Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-07 / 32. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUÁR 7. •KÖZLEMÉNY» 7 DR. RAPCSAK ANDRAS 1943-2002 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Rapcsák András Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő 2002. február 3-án, 58 éves korában váratlan hirtelenséggel elhunyt. Búcsúz ta tásáru a hódmezővásárhelyi református áj templomban (Kálvin tér 5.) 2002. február 8-án, 15 órakor, temetésére a hódmezővásárhelyi Kincses temetőben 2002. február 8-án, 16.30 órakor kerül sor. A gyászoló család és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Táviratcím: Hódmezővásárhely Megyei Jogú táros Polgármesteri Hivatala. 6800 Hódmezővásárhely, Knssath tér I. A VÁROSÉPÍTŐ Dr. Rapcsák András Hódmezővásárhely Mcgvci Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselője 1943. július 14-én születelt Debrecenben, néhai Rapcsák András matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és Baranyai Jolán tanárnő első gyermekeként. Őt követte két testvére. Tamás és Mariann. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, majd Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán, fizikusként 1969-ben vette át. 1967-ben házasságot kötött, mely 1970-ben felbomlott. 1974-ben házasságot kötött Rapcsák Katalinnal. A két házasságból négy gyermek született, Annamária, Johanna, Katalin és András. 1973-tól Hódmezővásárhelyre költözött. haláláig itt élt és dolgozott. 1977-től a fizikatudománv doktora. 1977 óta a Gépipari Tudományos Egyesület. a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület és a Mérnök Akadémia lagja. Nevéhez tizenhat szabadalom, illetve ipari oltalom, továbbá harmincegy újítás fűződik. Mérnökként huszonegy szakcikket írt és tizennyolc hazai és nemzetközi tanácskozáson hangzott el előadása és korreferátuma. 1990. november 6-án választották Hódmezővásárhely polgármesterévé. Első feladatának a helyzetértékelést és az ebből kiinduló városvezetési stratégia meghatározását tekintette. A város, amelynek élére került, egv hajdan erős és virágzó, de ekkorra hanyatló, megrekedt fejlődéső. alföldi. torzán iparosodott mezőváros volt. A gazdasági válság, benne az ipari és mezőgazdasági nagyüzemek összeomlása itt is éreztette hatását. Súlyosbította a helyzetet az évszázados lépéshátrány: a nagymértékű urbanizációs lemaradás. Ebben a helyzetben - vallotta - „stratégiáin alapelve csak egy lehetett: életben maradni és fejlődni!" Életben maradni, azaz az ellehetetlenedő gazdasági környezetben és a mostoha város-költségvetési viszonyok között is biztosíiani a folyamatos működés feltételeit: városüzemeltetésben. egészségügyben, szociálpolitikában, az oklatás és a kultúra intézményeiben. Fejlődni, azaz megtalálni az urbanizációs lemaradást pótló városfejlesztés kitörési pontjait. Felismerte, hogy ha nincs urbanizációs fejlesztés (úthálózat és csatornahálózat, szennyvíztisztítás, csatornázás, telefon- és informatikai hálózat), akkor nincs esély a gazdaság fejlesztésére, vállalkozások, tőke bejövetelére és ezzel munkahelyteremtésre, a íiépességesökkenés megállítására. A kitűzött célhoz megtalálta a megvalósítás eszközeit és módjait is. Mindenekelőtt a legfontosabb várospolitikai döntéseket hozó önkormányzat munkáját kellett megszerveznie. a képviselő-testületét és a hivatalét is. A képviselő-testületben létrehozta a kívánatos munkamegosztást a bizottságok funkcióinak helyes meghatározásával. személyi összetételüket gondosan mérlegelte, működésük elveit és módszereit tisztázta. A hivatal megújítása alatt a tanácsi hivatali rendszernek az önkormányzatiság követelményeihez igazodó átszervezését. személyi állományának a szakmaiság és a minőség jegyében történő megújítását értette. Várospolitikai céljaihoz, napi és távlali megvalósításához elengedhetetlennek érezte a polgárok, a lakosság egyetértésének és cselekvő támogatásának megnyerését. Ennek legfőbb eszközeként a nyilvánosságot, a rendszeres, időbeni és pontos tájékoztatást látta. Ennek érdekében élt a közgyűlések városi televíziós közvetítéseivel. a közmeghallgatási formával, a rendszeres lakossági fórumokkal, minden közéleti, gazdasági és kulturális eseménnyel. Egyszerűen szólva egviitt élt, dolgozott, öriílt, sírt és szórakozott a várossal - mikor mit hozott az élet. A nyilvánosság olyan eszközeit, mint a sajtókapcsolatok. nem a személyes publicitás, hanem a hatékony várospolitika eszközének tekintette. Ennek érzékelhető eredménye I lódniezővásárhely egyre sűrűbb szereplése a különféle országos és helvi médiumokban. A lakosság tájékoztatása mellett fontosnak tartotta bevonásukat, közös céljaikat segítő tevékenységük ösztönzését. elfogadását és megszervezését. A polgári kezdeményezések. törekvések összefogóinak és mozgósítóinak a szép számban működő civil szervezeteket látta. Az általa segített olvasóköröket, melyek a város egész teriile- Energiaracionalizálási program keretében - Kerékpárutak építése - Lakossági önerő? útépítés - Új utak építése - Útalap-támogatással közlekedési csomópontok kiépítése - Városinformatikai hálózat építése - Térinformatikai hálózal építése - Víz-főnyomóvezeték építése - Belterületi belvízcsatorna építése - Szennyvíztisztító telep létesítése - Szennyvízcsatorna építése - Középiskolai tanteremfejlesztés - Általános iskolai tanteremfejlesztés - Általános iskolai tornaterem építése - Tornacsarnok - Cigányéri szeméttelep rekultivációja - Csomorkányi szeméttelep rekultivációja -1 j szilárdszemét-lerakó telep létesítése - Geotermálprogram - Erzsébet Kórház-Rendelőintézet - Rekonstrukció és gép-műszer - Informatikai alépítmény - Szakosított szociális otthon • Szükséglakás építése • Fekete Sas méltó felújítása • Kossuth tér és átépítése • Szent István tér átépítése tét lefedték, kulturális tevékenységükön túl a polgárosodás. a polgárrá válás bölcsőinek tekintette. Testvérvárosi kapcsolatok kötését - szám szerint 17-és baráti társaságok létrejöttét szorgalmazta, hiszen vallotta, hogy n baráti társaságok kitekintési, összehasonlítási alapot nyújtanak más nemzetek életminőségének megismeréséhez, és ezáltal sajál anyagi és szellemi kultúránk tudatosításához. Tudta, hogy a külföldi kapcsolatok visszahatnak a város közösségi tudatára. így a szellemi kultúra területén kifejtett hatásai elősegítik, erősítik az anyagi kultúra, az anyagi infrastruktúra fejlődését is. Arra törekedett, bog) a városnak legyen sok szálú, eleven és erős kapcsolatrendszere: a város jelenlegi polgárain kívül „minden vásárhelyivel", azaz az innen elszármazottakkal. köztiik tudományos és kulturális életünk jeles személyiségeivel: a közvetlen környékkel, a térséggel, az azonos státusú önkormányzatokkal, az országgal és a nagyvilággal. A városépítő az eredményekről szólva Petőfivel vallotta: „minden Demosztenesznél szebben beszél a tett". Sorakozzanak tehát a tények, szinte felsorolásszerűen: 4500 db lámpacsere, 2000 db ój lámpa 25,4 km 29 km 15 km 3 db 1.1 km 1.1 km 70 km 15 000 m Vnap 200 km 4 tt 10 tt 5 db 1 db 27 ha 12 ha 4 mill. m' szemét lerakása 2 db termálkút fúrása (meleg vizes) 1 db termálkút fúrása (fűtési) 2.85 km használati melegvíz-vezeték 4.0 knt fűtési vezeték 0,5 milliárd 1.2 milliárd 130 km 3040 nr 18 db FOLYAMATBAN LEVŐ BERUHÁZÁSOK: - 107 lakásos nyugdíjaspark - 100 szociális lakás építése - 60 hektár ipari park építése - Fedett sportuszoda - Kakasszék reumatológiai és rehabilitációs A100 nr osztály rekonstrukciója, konyhafelújítása - A 47-es főút Algyő-Tisza-híd és Hódmezővásárhely közötti szakasz négysávosítása - Tehermentesítő út építése A városépítő, városfejlesztő, városirányító koncepció mindvégig következetes véghezvitele, a mérhető városkép alakulása mellett elismeréseket, kitüntetéseket is hozott a városnak. 1993-ban az ENSZ állal alapított Hulitát Szervezet dicsérő oklevéllel ismerte el a városban folyó emberi környezet alakításában végzett eredményes tevékenvséget. 1995-ben a Magyar I lidrológiai Társaság Lumpi I Ingó-díjjal ismerte el a szennyvíztisztító telepi építését. 1996. év elejére elkészült; a várost és külterületeit átfogó közvilágítási rekonstrukcióra a Magvar Elektronikai Fígvesiilet Schréder Világítási Fődíjat adományozott. 1996 decemberében Hild János Emlékérmet adományozott a Magyar Urbanisztikai Társaság I lódmezővásárhelynek „a tervszerű-tudatos, u múlt anyagi és szellemi örökségeire alapozó városfejlesztés kimagasló eredményeiért, a lakosság polgári szerveződéseiben rejlő, örökösen megújuló, városfejlesztő erőt föl- és elismerő és tudatosan támogató várospolitikáért." (Idézet a Hild-érem Bizottság összefoglaló jelentéséből.) 1997. évben a Strasbourgban összeülő Parlamenti Gyűlés környezetvédelmi, területfejlesztési és önkormányzati bizottsága az Európa Tanács Európa-díj Becsőletzászló fokozatát ítélte Hódmezővásárhelynek: „... azért a tevékenységért, amit Ott. az Ön közgyűlése és a város egcsz lakossága az Európa népiéi között megértés és egység érdekében végeztek..." Persze várospolitikában is érvényes a régi igazság „Sitté pugna non est victoria". A megvívott küzdelmekben a legfontosabb fegyvere az azonnali és nyilvános kesztvőfelvétel: a torzítások, hazugságok hiteles cáfolata, a motiváció lelepilezése, az igazság erejének érvényesítése. I Iarcai győzelemmel végződtek, legutóbb 2000. december 3-án. I lódniezővásárhely polgárai mellette tették le voksukat. Polgármesteri tevékenysége mellett 1994-től Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, Mindszent város, Székkutas és Mártélv község lakossága országgyűlési képiviselőjévé választotta, mely tisztséget haláláig betöltötte. Országgyűlési képviselőként tagja volt u Parlament: - Önkormányzati és rendészeti bizottságának - Társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő bizottságának - Területfejlesztési bizottságának - Európai integrációs albizottságának - A telepiiilésiigyi albizottságnak - A területfejlesztési bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottságnak - Interparlamentáris Unió Magyar-Mongol Tagozatának elnöke. Mérnöki és |>olgármesteri munkáját - Kiváló Ifjú Mérnök (1970) - Gábor Dénes-díj (1991) - Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt - Debreceni Agrártudományi Egyetem díszprolgára (1995) - Egyesületi Firent Magyar Mérnökakadémia (1996) kitüntetésekkel és európa-mérnöki diplomával (1995) ismerték el. Polgármesterként több civil szervezet tagja vagy vezetője volt: - Csongrád Megyei Sakkszövetség tagja - Vásárhelyi Testamentum Alapítvány elnöke - Flódtó Gimnázium Alapítvány elnöke - I lódniezővásárhely Városáért Alapítvány tagja - Hódmezővásárhelyi Montigráfiai Alapítvány tagja - Tarjáni Általános Iskola Iskolaszékének tagja - Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke és alapítótagja I ladd idézzük végezetül öt magát, ars poeticáját, melyet 1998 márciusában fogalmazott meg a Hit és Hitvallás című kötetben: A legfőbb hiraiás ma a teremtő cselekrés. Csak tegyen bátorságunk hozzá, és küzdjük te „darus keleti fajtánk" lírai-tájról hozott legfőbb bűnét: a restségei. És ne feledjük el Madách intését: „Nagy kényelem a megnyagrás hitünkben; / Nemes, de terhes, önlábunkon állni. " Hódmezővásárhely. 2002. február 4. Tisztelettel: I lódniezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormánvzata nevében: Almási István alpolgármester, polgármesteri tisztségben