Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-08 / 57. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 8. -CSALÁDI 'KÖR­i h Hetven mázsa ponty a Hermán vizeiben Ebben az évben nem emelkedik a területi engedélyek ára a Szegedi Her­mán Ottó Horgászegyesületnél. Arról, hogy jövőre milyen mértékben növekszik az engedélyár, a decemberi közgyűlés határoz majd - szü­letett meg a döntés az egyesület közelmúltban tartott közgyűlésén. Mire fordítja a Hermán (jelenlegi létszáma: 1503 febiőtt, 140 ifjú­sági tag, és 624 gyermekhorgász) az engedélyárak emelkedéséből szár­mazó bevételt? Többen javasolták a közgyűlésen, hogy tartalékolja ezt az összeget az egyesület, mert a mai, pénzorientált világban csak meg­felelő vagyonnal rendelkező szervezet maradhat „tárgyalóképes" - má­sok viszont azt mondták, fordítsanak minden pénzt haltelepítésre. So­kan fölvetették: azok a horgászok, alak az utóbbi három évben is az egyesület tagjai maradtak, anyagi áldozatot hozva azért, hogy herma­nos vizeken horgászhassanak, részesüljenek kedvezményben, jussanak olcsóbban területi jegyhez. A jelenlévők örömmel fogadták Szabó György egyesületi elnök bejelentését: az egyesület megpályázta a me­dencés téli kikötő halászati jogát is. Szintén osztatlan örömöt okozott, amikor Schreiter Tibor, a ver­senybizottság vezetője, az egyesület ügyvezető alelnöke ismertette a sze­gedi horgászsportnak sok dicsőséget hozó hermanos versenyzők ered­ményeit: Grosz ¡ónos a Kunhegyesen tartott ifjúsági világbajnokságon ezüstérmet ért el csapatban, a Maty-éren rendezett megyei csapatbaj­nokságon Molnár Emese (gyermekhoigász-világbajnok is volt már) im­már a megyei felnőtt női bajnoki, ifj. Varga Oszkár felnőtt megyebaj­noki cím tulajdonosa lett. S milyen halfogási lehetőségek várják a horgászokat? Februárban 71 mázsa horogérett ponty került az egye­sület vizeibe 1,64 dekás átlagsúlyban, a tervezett 60 mázsa helyett, to­vábbá 16 mázsa keszeg, melyben kétkilős jászok, háromkilós dévérek is akadnak. Ebből 11 mázsányit a Tisza Halászati Szövetkezettől vá­sárolt az egyesület, 5 mázsányit egy körösi őstermelőtől. Összesen 100 mázsányi keszeg kerül a tavasz folyamán a hermanos vizekbe. ECS. • A Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület vizein jó halfogásra számíthatnak a horgászok. (Fotó: Miskolczi Róbert) Oldalborda HAGYMÁS BURGONYAMÁRTÁS Hozzávalók: 1 közepes nagyságú krumpli, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olaj, 2 deci kefir, 1 púpozott mok­káskanál só, 1 mokkáskanál őrölt szerecsendió. A krumplit héjában megfőzzük, majd még melegen meghámozva le­reszeljük, és a turmixgép poharába tesszük. Hozzáadjuk a fűszereket, a zúzott fokhagymát, és ráöntjük a kefirt, majd pépesre keverjük. Az apróra vágott hagymát olajon üvegesre pároljuk, és beletesszük a krump­bs masszába. Jól átkeverjük, kihütjük, lefedjük és a hűtőszekrényben lehűtjük. Mindenfajta pecsenyéhez vagy zöldségféléhez illik, de gondol­hatunk már a húsvéti ünnepekre, amikor a főtt tojásnak és a sonká­nak is finom kísérője lehet. TÚRÓS TEKERCS Hozzávalók: a tésztához 2 tojás, 20 deka liszt, fél tojáshéjnyi víz. A töltelékhez: 30 deka túró, 2 tojás, 3 kanál tejföl vagy 5 deka vaj, 5 de­ka mazsola, késhegynyi só, 2 kanál cukor, 1 kanál búzadara, fél cit­rom reszelt héja. A tálaláshoz: 10 deka vajban vagy zsírbanpirízott 8 deka zsemlemorzsa, másfél deci tejföl. A hozzávalókból összeálbtott tésztát