Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

SZERDA, 2002. FEBRUÁR 27. TISZA VOLÁN ÉLETKÉPEK III. 2001: nem volt sem súlyos, sem halálos baleset Vetélkedővel a biztonságért Egy közlekedési cégnek, így a Tisza Volán Rt.-nek is az a legfőbb értékmérő, hogy a munkatársai miként állják meg a helyüket a közutakon. Vagyis mennyire képesek biztonságban eljuttatni az életüket és értékeiket rájuk bízó embereket céljukhoz. A közút pedig veszélyes üzem, s ezt támasztja alá, hogy szinte nem múlik el úgy nap, hogy az elektronikus és írott média ne adna hírt kisebb, nagyobb tragédiáról. Ennek fényében abszolút pozitívum, hogy a TV Rt.-nél tavaly nem volt sem súlyos személyi sérüléssel végződő, sem halálos kimenetelű saját hibás (idegen sem!) halálos baleset. A 2001-es eseményekről, a statisztika segítségével, Szirovicza István, a Forgalombiztonsági és Ellenőrzési Iroda vezetője ad tájékoztatást. - A tavalyi esztendőről készült értékelést először a vezetői értekezleten vitatták meg az illetékesek - mondta Szirovicza István -, majd bizonyos kiegészítések után az igazgatóság is megtárgyalta, és a határozati, valamint intézkedési javaslatait elfogadta. Nézzük, a számok segítségével, a forgalombiztonság terén milyen esztendőt zárt a Tisza Volán Rt. A saját hibás balesetek száma 2001-ben 91 volt, ezek közül azonban csupán kilencjárt személyi sérüléssel. Ezt a számot akkor lehet igazán értékelni, ha tudjuk, hogy közel 30 millió kilométert és 1 millió 700 ezer járatot teljesített tavaly a társaság. A sors fintora, hogy a legtöbb sérülést (nyolc, mindegyik utas könnyebben) egy olyan „koccanásnál" vehették jegyzőkönyvbe, amikor a társaság két busza találkozott, ütközött egymással. Ebből, a már említett 91 esetből ötször nem autóbusz, hanem személyautó, vagy teherkocsi volt okozó. Érdekesség, hogy a sajáthibás balesetek felét (43) a csuklósok számlájára írhatjuk, pedig számuk a géppark egészét nézve csupán 25%. A védelmükben meg kell jegyezni, hogy általában, nagyobb befogadóképességük miatt, a legforgalmasabb, vagyis a legveszélyesebb helyeken közlekednek, szállítják az utasokat. A idegenhibásak száma viszont jelentősen emelkedett, pontosan 30%-kal, 83-ról 108-ra. Ez a szám tartalmazza a legkisebb koccanást és a legsúlyosabb balesetet is. Halálos kimenetelű szerencsére itt sem történt. - Érdekes, hogy a viszonylag kemény tél, a megromlott út és látási viszonyok rovására csak két baleset írható - árulta el az irodavezető. - Ez 1999-ben, amikor ilyenkor valóban zord évszakokat éltünk, tizenöt volt. A jellemző, sűrűbben előforduló okok, a vizsgálatok eredményei szerint, a következők: követési távolság be nem tartása (17 esetben), szabálytalan kanyarodás (2013 csuklós), tolatás (11) és szabálytalan sávváltás (8). Tavaly debütáltak nálunk az úgynevezett hosszú, vagyis háromtengelyes buszok, melyeket nagy érdeklődéssel, izgalommal, és mit tagadjuk egy kis félelemmel, ijedtséggel is vártunk. A gyakorlat azonban bebizonyította: ezek sem veszélyesebbek az átlagnál, 2001-ben mindössze három balesetet okoztak, és ezekből is csak kettő magyarázható szokatlan méretükkel. Persze, a háromtengelyesek csatasorba állítását gondos előkészítő munka előzte meg. A Kapós Volántól kölcsönkapott járművel előzetesen bejárták a szóba jöhető vonalakat (ezekre útvonalengedélyt is kellett kérni) és tesztelték közlekedés közben. A kiválasztott autóbuszvezetők pedig külön oktatásban részesültek és az új járművekre típusvizsgát tettek. Visszatérve általánosságban a saját hibás esetekhez, a „pálmát" Szeged viszi el: kétharmad (60) a megyeszékhelyen történt, míg Makó belterületén mindössze egy alkalommal hibázott Volán-sofőr. Ezért a megelőzési munkákat Szeged városára kell összpontosítani; az útkezelőkkel, az önkormányzattal és a rendőrség munkatársaival rendszeresen konzultálva. A helyszíni bejárások keretében vizsgálják majd a minden közlekedő számára biztonságot jelentő forgalmi megoldásokat. A balesetveszélyes helyszínek, gócpontok megszűntetése nem megy egyik napról a másikra, Szirovicza úr példaként említette meg, hogy egy megállóhely meghosszabbítása - engedélyeztetések és egyeztetések miatt - volt, hogy egy évig is elhúzódott. Pozitívum, hogy a 2000 decemberében a Bakay Nándor és Vásárhelyi Pál utca találkozásánál létesített körforgalom éreztette jótékony hatását. A korábban gócpontnak, kritikus helynek számító kereszteződés 2001-ben „eseménytelen" maradt. - Csak kis lépésekkel haladhatunk a jó irányba - vélekedett az irodavezető -, ezen a területen nem lehet látványos eredményeket produkálni. Újdonság, hogy 2001-től külön okként tüntettük fel a statisztikában azokat - eddig utasbalesetként regisztrált - eseteket, ahol a KRESZ-szabályok megsértése pilótáink részéről egyértelműen kiderült. Gondolok itt az odacsukásra és a hirtelen fékezésre, előbbi háromszor, utóbbi kétszer fordult elő. Ezt a témakört az oktatási tematikába is bevettük, beépítettük A saját hibás (86) balesetek esetében a buszvezetők 20% „visszaesőnek" számít, vagyis már a korábbi években is okoztak galibát. Emiatt, valamint az utaspanaszokat is figyelembe véve, a Tisza Volán Rt. tavaly tizenöt sofőrt küldött rendkívüli pszichológiai vizsgálatra. Ez az intézkedés is (már a felvételt is pálya alkalmassági vizsgálat és pszichológiai teszt előzi meg!) az utazók fokozott biztonságát szolgálja. Ezzel kapcsolatban azt is érdemes megemlíteni, hogy a TV Rt. belső szabályai szigorúbbak, mint a törvényi előírások, elvárások. Az ittas vezetés kizárt (ezt nyugodtan állíthatjuk!), hiszen kilenc Lion-alkoholteszterrel ellenőrzik a pilótákat megyeszerte. A felsorolt számok, adatok viszont csak akkor érnek valamit, ha azokból az illetékesek és a gépjárművezetők levonják megfelelő következtetéseket, megfogalmazzák a tennivalókat. Ez is megtörtént. - A rendszeres oktatás tematikájának összeállításánál mondta Szirovicza István - kiemelten kezeljük a teltárt baleseti okokat, jellemző helyszíneket és a defenzív vezetést. Ennek szellemében elméleti és gyakorlati ismerteket egyaránt igénylő társasági szintű forgalombiztonsági versenyt szervezünk a rendőrség, a Csongrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság és a Közlekedési Felügyelet a bevonásával. Tájékoztató és figyelemfelhívó anyagokat kell készíteni a beleseti okokról, helyszínekről, tanulságairól, valamint a KRESZszabályokról, azok változásairól. Lesz bőven feladatunk, mert nekünk az utasok biztonsága a legfontosabb és azért mindent meg is teszünk. Imre Péter Családias hangulat a tarjáni decentrumban Szabadnapon csinosított buszok Hosszabb szerelőaknák, hőszigetelt kapuk Komfortosabb munkahelyek (Folytatás az 1. oldalról) Toldi Ferencné vezénylőtiszt mesél a tarjáni decentrum múltjáról. A távoli időkre is emlékszik, lévén maga is régi volános: 1968 óta dolgozik a busztársaságnál. A helyi és helyközi járatok 1972-es szétválasztása óta szolgál Tarjánban, amelynek buszközpontját 1989től vezeti. Akkoriban, emlékezete szerint, úgy harminchat-harmincnyolc buszvezető szolgált a decentrumban. Ma hetven sofőr viszi a napi harmincöt autóbuszt. A tarjáni buszozás története még a hajdani 43-as járattal kezdődött, a hatvanas évek végén. A csukaszürke farmotoros Ikarus a mai Olajos utcából indult. Az első csuklósokat a régi pótkocsis buszok összeépítésével alakították ki. Nagy eseménynek számított a hetvenes évek elején a sárga 200asok megjelenése. A vezénylőtiszt asszony akit a fiatal kollégák Zsóka néninek szólítanak - a kezdeti nehézségekre is emlékszik még. Akkoriban a napi harminc járatkimaradás átlagosnak számított, s alkalmanként némi fegyelmezetlenség is előfordult. Egynapos vezetőként esett meg vele, hogy az egyik pilóta a szolgálat kellős közepén meghívta egy korsó sörre. Egy másik sofőr pedig az utasokkal megrakott buszt leállította egy presszó előtt, s betért kávézni... „Mindez a múlté: a nem idevaló emberek már nincsenek a Tisza Volánnál" - mondja Toldi Ferencné. Állítását megerősíti Draskóczy István helyi üzletág- igazgató is, aki kiemeli: az ISO-minőségbiztosítási szabvány bevezetése óta a korábbinál is pontosabban, feNapjainkban hetven gyelmezettebben dolgoznak. A szemléletváltozás lassú folyamat, de a munkatársak megértik és elfogadják, hogy az ellenőrzés célja nem a büntetés, hanem a hibák megelőzése. A pontos, egyértelmű utasítások kiadása és azok betartása a buszsofőrök, menetirányítók és minden más beosztású munkatárs közös érdeke - ezzel szolgálják legjobban azokat, akiknek szolgálatában dolgoznak: az utasokat. „Tarjánban olyan gárda kovácsolódott össze, amelynek tagjai családias közösségben és harmincöt busz dolgozik a par (Fotó: Miskolczi Róbert) dolgoznak" - mondja Toldi Ferencné. A légkörre jellemző, hogy a kollégák még szabadnapjukon is benéznek, tudakolják, mi újság, beteg-e valaki, szükség van-e helyettesítésre. Ugyancsak szabadnapjukat szánják rá a sofőrök kocsijuk csinosítására, szépítgetésére is. A tarjáni volánosok alkalmanként hétvégén is összejönnek. Legutóbb a Tarján bisztróban tartottak farsangi mulatságot. És hogy senki se hiányozzon, az összejövetel idején egy másik decentrum munkatársai he;i buszközpontban. lyettesítették őket - alkalomadtán természetesen a tarjániak visszaadják a segítséget. Az utasok ritkán panaszkodnak a Víztorony téri végállomáson. Ha mégis nézeteltérés támad, igyekeznek higgadtan megbeszélni a dolgot. Az „észrevételek könyvében" sok dicséret akad. Egy Szegeden járatlan, útbaigazítást kérő budapesti utas például írásban is megköszönte, hogy a forgalmista fölhívta az érdeklődő családját, így a rokonok gyorsan egymásra találtak... Nyilas Péter Véget ért a Tisza Volán Rt. egyik nagy beruházása, az autóbuszjavít ó-műhely átalakítása. A tervekről, a költségekről Molnár József főmérnök már többször nyilatkozott ezeken a hasábokon, ezúttal Gyémánt László, az infrastrukturális iroda helyettes vezetője adott tájékoztatást az Életképeknek. Az ő ablakából éppen az új szociális helyiségre nyílik a kilátás. - Az apropót az átalakításra az adta - árulta el Gyémánt úr -, hogy a Tisza Volán vásárolt úgynevezett háromtengelyes buszokat, illetve időközben megnőtt a csuklós buszok aránya a szólókkal szemben. Ez szinte megkövetelte a műhely hasznos terének a növelését, mert a már említett járműveknek és vezetőiknek rendkívül kényelmetlen és szűkös volt a rendelkezésre álló hely. A szerelőaknára csak különböző „fondorlatokkal", bravúrokkal, bűvészeket meghazudtoló mutatványok árán állhattak rá. A feladat és a megvalósítás is egyértelmű volt. A műhelyen belül elhelyezkedő acélvázas irodát és étkezőt kellett kiiktatni a cél érdekében. Ennek a kiszerelésével jelentős területet nyertek, de előbb megoldásra várt a dolgozók elhelyezése - lehetőleg az előzőnél is kulturáltabb körülmények között. Több variáció is felmerült, végül az illetékesek úgy döntöttek, hogy egy téglablokkos épületet „ragasztanak" a csarnok oldalához. Ez már januárban elkészült, s ebben kapott helyet a művezető és a csoportvezetők irodái, valamint az ölMilliókat költ a Tisza Volán Rt. a műhelyek, irodák korszerűsítésére. (Fotó: Schmidt Andrea) töző helyiségek és az étkező egyaránt. Már korábban elkészülhetett volna, de a Volán-illetékesek bosszúságára elég hosszúra nyúlt a hatóságoknál az engedélyeztetési procedúra. A szociális létesítmény kivitelezését november végén kezdhették meg és összesen 12-13 millió forintot emésztett fel ez a beruházás. Két hónap alatt olyan állapotba hozták, hogy használható és a „tulajdonosok" már január elején birtokba vették. Ez az épület új telefon- és számítógépvonalat is kapott, természetesen hideg-meleg víz is található benne és a szobák, a termek klimatizáltak. - Az az elvünk, hogy minden kollégának egyformán komfortos munkakörülményeket kell biztosítanunk - mondta Gyémánt László - dolgozzon akár a központi irodaházban, akár a műhelyekben, megilletik a minimális kényelmi kellékek. Már az esztétikus külső burkolatot is felhelyeztük, ezt munkát sokáig hátráltatták a mostoha időjárási viszonyok. Amint ez a rész elkészült, Jakhatóvá" vált, a vállalat téemkásai azonnal megkezdték a régi vasszerkezetű komplexum eltávolítását. Jól haladtak a kollégák, január harmadik hetében már végeztek is ezzel a nagy műtéttel. Ez, az egyéb járulékos munkákkal együtt, mintegy 9-10 millió forintot kóstált. A műhelyre, a rekonstrukció keretében hőszigetelt ipari kapuk kerültek fel, ez is a komfortosabb munkavégzést segíti. A már eddig említetteken kívül meghosszabbították a szerelőaknákat, illetve jelentősen, mintegy 160-180 négyzetméterrel megnőtt a műhely hasznos tere. így a sofőrök már lényegesen könnyebben tudnak ráállni az aknákra, tulajdonképpen vezetési szempontból egyszerű rutinfeladat az egész, nem pedig idegfeszítő „vagy sikerül, vagy nem" bravúr. - ímpé -