Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-12 / 60. szám

CSÜTÖRTÖK 2002. MÁRCIUS 14. • AKTUÁLIS« 3 M A sátán mosolya KISIMRE FERENC Néhány nappal ezelőtt egy bosnyák származású amerikai állam­polgár az USA egyik repülőterén azt mondta az őt kérdező vámos­nak, hogy ,Mat gránát van nálam, ha akarják, mindjárt meg is mu­tatom őket. Egyébként Oszama bin Ladenhez megyek ÁS beszá­molok neki azt itt végrehajtott merényletemről!..." Nos, lett is nagy riadalom a reptéren. A biztonsági erők azonnal leteperték a középkorú férfit, a repülőteret kiürítették, a gépet, amellyel indul­ni kívánt, alaposan átkutatták. Nem találtak semmit. A bosnyák­amerikai pedig csak vigyorgott és továbbra is azt ismételgette, hogy ő bizony bin Ladennel találkozik majd. Amikor kihallgatták, azt vallotta: csak viccek, meg akarta tréfálni a személyzetet! Ebbéli szán­déka kiválóra sikeredett, de a jelek szerint egy ideig nem lesz al­kalma hasonló jópofáskodásra, s Oszama bin Ladennel való talál­kozásra sem, mert az ottani Btk. szerint hat évet is kaphat e csíny­tevéséért... Mindez annak kapcsán merült fel bennem, hogy fél évvel ezelőtt. 2001. szeptember 11-én történt az a véres New York-i és washing­toni terrortámadás, amelyben több ezren vesztették életüket. Ár­tatlanul. S ezen van a hangsúly. Merthogy ezek az emberek nem a hadszíntéren haltak meg hanem munkájuk végzése közben, vagy egyszerű járókelőként. A világ pedig nagy megdöbbenéssel vette tu­domásul, hogy ilyesmi is előfordulhat, méghozzá egy olyan or­szágban, amelyet a biztonság fellegvárának véltek, gondolván, hogy oda egy ekévelyedett szúnyog sem repülhet be vízum nélkül, nem pedig felfegyverzett, bűnös akciók végrehajtására képes ter­roristák. Csalatkozott a világ. Azután jöttek a jól kitervelt, az utolsó napokban szinte már mindenki által ismert megtorló akciók. Hosszúra nyúlt, sok em­bert és pénzt követelő vállalkozások voltak ezek, melyek részint még mindig tartanak, az első időkben egyetlen egy céllal: elfogni a sátánt, Oszama bin Ladent. Azután ez az akció kiterebélyesedett, az al-Kaida szervezet, no meg Omar mollah, a tálibok vezetője lett a hajtóvadászat alanya. Az eredmény felemás. Oszama bin Ladent és Omar mollahot máig nem sikerült elfogni, az al-Kaida tenor­szervezet tagjai közül sokat letartóztattak, a kubai guantanamói bázisra szállítottak. Az Északi Szövetség legyőzte a tálibokat, most ő alakított kormányt. Az afgánok járhatnak moziba, focimeccsek­re, lóversenyt is szervezhetnek. Közben persze éheznek továbbra is. Amerika megnövelte hadi költségvetését, erősítette befolyását az ázsiai országokban, s a „gonosz tengely" (Irak, Irán, Észak-Ko­rea) elleni fellépésre készül. Mi pedig csak nézünk ki a fejünkből ÁS csodálkozunk, hogy hon­nan egyszene ennyi pénz ezekre a csuda nagy hajtóvadászatokra, hadműveletekre ? Meg azon, hogy mára „békÁs" Európában is ál­lig felfegyverzett katonák vigyáznak a középületekre, őrködnek biztonságunk felett, ha focimeccsre megyünk. A repülőterekről, vasúti pályaudvarokról nem is beszélve, fa kérem, ez a világ már nem az a világ. Mármint hogy nem a 2001. szeptember i l-e előt­ti. A hétköznapi ember számára