vékonyra nyújtjuk, kicsit meg­szikkasztjuk, de nem szárítjuk meg. A túrót áttörjük, hozzáadjuk a tej­fölt, a tojásokat, a búzadarát, a forró vízzel megmosott, leszárított ma­zsolát, a reszelt citromhéjat, a cukrot, egy kis sót, és jól összekeverjük. A kinyújtott tésztát tegyük tiszta szalvétára, kenjük meg a töltelékkel és lazán csavarjuk fel. A két végét nyomjuk össze, hogy a töltelék ne jöjjön ki belőle. Begöngyöljük a szalvétába, a két végét a tészta mellett zsineggel megkötjük. Megsózott, lobogó forró vízbe tesszük úgy, hogy a két végét a zsineggel a fazékon keresztbe tett fakanálra erősítjük. Vi­gyázzunk, hogy a tészta teljesen víz alatt legyen. Állandó, egyenletes for­ralással 25-30 percig főzzük. Ekkor kivesszük a vízből, jól lecsurgatjuk, és a zsineget felvágva tába gurítjuk. Amíg a tészta forr, a zsírt megfor­rósítjuk, a morzsát állandó keveréssel megpirítjuk, a tejfölt meglangyo­sítjuk. A tésztát két ujjnyi szeletekre vágjuk, langyos tejföllel meglocsol­juk, és rászórjuk a forró pirított prézht. ÉLESZTŐS PALACSINTA Hozzávalók: 50 deka liszt, 2 deka élesztő, 8 deci tej, 3 evőkanál ol­vasztott zsír, 2 tojás, fél kávéskanál só, fél citrom reszelt héja, 6 de­ka cukor. A tejet meglangyosítjuk, 2-3 kanállal kiveszünk belőle, és feloldjuk benne az élesztőt, azután elkeverjük az egész tejben. Hozzáadjuk a to­jások sárgáját, az olvasztott vajat, a cukrot és habverővel nagyon jól el­dolgozzuk. Állandó keveréssel lassan hozzáöntjük a megfelelő nagysá­gú tálba tett liszthez, összekeverjük, megsózzuk, ismét alaposan eldol­gozzuk, végül óvatosan hozzákeverjük a tojásfehérjékből vert kemény habot. Letakarva, szobahőmérsékleten kelesztjük a tésztát és palacsin­tákat sütünk belőle. Vastagabbak lesznek, mint az élesztő nélkühek. tet­szés szerint párolt gyümölccsel vagy lekvárral megtöltjük A kulturált kutyatartás fontos alappillére a helyes nevelés A kedvenc és a házőrző SZEGEDEN JELENLEG TÖBB MINT TÍZEZER KUTYA ÉL, A KOBORLÓ ÁL­LATOK SZÁMA PEDIG SZINTE FELBE­CSÜLHETETLEN. A KIALAKULT HELY­ZET OKAIRÓL MEGOSZLANAK A VÉLEMÉNYEK. SOKAN ÚGY GON­DOLJÁK, A KUTYATARTÓK NAGY RÉ­SZE NINCS TISZTÁBAN A KULTÚRÁLT ÁLLATTARTÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI­VAL, HIÁNYZIK AZ ÁLLATOK IRÁNTI FELELŐSSÉGÉRZET ÉS HUMANITÁS. A PROBLÉMA VALÓSZÍNŰLEG JÓVAL ÖSSZETETTEB. KELLER ZOLTÁN, AKI KÖZEL HÚSZ ÉVE TAGJA AZ ORSZÁ­GOS EBTENYÉSZTŐK EGYESÜLETÉ­NEK A NYUGATI ORSZÁGOK KUTYA­TARTÁSI SZOKÁSAIRÓL BESZÉLT. A magyar kutyatartóknak három csoportja van: a „Józsi bácsi" típus tartozik az elsőbe, aki a kutyát ki­zárólag házőrzésre tartja, sok helyen egész nap láncra verve; a társra vá­gyók tartoznak a második csoport­ba, sétáltatják, nevelik az állatot; és végül a szaporítok és tenyésztők alkotják a harmadik kört, ők már egészen más, szakmai szempon­tok alapján foglalkoznak a négylá­búakkal. A legtöbben az első cso­portba tartoznak, ami az állatok szemszögéből nézve nem túl szív­derítő. felenleg több mint tízezer kutya él Szegeden, a kóborló álla­tok száma pedig szinte felbecsülhe­tetlen. A helyzet okairól megoszla­nak a vélemények, sokan úgy gon­dolják, hogy a gazdik nagy része nincs tisztában a kulturált kutya­tartás szabályaival, hiányzik az ál­latok iránti felelősségérzet és huma­nitás. Persze a dolog ennél jóval összetettebb, közre játszhat példá­ul még az idő- és a pénzhiány és az informálatlanság is. És még mi minden... Keller Zoltán, aki közel húsz éve