Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-13 / 61. szám

CSÜTÖRTÖK 2002. MÁRCIUS 14. • AKTUÁLIS« 3 Hagyományőrző diákcsalogatő az emlékparkban Gergely vitézei toboroztak Féléves bakatánc Négynapos közművelődési konferencia a főiskolán A sztárokat le lehet ám cserélni Folytatás az 1. oldalról A lényeg: a diákok és tanárok na­gyon szeretik, sokan visszajárnak a „kmk-s" napokra. Az egész tan­szék átalakul ilyenkor, mindent a hallgatók csinálnak: szervezik a programokat, meghívják az előadókat, egyeztetnek, plakátot, szórólapot készítenek és ügyel­nek, hogy az eseményen se legye­nek zökkenők. Több hallgatónak mindez huszonnégy órás szolgá­latot jelent. Mindenki boldogan csinálja. A negyedéves Róka Esz­ter azonban keserűen mondja, Fábryt idén sem tudták Szegedre csábítani, annyira elfoglalt. Pedig ő igazán „nagy durranás" lenne, sokan kedvelik. Talán majd jövőre! Azért tegnap sem lehetett senkinek oka panaszra. Az eddi­gi kereken húsz olimpiai tévéköz­vetítéséről anekdotázó Vitray Ta­más után a Budapest Filmes Pruckner Pál következett, majd Vujity Tvtrko mesélt legújabb po­koli történeteiről. Az előadóteremben dél körül moccanni sem lehetett. Albert Györgyi - farmerban, sportcipőben - a maga határozott, mégis közvet­len módján mesélt eddigi pályájá­ról, a közszolgálati és kereskedel­mi televíziókról. Szerinte a keres­kedelmi televíziók sem jobbak a közszolgálatinál, ott ugyanis a műsorvezetők bármikor lecserél­hetők, akárcsak egy számítógépes szoftver. Ha Stahl Juditot és Pálfy Istvánt hirtelen eltüntetnék a ké­pernyőről, a nézők egy hónap alatt elfelejtenék őket. Albert Györgyi, a volt tévés és rádiós jelenleg kul­turális és női lapokba ír, külön­böző rendezvényeken sajtórefe­rensként dolgozik. A konferencia ma szerkesztősé­gi látogatásokkal folytatódik, majd fél tizenkettőkor Rókusfalvy Pál lesz a vendég, akit Varnus Xavér követ délután kettőtől. Este hétkor a Hamvadó cigarettavég című új magyar filmet vetítik le a konferen­cia résztvevőinek. L.G. Első ízben vonultak be hat hónapra Ma kezdődik az újonckiképzés Látványos, korhű jelmezekbe öltö­zött kisdiákok elevenítették fel teg­nap Ópusztaszeren a középkori népszokást, a Gergely-járást. A Nemzeti Történeti Emlékpark im­már évek óta ezzel a népszerű, nem mindennapi hagyomány be­mutatásával nyitja meg tavaszi programsorozatát. A Gergely pápa nevéhez fűződő diáktoborzó a XVI. század máso­dik felében vált szokássá. Annak idején ugyanis nem volt kötelező az iskolába járás. Az egykori diáktoborzás hangu­latos és látványos hagyományá­nak megőrzésére vállalkozott az ópusztaszeri emlékpark azzal, hogy évente megrendezi a Gergely-napi programot. A tanulók, mint a kö­zépkorban szokás volt - de most az emlékpark skanzenjében - végig­járták a házakat - Gergely pápa kíséretében. Bekopogtattak az aj­tókon, kérve a gazdát és feleségét, hogy engedjék iskolába gyerme­küket. A diákélethez persze kedvet is kellett teremteni. Ezért mondó­kákkal, dalokkal igyekeztek bizo­nyítani mit tanultak tanítójuktól. Szent Gellért püspök kis vitézei azonban nem csak diáktársakat toboroztak, hanem élelmet is gyűjtöttek a szegény gyermekek, il­letve tanítójuk számára, aki fize­tés nélkül oktatta őket. A finom fa­latokkal, sonkával, kolbásszal, to­A skanzent végigjáró kisdiákok több évszázaddal ezelőtti hagyományt elevenítettek fel, majd jót lak­mároztak a terített asztalnál. Fotó: Gyenes Kálmán jással teli