Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-13 / 61. szám

CSÜTÖRTÖK 2002. MÁRCIUS 14. • AKTUÁLIS« 3 Hagyományőrző diákcsalogatő az emlékparkban Gergely vitézei toboroztak Féléves bakatánc Négynapos közművelődési konferencia a főiskolán A sztárokat le lehet ám cserélni Folytatás az 1. oldalról A lényeg: a diákok és tanárok nagyon szeretik, sokan visszajárnak a „kmk-s" napokra. Az egész tanszék átalakul ilyenkor, mindent a hallgatók csinálnak: szervezik a programokat, meghívják az előadókat, egyeztetnek, plakátot, szórólapot készítenek és ügyelnek, hogy az eseményen se legyenek zökkenők. Több hallgatónak mindez huszonnégy órás szolgálatot jelent. Mindenki boldogan csinálja. A negyedéves Róka Eszter azonban keserűen mondja, Fábryt idén sem tudták Szegedre csábítani, annyira elfoglalt. Pedig ő igazán „nagy durranás" lenne, sokan kedvelik. Talán majd jövőre! Azért tegnap sem lehetett senkinek oka panaszra. Az eddigi kereken húsz olimpiai tévéközvetítéséről anekdotázó Vitray Tamás után a Budapest Filmes Pruckner Pál következett, majd Vujity Tvtrko mesélt legújabb pokoli történeteiről. Az előadóteremben dél körül moccanni sem lehetett. Albert Györgyi - farmerban, sportcipőben - a maga határozott, mégis közvetlen módján mesélt eddigi pályájáról, a közszolgálati és kereskedelmi televíziókról. Szerinte a kereskedelmi televíziók sem jobbak a közszolgálatinál, ott ugyanis a műsorvezetők bármikor lecserélhetők, akárcsak egy számítógépes szoftver. Ha Stahl Juditot és Pálfy Istvánt hirtelen eltüntetnék a képernyőről, a nézők egy hónap alatt elfelejtenék őket. Albert Györgyi, a volt tévés és rádiós jelenleg kulturális és női lapokba ír, különböző rendezvényeken sajtóreferensként dolgozik. A konferencia ma szerkesztőségi látogatásokkal folytatódik, majd fél tizenkettőkor Rókusfalvy Pál lesz a vendég, akit Varnus Xavér követ délután kettőtől. Este hétkor a Hamvadó cigarettavég című új magyar filmet vetítik le a konferencia résztvevőinek. L.G. Első ízben vonultak be hat hónapra Ma kezdődik az újonckiképzés Látványos, korhű jelmezekbe öltözött kisdiákok elevenítették fel tegnap Ópusztaszeren a középkori népszokást, a Gergely-járást. A Nemzeti Történeti Emlékpark immár évek óta ezzel a népszerű, nem mindennapi hagyomány bemutatásával nyitja meg tavaszi programsorozatát. A Gergely pápa nevéhez fűződő diáktoborzó a XVI. század második felében vált szokássá. Annak idején ugyanis nem volt kötelező az iskolába járás. Az egykori diáktoborzás hangulatos és látványos hagyományának megőrzésére vállalkozott az ópusztaszeri emlékpark azzal, hogy évente megrendezi a Gergely-napi programot. A tanulók, mint a középkorban szokás volt - de most az emlékpark skanzenjében - végigjárták a házakat - Gergely pápa kíséretében. Bekopogtattak az ajtókon, kérve a gazdát és feleségét, hogy engedjék iskolába gyermeküket. A diákélethez persze kedvet is kellett teremteni. Ezért mondókákkal, dalokkal igyekeztek bizonyítani mit tanultak tanítójuktól. Szent Gellért püspök kis vitézei azonban nem csak diáktársakat toboroztak, hanem élelmet is gyűjtöttek a szegény gyermekek, illetve tanítójuk számára, aki fizetés nélkül oktatta őket. A finom falatokkal, sonkával, kolbásszal, toA skanzent végigjáró kisdiákok több évszázaddal ezelőtti hagyományt elevenítettek fel, majd jót lakmároztak a terített asztalnál. Fotó: Gyenes Kálmán jással teli kosarakat