Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-05 / 30. szám

Egy százalék A DFI MAGYAROKSZAG ES A DÉLVILÁG GAZ DASAG I MELLEKIETL • SZERKESZTI: FEKETE KLARA ES KOVÁCS ANDRAS Állami pénz a környezetvédelemre Csatornára váltott forintok Ma még ez a kép fogadja a szegedieket a Holt-Marosnál. Fotó: Schmidt Andrea A környezetvédelmi miniszter döntése szerint Csongrád me­gyébe 622 millió forintnyi álla­mi pénz érkezik a különböző, régóta húzódó problémák megol­dására. A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból (KAC) fejlesz­tési célú pályázatokat támoga­tott a tárca. Öt pályázat - két önkormányzat és három cég - összesen 622 millió fo­rintot nyert a környezetvédelmi célelőirányzat, közismertebb nevén a KAC pályázatain. Közülük, mint hírül adtuk, a legnagyobb összeget, 411 millió forintot, Szeged önkor­mányzata kapja a Holt-Maros reha­bilitációjának második ütemére. Az összeg felét különben vissza kell téríteni, a másik fele számít „aján­déknak". Mint ahogy azt Rartha László polgármester egy minap megrendezett sajtótájékoztatón el­mondta, a 2003 végére befejeződő beruházás 742 millió forintba kerül, ennek tetemes részét adja a fejlesz­tési támogatás, a város „saját ere­je" pedig 287 millió forint. Ezt az összeget különben az önkormány­zat már befektette a környék csator­názásába. A Holt-Maros rehabilitá­ciója során nemcsak a medret és an­nak környéket rendezik - szabad­időparkot, sétányokat építenek -, hanem elkészül a vízutánpótlást biztosító rendszer, plusz további ut­cák csatornázása is. Ásotthalmon 2001 tavasza óta fejlesztik a szennyvízcsatorna-há­lózatot és építik a szennyvíztisztí­tót. A beruházás összesen 990 mil­lió forintba kerül. A költségek húsz százalékát a lakosság és az önkor­mányzat állja, a többi céltámoga­tás. A település legutóbb 165,6 millió forintnyi vissza nem téríten­dő támogatást kapott a KAC-tól. Egy pályázatukra még nem kaptak választ, de ha pozitívan bírálják el, összejön a teljes összeg. A be­ruházás műszaki átadása március 31. A csatorna 97, a tisztító 70 százaléka már kész, illetve még csak egy utcát kell bekötni a rend­szerbe. A Tisza Volán Rt. 10 millió fo­rintot nyert a KAC forrásaiból négy, sűrített földgázüzemű autóbusz vásárlására. Mint ahogy azt Szeri István, az rt. vezérigazgatója la­punknak elmondta, üröm az örömben, hogy a támogatás össze­ge a négy busz árának mindössze 5 százalékát fedezi. Egy busz ára ugyanis 45 millió forint. Ha azon­ban úgy számolnak, hogy az összeg felét vissza kell téríteni, akkor a költségeknek csupán a 2 százalé­kát fedezi az állami pénz. A Tisza Volán abban reménykedett, hogy az elnyert támogatásnak legalább a dupláját ítélik meg. A Szegedpack Kft. csaknem 2 és fél millió forint visszatérítendő tá­mogatást kapott a Környezetvé­delmi Alap Célelőirányzatból egy úgynevezett stancológép vásárlásá­ra. Fehér Lajos ügyvezető igazgató arról tájékoztatott, mostani beren­dezésük zajos, emiatt megérett a cserére. S mivel a Széchenyi-terv­ből a csomagolóanyag-gyártókat kizárták, csak a KAC-ban remény­kedhettek. Noha a 2 és fél millió forint teljes egészében a visszaté­rítendő támogatások kategóriájába tartozik, mégis elegendő alap az 5 millió forintos nettó beruházás elindításához. A Dél-magyarországi MÉH Rt. elnök-vezérigazgatója, Szabó fenő azt hangsúlyozta, hogy az elnyert 33 millió 600 ezer forintos KAC-tá­mogatás segítségével (amelynek fe­le vissza nem térítendő pénz) a mű­anyag csomagolóeszközökből kép­ződött hulladék hasznosításában közreműködnek. A telephelyeken, átvevőhelyeken konténereket he­lyeznek el, a hulladékot átválogat­ják, az előkészítő gépek segítségével pedig azonnal feldolgozható álla­potba hozzák. Legvégül a mintegy 80 millió forintos beruházás kere­tében vásárolt szálh'tóeszközökön juttatják el a feldolgozóhoz. FEKETE KLÁRA-KORMOS TAMÁS A könyvvizsgálók csupán fordítási hiba áldozatai'. Féljen mindenki mindenkitől! Alkotmánybírósági