kosarakat pedig vissza- köztük új tanítványait. (A köte- testáns iskolákban a 19. század vitték az iskolába, ahol a tanító lező iskolába járást csak a reformá- végén vezették be.) szívélyesen fogadta a kis csapatot, ció következtében kialakult pro- N. RÁCZ JUDIT Na, akkor tudóskám, ragadja meg a fókát, azt a szép felmosórongyot, oszt addig sikálja a budi kövit, amíg nem esik rajta hasra a lánctalpas légy is - adta ki utasítását az én derék parancsnokom, bizonyai M. szakaszvezető. S miközben szájából cigaretta lógott - vállát pedig az ajtó csúf zöldre festett keretének támasztotta, hogy a lehető legkényelmesebben szemlélhesse bakatáncomat -, rövidebb előadásban fejtette ki, miért is utálja annyira az előfelvétehs, vagyis az egyetem előtt katonáskodó újoncokat. - Én 24 hónapon át szívok (hadi ügyekben járatlanok számára: fegyveres katonai szolgálat letöltése), ti persze megússzatok 11 hónappal - dobta M. elvtárs a csikket a frissen mosott padlóra. Jómagam aztán tartalékosként még további hét hónapig élvezhettem a Magyar Néphadsereg vendégszeretetét. Mivel erről a kegyről akkor még halvány sejtelmem sem lehetett, mély együttérzéssel utáltam M. szakvezt. De bevallom, egy percig sem szállta meg lelkemet a kínzó lelkiismeret-furdalás, amikor rovancs előtt eldugtam az acélsisakját. Hogy miként vélekedhet az azóta talán már nagyapaként füstölgő M. úr az új módiról, miszerint már csak fél évre bújtatják angyalbőrbe az újoncokat, sajnos fogalmam sincs. Ám abban nagyon bízom, hogy nem csupán az időtartam miatt más modem korunk honi serege. Például el tudnék képzelni egy laktanyát, ahol a fegyvereket nem csupán karbantartják, hanem még lőni is megtanulnak vele a katonák, ha már egyszer belülről bámulják a kerítést. Aztán amikor gyakorlatra vonulnak, ugye, nem robban le a teherautó a kaputól száz méternyire. S persze olyan tiszt sincs régen szolgálatban, aki a térkép kék foltjára telepíti a páncéltörő üteget, mert hogy elfelejtették néki megmondani: tavat jelöl az. nem véraláfutást. Ami pedig az alaki gyakorlatokat, a betonon vert díszlépeseket, jobbra és balra átokat vezénylő, a takaró élét kéjelegve mustráló, de a haditudományoktól kiütést kapó őrmestereket illeti: remélem, ók is mind nyugdíjba vonultak már. S helyükbe olyanok léptek, akik pontosan tudják: a hadseregben nem a feladat teljesítése, hanem napnak lopása, az értelmetlennek tűnő, s naná, hogy értelmetlen parancsok ölték az ideget, gyilkolták az agysejteket. Na már most, ha ennyire megreformálódott a Varsói Szerződéses múltján régen elfelejtő, s immár délceg NATO-tag hadseregünk, nem is sejtem, mit kívánjak a bevonulóknak. Hosszú, boldog katonaéveket (miként tette azt anno az újvidéki rádió kívánságműsorának bemondója, amikor Icuka nena, Terus ángyi és a nagybecskereki szomszédok üdvözletét közvetítette Lahnak, a verseci kaszárnyába) már nem is említhetek. Ezért inkább csak annyit üzennék: minél előbb barátkozzanak meg a fókával. Mett ezt a rongyállatkát hat hónapig már igazán nem nagy kunszt táncoltatni. BÁTYI ZOLTÁN A kisgazdák és ama leszúrt bot A katonai szolgalat időtartama Magyarorszagon. 