pedig vissza- köztük új tanítványait. (A köte- testáns iskolákban a 19. század vitték az iskolába, ahol a tanító lező iskolába járást csak a reformá- végén vezették be.) szívélyesen fogadta a kis csapatot, ció következtében kialakult pro- N. RÁCZ JUDIT Na, akkor tudóskám, ragadja meg a fókát, azt a szép felmosórongyot, oszt addig sikálja a budi kövit, amíg nem esik rajta hasra a lánctalpas légy is - adta ki utasítását az én derék parancsnokom, bizonyai M. szakaszvezető. S miközben szájából cigaretta lógott - vállát pedig az ajtó csúf zöldre festett keretének támasztotta, hogy a lehető legkényelmesebben szemlélhesse bakatáncomat -, rövidebb előadásban fejtette ki, miért is utálja annyira az előfelvétehs, vagyis az egyetem előtt katonáskodó újoncokat. - Én 24 hónapon át szívok (hadi ügyekben járatlanok számára: fegyveres katonai szolgálat letöltése), ti persze megússzatok 11 hónappal - dobta M. elvtárs a csikket a frissen mosott padlóra. Jómagam aztán tartalékosként még további hét hónapig élvezhettem a Magyar Néphadsereg vendégszeretetét. Mivel erről a kegyről akkor még halvány sejtelmem sem lehetett, mély együttérzéssel utáltam M. szakvezt. De bevallom, egy percig sem szállta meg lelkemet a kínzó lelkiismeret-furdalás, amikor rovancs előtt eldugtam az acélsisakját. Hogy miként vélekedhet az azóta talán már nagyapaként füstölgő M. úr az új módiról, miszerint már csak fél évre bújtatják angyalbőrbe az újoncokat, sajnos fogalmam sincs. Ám abban nagyon bízom, hogy nem csupán az időtartam miatt más modem korunk honi serege. Például el tudnék képzelni egy laktanyát, ahol a fegyvereket nem csupán karbantartják, hanem még lőni is megtanulnak vele a katonák, ha már egyszer belülről bámulják a kerítést. Aztán amikor gyakorlatra vonulnak, ugye, nem robban le a teherautó a kaputól száz méternyire. S persze olyan tiszt sincs régen szolgálatban, aki a térkép kék foltjára telepíti a páncéltörő üteget, mert hogy elfelejtették néki megmondani: tavat jelöl az. nem véraláfutást. Ami pedig az alaki gyakorlatokat, a betonon vert díszlépeseket, jobbra és balra átokat vezénylő, a takaró élét kéjelegve mustráló, de a haditudományoktól kiütést kapó őrmestereket illeti: remélem, ók is mind nyugdíjba vonultak már. S helyükbe olyanok léptek, akik pontosan tudják: a hadseregben nem a feladat teljesítése, hanem napnak lopása, az értelmetlennek tűnő, s naná, hogy értelmetlen parancsok ölték az ideget, gyilkolták az agysejteket. Na már most, ha ennyire megreformálódott a Varsói Szerződéses múltján régen elfelejtő, s immár délceg NATO-tag hadseregünk, nem is sejtem, mit kívánjak a bevonulóknak. Hosszú, boldog katonaéveket (miként tette azt anno az újvidéki rádió kívánságműsorának bemondója, amikor Icuka nena, Terus ángyi és a nagybecskereki szomszédok üdvözletét közvetítette Lahnak, a verseci kaszárnyába) már nem is említhetek. Ezért inkább csak annyit üzennék: minél előbb barátkozzanak meg a fókával. Mett ezt a rongyállatkát hat hónapig már igazán nem nagy kunszt táncoltatni. BÁTYI ZOLTÁN A kisgazdák és ama leszúrt bot A katonai szolgalat időtartama Magyarorszagon. 