eljárást kezde­ményez a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egye­sülete, mivel alkotmányossági ag­gályaik vannak a tavaly december­ben elfogadott pénzmosás elleni törvénnyel kapcsolatban - derül ki abból az állásfoglalásból, ame­lyet az egyesület éves közgyűlésén fogadtak el a tagok egyhangúlag. Az egyesület állásfoglalása szerint átgondolatlan lépés volt, hogy a törvény hatályát kiterjesztették több mint harmincezer számvite­li szolgáltatást végző társaságra és egyéni vállalkozásra. Az egyesület meggyőződése szerint a könyve­lők azért kerültek a törvény hatá­lya alá, mert a pénzmosás elleni uniós ajánlásnak nem volt elég gondos a szakmai fordítása. Az egyesület úgy látja, hogy a tavaly elfogadott törvény a „féljen min­denki mindenkitől" hatást váltja ki mindazokban, akikre vonatkozik. A könyvvizsgálók kifogásolják, hogy a gyanú bejelentését állampol­gári kötelezettséggé teszik, ami sze­rintük nem vezethető le az alkot­mányból. Az elfogadott állásfogla­lás hangsúlyozza, hogy a könyve­lés bizalmi szakma, a törvény elő­írásainak alapján azonban a gyanús ügyletek keresése bizalmatlansá­got fog kiváltani a könyvelők és ügyfeleik között. Ez pedig az üzle­ti kapcsolatok megromlásához ve­zethet. Az egyesület azért is szük­ségtelennek tartja a pénzmosásra vonatkozó rendelkezések kiterjesz­tését a könyvelőkre, mivel a szám­viteli törvény amúgy Ls előírja az 50 millió forint árbevételt elérő cégek kötelező könyvvizsgálatát. Az egye­sület mindehhez hozzáteszi, hogy tagjaik ügyfelei jellemzően 1 és 100 millió forint közötti árbevételű mik­ro- és kisvállalkozások, akiknek üzleti mérete eleve kizárja a pénz­mosás lehetőségét. A könyvvizsgálók azt is kifogá­solják, hogy a törvény rendelke­zésével ellentétben még mindig nem jelent meg az a mintasza­bályzat, ami alapján fel kellene is­merniük a pénzmosásra utaló té­nyeket, körülményeket. Az állás­foglalásban a könyvelők a törvényi szankciókat is túl súlyosnak tart­ják. Kifogásolják, hogy az államel­lenes bűncselekmények feljelen­tésének szándékos elmulasztását meg lehet úszni két évvel, míg a pénzmosásra utaló puszta gyanú bejelentésének elmaradása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mindezek alapján javasolják a könyvelők kivételét a törvény ha­tálya alól, a büntetőjogi szankciók közelítését az államellenes bűn­cselekmények feljelentésére vonat­kozó szankciókhoz. Az egyesület szeremé azt is elérni, hogy eny­hítsenek a megszigorított ügyfél­azonosítási rendszeren és töröljék a rendőrséggel kapcsolatot tartó személy megjelölésének kötele­zettségét. KA. Uniópárti Magyarország A GfK Piackutató Intézet 14 csatlakozásra váró országban végzett felmérése szerint a tér­ségben nő az EU-csatlakozás pozitív megítélése, Magyaror­szágon a 15-29 éves fiatalok, a legalább érettségizettek, il­letve a fővárosi lakosok a legoptimistábbak. MUNKATÁRSUNKTÓL A több mutatóból számolt EU­bizalmi index Magyarországon az október végi felmérésben 122 százalék lett, ez volt a harmadik legmagasabb érték a Romániá­ban mért 142 és a bulgáriai 134 százalék mögött - mondta Ko­zák Ákos, a GfK Hungária igaz­gatója. A felmérés során a ma­gyarországi válaszadók 61 szá­zaléka nyilatkozott úgy, hogy egy népszavazás esetén a be­lépés mellett szavaznak, 27 szá­zalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre, a csatlakozás ellen voksolók aránya 12 százalék lett. Az előző, tavaszi adatfelvétel­hez képest 4 százalékponttal csökkent a bizonytalanok, 3­mal az ellenzők aránya, a csat­lakozást támogatók száma pedig 7-tel növekedett. Ez azt mutat­ja, hogy a korábban bizonytala­nok a pozitív álláspont felé moz­dultak el az előző felmérés óta - mutatott rá Kozák Ákos. Hoz­zátette, hogy ugyanezt a ten­denciát figyelték meg a többi vizsgált országban is. A GfK szlovén vállalata által kezdeményezett felmérés során a felnőtt lakosságot reprezentá­ló, országonként ezerfős min­tát vizsgáltak. A válaszadók hét kérdésben nyilvánítottak véle­ményt, az adatokból a kutatók két részindexet számoltak, va­lamint egy összefoglaló mutatót, az úgynevezett EU bizalmi inde­xet. Az indexek 0-200 közötti skálán mozognak, a 100 feletti érték azt jelzi, hogy a pozitív válaszok száma nagyobb, mint a negatívoké. A felmérést tavaly áprilisban és októberben végez­ték, s a következőkben is évi két adatfelvételt terveznek. Az EU-csatlakozás gazdasági hatásaira vonatkozó várakozáso­kat tükröző index Romániában lett a legmagasabb, 155 száza­lék, Horvátországban 142, Ma­gyarországon 138 százalék volt. A mutató a magyar lakosság kö­rében nem, életkor és iskolai végzettség szerint is jelentős el­téréseket tükrözött: míg a férfi­ak körében 140, addig a nőknél 136-os értéket jelzett. A 15-29 évesek többsége pozitív gazdasá­gi hatásokra számít, ezt tükrö­zi a 153 százalékos érték, ami az 50 év feletti korosztálynál csak 128 százalék lett. Az általános, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező válasz­adók esetében a mutató 125, az érettségizettek, illetve a felsőfo­kú végzettségűek körében pe­dig 144, illetve 147 százalékot tükrözött. Az ország csatlakozásra való felkészültségét illető válaszokból számolt index Magyarországon 102 százalék volt az őszi felmé­résben. A részadatokból az tűnik ki, hogy az országot éppen azok tartják jobban felkészültnek az integrációra, akik a legkevésbé támogatják a csatlakozást. A kutatás egészének eredményeit értékelve le lehet szögezni: a vá­laszokból megállapítható, hogy az Unióval kapcsolatos várako­zások legerősebb ösztönzője a személyes érintettség, vagyis a fiatalok és a felsőfokú végzettsé­gűek azért optimistábbak, mert az ország csatlakozásától sze­mélyes lehetőségeik bővülését várják. Önkéntes tagság, támogatott kamara Világos és egyértelmű legitimitást ad a kamarának a több mint 46 ezer önkéntes tag, illetve az, hogy a tagság a GDP kétharmadát állít­ja elő - hangsúlyozta Parragh Lász­ló, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke egy budapesti fóru­mon. Az Economy 2002, a XXI. század Magyarországáért Egyesü­let rendezvényén a kamarai elnök a vállalkozói közérzetről, a gazda­ságpolitikáról és a kamara szere­péről tartott előadást. MUNKATÁRSUNKTÓL Ihrragh László, az MKIK elnöke el­mondta: december 31-éig az ön­kéntes tagdíjbefizetés több mint 90 százalékos volt. Amennyiben egy ilyen nagy vállalkozói kör önként belép egy szervezetbe és önként fi­zeti a tagdíjat, az egyértelműen azt jelenti, hogy erősödik a kamara tá­mogatottsága. Az elnök szólt arról is, hogy európai színvonalú gazda­ságot csak európai színvonalú ka­marával lehet elérni. Emlékeztetett arra, hogy az MDF-kormány meg­alkotta a kamarai törvényt, az MSZP idejében azonban a törvény végrehajtása nem történt meg tel­jes körűen, a Fidesz-kormány pedig eltörölte a kötelező tagságot. A há­rom politikai erő közül vélhetően egyik sem értette világosan - vagy ha értette is, más utat választott -, miért van szükség a kamarára. Pár­ragh László utalt rá, 2000 végén a nagy port felvert kamarai választá­sokon nem csupán két személy, ha­nem két gondolatiság is versenyzett egymással. Akkoriban még nem volt meg a kamara vállalkozói támo­gatottsága. A magyar társadalom oktrojált intézményként élte meg a kamarát, olyan szervezetként, amely kényszerjellegű, és amely­hez kötelező tagdíjbefizetés járul. Az emberek számára nem volt vi­lágos, mi szükség van a gazdasági önkormányzatra. Parragh szerint 2000-ben a vállal­kozói társadalom több mint 90 szá­zaléka egyetértett a kötelező rend­szer eltörlésével. Mint mondotta: személy szerint ő is közöttük volt, mert ez jelentette a rendszer átala­kításának alapvető követelményét. Ezt követően azonban alapelvként szögezték le, hogy a kamarák a min­denkori kormányzat együttműkö­dő partnerei. Ugyanilyen alapelv­ként kívánták megvalósítani a min­denkori politikai környezet iránti semlegességet is.

Next

/
Thumbnails
Contents