Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-09 / 58. szám

SZOMBAT, 2002. MÁRCIUS 9. • AKTUALIS" 3 Újabb hat évre Heidrích Gábor a Csongrád Megyei Bíróság elnöke Solt Pál csak dicsért Pergő filmélet PODMANICZKY SZILÁRD Volt egy jó hosszú, többéves időszak, amikor hetente írtam filmkritikát ezeken a hasábokon, állítólag elég jó támpontot adva ezzel a nézők többségének, miszerint ha nem igazán tudott lebilincselni egy film, akkor azt érdemes volt megnézni. Elég hosszú volt ez az idő ahhoz, hogy kellően átláthatók legyenek a filmek sémái és kliséi, illetve, hogy észre vegyem, egy idő után, lassacskán, az azonos típusú filmről körülbelül ugyanazt írtam. Ez volt az a pont, nyilván, ahol érdemesnek látszott leszokni a filmkritikáról; ha az ember elkezdi magát ismételni, az senkinek nem jó. Meg hát jött is szembe az aranyigazság hogy ha valamihez nem ért az ember, azt kritizálja. Emsen hajtott a becsvágy, hogy filmet csináljak, legalább magamnak mutassam meg, nem csak dumálni tudok. Csak hát a filmkészítés malmai olyan lassan őrölnek, főleg nálunk, hogy a bizonyításra még várnom kell „egy-két" évet; aztán lehet engem is kritizálni. Közben azért pereg a filmélet. És hát elég nehéz megállni, hogy ne szembesüljek az azóta szárnyra kapott trendekkel. Itt van mindjárt a Mátyás-film, aminek alakulását csak nehéz szívvel bírom figyelni, főként azután a levél után, amit a produkció producere, André Szőts menesztett a kultuszminiszterhez; választ vár arra az esztétikai szempontból sem mellékes kérdésre, hogy akkor most Mátyást esendőnek ábrázolják vagy inkább „ideálisnak". A probléma természetesen valós, csak éppen nem biztos, hogy „a pénz beszél, a kutya ugat" módszerrel kell megtalálni rá a választ. De hogy ne csak a hazai pályás letámadást vezessük elő, itt van mindjárt A gyűrűk ura, ami az angol filmakadémia díjaiból ötöt söpört be, köztük a legjobb film és legjobb rendezés díját. Értékek és értékítéletek. Nyilván, nem mondhatom, hogy tévesek legfeljebb azt, hogy olyanok, amilyenek, önmagukat minősítik A gyűrűk ura képi világa engem is lenyűgözött, elképesztő, micsoda eszköztárral születhet egy film. Csak hát az eszköztár sokszor édeskevés, az eszközökbe lelket is kéne lehelni, nem csupán ráülni az éppen érvényes fantasy trendre. Bár a nagy befektetés másképp, lutri nélkül, nehezen térülhet meg. És már megint ott vagyunk, ahol fentebb, és próbálom érteni filmkészítési koncepcióm „haladványát": a pénz egyre többet beszél, s ez legalábbis logikusan hozza magával Grenaway állítását, miszerint ez ideig nem igazán készült „film", inkább csak hangosan mozgó képanyag. Összbírói értekezleten értékelték tegnap Szegeden a Csongrád Megyei Bíróság munkáját. A tanácskozáson részt vett Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, aki úgy nyilatkozott: megítélése szerint magas színvonalú, kiegyensúlyozott munka folyik honi igazságszolgáltatásunkban. A Csongrád megyében dolgozó bírói kar az elmúlt esztendőben jól teljesített, fegyelmi eljárást egyetlen bíróval szemben sem kellett lefolytatni. Heidrích Gábor összegezte így az összbírói értekezleten is szóba került tapasztalatokat pénteken a megyei bíróságon megtartott sajtótájékoztatón. A Csongrád Megyei Bíróság elnöke szólt arról, hogy régiónkban összesen 103 bíró, 36 bírósági titkár, 169 tisztviselő, 60 írnok és 40 fizikai dolgozó munkálkodik azért, hogy a törvények által előírt rendben, a lehető legrövidebb időn belül születhessenek meg az ítéletek. A megyei bíróság gazdálkodása stabil, éves költségvetésük elérte tavaly az 1,5 milliárd forintot, s ebből az összegből 27,5 milliót tudtak beruházásokra költeni. Ebből épült a megyei bíróság biztonsági beléptetési rendszere, és sikerült tovább korszerűsíteni a számítástechnikai rendszert is - tudtuk meg Heidrich Gábortól. Az elnök elmondta: jóllehet rengeteg ügyben kell döntést hozni, a megyei bíróságon nem kell sokat várni az ítéletekre. Igaz ez a megállapítás a megyénk kisebb városaiban dolgozó bíróságokra is, ám Fedor Attila, Solt Pál és Heidrich Gábor Szegeden a városi bíróságon jelentősen nőtt az egy évnél tovább elhúzódó tárgyalások száma. Éppen ezért indokolt a szegedi bíróságon dolgozó bírók számának növelése, és a megyei bíróság is minden segítséget megad az ítélkezés meggyorsítása érdekében. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke elismerően szólt hazánk bíróságainak munkájáról. A honi bíróságok igen eltérő körülmények között dolgoznak. Pest megyében és a fővárosban például rendkívül sok esetben ítélkeznek (Csongrád megye egyébként az ügyek 4 százalékában érdekelt), míg néhány kisebb megyében már korántsem ekkora a bíróságok megterhelése. Az általános tapasztalat az: mafotó: Miskolczi Róbert gas színvonalú, kiegyensúlyozott munka folyik a magyar igazságszolgáltatásban - fogalmazott Solt Pál. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón bejelentette: 2002. április elsejével újabb hat évre Heidrich Gábort nevezték ki a Csongrád Megyei Bíróság elnökévé. B. Z. Hiányzik a sztráda Az elmúlt évben növekedett a balesetek száma - mondta Kovács Mihály alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője a Megyei Balesetmegelőzési Bizottság pénteki évértékelő sajtótájékoztatóján. Míg a tavalyi év hasonló időszakában hárman, addig idén már tizennégyen vesztették életüket közúti balesetben. Ennek okaként a szakértők az emberek felelőtlenségét hangsúlyozták: a gyalogosok, biciklisek, autósok sok esetben figyelmen kívül hagyják a láthatóság, és az észlelhetőség szabályait. A tavalyi jogszabály-módosítás, a KRESZ-szabályainak megváltoztatása nem volt jó hatással a baleseti statisztikák alakulására. Kovács Mihály osztályvezető, a balesetmegelőzési bizottság ügyvezető elnöke elmondta: a városon kívüli megengedett sebességhatárok 10 kilométeres növekedése mintegy 22 méterrel hosszabbítja meg a gépjárművek fékútját. Jóllehet egyre több autó fut a közutakon, az átmenő forgalom pedig a tízszeresére növekedett, az utak állapota nem változott, sőt romlott. A megyei úthálózat mintegy háromszáz kilométerén nyomvályúk alakultak ki, ebből száz kilométernyi szakasz kifejezetten balesetveszélyes. Az autópálya hiánya miatt jelentősen megnövekedett a megyénken áthaladó utak forgalma, valamint elkerülő út sem épült a város körül. A. T. J. Kisteleki olaj számla A tárgyalást elnapolták, így még várni kell arra az ítéletre, amelyben a Szegedi Városi Bíróság kimondja, bűnös-e az ügyészség által megfogalmazott vádpontokban F. Istvánná és három társa. Az ügyészség adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, s magánokirat-hamisítás vétségével vádolja F. Istvánnét és három társát. F.-né a kisteleki székhelyű Start Kft. ügyvezetőjeként dolgozott 1990 decembere és 1997 júniusa között. Cége többek között gépjármű-kereskedelemmel, belföldi árufuvarozással és teherszállítással is foglalkozott. 1997 végén már 22 teherautójuk üzemeltetéséről kellett gondoskodni. E járművek tankjait a káefté saját telephelyén töltötték fel gázolajjal, amelynek beszerzése F.-né hatáskörébe tartozott. A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja 1995-ben, 1996ban és 1997-ben az üzemanyagot illegális forrásból szerezte be úgy, hogy a gázolajról szóló számlákat nem azok a cégek bocsátották ki, amelyeket a számlán szállítóként feltüntettek, hanem ismeretlen személyek hamisították más, létező, működő cégek adatait a számlákra. F.-né emellett fiktív számlákat is beszerzett különböző vállalkozásoktól. A gázolaj vásárlását H. Ferencné intézte, aki arra ajánlkozott, hogy mint bróker beszerzi az üzemanyagot, azt Kistelekre szállítja, illetve fiktív számlákat is szolgáltat a Start Kft.-nek. A fent említett három évben ezzel a számlázási módszerrel 14 millió 928 ezer forint áfával kurtították meg a költségvetést. H. Ferencné 1999-ben elhunyt, ám érintett az olajüzletben másodrendű vádlottként férje, H. Ferenc, aki a gázolajat fuvarozta Kistelekre és a számlák ellenértéket átvette. A harmadrendű vádlottat, H. Lászlót, a H and H '97 Betéti Társaság beltagját fiktív számlák kibocsátásával vádolta meg az ügyészség (ezek összértéke 3 millió 640 ezer forint), míg a negyedrendű vádlott, dr. N.