1848-2002 A katonai szolgálat időtartama Magyarországon, 1848-3007 |t¡M| ** I 1 1 M | 1864 I t«w I WMMUmh« 9j I f> I ta» HUMHUhM I 1812 | 1« **lUy utmamu»« A Független Kisgazdapárt három szegedi országgyűlési képviselőjelöltje is bemutatkozott tegnap este azon a kampánygyűlésen, amelynek vezérszónoka Torgyán József volt. Az FKGP elnöke a kisgazdák Csongrád megyei választási programját ismertette a Forrás Szállóban. - A kisgazdapárt a parlament egyetlen történelmi pártja, ezért természetes, hogy az országos koncepción kívül régiókra, és azon belül megyékre kidolgozott programokat is készítettünk - jelentette be Torgyán. Az elnök szerint a harmadik évezredben nem lehet egymástól elválasztani az ipar és az agrárium fejlődését. Energia-felhasználóból energiatermelő ágazatot kell csinálni az agráriumból - szögezte le az FKGP vezetője. Szerinte ebben a munkában kiemelt szerep jut majd Csongrád megyének, hiszen „itt elég leszúrni egy botot, és erőművet lehet építeni a helyére". A kisgazda elnök úgy vélte, a Fidesz érdemtelenül sajátította ki a családi gazdaságok támogatásának programját, hiszen az FKGP 1908as megalakulásakor már ezt a célt tűzte ki maga elé. Torgyán szerint a kormány családi gazdaságokat támogató programjára jellemző, hogy a korábbi, 1 millió 300 ezer gazdaságból megmaradt alig több mint egymillió közül csak mintegy ötezer juthat állami segítséghez. Ráadásul a kedvezőnek mondott 7 százalékos kamatot a mindössze 2 százalékos hasznot kitermelő vállalkozások nem tudják visszafizetni. így a jövőben várható, hogy még azok a családi gazdaságok is tönkremennek, amelyek támogatáshoz jutottak. Torgyán statisztikai adatokra hivatkozva elmondta: az ipari fejlesztésekhez képest az agrárium beruházásai nem érik el a két százalékot, ami az EU-ban mérhető 15 százalékhoz képest rendkívül rossz arány. A Független Kisgazdapárt elnöke úgy fogalmazott: a az általa korábban vezetett földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca 413 milliárd forintos, valós forrásigényét a Fidesz a média segítségével komolytalanná tette. Ráadásul az utóbbi években - Torgyán József számításai szerint - csaknem ezermilliárd forintot vontak ki az ágazatból. - Amennyiben ez így marad, az ország csak veszíthet az európai uniós csatlakozás során hangsúlyozta a tegnapi kampánygyűlésen Torgyán József. K.B. Tegnap első alkalommal vonultak be a hadsereghez olyan fiatalok, akiknek már csak hat hónapot kell a Magyar Honvédség kötelékében tölteniük. Az országgyűlés tavaly júniusban határozott arról, hogy 2002-től a sorkatonai szolgálati idő kilenc hónapról hat hónapra csökken. Ma reggel Szabadszálláson ünnepélyes keretek között kezdik meg a sorkatonai szolgálatot a főként kelet-magyarországi fiatalok, míg a többiek Tapolcán és Szombathelyen vesznek részt az alapkiképzésben, amit speciális felkészítés követ. A kedden bevonult 3200 fiatalember a légierőhöz és a logisztikához kerül, Csongrád megye viszont nem ebben a műfajban erős: Hódmezővásárhelyen és Szentesen szárazföldi erők állomásoznak. Ezért most márciusban mindössze ketten vonultak be innen a hadsereghez mondta el lapunk kérdésére Györffy Pál alezredes, a Csongrád megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnokhelyettese. Májusban viszont félezer megyebeli fiatal számára következik el a sorkötelesség ideje. A honvédek két hónapot töltenek a kiképzőbázisokon, majd a különböző alakulatokhoz kerülnek. A .szolgálatteljesítés alól mentesülnek a kétgyermekes családapák, akinek pedig második gyermeke a szolgálat alatt születik meg, azonnal leszerelhet. B. G. Tbrgyán József és a párt jelöltjei a tegnapi fórumon, Fotó: Schmidt Andrea