különösen nem. Tudniillik hely­zetéből adódóan ő nem a menekülő terroristákat akarja legyőzni. Hanem a félelmét. Az állami vagyonkezelő és a szegedi bíróság is vétózott Pick-búcsú a tőzsdétől - szemben az árral? Folytatás az 1. oldalról A tegnapin természetesen újra felszólalt az ÁPV Rt. képviselője, a jegyzőkönyvbe ismét belekerült a kifogásolt passzus, ám az Ara­go is készült: Csikós Csaba ügy­véd kifejtette, miért normál üzlet­menetbe illő a tőzsdei kivezetés és miért nem tartozik az alapvető üzletpolitikai döntések sorába. Ennek némiképp ellentmond, hogy a szegedi városi bíróság már­cius 7-én csütörtökön felfüggesz­tette azt az igazgatósági döntést, amivel az igazgatótanács a teg­napi közgyűlés napirendjére tűz­te a kivezetést. A Pick igazgatósá­ga ezt megfellebbezte, mondván, egy tíz százaléknál nagyobb rész­vényes indítványát mérlegelés nél­kül napirendre kell venni. Az ügy­ről Kovács György csoportvezető lapunknak csupán annyit mon­dott, hogy a végrehajtás felfüg­gesztése csak egy közbenső dön­tés. A végleges később várható, de azt már jelzi, hogy „első ráné­zésre" megalapozottnak tartja a keresetet a bíróság. Úgy vélte, a ki­vezetésről szóló javaslatot nem lehetett volna napirendre venni. A Gazdasági Versenyhivatal Ver­senytanácsa is a napokban dön­tött, március 8-án pénteken en­gedélyezte az Arago további tu­lajdonszerzését a Pickben. Igaz, a versenytanács szerint az Aragónak már 2001 áprilisában engedélyt kellett volna kérnie, amikor a Pick igazgatótanácsá­ban többségbe kerültek a küldöt­tei. Ezzel szemben csak kora ősszel kérték a versenytanácsi jó­váhagyást, s ezért a késlekedésért egymilliós bírságot kell fizetniük. Az immár hivatalosan engedélye­zett befolyásnövekedés során az Arago szavazati aránya 85 száza­lékra emelkedhet. Mellékszál, hogy a versenyta­nács március 8-i döntésében elu­tasította elutasította a Pick-cso­porthoz tartozó győri központú Ringa Rt. kérelmét, ahhoz ugyan­is, hogy többségbe kerülhessen a Falcotrade-ben, az Aragónak kel­lett volna engedélyt kérnie. De ez már csak olyan orra koppintás­nak tűnik, mint az egymilliós bír­ság. A tegnapi, kínos precizitással vezetett közgyűlésen a tőzsdei ki­vezetés mellett volt még egy na­pirendi téma, az alapszabály egy régóta vitatott pontját módosítot­ták a részvényesek. Ez azonban inkább jelzésértékű volt, hiszen keveseket érint már a közgyűlési részvétel feltételrend­szere. KOVÁCS ANDRÁS Ifj. Hegedűs Lóránt a makói Hagymaházban A MIÉP vállalná a kormányzást Nem csak az a kérdés, hogy a Fidesz hajlandó-e együttműködni a Magyar Igazság és Elet Pártjával, de az is, hogy a MIÉP akar-e majd a Fidesszel ­mondta ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP alelnöke Ma­kón. A politikus a Hagymaházban rendezett nagy­gyűlés előtt sajtótájékoztatót tartott pártjának makói képviselőjelöltjével, Puszta Jánossal. Hegedűs Lóránt reményei szerint pártja egy hónap múlva meg fogja háromszorozni 1998-as eredmé­nyét. Ezt a várakozását az időközi választások ered­ményére, illetve a jelöltállítás sikerére alapozza, me­lyek bebizonyitották: a MIÉP a harmadik erő. Mint az alelnök fogalmazott, Csurka István azért ajánlot­ta fel már most a Fidesznek, hogy gyengébben sze­replő jelöltjeit visszalépteti a javára, mert a választók­nak jelezni akarta, hogy az MSZP-nek nincs esélye visszatérni a hatalomba. Azt is hozzátette: bár a MI­ÉP-nek elsőrendű érdeke, hogy a szocialisták ne ke­rüljenek kormányra, anélkül nem fogják támogatni a Fideszt, hogy ne kérnék fel őket erre, és.gesztusu­kat ne viszonoznák. - Ha ezt megtennénk - mond­ta ifj. Hegedűs Lóránt másodrendű, bennszülött mi­voltunkat igazolnánk. Arra a kérdésre, hogy mit kémek a választások utá­ni esetleges Fidesz-kormány támogatásáért cserébe, az alelnök elmondta: nem bársonyszékekért politizál­nak, de ha megfelelő felhatalmazást kap pártja a vá­lasztópolgároktól, nem zárkóznak el a kormányzati fe­lelősség vállalásától - feltéve, hogy meg tudnak álla­podni programjuk arányos hányadának megvalósítá­sáról. Mert nem csak az a kérdés, hogy a Fidesz haj­landó-e együttműködni a MIEP-pel, de az is, hogy a MI­ÉP akar-e majd a Fidesszel. Ifj. Hegedűs Lóránt min­denesetre úgy gondolja, még ha a Fidesz legvérmesebb álmai válnak is valóra, és szövetségeseivel együtt több­séget szerez, akkor is szüksége lesz a MIÉP-re a tartós kormányzáshoz. Ez a többség ugyanis meggyőződése szerint aligha lesz több néhány százaléknál. SZABÓ IMRE Nem egyeznek a pékek és a kereskedők a kenyér árában Az áruházak diktálnak Felvételizők Mintegy 165 ezer felsőoktatási fel­vételi jelentkezési lap érkezett be a március 1-jei határidőig az Or­szágos Felsőoktatási Felvételi Iro­dához. A felvételi lapok számító­gépes feldolgozása és az adatok el­lenőrzése az irodában folyamatos. Még mindig a régi áron vásárol­hatjuk a kenyeret és a péksüte­ményeket. A sütőipar abban re­ménykedik, hogy a nyári gázár­emelés után talán megtörik a jég, és a kereskedők megemelik az áraikat. A pékek a kereskedőket hibáztat-, ják, amiért november óta tartó kezdeményezésüknek egyelőre semmi eredménye. Mint emlé­kezetes, akkori áremelési terve­ikben már meglévő magas költsé­geikre, szinte kifizethetetlen gáz­számláikra hivatkoztak, valamint arra is, hogy január l-jétől a mi­nimálbér emelése miatt további terheket kell cipelniük a vállu­kon. A sütőipari szakma azért is „or­dított", mert feltételezése szerint egyre több pék kezdett el „félfeke­tén" termelni, vagyis számlákkal manipulálva, feketemunkásokkal dolgoztatva jelentősen alákínált áraival a többieknek. A szakmá­ban ugyanis dúl a konkurencia­harc: egyik pék sem tudja magát rászánni arra, hogy elsőként lép­je meg a magasabb kenyérárat, hiszen abban a pillanatban kiszo­ríthatják a piacról. Egyes számí­tások szerint Csongrád megyé­ben mintegy 70 kisebb-nagyobb sütöde próbál magának megélhe­téséhez szükséges szeletet kihasí­tani a piacból, hol eredményesen, hol eredménytelenül, ráadásul rengeteg a Bács-Kiskunból és Bé­késből „idetévedő" vállalkozó. Emiatt teljes a zűrzavar, a pánik és az egymás elleni aknamunka, Változatlan a kenyér ára. éppen akkor, amikor a legnagyobb összefogásra lenne szükség. Kiss Mihály, a makói Holsum Sütőipari Kft. ügyvezető igazga­tója szerint a kereskedők nem hajlandóak az áremelésre. Közü­lük is a legnagyobb áruházláncok diktálnak, amelyek