Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUÁR 28. • AKTUÁLIS" 3 A közgyűlés döntött, a végső szó a Gazdasági Minisztériumé Közös konferencia-központ Ellenszavazat és tartózkodás nélkül, harmincöt igennel fogadta el a szegedi képviselő-testület azt a javaslatot, hogy az önkormányzat a Szegedi Tudományegyetemmel együtt építsen konferenciaközpontot. Ha a Gazdasági Minisztérium is hozzájárul a közös építkezéshez, akkor felhasználhatják azt a 892 millió forintot, amit a város nyert pályázaton. Rendkívüli közgyűlésen felhatalmazták a képviselők az önkormányzat vezetőit arra, kérvényezzék a Gazdasági Minisztériumnál, hogy a város az egyetemmel közösen építhessen konferencia-központot. Mezey Róbert jegyző kijelentette: a minisztérium valószínűleg megadja a felhatalmazást, hogy a Széchenyi-tervből nyert 892 millió fonntot a város a közös beruházásra fordítsa. Az ülést vezető Bartha László hangsúlyozta: nem pusztán az önkormányzat vagy az egyetem, hanem a város érdeke a központ felépítése. A polgármesterrel egyetértésben Kozma József (MSZP) frakciója nevében támogatta a tervet. Tímár László (Fidesz) gazdasági alpolgármester felszólalásában elmondta: ahhoz, hogy most a város beszállhat a 8 milliárd 400 millió forintos építkezésbe, elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly pályázatot nyújtottak be a Széchenyi-terv támogatására. Tímár „emlékei" szerint akkor az ellenzék ellenezte a központ felépítését. Ne vigyünk politikát egy olyan kérdésbe, amelyben minden párt képviselőcsoportja egyetért - kérte az alpolgármestert Újhelyi IstBartha László polgármester és Mészáros Rezső rektor az együttműködési szerződés aláírása utáni pillanatokban. Fotó: Schmidt Andrea várt. A szocialista frakció tagja ugyanakkor emlékeztette Tímár Lászlót, hogy az ellenzék csupán annyit mondott: a város képtelen lesz egyedül felépíteni, és gazdaságosan üzemeltetni egy konferenciaközpontot, és már a pályázat benyújtásakor is az egyetemmel való együttműködést szorgalmazták. A szavazás egyébként ritkán látott egységet hozott a torony alatt: ellenszavazat és tartózkodás nélkül, 35 igennel fogadta el a közgyűlés a javaslatot. Az ülésen jelen lévő Mészáros Rezső, a Szegedi Tudományegyetem rektora arra emlékeztetett, hogy a legendás kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó óta ez a legjelentősebb egyetemi beruházás Szegeden. Ha az egyetemi tanács és a közgyűlés döntése után a Gazdasági Minisztérium is hozzájárul, hogy a város által nyert 892 millió forintot az egyetemi könyvtári központ építésénél használják fel, akkor a módosított tervek alapján hamarosan megkezdődhet az alapok kitűzése. A módosítással a könyvtári centrumban nem 750, hanem 1500 fős konferencia-terem épülhet. A város a közeli, Tisza Lajos körúti parkolóház felépítésével és üzemeltetésével járul hozzá a központ működéséhez. Az együttműködési szerződést ezután dolgozzák ki részletesen. K. B. Szülei házának közelében ütközött a fának egy 23 éves fiú A halál is utazott a kölcsönkért autóban Az autónak szinte egyetlen darabja sem maradt ép. Az ütközés ereje még a számtalan országúti tragédiát látó rendőröket is megdöbbentette. Fotó: Miskolczi Róbert Kölcsönkapott személygépkocsival, egy Alfa Rómeóval szenvedett halálos balesetet tegnap egy 23 éves fiatalember Szegedtől néhány kilométerre. A fiú Szeged felől tartott Szőreg felé, amikor a Hintaló csárdánál elvesztette uralmát a gépjármű fölött, áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és nekiütközött egy fának. Az összeroncsolódott autóba szorult sérültet a tűzoltók szabadították ki, a helyszínre érkező mentősök azonban már nem tudtak rajta segíteni, a fiú a helyszínen életét vesztette. - Egy hete, pár száz méterrel odébb, saját Mazdáját törte össze. Mondtuk neki, hogy a halálba hajt. Nem hallgatott ránk - mondták értetlenül a halálos balesetet szenvedett fiú holtteste mellett állva barátai. A fiatalember egyébként egyik barátjától kapta kölcsön az Alfa Rómeót, amit 250 ezer forintért meg is akarta vásárolni. „Figyelmeztettem: nem éled túl ezt a kocsit, nem tudsz még úgy vezetni" - mondta az egyik srác a felismerhetetlenségig összeroncsolódott Alfa roncsaira pillantva. A szemtanúk szerint a 23 éves fiatalember rendkívül gyorsan hajtott Szeged felől Deszk felé a Szőregi úton. Éppen egy teherautót előzött, amikor a szembejövő forgalom miatt jobbra rántotta a kormányt. Az autó jobb oldali kerekei a hirtelen kormánymozdulat után lefutottak az útpadkára. A sofőr ekkor veszítette el végképp az uralmát az autója fölött, ami átsodródott a menetirány szerinti bal oldalra, és ott az árokban egy fának csapódott. A kocsit csak egy második fa állította meg. Az aszfalton nem hagyott féknyomot. Az ütközés erejére jellemző, hogy a jármű orra szinte „eltűnt", az autó egyik kiszakadt kereke legalább öt méterrel a roncs mellett hevert. A'helyszínre pillanatok alatt megérkező tűzoltók hosszú ideig küzdöttek azért, hogy kiszabadíthassák a roncsból a fiút. Mire ez sikerült, a mentők már nem segíthettek rajta, bár az életét valószínűleg semmiképpen sem lehetett volna megmenteni. A baleset néhány száz méterrel a szerencsétlenül járt 23 éves fiatalember szüleinek házától történt. K.B. Újságíróképzés indul a Délvidéken Romokban hever a vajdasági újságírás. A Milosevics-éra idején a tollforgatók jelentős hányada elhagyta az országot, másoknak pedig felmondtak, néhányan pedig az önkéntes hallgatást választották. Ennek eredményeképpen a vajdasági magyar tájékoztatásban dolgozók átlagéletkora csaknem 50 évre emelkedett. Ezen a tarthatatlannak mondható helyzeten igyekszik segíteni Sándorov Péter, a BBC volt főszerkesztő-helyettese, jelenleg szabadúszó újságíró, és Klemm József, az Újvidéki Rádió főszerkesztő-helyettese. Tegnapi szegedi tájékoztatójukon az újságírók elmondták: nem titkolt szándékuk, pénzt szeretnének gyűjteni egy olyan projektra, amellyel megvalósíthatnák a délvidéki újságírók képzését, mégpedig egy független magyar nyelvű újságíró-iskola létrehozásával. Ezzel egyidejűleg beindítanák a sajtómenedzser-képzést, s megalakítanák a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesületet. Elképzeléseiknek eddig nagyon sok vajdasági, magyarországi, angliai és németországi szakembert sikerült megnyerniük Az idő azonban sürgeti őket, hiszen már októberben szeretnék beindítani az iskolát, amelyet egykét év elteltével főiskolai rangra szándékoznak emelni. Egyelőre mintegy 20 hallgató iratkozhatna be az első évfolyamra. Egyébként azért éppen Szegeden tartották ezt a sajtótájékoztatót, mert egyetemi központ lévén, a Tisza-parti várostól is sok segítséget remélnek. Olyan szellemi centrum, ahol újságíróképzés folyik, az ő további munkájukhoz is támogatást nyújthat. Nem beszélve azokról a volt délvidéki újságírókról, akik ma Magyarországon dolgoznak ebben a szakmában. K.F. Orömkarikák BÁTYI ZOLTÁN Az igen gombot 195-en nyomták meg. Öt képviselő úgy látta jónak, hogy nemmel szavazzon, míg egy honatya tartózkodott a véleménynyilvánítástól. Vagyis a Magyar Köztársaság Parlamentje 2002. febmár 26-án, a választások előtti utolsó ülésén kinyilvánította: támogatja azt a szándékot, miszerint Budapest pályázzon a 2012. évi XXX. nyári ohmpiai játékok és a XIV. paralimpiai játékok megrendezési jogára. Mivel az sem titok, hogy a főváros önkormányzata, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság is az olimpia mellett voksolt már korábban (nem is beszélve az íveken már eddig összegyűjtött sok-sok ezer támogató aláírásról), akár azt is mondhatnánk: egységbe forrott immár a magyar - ide nekünk az olimpiát! Csak ne hallatszanék annyi kétkedő, dühös hang, s ne jelenne meg oly sok „ugyan már! "-mosoly az arcokon. Mert a 93 ezer négyzetméteren élő tízmiltió magyar között bizony sokan úgy vélik: lázálom csupán a magyarok olimpiája, légvár, gombostűvel kilyukasztható luftballon. Miért is ítélnék nekünk a rendezés jogát - harsogják -, amikor oly nagyvárosok is harcba indul(hat)nak a játékokért, mint New York, London, Berlin, Párizs. Mások egészségügyre, autópályára, új munkahelyekre költenék inkább a pénzt. S persze olyan is akad, aki úgy fogalmaz: milyen pénz költéséről beszélnek itt, hiszen egy huncut petákot sem tudunk mi olimpiára mozgósítani, nemhogy százmilháidokat. Hogy végül is a támogatók, netán az ellenzők tábora nagyobb-e, kiderülhet majd egy népszavazáson. Addig viszont miért ne örülhetnénk annak, hogy ebben a honban igenis nagyon sokan éreznek annyi erőt Magyarországban, hogy nekiveselkedjen egy ekkora feladat megoldásának ? Nincs szuperstadionunk ? Majd építünk! Likacsos itt-ott még az úttest? Aszfalt kerül minden kátyúra! Repterünket eldughatnák a frankfurti légikikötő fáskamrájában? Emelünk helyette (mellé) nagyobbat! Szegények vagyunk? Meggazdagodunk 2012-re! Bevallom, bennem is nagy az olimpia rendezését támogató hevület. Ötösével összeláncolt örömkarikák táncolnak a szemem előtt, mert hiszem: egy ekkora világraszóló rendezvény valóban hatalmas lökést adhat az ország fejlődésének. S persze az is melengeti a lelkemet, hogy egyszer a nagyvilág összes tekintete ránk szegeződik. Abban is nagyon bízom, hogy az a XXX. olimpia nem kies fővárosunk buhja lesz. A tengernyi fejlesztési pénzből nemhogy csurran, de ömlik majd forint a végekre is. Momentán arra a végre gondolok elsősorban, ahonnan ma az M5-ös autópálya még távcsővel látszik. Mivel a balul (vagyis inkább sehogy se) sikerült világkiállításra napjainkban már a feledés homálya borul, miért ne reménykedhetnék szebb jövőben és még szebb olimpiában ? Ami pedig a londoniakat, New York-iakat, párizsiakat és berlinieket illeti: muszáj azt nekik tudni, hogy 2002-ben egy rozsdásabb biciklitől is bedőlne a Tisza-parti stadion kerítése? Vásárhelyi-terv: víztározó épül Csongrád megyében A Tisza: kék szalag - levelekkel A tudományos akadémia szociológiai intézetének a Tisza mentén élők körében végzett felmérése szerint a polgárok 82 százaléka gondolja úgy, hogy az ország költségvetésében első helyen kell szerepelnie az árvízvédelemnek. A megkérdezettek 76 százaléka pedig úgy gondolja, hogy az ezzel kapcsolatos döntések az ország egészét érintik. Az adatok fényében különös jelentőséget kap a kormány Vásárhelyi-terv továbbfejlesztési koncepciója, mely a XIX. századi folyószabályozás ma jelentkező problémáira akar korszerű felelet adni. A tegnap Szolnokon megrendezett konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a 150 éves szakmai vita, melynek középpontjában a folyószabályozás katasztrofális ökológiai következményei állnak, nyugvópontra jut. A Tisza menti önkormányzatok mindegyikét meghívták a szervezők a tanácskozásra, melyen a kormány és a civil szervezetek is képviseltették magukat. Fónagy János vízügyi miniszter megállapította, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott a folyó vízlevezető képessége, a létező védvonalak működőképessége kimerült, következésképpen más módszerek birtokában kell az árvízzel szembenézni. Ezért - a Vásárhelyi-terv szerint újabb gátak emelése helyett a régieket érdemes megerősíteni, s a folyó mentén úgynevezett száraz tározókat létesíteni. A Vásárhelyi-terv emblémája: a Tiszát imitáló, kanyargó kék szalag - levelekkel, melyek a tározókat szimbolizálják. A tározók többségét a Felső-Tisza vidékén tervezik megépíteni, hiszen az árhullám először ott jelentkezik. Csongrád megyében - az elképzelések szerint - egy 70 négyzetkilométeres, 187 millió köbméter víz befogadására képes tározó létesül Baks és Dóc között, ez lesz az úgynevezett szegedi tározó - tudtuk meg Török Imrétől, az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság megbízott igazgatójától. Az árvíz elkerüléséhez szükséges a folyó felsőbb szakaszain kialakított többi tározó egybehangolt működése. Azok összesen 1,5 milliárd köbméter víz befogadására alkalmasak. Az újabb folyószabályozásban az ökológiai szemléletnek érvényesülnie kell - hangzott el a tanácskozáson. A tározók léte új vízrajzot jelent majd a térképeken, amelyek feltehetően valamelyest átalakítják a mezőgazdaság szerkezetét is. A Tiszát érintő országok között született együttműködési megállapodásnak már jelentós diplomáciai eredménye van, hiszen az ukrán vízügyi minisztérium által elkészített árvízmentesítési tervet azelőtt, hogy a szomszédos ország kormánya megtárgyalta volna, a magyar félnek is elküldték véleményezésre. Az ukrán kolléga azt is elmondta, hogy a majdani száraz tározók hasznosítására már több magyar vállalkozás is jelentkezett az ukrán kormánynál. A cégek üzleti alapon képzelnék el a működtetést. Mivel a szomszédos ország kormánya az árvízvédelmet tekinti elsődleges feladatnak, az ajánlatokat viszszautasították. BLAHO GABRIELLA