1848-2002 A katonai szolgálat időtartama Magyarországon, 1848-3007 |t¡M| ** I 1 1 M | 1864 I t«w I WMMUmh« 9j I f> I ta» HUMHUhM I 1812 | 1« **lUy utmamu»« A Független Kisgazdapárt három szegedi országgyűlési képviselője­löltje is bemutatkozott tegnap es­te azon a kampánygyűlésen, amelynek vezérszónoka Torgyán József volt. Az FKGP elnöke a kis­gazdák Csongrád megyei választá­si programját ismertette a Forrás Szállóban. - A kisgazdapárt a parlament egyetlen történelmi pártja, ezért természetes, hogy az országos kon­cepción kívül régiókra, és azon be­lül megyékre kidolgozott progra­mokat is készítettünk - jelentette be Torgyán. Az elnök szerint a har­madik évezredben nem lehet egy­mástól elválasztani az ipar és az ag­rárium fejlődését. Energia-felhasz­nálóból energiatermelő ágazatot kell csinálni az agráriumból - szö­gezte le az FKGP vezetője. Szerin­te ebben a munkában kiemelt sze­rep jut majd Csongrád megyének, hiszen „itt elég leszúrni egy botot, és erőművet lehet építeni a helyé­re". A kisgazda elnök úgy vélte, a Fi­desz érdemtelenül sajátította ki a családi gazdaságok támogatásának programját, hiszen az FKGP 1908­as megalakulásakor már ezt a célt tűzte ki maga elé. Torgyán szerint a kormány családi gazdaságokat támogató programjára jellemző, hogy a korábbi, 1 millió 300 ezer gazdaságból megmaradt alig több mint egymillió közül csak mintegy ötezer juthat állami segítséghez. Ráadásul a kedvezőnek mondott 7 százalékos kamatot a mindössze 2 százalékos hasznot kitermelő vál­lalkozások nem tudják visszafizet­ni. így a jövőben várható, hogy még azok a családi gazdaságok is tönkremennek, amelyek támoga­táshoz jutottak. Torgyán statisztikai adatokra hi­vatkozva elmondta: az ipari fejlesz­tésekhez képest az agrárium beru­házásai nem érik el a két százalé­kot, ami az EU-ban mérhető 15 százalékhoz képest rendkívül rossz arány. A Független Kisgazdapárt elnö­ke úgy fogalmazott: a az általa ko­rábban vezetett földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca 413 milli­árd forintos, valós forrásigényét a Fidesz a média segítségével ko­molytalanná tette. Ráadásul az utóbbi években - Torgyán József számításai szerint - csaknem ezer­milliárd forintot vontak ki az ágazatból. - Amennyiben ez így marad, az ország csak veszíthet az európai uniós csatlakozás során ­hangsúlyozta a tegnapi kam­pánygyűlésen Torgyán József. K.B. Tegnap első alkalommal vonultak be a hadsereghez olyan fiatalok, akiknek már csak hat hónapot kell a Magyar Honvédség kötelékében tölteniük. Az országgyűlés tavaly júniusban határozott arról, hogy 2002-től a sorkatonai szolgálati idő kilenc hónapról hat hónapra csök­ken. Ma reggel Szabadszálláson ün­nepélyes keretek között kezdik meg a sorkatonai szolgálatot a főként kelet-magyarországi fiatalok, míg a többiek Tapolcán és Szombathe­lyen vesznek részt az alapkiképzés­ben, amit speciális felkészítés követ. A kedden bevonult 3200 fiatal­ember a légierőhöz és a logisztiká­hoz kerül, Csongrád megye viszont nem ebben a műfajban erős: Hód­mezővásárhelyen és Szentesen szá­razföldi erők állomásoznak. Ezért most márciusban mindössze ketten vonultak be innen a hadsereghez ­mondta el lapunk kérdésére Györffy Pál alezredes, a Csongrád megyei hadkiegészítő parancsnokság pa­rancsnokhelyettese. Májusban vi­szont félezer megyebeli fiatal számá­ra következik el a sorkötelesség ide­je. A honvédek két hónapot tölte­nek a kiképzőbázisokon, majd a különböző alakulatokhoz kerülnek. A .szolgálatteljesítés alól mentesül­nek a kétgyermekes családapák, akinek pedig második gyermeke a szolgálat alatt születik meg, azon­nal leszerelhet. B. G. Tbrgyán József és a párt jelöltjei a tegnapi fórumon, Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents