál, aki bírja vezetési praxissal meg türelemmel az átha­ladás-kanyarodás viszontagságait. Vannak aztán parkolóhelyek, de ennyi autónak túl kevés. Léteznek kerékpárutak, de alig lehet ezeket rendeltetésszerűen használni. Hol gyalogosok, hol autósok haladnak rajtuk, a szerencsétlen kerékpárasok meg csak kapkod­ják a fejüket. És itt visszaérkeztünk a közlekedés mégiscsak legfontosabb „té­nyezőjéhez", magához a közlekedő emberhez. Alighanem ez pont olyan, mint amilyen az élet összes többi szituációjában. Túl gyak­ran türelmetlen, bizalmatlan, erőszakos, szúk látókörű. Percem­ber. Itt és most és minden neki kell - miért pont az úton adna előnyt másoknak 1 Miért pont ott lenne megértő, segítőkész? Itt a legutób­bi példa: Kossuth Lajos sugárút, péntek, minden lámpa előtt há­romszor annyit kell várni, mint máskor, valakinek pedig annyira sietős, szinte szemmel se lehet követni a sávok közötti cikázását, következésképpen folyton vészfékezésekre készteti a végeláthatat­lan sorokat. Időben észlelem, hogy gyalogps integet a jobb oldalon parkoló autók mellől, át akar menni a túloldalra, pedig sehol zeb­ra. Fék. Megismerem a neves orvosprofesszort, hálásan bólint fe­lém, de a szemével már a másik sávot kémleli - vajon ott is áten­gedik ? Biztosan sürgős műtéthez várják, vagy ilyesmi, gondolom én, de az őrült dudálásba feledkezett illető mögöttem egészen biz­tosan mást gondol. Csak remélem, hogy sohasem találkozunk, így hárman, mond­juk a klinikán... A polgári kormány igyekszik jól kihasználni az uniós előcsatlako­zási alapok révén elérhető támoga­tásokat, melyek révén fontos beru­házásokat valósíthat meg az or­szág - mondta Boros Imre Kiszom­boron. Az uniós kapcsolatokért fe­lelős miniszter a kiszombori ha­tárátkelőhöz vezető, Phare-támo­gatással épülő út munkálatait te­kintette meg. Ezt megelőzően a szegedi önkormányzat szakmai napján tartott előadást, késő dél­után pedig az ugyancsak uniós pá­lyázati pénzből megújuló makói Korona Szállóban járt, majd a ma­kói Hagymaházban tartott előadást Mit várhatunk az Európai Uniótól? címmel. Az uniós előcsatlakozási alapok­ból elérhető társfinanszírozás és a hazai költségvetési források fel­használásával hazánk 2005-ig nagyjából hétszázötvenmiibárd fo­rint értékű beruházást valósíthat meg - mondta Boros Imre az egyik ilyen beruházás, a kiszombori épít­kezés helyszínén. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a jelenlegi ha­vi ötmilhárdos kifizetést rövid idő alatt tizenhatmilliárd forintra kell Boros Imre (balról) abban bízik, hogy az uniós beruházások másutt is olyan sikeresek lesznek, mint Kiszomboron. Fotó: Miskolczi Róbert emelni. Ennek koordinálása nagy feladat, de óriási lehetőség is. A tárca nélküli miniszter hangsú­lyozta: ezt a keretet a megszabott határidőn belül ki kell használ­nunk, mert ettől függ, hogy a tag­ság első éveiben Magyarország mi­lyen arányban részesülhet a meg­nyíló uniós alapokból. Az előcsat­lakozási támogatások segítségével - többek között - határátkelőhe­lyek, elkerülő utak, szennyvíztisz­títók, kommunális hulladékke­zelők épültek és épülnek szerte az országban. A kiszombori, összesen másfél milliárdos útépítési munka jó ütemben halad - tájékoztatta a minisztert a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. főmérnöke, Rigó Mihály. Mint elhangzott, márci­usra várható, hogy a 43-as főútvo­nalat az új határátkelővel összekötő hat kilométeres szakasz elkészül. A beruházással jól járnak a kis­zomboriak, hiszen az itt áthaladó autók elkerülik a falut, ennek kö­szönhetően tovább nőhet az állo­más átmenő forgalma. Wentzel Ágoston vámparancsnok már az új, nagyobb kapacitású végleges átkelő tervrajzait is megmutatta Boros Imrének. Martonosi György makói parla­menti képviselő az uniós támoga­tással megvalósítható jövőbeni ter­vek közül kiemelte a szegedi vas­úti hidat, mely közvetlen kapcso­latot biztosíthat a térség számára a fővárossal. Ezt az elképzelést va­lószínűleg támogatni fogják Brüsszelben, hiszen az EU a közú­ti közlekedéssel szemben eddig is szívesebben támogatta a vasút fej­lesztését. Jelenleg a tervek előkészí­tése folyik. Ezen kívül például a Magyarcsanád melletti, Romániá­val összeköttetést teremtő vasúti híd újjáépítése számíthat; uniós forrásokra. SZABÓ IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents