Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-08 / 57. szám

9 • H I R D E T E S • PENTEK, 2002. MÁRCIUS 8. Ot tonna aprópénz BUDAPEST (MTI) Összesen 5,5 tonna aprópénz gyűlt össze az Apró az Aprókért karitatív célú akcióban. Az UN1CEF a rászoruló gyermekek támogatására tavaly november 9-én hirdette meg a február 15-éig tartó jótékonysági akciót, amelynek célja az volt, hogy a magyar lakosságnál található, a forgalomból 2002-ben kivonandó európai nemzeti váltópénzeket összegyűjtsék, és az így befolyt összeget rászoruló gyermekek támogatására fordítsák. A gyűjtés eredményét forintban számolva 8 számjegyű összeg kerekedik ki. Ezt nemzetközi oktatási programokra, és hazai gyermekrendezvényekre fordítják, valamint elmaradott térségek óvodáinak és bölcsődéinek vásárolnak játékot. Több a veszélyeztetett gyermek A nyilvánosság: erő A társadalmi ranglétra alján élő gyermekek a legkiszolgáltatottabbak. Bántalmazásuk, nem ritkán szexuális kizsákmányolásuk ellen ők maguk nem sokat tehetnek. Helyzetükön csak a törvény szigora és következetes alkalmazása javíthat, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a megtörtént esetek híre nem marad a családban, illetve az adott közösségben. A veszélyeztetett gyermekek száma nem csökken, inkább növekszik. Többek között erről beszélgettünk Heiczog Máriával, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársával. Ha valamiféle fokozatot, vagy „rangsort" akarnánk felállítani a veszélyeztetettség szempontjából, akkor azt mondhatnánk, hogy a szegény, lecsúszott családokban fordul elő leginkább a gyermekprostitúció, a szexuális kizsákmányolás. Tehát azok a gyerekek veszélyeztetettek, akik alacsony iskolázottságúak, nagyon rossz, reménytelen gazdasági, szociális körülmények között, izoláltan élnek és szüleikhez, nevelőikhez nem fűzi őket megfelelő érzelmi kapcsolat. A fogyatékkal élő gyerekek ugyancsak nagyon kiszolgáltatottak. És lehet bántani szóval is, nem csak tettlegesen, az állandóan szidott, megalázott gyerek is életre szóló sérülést szerez. Az első számú védekezési stratégia a bántalmazások ellen a nyilvánosság lehet. A szakember szerint a legnagyobb baj, amikor „családban marad" alapon senki nem tesz semmit. A gyerek nem mer szólni, hiszen továbbra is együtt kell élnie, egy fedél alatt az őt bántó, esetleg szexuálisan molesztáló apával, nevelőapával, testvérrel, rokonnal. Az anya sem szól sok esetben, mert fél. A pedagógusok pedig aligha szereznek tudomást ezekről az esetekről, hiszen ezek a gyerekek többnyire senkiben sem mernek megbízni. Magyarországon 1997 óta van gyermekvédelmi törvény és 1999 óta áldozatvédelmi kormányhatározat. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is kimondja, hogy tilos a gyermekek érzelmi és fizikai bántalmazása. Fontos lenne, hogy a jog szükség esetén intenzívebben és hatékonyabban avatkozhasson be az ilyen ügyekbe és ne tartson egy-egy büntetőügy évekig. Kívánatos lenne az is, hogy a bántalmazott, megfélemlített gyerekek kapjanak megfelelő terápiás segítséget és az elkövetőt emeljék ki, ne a gyereket. A büntetőeljárás során a meghallgatás kamerával történjen, ne szembesítéssel és többszöri vizsgálattal, kihallgatással, mert ez további lelki sérüléseket okoz. Nemrégiben aláírták az internetbűnözésről szóló egyezményt, aminek értelmében bűnt követ el, aki feltesz gyermekpornóképeket az internetre és az is, aki letölti ezeket. Nemzetközi egyezmény született erről és ez mindenképpen előrelépés. A Család - Gyermek - Ifjúság Egyesület kiadja a nemzetközi és hazai jogszabályokat. LEOPOLD GYÖRGYI Az 5-19 évesek balesetnek, mérgezésnek vagy erőszaknak (kivéve öngyilkosság) tulajdonítható halandósági rátája Magyarországon" 1989 1990 1994 1996 1997 lány 9,9 11,7 8,4 9,1 7,7 fiú 27,9 30,7 22,6 18,2 15,5 ' Halandósági ráta: az 5-19 éves népesség százezer főjén belül hányan haltak meg a fenti okok miatt. Forrá.s: UNICEF, Nők a rendszerváltásban című kiadvány. A Keserű család: szülők plusz három gyerek Diáklány, anya, tanárnő A szentesi Horváth Mihály Gimnázium folyosóján a tanárnő alig különböztethető meg a diákoktól. Matkovics Ágnes németnyelv-tanárnő azt mondja, úgy érzi, a fiatalok ma sokkal zártabbak, mint ő, kevesebb bennük a tolerancia, kategorikusabbak a nézeteik, kevéssé nyitottak lélekben és szellemben. Ifjúkorának egyik legnagyobb szellemi élménye Vekerdy Tamás gyermekpszichológus írásainak olvasása volt. A Matkovics és Keserű Imre házaspár jegyajándékot váltott, s megegyezett, hogy négy gyermeket szeretne, a harmadik után viszont kiderült, hogy többre teljesen odaadással figyelni szinte képtelenség. Vekerdy tanár úr elmélete a nevelésről Matkovics szerint fő vonalakban megkérdőjelezhetetlen, ők szülőként egy egészen kicsit voltak csak szigorúbbak. A minap kapott levelet egyik volt tanítványától. A lányka (asszony) a második babát várja, s leírta, mennyi gondja támadt máris. De hozzáfűzte: a nehézségek közepette mindig a Keserű gyerekekre gondol. Bálint és Julcsi kiváló tanulmányainak köszönhetően ma már egyetemista, Misi még gimnazista. Először Bálint ment el: Keserű és Matkovics tudatosan készült az elválásra, Julcsi után azonban vaMatkovics Ágnes tanít a gimnáziumban, nevel otthon és folyamatosan tökéletesíti nyelvtudását. Fotó: Tésik Attila lahogy túl csendes a lakás. Egészen szokatlan, hogy nem kell naponta mosni, kevesebb ennivalót kell venni... Az együttlétre a hét vége marad. Ekkor kellene mindent átélni, megbeszélni, de a gyerekek nem minden hét végén jönnek haza, és nem csak a szüleikkel ünneplik meg a sikeres vizsgákat. így - a tanítás mellett - marad idő a régi barátokra. Matkovics gyakran utazik Pestre a nővéréhez, Győrsövényházára a szüleihez szinte miden hónapban. Julcsi kérdezte is tőle, miért teszi ezt most sokkal többször, mint régebben, és anya válaszolt: „Tudod, kicsim, én nagyon megbecsülöm azt az időt, amit a szüleimmel tölthetek." Julcsi persze nevetett. Matkovics azt mondja, ha Misi is elmegy tanulni, egyre nagyobb lesz a csend, meg kell tehát tanulni intenzívvé tenni az együttléteket. Amikor Keserűvel elvégezték az egyetemet Szegeden, úgy döntöttek, ott fognak letelepedni, ahol mindketten kapnak tanári állást. Akkor hirdette meg Bácskai Miska bácsi a szentesi gimnázium drámai tagozatára a magyar-bármely szakos tanári állást. Keserű a „bármely"-re pályázott, Matkovics a közgében tanított oroszt, ma már csak németet, a gimiben. Azt mondja, ez egy kiváló lehetőség, hogy szakmailag teljesen beleássa magát egy nyelvbe, s folyamatosan képzi is magát, a Goethe Intézetnél rendszeresen részt vesz kéthárom hetes gyakorlatokon, képzéseken, pályázatok segítségével gyakran utazik diákjaival német nyelvterületre. Olyankor pihen. Ez látszik az utazásról készült képeken. A Keserű családban különböző átfedésekkel összesen négy nyelvet beszélnek, a német a közös. Egy ideig gondolkodtak azon, hogy otthon is érdemes volna németül beszélni, de hamar kiderült: idegen nyelven mégsem lehet becézni, szeretgetni egy gyereket... BLAHÓ GABRIELLA Érdekek mindenekfölött MUNKATÁRSUNKTÓL A gyerekek érdeke mindenekfölött áll. Ez a kiindulópontja a gyermeki jogokról szóló New York-i egyezménynek, melyet Magyarország tíz éve törvényesített. Egy felmérés szerint a magyar gyerekek úgy gondolják, a helyi szintű döntéseknél nem veszik figyelembe a véleményüket. Ezt Kecskeméti Edit, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának igazgatója a gyerekjogok érvényesülése legkényesebb problémájának minősíti. A gyerékjogok tanítása hiányzik az oktatásból. Ugyanakkor ezeket csak ott lehet oktatni, ahol a pedagógusok jogait is tiszteletben tartják, ahol a gyerekekkel foglalkozó szakembereket megbecsülik. Hiány, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországon nem készült átfogó elemzés a gyermekek helyzetéről, valamint nem fordítanak elég figyelmet a különböző jelentésben foglaltak teljesítésére. Fontos lenne felszámolni a gazdasági és szociális helyzetből adódó, a gyerekeket hátrányosan érintő jelenségeket. Mert a gyermekek érdekei a politika fölött állnak. Az oktatási intézményekben nem terjedtek el olyan konfliktusmegoldó technikák, melyekkel a gyermekek problémáit megfelelően lehetne kezelni - véli Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok miniszteri biztosa. A szociológusok és a szociálpolitikusok kutatásai pedig azt igazolják: a szociális adottságokból, a szegénységből, az etnikai hovatartozásból, a fogyatékkal élésből fakadhat hátrányos helyzet, de a gyermekek jogainak meghiúsulása nemcsak szegénység kérdése. Fiatal menekültek hazánkban MUNKATÁRSUNKTÓL A fiatalkorú migránsok menedékjogi kérelmének elbírálása és társadalmi integrációja minden országban nehéz feladat elé állítja a hatóságokat. A magyar belügyi hatóságok fokozott figyelmet fordítanak a kísérő nélküli kiskorúak menedékjogi kérelmének elbírálására. Magyarország már nemcsak tranzit*, hanem célországgá is vált, amit a számok is bizonyítanak. A nemrégiben elfogadott menekültügyi törvénycsomag külön hangsúíyt fektet a menekültstátus iránti kérelmet előterjesztő fiatalok megfelelő életkörülményeinek biztosítására és társadalmi integrációjuk elősegítésére. A befogadott vagy menekültstátust kapó gyerekek, fiatalok a magyar állampolgárokhoz hasonlóan beiskolázási és étkezési segélyben részesülhetnek, de segítik felsőfokú tanulmányaikat és a magyar nyelvi felzárkóztatásukat is. Tudnivalók az EU-ról BIJDAPEST (MTI) A Róbert Schuman középiskolai EU-ismereti országos versenyt negyedszer hirdették meg. Az EU egyik alapító atyjának nevével fémjelzett, Magyarországon 1996 óta kétévenként megrendezett verseny célja, hogy megszólítsa a 14-18 éves fiatalokat, akik joggal tekinthetők az első európai uniós korosztálynak. A versenyre Magyarország bármely középiskolájából, a hagyományos iskolarendszer szerint 3-4. osztályos diákokból álló, háromfős csapatok jelentkezését várják a szervezők. Jelentkezni kizárólag csapattagként, a hivatalos nyomtatvány kitöltésével és visszaküldésével lehet. Jelentkezési határidő 2002. március 25. A jelentkezési lap interneten is megszerezhető a felkészülést segítő anyagokat is tartalmazó honlapon (www.schumanvetelkedo.hu), amennyiben valaki vállalja és sikeresen végigcsinálja a weboldalon található, 100 bónuszpontot érő kvízjátékot. Vannak a gyermekeknek jogaik? Találkozó MUNKATÁRSUNKTÓL A műemlék kastélyáról az országhatárokon túl is ismert Fertőd európai uniós ifjúsági tábornak ad otthont ez év nyarán. A táborban alkalom nyílik arra, hogy az európai uniós tagországok ifjúsága találkozzon a csatlakozási tárgyalásokat folytató Magyarország fiataljaival. A jog kevés MUNKATÁRSUNKTÓL Egy iskola hangulatát alapvetően meghatározza, hogy működik-e az intézményben diákönkormányzat vagy olyan diákközösség, amely beleszólhat a döntésekbe. A közéleti aktivitás ma kisebb, mint tíz éve volt, ez azonban nem csupán az iskolákra, a társdalom egészére igaz. Ugyanakkor a rendszerváltás után a diákjogok Magyarországon kiszélesedtek, a törvényi szabályozás a köz- és felsőoktatás területén egyaránt végigvonul, és beleépültek a nemzetközi viszonylatban alkalmazott elemek is - tudtuk meg Sió Lászlótól, az oktatási tárca politikai államtitkárától. Probléma ugyanakkor, hogy részben a forráshiány miatt leépültek azok a fórumok, amelyeken a jogokkal élni lehetne. Ha a megfelelő fórumok, érdekérvényesítő technikák hiányoznak, a jogok önmagukban keveset érnek, s a legnagyobb jó szándék mellett is csupán üres papírok maradnak. A közéleti részvétel lehetséges formája a diákújság készítése, illetve az uniós Comenius-program is a párbeszéd folyamatát segítheti, hiszen állandó szülő-diák-pedagógus kapcsolattartást vár el. BOLYKI ÁGNES pedagógus: - Feltétlenül szükséges, hogy a gyermekeknek is legyenek jogaik. Ilyen a tanuláshoz, a normális családi élethez, és a békéhez való jog. Véleményem szerint ezek többségében érvényesülnek is, persze ez társadalmi kérdés. A mi iskolánkban is volt erről előadás, amelyen kiderült, hogy a gyermekek többsége nincs tisztában a jogaival. BIRKÁS ERIKA egyetemi hallgató: - Természetesen vannak jogaik a gyermekeknek is. Ezek érvényesítése szerintem leginkább a szülőktől függ. Attól, hogy ők hagyják-e: a gyermekek joga érvényesüljön. Egyes szülők egyenrangú félként kezelik a gyermekeiket, és persze vannak, akik sajnos nem. Minket szerencsére egyenrangú félként kezeltek a szüleink. TÓTH CSILLA tanuló: - Én úgy érzem, konkrétan nem világosítják fel a gyermekeket a jogaikról. Hogy mit nem szabad, azt elmondják, de hogy milyen jogaink vannak, vagyis mit szabad, azzal nem vagyunk tisztában. Az iskolákban a tanórákba be kellene építeni a társadalmi ismereteket. Mert a gyermekek nincsenek tisztában a jogaikkal. BELOVAIPETERNE hivatalsegéd: - Szerintem teljesen tisztában vannak a gyermekek a jogaikkal. Igaz, azok nem minden területen érvényesülnek. A tanuláshoz való jogok például érvényesülnek, hiszen még a legszegényebb szülők is igyekeznek előteremteni ennek feltételeit. A boldog családi élet viszont nem minden gyermeknek adatik meg. A mkswjMS NŐ-UNIÓ A Délmagyarország és a Délvilág melléklete. Megjelenik a Külügyminisztérium támogatásával. Szerkeszti: Újszászi Hona