uralják a pia­cot. Ha ők meg mernék lépni a régóta halogatott döntést, akkor a kiskereskedők is mennének utá­nuk. A makói vállalkozó szerint a kenyér ára ma már legkisebb tétel egy napi bevásárlásnál, még­is, mivel alapvető fogyasztási cikk­ről van szó, mintha szimbolikus jelentőségűvé vált volna a kenyér árának alacsonyan tartása. Borka József, a Szegedi Sütödék Kft. ügy­vezető igazgatója kérdésemre azt válaszolta, szerinte lassan, folya­matosan emelkedni fog a kenyér és a péksütemények ára, és ő már hallott arról is, hogy egyes cégek megpróbáltak többet kérni ter­mékeikért. Igaz, példát ő sem tu­dott mondani. Balázs András, a Tápéi Pékség vezetője szerint a nyár előtt nem mozdul a piac, az akkorra várha­tó újabb gázáremelés azonban meghozza a régóta halasztott drá­Fotó: Karnok Csaba gulást. Ráadásul ezekben a na­pokban a gabona ára is esett az árutőzsdén, ezért a malmok is kénytelenek alacsonyan tartani a liszt árát. A helyzet tehát változatlan, mi­közben egyik hónap telik a másik után. Sőt: azt vesszük észre, mint­ha még olcsóbb lenne a kenyér: a legtöbb kereskedelmi áruházlánc­ban ugyanis akció akció hátán, és az egykilós vekniket rendre száz forint alatti áron, a bűvös 99 forintért árusítják. Azt mondják, közelgő húsvét miatt. FEKETE KLÁRA A környékbeliek nyugalmát zavarta a mindig nyüzsgő dorozsmai nagybani forgalma. Fotó: Schmidt Andrea Folytatás az 1. oldalról Thurzó Ferenc azonban azt nem tudta megmondani, kinék a tulaj­donában van jelenleg a terület. Annyit elárult, hogy a városi ingat­lan-beruházásokat irányító Szebi Rt. mellett egy külső befektető is ér­dekelt lesz az új nagybani tulajdo­nosi- és működtetői körében. A képviselő megjegyezte: a Cserepes sori, volt KGST-piacot is külső be­fektető működteti. Thurzó szerint a későbbiekben elengedhetetlen a subasai átkötő út megépítése, mert így a domaszéki gyümölcsterme­lők könnyebben, gyorsabban, a vá­ros forgalmát nem növelve juthat­nának el az új nagybanira. Arról azonban a képviselőnek nincsenek konkrét információi, hogy mikor kezdődik meg a költözés. A részben városi tulajdonú Szebi Rt.-n keresztül a piacigazgatóság is az új piac tulajdonosi köréhez tar­tozik majd - mondta Pusztai Lajos, a piacigazgatóság vezetője, aki úgy tudja, a Szebi Rt. mellett egy befek­tető is a tulajdonosokhoz tartozik majd. Azt, hogy a nagybanit a jövő­ben a piacigazgatóság, vagy a külső befektető üzemelteti-e, nem tudta megmondani. Nemes László, a Szebi Rt. igazga­tótanácsának elnöke tegnap este még tárgyalt az előterjesztésről. Az elnök csak azt az információnkat erősítette meg, amely szerint a pi­acot a Sziksósi út mellé szeretnék költöztetni. - Még folynak az egyeztetések a közgyűlési előterjesztésről. A telje­sen kész koncepciót szerdán ismer­heti meg a közvélemény - tudtuk meg Bartha Lászlótól. A szegedi polgármester brüssze­li útjáról hazatérve, a hét végén is­merte meg az előterjesztést, amely­ben apróbb változtatásokat kezde­ményezett. Bartha László azonban ennél többet egyelőre nem árult el a nagybani piacot érintő változá­sokról. K.B. Dorozsmáról Dorozsmára költözhet a zöldségpiac Nagyobb lesz a nagybani

Next

/
Thumbnails
Contents