-né B. Zsuzsanna, az üzemanyag forgalmazásával foglalkozó NO-BA Kft. ügyvezetője két fiktív számla kiállítása miatt (összértékük: 3 millió 204 ezer forint) bűnös az ügyészség szerint. Az ügyben a közeljövőben várható ítélet. B. Z. I Magyar-szerb környezetvédelmi együttműködés Küzdelem az ökomaffia ellen Szegeden tartottak megbeszélést a magyar, a szerb és a vajdasági parlament környezetvédelmi bizottságai. A megbeszélés végén bejelentették, hogy Bács-Kiskun megyében kiterjedt nyomozás folyik a védett madarakra vadászok és segítőik ellen. A szegedi városházán tartott kihelyezett ülést az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága. A megbeszélésre meghívták a szerb és vajdasági parlament környezetvédelmi bizottságának tagjait is. A találkozót Ványai Éva szegedi alpolgármester nyitotta meg, majd Illés Zoltán, a magyar szakértő csoport vezetője a határ menti országok környezetvédelmi együttműködésének fontosságáról beszélt, hangsúlyozva a szerb és az önálló tartományként működő Vajdaság parlamentjeinek szakbizottságaival való kapcsolatfelvétel jelentőségét. Donka Sztancsity, a vajdasági küldöttség vezetője a természet- és környezetvédelem, valamint a városfejlesztés kapcsolatáról, valamint a NATO-bombázások okozta természeti károkról szólt. Szinisa Mitrovity, a szerb parlament környezetvédelmi bizottsáIllés Zoltán, a magyar szakértő csoport vezetője. Fotó. Gyenes Kálmán gának elnöke kiemelte, hogy a 2000. október 5-i forradalommal új szakasz kezdődött Szerbia történetében. Hozzátette: országa tízéves lemaradásban van hazánkhoz képest, ezért hasznos lesz számukra a magyar rendszerváltozás társadalmi, gazdasági, valamint környezetvédelmi tapasztalatainak tanulmányozása. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón a bizottságok vezetői közös határ menti környezetvédelmi területek kialakítását, a Duna, Tisza vizének védelmét, a folyamatos információcserét jelölték meg az együttműködés legfontosabb feladatai között. Illés Zoltán a védett madarak pusztításáról is beszélt. Tavaly novemberben egy olasz hűtőkamionban 11 ezer 668 darab (38 fajhoz tartozó), védett és fokozottan védett madarat találtak. Az egymilliárd forint értékű szállítmány ügyében folytatott nyomozás kiderítette, hogy a szálak olasz vadászokhoz, tizenhét vadásztársasághoz, valamint a Bács-Kiskun megyei földművelésügyi hivatal vadászati és halászati felügyelőségére vezetnek. A bizottsági elnök szerint akadnak, akik a nyomozás mielőbbi befejezését szeretnék elérni, ezenfelül a tanúk és nyomravezetők megfélemlítéséről is tudnak már a rendőrök. A parlament környezetvédelmi bizottsága átfogó javaslatot készített a természetkárosítás hatékonyabb megelőzésére. NY. P. Működőképesek a Csongrád megyei önkormányzatok Elkerülte a csőd a településeket A költségvetési törvény lehetőséget biztosít az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak, hogy céltámogatásra pályázzanak a Belügyminisztériumnál. Csongrád megyében egyetlen település sincs csődhelyzetben, viszont több község vagy város fordult a belügyi tárcához támogatásért. Huber Bertalan, Csongrád megyei főjegyző lapunknak nyilatkozva elmondta: tavaly az első 6 hónapban a megyében 51 település 768 millió 400 ezer forintot nyert ezen a pályázaton. A nagyobb városok közül akkor nem pályázott Szentes, Makó és Szeged, Csongrád és Hódmezővásárhely viszont igen. Az elóbbi település 72, az utóbbi 132 millió 600 ezer forintot kapott. Érdekes, hogy Ambrózfalva, az alig 500 lakosú település például 11 millió 100 ezer forint támogatást kapott, ugyanakkor a háromezer lakosú, szakközépiskolát is működtető Pusztamérges 27 milliót. Huber Bertalan főjegyző megjegyezte: abból, hogy egy adott település pályázott-e vagy sem, kiderül az anyagi helyzete is. Tbdniíllik biztosan nem kérne az önkormányzat támogatást, ha lenne elegendő pénze a település működtetésére. 2001 második felében már csak hét Csongrád megyei település kapott úgynevezett „önhiki"-támogatást, összesen 41 millió forint jutott Szentesnek, Csanádpalotának, Csanyteleknek, Domaszéknek, Földeáknak, Szegvárnak és Zákányszéknek. Arra a kérdésünkre, hogy más megyékhez képest Csongrád megye nagyságrendben mennyi támogatást kapott, Huber Bertalan elmondta: Bács-Kiskun megye az elmúlt év első felében 325 milliót, Baranya 365-öt, Békés megye 417-et, Fejér megye 36 milliót, míg Borsod megye 2 milliárd 600 millió forint célirányzata támogatást kapott a költségvetésből. Ezek a számok a főjegyző szerint tükrözik azt is, hogy milyen az adott térség fejlettsége. KISIMRE FERENC