Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-05 / 30. szám

Egy százalék A DFI MAGYAROKSZAG ES A DÉLVILÁG GAZ DASAG I MELLEKIETL • SZERKESZTI: FEKETE KLARA ES KOVÁCS ANDRAS Állami pénz a környezetvédelemre Csatornára váltott forintok Ma még ez a kép fogadja a szegedieket a Holt-Marosnál. Fotó: Schmidt Andrea A környezetvédelmi miniszter döntése szerint Csongrád megyébe 622 millió forintnyi állami pénz érkezik a különböző, régóta húzódó problémák megoldására. A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból (KAC) fejlesztési célú pályázatokat támogatott a tárca. Öt pályázat - két önkormányzat és három cég - összesen 622 millió forintot nyert a környezetvédelmi célelőirányzat, közismertebb nevén a KAC pályázatain. Közülük, mint hírül adtuk, a legnagyobb összeget, 411 millió forintot, Szeged önkormányzata kapja a Holt-Maros rehabilitációjának második ütemére. Az összeg felét különben vissza kell téríteni, a másik fele számít „ajándéknak". Mint ahogy azt Rartha László polgármester egy minap megrendezett sajtótájékoztatón elmondta, a 2003 végére befejeződő beruházás 742 millió forintba kerül, ennek tetemes részét adja a fejlesztési támogatás, a város „saját ereje" pedig 287 millió forint. Ezt az összeget különben az önkormányzat már befektette a környék csatornázásába. A Holt-Maros rehabilitációja során nemcsak a medret és annak környéket rendezik - szabadidőparkot, sétányokat építenek -, hanem elkészül a vízutánpótlást biztosító rendszer, plusz további utcák csatornázása is. Ásotthalmon 2001 tavasza óta fejlesztik a szennyvízcsatorna-hálózatot és építik a szennyvíztisztítót. A beruházás összesen 990 millió forintba kerül. A költségek húsz százalékát a lakosság és az önkormányzat állja, a többi céltámogatás. A település legutóbb 165,6 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott a KAC-tól. Egy pályázatukra még nem kaptak választ, de ha pozitívan bírálják el, összejön a teljes összeg. A beruházás műszaki átadása március 31. A csatorna 97, a tisztító 70 százaléka már kész, illetve még csak egy utcát kell bekötni a rendszerbe. A Tisza Volán Rt. 10 millió forintot nyert a KAC forrásaiból négy, sűrített földgázüzemű autóbusz vásárlására. Mint ahogy azt Szeri István, az rt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, üröm az örömben, hogy a támogatás összege a négy busz árának mindössze 5 százalékát fedezi. Egy busz ára ugyanis 45 millió forint. Ha azonban úgy számolnak, hogy az összeg felét vissza kell téríteni, akkor a költségeknek csupán a 2 százalékát fedezi az állami pénz. A Tisza Volán abban reménykedett, hogy az elnyert támogatásnak legalább a dupláját ítélik meg. A Szegedpack Kft. csaknem 2 és fél millió forint visszatérítendő támogatást kapott a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból egy úgynevezett stancológép vásárlására. Fehér Lajos ügyvezető igazgató arról tájékoztatott, mostani berendezésük zajos, emiatt megérett a cserére. S mivel a Széchenyi-tervből a csomagolóanyag-gyártókat kizárták, csak a KAC-ban reménykedhettek. Noha a 2 és fél millió forint teljes egészében a visszatérítendő támogatások kategóriájába tartozik, mégis elegendő alap az 5 millió forintos nettó beruházás elindításához. A Dél-magyarországi MÉH Rt. elnök-vezérigazgatója, Szabó fenő azt hangsúlyozta, hogy az elnyert 33 millió 600 ezer forintos KAC-támogatás segítségével (amelynek fele vissza nem térítendő pénz) a műanyag csomagolóeszközökből képződött hulladék hasznosításában közreműködnek. A telephelyeken, átvevőhelyeken konténereket helyeznek el, a hulladékot átválogatják, az előkészítő gépek segítségével pedig azonnal feldolgozható állapotba hozzák. Legvégül a mintegy 80 millió forintos beruházás keretében vásárolt szálh'tóeszközökön juttatják el a feldolgozóhoz. FEKETE KLÁRA-KORMOS TAMÁS A könyvvizsgálók csupán fordítási hiba áldozatai'. Féljen mindenki mindenkitől! Alkotmánybírósági eljárást kezdeményez a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete, mivel alkotmányossági aggályaik vannak a tavaly decemberben elfogadott pénzmosás elleni törvénnyel kapcsolatban - derül ki abból az állásfoglalásból, amelyet az egyesület éves közgyűlésén fogadtak el a tagok egyhangúlag. Az egyesület állásfoglalása szerint átgondolatlan lépés volt, hogy a törvény hatályát kiterjesztették több mint harmincezer számviteli szolgáltatást végző társaságra és egyéni vállalkozásra. Az egyesület meggyőződése szerint a könyvelők azért kerültek a törvény hatálya alá, mert a pénzmosás elleni uniós ajánlásnak nem volt elég gondos a szakmai fordítása. Az egyesület úgy látja, hogy a tavaly elfogadott törvény a „féljen mindenki mindenkitől" hatást váltja ki mindazokban, akikre vonatkozik. A könyvvizsgálók kifogásolják, hogy a gyanú bejelentését állampolgári kötelezettséggé teszik, ami szerintük nem vezethető le az alkotmányból. Az elfogadott állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a könyvelés bizalmi szakma, a törvény előírásainak alapján azonban a gyanús ügyletek keresése bizalmatlanságot fog kiváltani a könyvelők és ügyfeleik között. Ez pedig az üzleti kapcsolatok megromlásához vezethet. Az egyesület azért is szükségtelennek tartja a pénzmosásra vonatkozó rendelkezések kiterjesztését a könyvelőkre, mivel a számviteli törvény amúgy Ls előírja az 50 millió forint árbevételt elérő cégek kötelező könyvvizsgálatát. Az egyesület mindehhez hozzáteszi, hogy tagjaik ügyfelei jellemzően 1 és 100 millió forint közötti árbevételű mikro- és kisvállalkozások, akiknek üzleti mérete eleve kizárja a pénzmosás lehetőségét. A könyvvizsgálók azt is kifogásolják, hogy a törvény rendelkezésével ellentétben még mindig nem jelent meg az a mintaszabályzat, ami alapján fel kellene ismerniük a pénzmosásra utaló tényeket, körülményeket. Az állásfoglalásban a könyvelők a törvényi szankciókat is túl súlyosnak tartják. Kifogásolják, hogy az államellenes bűncselekmények feljelentésének szándékos elmulasztását meg lehet úszni két évvel, míg a pénzmosásra utaló puszta gyanú bejelentésének elmaradása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mindezek alapján javasolják a könyvelők kivételét a törvény hatálya alól, a büntetőjogi szankciók közelítését az államellenes bűncselekmények feljelentésére vonatkozó szankciókhoz. Az egyesület szeremé azt is elérni, hogy enyhítsenek a megszigorított ügyfélazonosítási rendszeren és töröljék a rendőrséggel kapcsolatot tartó személy megjelölésének kötelezettségét. KA. Uniópárti Magyarország A GfK Piackutató Intézet 14 csatlakozásra váró országban végzett felmérése szerint a térségben nő az EU-csatlakozás pozitív megítélése, Magyarországon a 15-29 éves fiatalok, a legalább érettségizettek, illetve a fővárosi lakosok a legoptimistábbak. MUNKATÁRSUNKTÓL A több mutatóból számolt EUbizalmi index Magyarországon az október végi felmérésben 122 százalék lett, ez volt a harmadik legmagasabb érték a Romániában mért 142 és a bulgáriai 134 százalék mögött - mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. A felmérés során a magyarországi válaszadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy népszavazás esetén a belépés mellett szavaznak, 27 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre, a csatlakozás ellen voksolók aránya 12 százalék lett. Az előző, tavaszi adatfelvételhez képest 4 százalékponttal csökkent a bizonytalanok, 3mal az ellenzők aránya, a csatlakozást támogatók száma pedig 7-tel növekedett. Ez azt mutatja, hogy a korábban bizonytalanok a pozitív álláspont felé mozdultak el az előző felmérés óta - mutatott rá Kozák Ákos. Hozzátette, hogy ugyanezt a tendenciát figyelték meg a többi vizsgált országban is. A GfK szlovén vállalata által kezdeményezett felmérés során a felnőtt lakosságot reprezentáló, országonként ezerfős mintát vizsgáltak. A válaszadók hét kérdésben nyilvánítottak véleményt, az adatokból a kutatók két részindexet számoltak, valamint egy összefoglaló mutatót, az úgynevezett EU bizalmi indexet. Az indexek 0-200 közötti skálán mozognak, a 100 feletti érték azt jelzi, hogy a pozitív válaszok száma nagyobb, mint a negatívoké. A felmérést tavaly áprilisban és októberben végezték, s a következőkben is évi két adatfelvételt terveznek. Az EU-csatlakozás gazdasági hatásaira vonatkozó várakozásokat tükröző index Romániában lett a legmagasabb, 155 százalék, Horvátországban 142, Magyarországon 138 százalék volt. A mutató a magyar lakosság körében nem, életkor és iskolai végzettség szerint is jelentős eltéréseket tükrözött: míg a férfiak körében 140, addig a nőknél 136-os értéket jelzett. A 15-29 évesek többsége pozitív gazdasági hatásokra számít, ezt tükrözi a 153 százalékos érték, ami az 50 év feletti korosztálynál csak 128 százalék lett. Az általános, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók esetében a mutató 125, az érettségizettek, illetve a felsőfokú végzettségűek körében pedig 144, illetve 147 százalékot tükrözött. Az ország csatlakozásra való felkészültségét illető válaszokból számolt index Magyarországon 102 százalék volt az őszi felmérésben. A részadatokból az tűnik ki, hogy az országot éppen azok tartják jobban felkészültnek az integrációra, akik a legkevésbé támogatják a csatlakozást. A kutatás egészének eredményeit értékelve le lehet szögezni: a válaszokból megállapítható, hogy az Unióval kapcsolatos várakozások legerősebb ösztönzője a személyes érintettség, vagyis a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek azért optimistábbak, mert az ország csatlakozásától személyes lehetőségeik bővülését várják. Önkéntes tagság, támogatott kamara Világos és egyértelmű legitimitást ad a kamarának a több mint 46 ezer önkéntes tag, illetve az, hogy a tagság a GDP kétharmadát állítja elő - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy budapesti fórumon. Az Economy 2002, a XXI. század Magyarországáért Egyesület rendezvényén a kamarai elnök a vállalkozói közérzetről, a gazdaságpolitikáról és a kamara szerepéről tartott előadást. MUNKATÁRSUNKTÓL Ihrragh László, az MKIK elnöke elmondta: december 31-éig az önkéntes tagdíjbefizetés több mint 90 százalékos volt. Amennyiben egy ilyen nagy vállalkozói kör önként belép egy szervezetbe és önként fizeti a tagdíjat, az egyértelműen azt jelenti, hogy erősödik a kamara támogatottsága. Az elnök szólt arról is, hogy európai színvonalú gazdaságot csak európai színvonalú kamarával lehet elérni. Emlékeztetett arra, hogy az MDF-kormány megalkotta a kamarai törvényt, az MSZP idejében azonban a törvény végrehajtása nem történt meg teljes körűen, a Fidesz-kormány pedig eltörölte a kötelező tagságot. A három politikai erő közül vélhetően egyik sem értette világosan - vagy ha értette is, más utat választott -, miért van szükség a kamarára. Párragh László utalt rá, 2000 végén a nagy port felvert kamarai választásokon nem csupán két személy, hanem két gondolatiság is versenyzett egymással. Akkoriban még nem volt meg a kamara vállalkozói támogatottsága. A magyar társadalom oktrojált intézményként élte meg a kamarát, olyan szervezetként, amely kényszerjellegű, és amelyhez kötelező tagdíjbefizetés járul. Az emberek számára nem volt világos, mi szükség van a gazdasági önkormányzatra. Parragh szerint 2000-ben a vállalkozói társadalom több mint 90 százaléka egyetértett a kötelező rendszer eltörlésével. Mint mondotta: személy szerint ő is közöttük volt, mert ez jelentette a rendszer átalakításának alapvető követelményét. Ezt követően azonban alapelvként szögezték le, hogy a kamarák a mindenkori kormányzat együttműködő partnerei. Ugyanilyen alapelvként kívánták megvalósítani a mindenkori politikai környezet iránti semlegességet is.