Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-27 / 49. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUÁR 28. • AKTUÁLIS" 3 Balog József teljes körű fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen Varga az új stúdióvezető ELETUT Varga Zoltán 1990 és 1994 között parlamenti képviselő volt, 1993­ig a Magyar Demokrata Fórum színeiben politizált, majd kilépett az MDF-ből és átült a függetlenek közé. Azóta párton kívüli. Var­ga tagja volt az országgyűlés gazdasági, illetve televízió-, rádió- és sajtóbizottságának. 1975-től 1994-ig igazgatóként irányította az Orosházi Városi Könyvtárat. Jelenleg egy médiával foglalkozó vál­lalkozás ügyvezető igazgatója. Korábban tudósítóként a Szabad Eu­rópa Rádiónál, külsős munkatársként pedig a Kossuth rádiónál dolgozott, közben különböző irodalmi folyóiratokban publikált Var­sa Zoltán néven, és főmunkatársa volt a Szegeden szerkesztett Dé­li Naplónak. Erre mondta azt, visszatér a tett helyszínére. Végjáték a T. Házban SULYOK ERZSEBET Varga Zoltán egykori MDF-es or­szággyűlési képviselő irányítja március l-jétől a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdióját. Balog József jelenlegi stúdióvezető tel­jes körű fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen azt követően, hogy a szakszervezet feljelentette a Ma­gyar Rádió Rt. vezetőinél. Perjés Klára, a Kossuth rádió adófőszer­kesztője felkéri Marik István sze­gedi rádióst, hogy vállalja el a he­lyettes stúdióvezetői megbízást. A Magyar Rádió Szegedi Körze­ti Stúdiójának vezetői posztjára nyolcan nyújtottak be pályázatot. A jelentkezők között volt a körze­ti rádió négy munkatársa, köztük Balog József jelenlegi stúdióvezető. A négy külső pályázóból csak hár­man jelentek meg a bírálóbizottság előtt, akik közül Kondor Katalin rádióelnök által vezetett bizottság Varga Zoltán pályázatát tartotta a legjobbnak. Az Orosházán élő Var­ga lapunknak elmondta: ésszerű költségvetés mellett akar jó műso­rokat csinálni, amiben számít a külső munkatársakra is, hiszen ha­talmas területet kell lefedni a rádi­Sándor fordulata Nincs olyan politikai erő, amely ne foglalkozna kiemelten a szociális kérdésekkel, így kijelenthetjük, hogy a szociális fordulat elkerül­hetetlen - jelentette ki tegnap Sze­geden Sándor László, az MSZOSZ elnöke, szocialista országgyűlési képviselő. Sándor szerint erre a szocialisták miniszterelnök-jelölt­je, Medgyessy Péter garanciát is vállalt akkor, amikor megállapo­dást kötött harmincöt szakszerve­zet képviselőjével. A foglalkozta­tás, a bérek, a nyugdíjak, a mun­kajogi szabályozás és az érdek­egyeztetés terén azonban a válto­zások messze elmaradtak a le­hetőségektől. Ezért az MSZOSZ elnöke szerint nem túlzás az elsza­lasztott lehetőségek négy éveként említeni az elmúlt kormányzati időszakot. Megjegyezte: az EU nem egy társadalmi elit felvételé­re, hanem az egész magyar társa­dalom integrációjára készül, ezért meg kell kezdeni az elmaradott rétegek felemelését Arany Titán­díjak BUDAPEST (MTI) Másodszor ítélték oda az Arany Ti­tán-díjat, amelyet az Ifjúsági és Sportminisztérium a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok és az ifjúságért kimagaslóan sokat tevé­kenykedő személyek és szerveze­tek elismerésére alapított 2000 no­vemberében. Az Arany Titán-szob­rot és a 100 ezer forintos jutalmat az év ifjú sportolójává Erdős Viktor a Makón leigazolt országos bajnok sakkozót választották. Az év ifjúság­barát települési önkormányzata ki­tüntetést Domaszék kapta. Az év menő öregje kitüntetésben Korom Pál és Koromné Seri Anikó része­sült, ők alapították a szentesi VE­GA Gyermek- és Ifjúsági Szövetsé­get, és 25 éve vezetik azt. ónak. Varga szerint a körzeti stú­diónak továbbra is a közszolgálati­ságot kell szem előtt tartania, így aztán nem versenyezhet a kereske­delmi rádiókkal. Ahhoz, hogy Bács­Kiskun, Békés és Csongrád megyé­ben is jól hallható legyen a