tagja a Magyar Ebtenyésztők Orszá­gos Egyesületének, jelenleg kilenc doberman gazdája. Előfordult, hogy tizenkilenc állatot is nevelt egy­szerre, mint mondja, a kutyatartás számára több mint hobbi, az élet­formájává vált. Hosszú évek óta járja a világ szakkiállításait, Hollan­IA kutya egyik legfontosabb nevelési eszköze a labda. (Fotó: Miskolczi Róbert) diától Olaszországig meggyőződött arról, hogy a nyugati országokban milyen természetes egyszerűség­gel beszélnek a kulturált kutyatar­tásról, a sétáltatásról, az orvosi vizsgálatokról és nem utolsósor­ban az állat neveléséről. Nagyon fontos kérdés, hogy a kutyát szoci­alizálják, azaz tanítsák meg neki a városi élethez, nagy forgalomhoz és az emberekhez való alapvető visel­kedési szabályokat. Míg a nyugati országokban élő gazdiknak nem okoz anyagi problémát, hogy hoz­záértő szakemberrel neveltessék a ház kedvencét, addig a magyar ku­tyatulajdonosokról ez még nem mondható el. (Külföldön például törvény szabályozza az állat köte­lező viselkedési próbáját, hazánk­ban midez még gyermekcipőben jár.) Külön fejezetet érdemelne a sétáitatás, hiszen a legtöbb problé­ma ilyenkor adódik. Míg a nyuga­ti országokban a sétáitatáskor az ál­lat ürülékét megfelelő kutyacso­magokba rakják a gazdik, addig ná­lunk ez enyhén szólva megoldatlan. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a bizonyos higiénikus és kulturált kutyacsomag a kinti fizetésekhez képest fillérekért megkapható, ma Magyarországon a legolcsóbbat! négyszáz forintért viheti haza a gondos és lelekiismeretes gazdi. Keller Zoltán szerint alapvetően minden nevelés kérdése: sok kelle­metlenség megelőzhető, ha az ál­latot még kölyök korában hozzá­szoktatja a gazda, hogy csak kije­lölt helyen végezze a dolgát. Fontos, hogy a gazdi pontosan tudja, mit vár el a kutyától, mi­lyen körülmények között él, na­ponta mennyit tud foglalkozni az állattal. A kutyatartónak kötelessé­ge, hogy a vásárlás előtt tájékozód­jon az állat genetilcai vagy fajta jel­legéről és szokásairól. Érdemes tud­nia, hogy a családhoz pontosan melyik fajta illik: a gyerekeket me­lyik típus kedveli inkább, a házőrzésre melyik a legalkalma­sabb. Ha valaki eldönti, hogy ku­tyatulajdonos lesz, előzetesen nem árt, ha tájékozódik, hogy mindez megkora költséget jelent számára havonta. Egy kisebb termetű állat­ra körülbelül havi négy-ötvenezer forintot kell költeni, míg a nagyobb fajták körülbelül tíz-tizenötezer fo­rintba kerülhetnek. Keller Zoltán a Szinák-Veres-féle szakkönyveket ajánlja, emellett egyre nagyobb a népszerűsége a különböző inter­netes honlapoknak: www.dog.hu és a www.kutya.hu a leglátogatot­tabbak. LÉVAY GIZELLA A forma műhelyei (MTI) Tizedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Bútorvilág Kiállítás a Bu­dapesti Vásárközpontban. A meg­nyitón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnö­ke elmondta: a bútoripar ismét nö­vekszik, lezárult a korábbi privati­zációs és szerkezetátalakítási folya­mat. Az ágazat több mint 3 ezer cé­get, vállalkozást tömörít, többsé­gük lós-és közepes méretű egység. Az idén a bútoripar termelése vár­hatóan 15 százalékkal 95 milbárd forintra bővül, a belföldi értékesítés 12 százalékkal 50 milbárd forintra növekszik, az exportértékesítés pe­dig megközelítheti a 45 milliárd fo­rintot, ami 25 százalékkal haladja meg az egy éwelkorábbit Az ágazat­ban 23.500 fő dolgozik. Az elnök rá­mutatott arra, hogy a héten kezdődött