Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám

HÉTFŐ, 2002. FEBRUÁR 4. • AKTUÁLIS" 3 Kiflihiszti BÁTYI ZOLTÁN Tisztelettel kérem a magyar asztalosokat, kezdjék el kifaragni a világ leghosszabb vádlottak padját. Mert ha Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselőt eme faipari alkalmatosságra akarják ültetni, amiért megevett az egyik budapesti szupermarketben egy darab kiflivéget, még néhány ezer honfitársunknak biztosítani kell a padon helyet. Ugyanis gyarló emberek vagyunk mi. magyarok. És ha megérkezik a shopsütödéből a frissen illatozó péksütemény, s ujjaink közé fogva még melengeti is bőrünket, valahogy nem akarnak eszünkbe jutni törvényi előírások. Ám annál hevesebb munkálkodásba kezd gyomrunkban a sav, nyálunk összefut, mintha ezért fizetnénk, s már meg is kezdik aznapi rendes munkálkodásukat a fogak. Nem hiszik ? Tessék csak alaposabban körbetekinteni a szegedi gigantboltokban is. Ha nem csattognának oly hevülettel a bevásárlókocsik a gondolák között, a plafonon hálót szövő pók is hallaná az irdatlan nagy csámcsogást. Hogy közben szégyenkezünk 1 Még ezt sem mondanám. A becsületes többség a kifli felénél befejezi a falatozást, s a pénztárnál hanyag egykedvűséggel kifizeti a kiflicsonkot, mint ahogy azt a kólát is, amiből szomját oltotta. Ezzel az ügy le is vagyon zárva. Mármint az esetek többségében. Igen ám, de kitaláltatott a pohtika (amiben politikus, ugyebár, minden férfi és nő), és a leharapott kiflivég imigyen hatalmas bűncselekménnyé tud hízni, ha van, aki hizlalja. Selmeczi képviselő asszony esetében a biztonsági őrök és a média közös erővel csapott le a bűnfertelemre, s egy fél ország nézte döbbenten a televíziók adásait - hát valóban nincs fontosabb ügy ma Magyarországon ? Selmeczi kiflijének ürügyén aztán az egyik tábor harsogás vádakkal támadt a politika csinálóira („Hogy mit meg nem engednek maguknak?!"). Míg a másik oldalon állók inkább a fogyasztók védelmét szolgáló, vagy éppenséggel nem szolgáló jogszabályok újragondolását tartják fölöttébb szükségszerűnek. Aztán persze olyan is akad, aki azt kérdi: miért kellett fülön csípni egy majszolós képviselőt ahhoz, hogy kiderüljön: bizony, azt sem ártana már kideríteni, mennyit engedhet meg magának egy biztonsági őr. Meglehet, néhány hónapon belül Selmeczi kiflije jogalkotó tényező lesz (csak el ne felejtsük megnézni a jogharmonizációra ügyelvén, mit is ír elő az Európai Unió akkor, ha kormánypárti, s mit, ha ellenzéki rágcsálja ama ki nem fizetett kiflit), s biztosra veszem, már készül az a vicc is, amiből kiderül számunkra, mit tesz a szőke nő az ő kiflijével. Jómagam pedig irigylem mindazokat, akik dehogy ettek kiflit, még sarkát se törték le, csak elsíboltak néhány százmilliót, s most rózsa-, s egyéb dombi lakásukban vihognak Selmeczi vesszőfutását látva. És így figyelmeztetik szolgálójukat (pardon: háztartási alkalmazott) - .Aztán Julcsa, jól nézze meg a Tescóban, merre is forog a kamera." A megyében is segítséget várnak Áresés jön a sertéspiacon? Az egyéni termelőket és a nagygazdaságokat egyaránt tönkreteheti, ha a jelenlegi háromszáz forint körüliről kétszáz alá zuhan a sertés felvásárlási ára. Márpedig a hírek az elmúlt hetekben erről szóltak, miután a nemzetközi piacon esésnek indult a hús ára. Különösen súlyosan érintheti az árcsökkenés például Makót és térségét, ahol becslések szerint minden harmadik-negyedik család nevel jószágokat. Sokan ebből élnek. A Vágóállat- és Hústerméktanács (VHT) a probléma megoldása érdekében új támogatási javaslattal fordult az agrártárcához, a térség parlamenti képviselője, Dán János pedig politikai kapcsolatait igyekszik latba vetni az ügy érdekében. A sertéssel foglalkozók zöme azt mondja, az elmúlt években jószerével a sertéságazat volt az egyetlen, amely legalább egy kis nyereséget hozott a gazdáknak. így gondolja ezt az apátfalvi Langó Imre is, aki jó néhány éve kizárólag mezőgazdasági vállalkozásából él. Ó egyébként a tavaly alapított huszonegy tagú sertéstermelő gazdaszövetkezet elnöke is. Gazdasága százholdas, évente kétszáz hízót nevel. Langó Imre most nem tudja, leadja-e a felvásárlónak beígért disznókat, mert nem biztos abban, hogy megkapja értük azt az árat, ami legalább az önköltséget fedezné. Mint mondja, tisztában van azzal, hogy a nemzetközi sertéshúsárakat nem tudja Magyarország diktálni, ám úgy gondolja, az agrártárcának segíteni kellene valamilyen támogatással. Ó nagy súlyra nevel, mint legtöbb gazdatársa. Az ő esetükben a várható jelentós áresés, éves szinten - mondjuk kétszáz hízó esetén - milliós nagyságrendű lehet. Az apátfalvi gazda szerint a támogatás legmegfelelőbb módja Sok termelő kivár, így a sertések leadása, vágása bizonytalan. az lenne, ha az az árban jelentkezne és azt a termelő közvetlenül a felvásárlótól kapná meg minden külön adminisztráció és várakozás nélkül. Langó Imre úgy véli, az árak csökkenése a minőségi termelést folytató nagygazdaságokat egyelőre nem érinti, mert a minősített hús mindig kelendőbb. Juhász László, a csanádpalotai Sertés Kft. ügyvezetője azonban cáfolja ezt. "telepük négyszázötven kocával működik, évente nyolcezer hízót szállítanak a piacra. Ők is szinte kizárólag a Pick Rt.-nek értékesítik az állatokat, mely még a gyengébb minőségű sertés esetében is vállalta a háromszáz forintos minimálárát - eddig. Ha a jósolt árcsökkenés bekövetkezne, erre az évre huszonnyolc-harminc milliós veszteséget kellene elkönyvelniük, ami a teljes árbevétel tíz százaléka. Az ügyvezető tagja a Vágóállat- és Hústerméktanács elnökségének. Mint megtudtuk tőle, a terméktanács már tavaly ősszel is igyekezett javítani a sertés exportárain: saját intervenciós alapjából és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kiegészítésével egymilliárdos exporttámogatási keretet hozott létre. Ezzel az év végéig a terméktanácstag gazdaságokból származó sertések után mindenki megkaphatta a 334 forintos átlagárat. Hasonló megoldást találtak januárban is. A mostani új helyzetben, miután az árcsökkenés tovább folytatódott a nemzetközi piacon (már 260 forint alatt van|, a hazai árakat is csökkentette az ipar. Am az exportot már nem lehet szubvencionálni, ezért az érdekképviselet egy termelői támogatást szorgalmaz, melynek mértéke a hús minőségétől függene, és az összeget utólag igényelhetnék az érintettek. Ezt a javaslatot a terméktanács már beterjesztette az agrártárcának, az Illusztráció: Schmidt Andrea egyeztetések folynak. Eredményre Juhász László néhány napon belül számít. A jelenlegi elképzelések szerint ezt a kiegészítő támogatást a VHT-n keresztül kapnák meg a termelők. Juhász László szerint ebbe a nagy súlyra nevelő gazdáknak is érdemes lesz belépniük, mert ők is kapnának akkora támogatást, hogy bevételkiesésük ne legyen jelentős a mai árakhoz képest. Hogy a tárgyalások sikerre vezetnek-e, rövidesen eldől. Dán János, a makói térség egyéni országgyűlési képviselője mindenesetre azt ígérte az őt felkereső gazdáknak, hogy felkarolja ügyüket. A kisgazda honatya elmondta: a parlamentben egy napirend utáni hozzászólással készül a problémára irányítani a figyelmet, de az agrártárcánál is megpróbál majd közbenjárni a támogatások érdekében. SZABÓ IMRE Lakótömbönként közös kazán Központi fűtésnek egyedi lehet a vége A kelet-németországi példához hasonlóan Magyarországon is megvalósítható lenne a leválás a központi távhőszolgáltatásról. A volt NDK területén épült panelházakban lakótömbönként külön-külön kazán beépítésével oldották meg a lakások egyedi fűtését. A kazángyártással és fűtésrendszerek kiépítésével foglalkozó Landis fit Stefa Kft. értékesítési képviselője szerint a kivitelezés minden esetben megvalósítható, az átépítés megkezdéséhez azonban mindenek előtt a tömb lakóinak közös beleegyezése és a költségek együttes vállalása szükséges. - Volt már példa Magyarországon ilyen jellegű átalakításra, de azt tudnia kell mindenkinek, hogy a beszerelés lakásonként mintegy félmillió forintba kerül mondta lapunknak Skoda László, a kft. üzletkötője. - Az összeg azért ilyen magas, mert a panelházak csővezeték-rendszere függőleges, így a lakások hőfogyasztásának mérése nagyon körülményes és pontatlan. Elsőként a vízszintes vezetékrendszert kell kiépíteni, majd a ház hőszigetelését kell megoldani, ezután szerelhetjük be a kazánt. A lakótömb minden tulajdonosának írásban kell beleegyeznie a változtatásba. Skoda Lászlótól megtudtuk, hogy az egykori NDK-ban jelentős állami támogatás segítségével modernizálhatták a fűtésrendszert. Amennyiben a magyar kormány hozzájárulna a lakótömbönként egyedi fűtést biztosító kazán kiépítéséhez, a házgyári lakások egy-két évtized múlva elavuló csővezetékeit már most modernebb rendszerekkel válthatnák ki. Ficzere László, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. műszaki igazgatója felhívja azok figyelmét, akik a leválás mellett döntenek, mindenképpen tájékozódjanak, hogy valóban gazdaságos-e az átállás. Az igazgató megjegyezte, hogy aki a hőszoigáltatótól független fűtés jogi feltételeit teljesíti, annak kiválása a távhőtörvény értelmében nem akadályozható meg. I. SZ. Barackosok veszélyben MUNKATÁRSUNKTÓL Annak, hogy amikor elméletileg el kéne fagynia a növényeknek, gyakorlatilag viszont néhol elfagynak, néhol nem, az az oka, hogy léteznek fokozottan fagyveszélyes, „fagyzugos" területek, és olyanok is, ahol nem érvényesül annyira a fagyhatás. Utóbbiak széljárta helyek mondja Hódi László, a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat osztályvezetője. Most, amikor a hosszan tartó hideg után fölmelegedett az idö, és elkezdődik a fák rügyezése, fokozottabb lehet a „lefagyásveszély", mintha maradt volna a szokásos tél. Különösen a csonthéjas gyümölcsfák - leginkább az őszi-, kajszibarack, cseresznye, meggy - fagyérzékenyek, ezek sok helyen erős kárt szenvedtek, az almástermésűekben nem valószínű, hogy károsodás keletkezett volna. Á szőlőben a magasművelésűeknél jelentkezhetett elfagyás, a metszésnél érdemes megvárni, amíg megindul a rügyezés, és egyértelművé válik, hogy mi maradt meg és mi nem. Ami még jelentós fagykárt szenvedhetett, az az őszi káposztarepce. Az őszi kalászosokat nemigen érintette a fagy, mert a hideg időszakokban vastag hótakaró borította a földeket. Közalkalmazotti igazolványcsere MUNKATÁRSUNKTÓL Lecserélik az ötvenszázalékos vasúti kedvezményt biztosító közalkalmazotti igazolványokat. Az érintettek március 31-éig kérhetik az új fényképes igazolványukat. A vonatokon április elsejétől már csak a hologrammal ellátott személyi iratot fogadják el. Az igazolvány 500 forintba kerül. A közalkalmazottak a vasútállomásokon szerezhetik be az igénylőlapot, amihez csatolni kell az eredeti MÁV-os feladóvevényt, hat hónapnál nem régebbi fényképet. A cseréről bővebb felvilágosítás Szegeden, a Tisza Lajos körút 28-30. szám alatti igazgatóságon vagy a 62/543-147-es telefonszámon kérhető. Szegedi szemtanú a Fréjus-alagútban történt balesetről Szerencséjük volt: túlélték Folytatás az 1. oldalról Szombaton délután a francia és olasz határon hegybe vájt, több mint tíz kilométer hosszú Fréjusalagútban történt baleset, amely során három magyar állampolgár is súlyosan megsérült. A torinói kórházban egy magyar férfit és egy nőt ápolnak. A férfi medence-, borda-, és válltörést szenvedett, a nőnek lába és medencecsontja tört el. A baleset harmadik sérültjét egy fiatal férfit - a susai kórházban bokatöréssel és vállrepedéssel kezelik. Egyik beteg állapota sem életveszélyes - adta hírül a távirati iroda. Lapunk ennél bővebb tájékoztatással is tud szolgálni, mivel a Fréjusi-alagútban történteknek szegedi szemtanúi is voltak. A Deák Ferenc Gimnázium tanulóival síelésből hazatérő egyik buszon utazott Tóth Ferenc, aki a következőkben foglalta össze, mit is tapasztaltak az olasz-francia határon. - Mindössze néhány száz méterrel a szerencsétlenül járt magyar gépkocsi mögött, az alagút közepe táján haladtunk, amikor hirtelen megállt a forgalom. Nem tudtuk mire vélni ezt a megtorpanást, ám amikor megpillantottuk a száguldó mentő- és tűzoltókocsikat, a rendőrség járműveit, már egyértelművé vált számunkra, valamilyen szerencsétlenség történt a hegy mélyében. Am egy pillanatra sem tört ki pánik, ugyanis az intézkedő rendőrök, akik a mi buszainkat is visszairányították az alagút franciaországi bejáratához, rendkívül profi módon, határozottan tették a dolgukat. Alig hogy kigurult járművünk az alagútból, már azt láthattuk, tábori kórházat Az alagút bejáratánál a baleset után néhány perccel már tábori kórházat állítottak fel a sebesültek fogadására. Fotó: Tóth Ferenc állítanak fel, s néhány percen belül gondoskodtak italról és ételről is. Ezek az intézkedések akkor szükségesnek is tűntek, ugyanis nagyon rövid időn belül 40 kilométeres kocsisor vesztegelt már az alagúthoz vezető úton - idézte fel a történteket Tóth Ferenc. A szegedi vállalkozó magát a balesetet így vázolta fel: - A Fréjus-alagútban ezen a szombaton karbantartási munkálatok zajlottak, ezért az egyik sávon feltartóztatták a forgalmat. Egy tartálykocsi le is fékezett, s hasonlóképpen tett annak az autónak a sofőrje is, amelyben a magyarok utaztak. Igen ám, de a mögöttük haladó - mint később kiderült: fékhibás - kamion már nem tudott megállni, s a magyarok Mitsubishijét betaszította a tartálykocsi aljába. Olyan erős volt az ütközés, hogy a honfitársainkat szállító kocsi alváza Z-alakban eldeformálódott, a kocsifülke is súlyosan megrongálódott. Fantasztikus szerencse, hogy az autóban ülök nem haltak meg. A történtekhez az is hozzátartozik, hogy a tartálykocsi veszélyes anyagot szállított, tehát nem sok hiányzott ahhoz, hogy sok ember életét követelő tragédia történjen a Fréjus-alagútban mondta el Tóth Ferenc. Aki beszámolt arról is, hogy a balesetet követően néhány órán át szünetelt a forgalom az alagútban, majd mindenki folytathatta útját, s a szegedieket szállító busz rendben haza is ért vasárnap. BÁTYI ZOLTÁN