műsor, megfelelő sugárzási rendszert kell létrehozni. Kérdésünkre, hogyan növelné a rádió hallgatottságát, el­mondta: meg kell újulnia a szer­kesztőségnek, ugyanis más han­gon kell megszólítani az itt élőket. Varga bízik kollégái aktivitásában. Mint mondta, a Kossuth rádió műsorstruktúrájához igazodva, ugyanakkor szuverén módon, saját készítésű műsorokkal látnák el a három megyét. Az újonnan kine­vezett stúdióvezető egyelőre nem tervez személyi változásokat. Közöl­te: azon lesz, hogy minden mun­katársa megtalálja a helyét a rádi­óban. „Néhány hét alatt kiderül, hogyan tudunk együttműködni a kollégákkal". Varga elmondta: nem számított arra, hogy őt nevezik ki stúdióve­zetőnek. Úgy gondolta, hátrány­ban van azokkal a szegediekkel szemben, akik belülről pályáztak. Éppen ezért meglepődött, amikor hétfőn felhívták, és közölték vele: ő nyert. Kérdésünkre, milyen sze­repet játszott, játszhatott a bizott­sági döntésben a politika, közölte: nem hinné, hogy lett volna bármi­lyen politikai nyomás, mivel nem áll mögötte semmiféle politikai erő. Varga Zoltán természetesnek tart­ja, hogy Perjés Klára felkérte Marik Istvánt, vállalja el a helyettes stú­dióvezetői megbízást. Kell egy olyan ember, aki biztosítja a folyamatos­ságot annak érdekében, hogy ne sérüljenek az alapvető működési feltételek - fogalmazott Varga. A Magyar Rádió Rt. egyébként valamennyi vidéki stúdió vezetői tisztségére kiírt pályázatot. A leg­többen a szegedire „startoltak". Ba­log József stúdióvezetői megbízatá­sa február 28-áig szól. Balog la­punknak nyilatkozva elmondta: a február 22-i meghallgatáson Perjés Klára adófőszerkesztő bemutatott egy levelet, amit elmondása sze­rint a szegedi kollégák aláírásával a szakszervezet juttatott el a Ma­gyar Rádió vezetőinek. Balog nem ismerte a levél tartalmát, így arról nyilatkozni sem tudott a bizottság előtt. Perjés közölte, hogy a levél alapján fegyelmi vizsgálatot kelle­ne indítani a stúdióvezető ellen, de ettől most eltekintenek Balog Jó­zsef a stúdióvezetői pályázatok eredményhirdetése előtt, február 25-én teljes körű fegyelmi vizsgá­latot kért maga ellen, amelyről tá­jékoztatta Perjés Klárát és Kondor Katalin rádióelnököt. SZABÓ C. SZILÁRD - Orbán Viktor azt mondta: ami­kor a Terror Háza kapuját becsuk­ták, bezárták vele a gyűlöletet is. Szerintünk Kövér László száját is be kellett volna csukni - utalt teg­napi, szegedi látogatásán Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke Kövér László, a Fidesz alel­nöke minap elhangzott kijelenté­sére. Kövér egy fórumon azt mond­ta: Kovács László és Medgyessy Péter azért nem jöttek elő a párt székháza előtt álló miépes tün­tetők hívó szavára, mert attól tar­tottak, úgy járnak, mint Mező Im­re. Azaz, hogy hátba lövik őket. Kovács szerint az ilyen, és ehhez hasonló kijelentések ellentétesek Mádl Ferenc köztársasági elnök kérésével, aki arra szólította fel a pártokat, hogy ne sértsenek sze­mélyes méltóságot és nemzeti ér­dekeket. A választási kampányban elfo­gadható a vita, a programok üt­köztetése, ám az semmiképpen sem, hogy a Fidesz azt állítja: a szocialisták lejárató kampányt szerveznek kormánypárti politi­kusok ellen. Nem mi állunk Kósa Lajos sajátos kedvtelései, és Deutsch Tamás elleni feljelentés mögött sem, azt sem tudjuk, mit követhetett el a sportminiszter ­hangsúlyozta Kovács. A pártelnök visszautasította azo­kat a vádakat, amelyek szerint a szocialisták azzal, hogy bírálják a magyar kormány külpolitikáját, a nemzet érdekeit sértik. - Nem aka­runk csődbiztost kinevezni a ma­gyar diplomácia élére, ezért arra kérjük a külpolitikai porondon sa­játos módon csetlő-botló minisz­terelnököt: hátralévő hivatali ide­jében már ne nyilatkozzon többet külügyi kérdésről - mondta Ko­vács László. Az elnök szerint a szocialisták népszerűségének növekedését nem a kormány külpolitikai ballépései okozzák, sokkal inkább az, hogy a Fidesz „üresen kongó" választási