kiállítás három terüle­tet ölel fel: a vásárközpont A pavi­lonjában bútorgyártók és keres­kedők, az F pavilonban faipari gép­gyártók, a D pavilonban pedig alapanyaggyártók termékei találha­tók. A kiállításon az idén először a szervezők "A forma magyar műhe­lyei" címmel 8 alkotóközösségnek teremtettek lehetőséget a bemutat­kozásra. A rendezvényen 340 kiál­lító 17 ezer négyzetméteren mu­tatja be termékeit. A szervezők a va­sárnap délutánig tartó kiállításra 50-60 ezer érdeklődőt várnak. Habzó rekord A Guinness sörgyár olyan technológián dolgozik, melynek révén a nevét viselő sör csapolási ideje a töredékére csökkenthető. Az ügy hátterében az áll, hogy a mai fiatal fogyasztók többsége azért nem rendeli a híres barna sört, mert pohárba csapolása túl sok időt, mintegy két, két és fél percet igényeLA Guinness márkát tulajdonló Diageo itakpari csoport illetékesei szerint mamár nem ritka a brit és az ír szigeteken az olyan kocsma, ahol nem is mérnek Guinnesst. A vendéglátóipari egységek közönsége egyre inkább áttér a bor, a rövidek és a koktélok fogyasztására. A hordós Guinness forgalma hazájában mintegy 4 százalékkal esett vissza a múlt évben. Ha sikerrel járnak az itallal kapcsolatos kísérletek, úgy hamarosan 20 másodperc körül csapolnak egy korsóval a sörből, s ezt a gyorsaságot a minősége sem sínyli meg. Ezzel egész marketingjén is változtatni kell, hiszen a Guinness kiválóságát lassú „elkészítési módjához" is kapcsolták. Az anyavállalat három évvel ezelőtt jött ki a Guinness Extra Cold nevű sörféleséggel, ezzel a hideg, könnyebb sörrel, főleg azért, hogy a huszonéves korosztályt megnyerje magának. A jelek szerint azonban ez az újdonság nem volt elég a sikerhez. KULINARIA Berei Erzsébet módra „Szeretek sütni"- mosolygott Be­rei Erzsébet (képünkön), amikor a család kulináris szokásairól kér­deztük. A vásárhelyi Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola igaz­gatója azt is elárulta, hogy náluk nem telik el hét sütemény nélkül. A Részeg szelet a család kedvenc sütije - nem a neve, hanem az íze miatt. Elmaradhatatlan desszert­je az ünnepi ebédeknek, és a ven­dégek is követelik az ízében és esztétikai hatásában is kiemel­kedő édességet. Először a sütemény tésztáját kell elkészítenünk. Hat tojás sár­gáját kavarjunk ki 15 dkg porcu­korral, majd adjunk hozzá 7 dkg Usztet, fél csomag sütőport, 2 evőkanál fehér bort és 3 dl kaka­ót. Ezután keverjük össze az egé­szet a tojások habjával, majd vé­konyan zsírozott, hsztezett, kö­zepes méretű tepsiben közepes lángon süssük ki. Amíg sül a tészta, készítsük el a krémet. Három evőkanál Usz­tet csomómentesen keverjünk el egy kevés hideg tejjel, majd (int­sük össze 5 tojás sárgájával, 1 csomag vanüiás cukorral és 3 dl tejjel és főzzük sűrűre. Ezután kavarjunk ki 15 dkg porcukrot 25 dkg teavajjal vagy margarinnal, és keverjük össze a már kihűlt krémmel. Amikor a barnaszínű, tálcára helyezett tészta is kihűlt, kenjük rá az elkészült krémet. Nem maradt más hátra, mint­hogy elkészítsük a sütemény te­tejére szánt habot. Az 5 tojás fe­hérjéhez adjunk 1 csomag vaní­bás cukrot, 20 dkg kristálycuk­rot, és gőz fölött verjük fel addig, amíg nem képződik fényes, a szokásosnál lágyabb hab az edényben. Várjuk meg, amíg a hab is kihűl, és csak aztán ken­jük rá az így elkészült sütemény tetejére. Végül díszítésképpen re­szelhetünk a habra csokoládét. SZ.A.I. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents