Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-05 / 30. szám

KEDD, 2002. FEBRUÁR 5. • EGY SZÁZALÉK" 7 Pick: ismét vétózott az aranyrészvényes Egyetlen napirendi pontot terveztek a Pick Szeged Rt. tegnapi közgyűlésére, a tőzsdei kivezetésről döntöttek volna a részvényesek. Egészen pontosan a bőven nyolcvan százalék fölötti tulajdonrésszel rendelkező Arago. A közgyűlést azonban „elnapolták", az aranyrészvényes ÁPV Rt. képviselője ismét vétózott. Szerinte szabálytalan volt az összehívás, az alapvető üzletpolitikai döntésekhez - a tőzsdei kivezetés azért elég alapvető - szükség van az aranyrészvényest képviselő igazgatósági tag egyetértésére. Ez az ÁPV Rt. véleménye, de a Pick szerint a kivezetés közgyűlési hatáskör, hiába szavazott az összehívás ellen a vagyonkezelő. Persze, mint legutóbb, a november 13-i közgyűlésen, itt sem ment szemben az árral az Arago, s jobbnak látta, a ha nem tárgyalja meg a napirendi pontot. Mindezen információkat a közgyűlés után távozó kisrészvényesektől tudtuk meg, a sajtót ugyanis nem engedték be a zártkörű rendezvényre. A Pick hosszú, s kezdetben nagyon sikeres tőzsdei történetében először nyilvánították zárttá a közgyűlést - a kisrészvényesek szóvá is tették a sajtó, illetve a Pick vezetőinek hiányát. K.A. Részvény nélkül tilos a bemenet a Pick tőzsdei történetének első zártkörű közgyűlésére. Fotó: Schmidt Andrea A növények nem beszélnek vissza Akinek mindene a föld Devizaár evizaárfolyamai égre, forintban) 397,73 Ausztrál dollár 143,30 Lengyel zloty 67,52 Norvég korona 30,94 —Zehn Franken wwroi)': : 164,27 »k korona Diesch francs USA-dollár '«"•viritt 26,47, .-5,CD 281,86 Sokan gratuláltak mostanában a szentesi Csikai Miklósnak, részint a nemrégiben átvett Gábor Dénes-díjhoz, részint pedig hatvanadik születésnapja alkalmából. A legnagyobb örömöt mégis az jelentette az Árpád Agrár Rt. és a Magyar Agrárkamara elnöke számára, hogy ez alkalomból összejött az egész család: a három leány és a hat unoka. Csikai Miklós számára a család jelenti a biztos hátteret, no és bokrosi kertje, ahol feledni tudja a hivatásából adódó napi gondokat. Mindig felüdül a fizikai munkától, a növények jelzik ugyan a hanyagságot, de nem beszélnek vissza, ugyanakkor meghálálják a gondoskodást. A földet gyermekkorában szerette meg. A kecskeméti tanyavilágban nevelkedett, ott teljesített szolgálatot lelkész édesapja 1953-ig, amikor Soltra helyezték. Szüleinek volt itt egy kiskertje, a nagyapjának meg szőlője. Még iskolába sem járt, amikor édesapja felültette őt a kerékpár vázára és kivitte a szőlőskertbe. S mivel gyerekkora óta szerette a földet, a növényeket, szinte magától adódott, hogy a kertészkedést választotta élethivatásul. Az egyetemre kétszer is eredményesen felvételizett, ám az akkori szokások szerint tanulmányai megkezdése előtt egy évet dolgoznia kellett a felsőfokú intézmény tangazdaságában, az őszibarackosban. Ennek ellenére a zöldségekre szakosodott és a solti Szikra Szövetkezettől társadalmi ösztöndíjat is kapott a család szűkös anyagi helyzete miatt. Mivel az ottani gazdaság fő tevékenységi területe a zöldség volt, ez lett szakdolgozatának témája is. Kertészmérnöki diplomája utánjxiegszerezte a kertészettudományok doktora címet, majd címzetes egyetemi docenssé nevezték ki. Előtte persze tett még egy-két kitérőt: Koródi László professzornak köszönhetően hatal diplomásként hollandiai tanulmányútra mehetett - 1965-ben. Az egyetem rektorának, Somos professzornak kellett érte felelősséget vállalnia Soós Gábor államtitkárnál, hogy adják meg neki és a barátjának az útlevelet, mert úgyis visszajönnek. „Az esküvőm után harminc nappal felültem a repülőre, s ehndultam Hollandiába" - emlékezik. Rájuk csodálkoztak a holland gazdák, mert úgy mutatkoztak be nekik, hogy ők ám mérnökök. Erre azt mondták, mutassák a kezüket. S amikor szemügyre vették, megkérdezték, azzal a kézzel akarnak-e ott dolgozni. - Nagyon „könnyű" munkával kezdtük, az üvegházakból az elhasznált trágyafoldet kellett kitalicskázni, és egy pótkocsira fölrakni. Meg kellett tanulnunk a fogást, hol nyomjuk meg a pallón a tahcskát ahhoz, hogy ne guruljunk vissza. Aztán a talajfertőtlenítést, -gőzölést végeztük, a legkeményebb munkákban vettünk részt, mert éppen akkor volt a növényváltás időszaka. Csikai ma is hálás azért, hogy kijuthatott Hollandiába, ahol három magánkertésztől és egy kutatóintézetben tanulhatott. Amikor hazaérkezett, solti ösztöndíj ide vagy oda, az akkori gazdaságpolitikai széljárás Mindszentre vitte. Ott épült fel az ország első, abban az időben nagynak számító, több mint egy hektáros üvegháza. A primőrtelepnek lett a vezetője, s így honosíthatta meg a Hollandiában megtanult hajtatási technológiát. Mindszentről Fábiánsebestyénbe hívták 1970-ben, mert éppen a kertészetet kezdték megalapozni. Csikai Miklós a hollandoknál megfigyelte, hogy az új beruházásoknálelőbb a betonút készült el, s aztán az üvegház - ezt a példát követte a fábiánsebestyéni építkezésnél is. Azt mondja: ma már nálunk is ez a gyakorlat, de harminc éve még nem így volt. Akkoriban a fábiáni számított az ország egyik legnagyobb kertészeti beruházásának, a maga százmillió forintos összköltségével. Úgy hallotta, éppen most árulják azokat az üvegházakat, amelyeket még ő épített. Elete legszebb időszakának a tanácsadóként eltöltött éveket említi, amikor a hajtató kertészetben egyik fejlesztés követte a másikat. A szentesi Árpád Szövetkezetnek is ő volt a tanácsadója. „Szabó Laci bácsi, az akkori elnök hívott ide 1983ban, hogy legyek a Korai Zöldségtermesztési Rendszer vezetője" mondja. Később ennek elnökének négy jelölt közül választották 1990ben úgy, hogy előtte megüzenték neki: sohasem lesz az Árpád vezetője. Ugyanez megismétlődött akkor is, amikor a Magyar Agrárkamaránál volt a voksolás. Többes jelölésnél ott is ő nyerte el a tagság bizalmát már nem is egy ciklusban. Csikai Miklós büszke a Gábor Dénes-díjra, amelyet kizárólag szakmai munkája elismeréseként ítéltek neki oda. Ez a kitüntetés azokat illeti, akik élen járnak a nemzetgazdasági innovációban, a műszaki-technikai korszerűsítésben. Az Árpád Agrár Rt., mint az ország legnagyobb zöldséghajtató telepe, ilyennek számít. BALÁZSI IRÉN Kamarai tagozati ülések a megyében A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a kamara alapszabályának 115-119. pontja és a 2001. december 7-i elnökségi ülésen elfogadott 37/2001 /CSMKIK határozata szerint tagozati üléseket hív össze a megyében az alábbi időpontokban és helyeken, melyre a tagozatokba tartozó osztályok tagjait ezúton tisztelettel meghívjuk. Az ülések napirendjében a 2001. évi kamarai munka beszámolója és az ez évi munka megtervezése szerepel. Összevont tagozati ülés - Hódmezővásárhely és vonzáskörzete Időpont: 2002. február 12. (kedd), 14 óra Helyszín: DELFIN Computer Informatikai Rt. Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 64. Kereskedelmi tagozati ülés - Szeged, Makó, Kistelek, Mórahalom és vonzáskörzetük Időpont: 2002. február 14. (csütörtök), 15 óra Helyszín: MTESZ-székház (Technika Háza) III. (FIZETETT HIRDETÉS) Kamarai hírek emeleti klubhelyiség, Szeged, Kígyó u. 4. Kereskedelmi tagozati ülés - Szentes, Csongrád és vonzáskörzetük Időpont: 2002. február 21. (csütörtök), 15 óra Helyszín: Városi könyvtár előadóterme Szentes, Kossuth Lajos u. 33/35. Ipari tagozati ülés - Szeged, Szentes, Csongrád, Makó, Kistelek, Mórahalom és vonzáskörzetük Időpont: 2002. február 19. (kedd), 14 óra Helyszín: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényterme Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Kézműipari tagozati ülés - Szeged, Szentes, Csongrád, Makó, Kistelek, Mórahalom és vonzáskörzetük Időpont: 2002. február 20. (szerda), 14 óra Helyszín: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényterme • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A tagozati ülés határozatképes, ha a tagozatba tartozó osztályok tagjainak legalább egyharmada megjelent. Határozatképtelenség esetén az elnökség a tagozat ülését változatlan helyen és napirenddel, az eredetileg meghirdetett időpont után 30 perccel ismételten összehívja. A megismételt ülés a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes. Kamaránk tagjainak postai úton is továbbítjuk a tagozati ülések meghívóit. A beutaztató turizmusról A dél-alföldi beutaztató turizmus évek óta számos külső és belső problémával küzd (délszláv háború, ciánszennyezés, szeptember 11., „Budapest-Balaton dominencia", az utazási irodák érdektelensége stb.). Ezen gondok összessége az e területen működő helyi vállalkozások versenyképességét hátrányosan érinti. E témában „A beutaztató turizmus aktuális helyzete a szezon kezdetén." címmel szervez szakmai napot a kamara kommunikációs és reklámklubja a Magyar Turizmus Rt. Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóságával és a Magyar Turisztikai Egyesülettel közösen 2002. február 14-én, 14 órai kezdettel a Novotel Szállóban, Szegeden. A szakmai napon a témák legismertebb szakemberei (dr. Lengyel Márton, Matur elnöke; dr. Wolff Péter, Magyar Szálloda Szövetség elnöke; Fejér Péter, Pannónia Hotels Rt. értékesítési igazgatója; Dedákné Pethő Angéla, Magyar Turizmus Rt. Délalföldi Regionális Marketing Igazgatóságának igazgatója; Kunz Péter, Novotel Szeged igazgatója) a fenti megállapítások orvoslására keresik a kiutat, és ezzel kapcsolatban osztják meg tapasztalataikat az érdeklődőkkel. A rendezvény a CSMKIK- és a Matur-tagoknak ingyenes. A rendezvényen való részvétel csak előzetes jelentkezés esetén lehetséges! Kiállítások, vásárok és rendezvények Magyarországon 2002. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában megjelent a Kiállítások, vásárok és rendezvények Magyarországon 2002. c. kiadvány, mely kamaránk ügyfélszolgálatán ügyfélfogadási időben megvásárolható. A kiadvány ára CSMKIK-tagok részére 1600 Ft, nem kamarai tagok részére 1900 Ft (áfás árak). Mestervizsgatanfolyamok A Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a következő szakmákban: női szabó, kozmetikus, asztalos, villanyszerelő, szobafestő-mázoló és tapétázó, pék. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek a munkaügyi központ kirendeltségeinél. Rendezvényeinkről kérjen bővebb információt kamaránk ügyfélszolgálatán, a 621486-987-es telefonszámon! Csikai Miklós tenyerének ma sem idegen a kapa és a metszőolló. Fotó: Tésik Attila