ígéreteivel szemben az MSZP tisz­tességes programja áll. A kormány nem tudja elhitetni az emberekkel, Fotó: Gyenes Kálmán hogy az elmúlt négy évben tejjel­mézzel folyó Kánaánt csinált az országból. Az pedig, hogy a négy év­vel ezelőtt tett választási ígéreteit nem tartotta be a Fidesz, a párt mostani vállalásait is hiteltelen­né teszi. K. B. • Kovács László a Szegedi "Tudomá­nyegyetem Európai integrációs in­tézetének meghívására érkezett kedden Szegedre, és mint volt kül­ügyminiszter tartott előadást az egyetemistáknak az ország uniós csatlakozásának esélyeiről. Koráb­ban az ország valamennyi felsőok­tatási intézménye „kizárta" falai közül a pártpolitikát. Szabó Imre, az SZTE főtitkára egyébként nem is tudott arról, hogy Kovács Lász­ló fórumon vett részt az egyete­men, így az sem tudta megmonda­ni, ki engedélyezte a rendezvényt. A főtitkár korábban lapunknak úgy nyilatkozott: az intézmény tö­rekszik politikai függetlensége megőrzésére. Legutóbb Kövér Lászlót hívták meg az egyetemi hallgatók a Sze­gedi Tudományegyetemre, aki Ko­vácshoz hasonlóan nem pártpoli­tikusként vett részt egy fórumon. A MAGYAR RADIO ELNÖKE A VÁLTÁSRÓL Kondor Katalin szerint a szegedi körzeti stúdió élén, néhány más stúdióval ellentétben, minden­képpen indokolt volt a váltás. A Magyar Rádió el­nökének meggyőződése, hogy a számára korábban ismeretlen, „kivülről" érkező Varga Zoltán, le­endő helyettesével, Marik Istvánnal együtt, len­dületet adhat az utóbbi években kissé „leült" há­rommegyés rádiónak. Kondor ezzel arra is vála­szolt, hogy a bírálóbizottság miért nem a négy belső pályázó valamelyikét jelölte a szegedi stúdió élé­re. A rádió elnöke arra a kérdésre, hogy az önma­ga ellen fegyelmi vizsgálatot kezdeményező je­lenlegi stúdióvezető, Balog Józsefe llen megindít­ják-e az eljárást, Kondor Katalin határozett nem­mel felelt. Szerinte ezt semmi nem indokolja. Kondor Katalin a kávéházban Közszolgálatiság és közélet Az elnök és a rádió. Csendes menedzsertípusú em­berként jellemezte a szegedi rá­dió új vezetőjét első számú főnö­ke Kondor Katalin (képünkön), a Magyar Rádió elnöke, aki teg­nap este volt a Közéleti Kávéház vendége. „Ezeknél az orgánumoknál nem nagyon érdekel senkit, mihez van joguk" - mondta mindjárt az ele­jén Kondor Katalin, a Magyar Rá­dió elnöke. Elmesélte,- hogy a Fó­rum Kávézóban régóta beszélget művészekkel, közéleti emberek­kel, s a „bejáratott" társaság talál­kozóinak egyikéről készült írást ügy tette közzé a Népszabadság, hogy nem kérték a résztvevők hoz­zájárulását. (Ebben szerepelt az ominózus kifejezés, miszerint az amerikai nagykövet asszony anti­szemitizmusról „brekeg".) Sajtómunkás persze rögtön gon­dolkodóba esik, vajon a szegedi Közéleti Kávéháznak az MTESZ­székházba szervezett nyilvános est­je az a szintje-e a nyilvánosság­Fotó: Gyenes Kálmán nak, amelyről lehet az újságban írni, anélkül, hogy a résztvevők engedélyét kérnénk? Kényszerűen úgy dönt, hogy az. Majdnem telt ház van és lapzártáig kizárólag a házigazda, Szilágyi Árpád kérdezi a vendéget - nincs is mód enge­délykérésre. A közéleti kávéházi hangulat különben is barátságos, Kondor Katalint valóságos tapsvihar fo­gadja és legelső témájának - hogy ugyanis erősen helyteleníti, ha a véleményformálók hazudoznak, megszégyemtenek és megaláznak másokat - kifejtése közben is fel­csattan a taps. Azon a ponton, amikor elmondja, hogy éppen ma villant föl egyébként egy remény­sugár, hiszen a Heti hetes „hiénái ellen" pert nyert Grespik László. Megtudjuk még, hogy a rádióel­nökről is elképesztő pletykákat terjesztenek, mint például azt, hogy kirúgott embereket a rádió­ból. Pedig: senkit. A pocskondiá­zásnak csak akkor lesz vége, ha a bíróságok már nem „totojáznak", hanem milliókra büntetik a sajtó­perek veszteseit - jelenti ki Kon­dor Katalin. Szilágyi kérdéseire válaszolva az elnöki teendők sűrűjéből kiemeli, hogy igyekeznek az intézményről leválasztani a profilidegen cége­ket és tevékenységeket, így példá­ul autójavítás helyett könyv- és lemezkiadással szeretne foglalkoz­ni a rádió. A Kossuth műsor­struktúrája már változott, a Bar­tókban elkezdődött a profiltisztí­tás, a Petőfit pedig teljesen át kell alakítani. Az átszervezések után jöhet a káderpolitika, hiszen a rá­dió „elöregedett", fiatalítani kell a műsorkészítő gárdát. A véleményt is tartalmazó kérdésre, miszerint „sajnos" Lakatos Pál már nincs a rádiónál, a vendég úgy válaszol, hogy tudja: mintha szembe men­ne az árral... Mégis kifejti, hogy szakmai és emberi problémák vol­tak az úrral. S amikor bejelenti, hogy Lakatos jelenle'g Torgyánnak kampányol, a rosszallás hangjai meggyőzhetik: a közönség máris elfogadta az érveit. A másik távo­zott újságíró, Bolgár György jól hallhatóan nem szimpatikus sem a kávéházi közönségnek, sem az elnök asszonynak - az ő történe­te alatt csak a mellékszereplő, Ha­vas Henrik emlegetése vált ki ér­• zelmi reakciókat (hangos pfujo­lást). A rádió tönkretétele ott kezdődött, hogy az ilyen „felfújt hólyagok", mint Havas, betehet­ték oda a lábukat - jelenti ki a mások megsértésére amúgy érzé­kenynek mutatkozó elnök asszony. Farkasházy Tivadar sem tetszik ennek a közönségnek, an­nál inkább a rádióelnök határo­zottsága: Farkasházy csináljon ka­barét külsősként. Legvégül megtudjuk, hogy a sze­gedi körzeti stúdió új vezetője, Varga Zoltán Budapesten számos vezetői és tanácsadói posztot be­töltött már és „csendes mene­dzsertípus". Mellette helyettes­ként ott lesz Marik István, aki „re­mek műsorkészítő". S. E. A választások előtti utolsó parlamenti ülés jól tükrözi, mi történt az ország házában négy évig. Az SZDSZ utoljára demonstrálta, a kormánytöbbség hogyan nem engedett megalakulni egyetlen ellenzéki kezdeményezésű parlamenti vizsgálóbizottságot sem. Még a javaslatok megtár­gyalását sem engedték napirendre venni, így aztán mit sem ért a házszabálynak az a passzusa, amely szerint 78 képviselő indít­ványára fel kell állítani a vizsgálóbizottságot. Erre mondják a kormánypártiak, hogy nem sértettek szabályt. Az ellenzék meg azt, hogy a szabályok közötti réseket, a kiskapukat találták meg, úgy fociztak. Nemcsak a föl nem állított vizsgálóbizottságok esete mutatja ezt a taktikát, hanem a napirend előtti fölszólalások, a kérdések és az interpellációk arányváltozásai is. Ezeket a klasszikusan el­lenzéki műfajokat, amelyeknek az a funkciója, hogy megvalósul­jon általuk a kormány működésének ellenőrzése, soha nem lá­tott mértékben használta a kormányoldal. Mire 7 Arra, hogy nyil­vános alkalmat teremtsen a minisztereknek az intézkedéseik (vagy kijelentéseik) dicsőítésére és az ellenzék bírálatára. Erre volt példa az utolsó ülésen, amikor Répássy képviselő jóvoltából azt lehetett sulykolni, hogy az ellenzék a jóravaló népek ellensége, mert a nyakunkra akarja szabadítani a jól megérdemelt bünte­tésüket töltő bűnözőket, hiszen amnesztiát tervez. A kormány­oldal viszont jót akar nekünk, hiszen nem tervezi szabadon en­gedni a gyermekek megrontóit, a gyilkosokat és a betörőket. Ré­pássyt cseppet sem zavarta, hogy amivel az ellenzéket vádolja, az nem igaz. Napirend előttijének nem más volt a célja, mint még egyszer biztosítani a publikumot arról, hogy amit a kormány tesz, azt a nemzet érdekében teszi, amit az ellenzék akar, az a nemzet ellen való. Vagyis az ellenzék hazaámló. Vagyis jutott az utolsó ülésre is ízelítő abból a négyévi kormánytaktikából, amely­nek a lényege: összemosni a kormányérdek és a nemzeti érdek közötti különbséget. Előállítani a hazáért ás a népért megállás nél­kül és tévedhetetlenül ténykedő kormány képét, amit ugyebár tel­jesen fölösleges ellenőrizgetni. Láttunk már ilyent. A demokráciából visszafelé lépegető parlament képe nem egy­szerűen nyugtalanító. Végtelenül szomorú. Az MSZP száműzni akarja a félelmet

Next

/
Thumbnails
Contents