Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-25 / 47. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUÁR 28. «AKTUÁLIS« 5 Piac alatti árakon Szegeden, a Vasas Szent Péter ut­ca 23. szám alatt a Szegedi Ingat­lankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. (IKV Rt. j beruházásában 59 millió forintból épült társasház, amit ta­valy adtak át. Az épületben több önkormányzathoz kötődő szegedi cég vezetője vásárolhatott a piaci árnál lényegesen olcsóbban, 100­105 ezer forintos négyzetméteren­kénti áron öröklakást. így jutott in­gatlanhoz Arató László, a Szeged TV vezetője, Hipp Zoltán, a Kör­nyezetgazdálkodási Kht. igazgató­ja, ifj. Lippai Pál, az IKV Rt. igaz­gatóságának tagja, és Bíró Róbert, a SZETÁV Kft. ügyvezetője. Ingatlanszakértők szerint ebben az övezetben az új ingatlanok négy­zetméterenkénti ára a 100-105 ezer forintos ámál átlagosan 20-30 százalékkal magasabbak. Az épít­tető a korábban már alkalmazott - és bevált - gyakorlat ellenére mégsem hirdette meg és nem is bo­csátotta licitre a lakásokat. (A Bel­városban, a Kárász utcán és kör­nyékén az ugyanabban az időszak­ban felújított lakások bérleti jogát 120-160 ezer forintos négyzetmé­ter áron, pályázati úton értékesítet­te az IKV. Rt.) Budai Géza, a szegedi képviselő­testület lakásügyi bizottságának elnöke érdeklődésünkre elmondta, a "Vasas Szent Péter utca 23. szám alatti telek önkormányzati tulaj­don, a társasházat pedig az IKV Rt. építette. - Ez a társasház az IKV Rt. üzleti vállalkozása, nem szociális bérlakás, így pályáztatás sem volt. - Bárki bemehet az IKV-hoz és érdeklődhet, hol épülnek ilyen la­kások - mondta Budai Géza. A kérdéses városrészben az újon­nan épült lakóingatlanok négyzet­méterenkénti ára magasabb, mint 105 ezer forint - mondta Bozsó Miklós, a szegedi Limit Tanácsadó és Vagyonértékelő Kft. ügyvezetője. Ha jó a lakás elrendezése, egy első emeleti lakás négyzetméteréért akár 130-150 ezer forintot is elkér­hetnek - nyilatkozta a neves ingat­lanszakértő. Kerekes Péter, az IKV Rt. elnök­vezérigazgatója a cég fenti, a lakás­ügyi bizottság elnöke, majd általa is üzleti vállalkozásnak minősí­tett lakáseladásokkal kapcsolat­ban elmondta: a Vasas Szent Péter utca 23. szám alatti társasház épí­tésébe négy, önkormányzati cégek vezetésében is érdekelt személy szállt be, „mivel mindenki adhat be kérelmet". - Én nem nézegetem, ki adott be szándéknyilatkozatot. Cégünknél senki sem jut indokolatlanul előnyhöz, a kérelmeket érkezési sorrendben iktatjuk. Az ingatla­nokért pedig mindenkinek ugyan­annyit kell fizetnie. A lakások négyzetméterára azért alacsonyabb, mert azok két évvel ezelőtti árak ­magyarázta a házépítés és a laká­sok értékesítésének előzményeit Kerekes Péter. Az IKV Rt. által épített társashá­zakban lévő lakásokat nem pályáz­tatják, sehol sem hirdetik meg, hi­szen azok a piac szabályai szerint, üzleti alapon készülnek. - Nem is kell hirdetnünk, akko­ra az előzetes érdeklődés. Az emberek általában telefonon hív­ják cégünket, vagy személyesen keresik meg a munkatársaimat, s arról érdeklődnek, hol és mikor építünk, majd azonnal beadják a szükséges szándéknyilatkoza­tot - tudtuk meg Kerekes Péter­től, aki szerint nem érte kár a vá­rost. ARANYT. (ÁNOS A ház lakója az épület másik részében aludt Leomlott egy fal A fal kidőlt, az épületben lakó nő az igazak álmát aludta. Az ijedtségen kívül „csak" anyagi kár keletkezett. Fotó: Miskolczi Róbert Folytatás az 1.oldalról A házfal leomlásáról lapunktól szerzett tudomást Katona Gyula, a Szegedi Csatornamű Társulat elnöke, aki szerint nem lehet össze­függés a csatornaépítés és a házfal­leomlás között, hiszen a munká­latok során minden előírást betar­tottak. A szennyvízcsatorna-építés fővál­lalkozója, a Hídépítő Rt., egyik al­vállalkozója pedig a Vasziép Kft. volt, amely cég jelenleg a Szegedi Víziközmű Működtető Rt. meg­bízásából a belvízelvezető árkokat alakítja ki az utcában. Katona Gyu­la elmondta, ez utóbbi beruházás már nem a csatornamű társulat­hoz, hanem közvetlenül az önkor­mányzathoz tartozik, és ezért nem is vállalhatnak felelősséget az eset­leges károkért. Azt azonban hoz­zátette: meggyőződése, hogy a bel­vízárkok kialakításánál is minden előírást betartottak. (Lapzártánkig sem a Hídépítő Rt., sem a Vasziép Kft. illetékese­it nem értük el.) Az egykor aszfaltos út helyén sártenger. Az utcában lakó B.-né 9 éves lányával és 12 éves fiával autóval tartott hazafelé, amikor kocsijának alja fennakadt egy csa­torna fedőlapján, a nő pedig beü­tötte a szélvédőbe a fejét. Az asszony egyik nyaki csigolyája megsérült, hat hétig kell nyakme­revitőt hordania. - A sártengerben nem tudhattam, hol van az akna. Még az a szerencse, hogy a gyerme­keim nem sérültek meg. A kicsi vi­szont teljesen tönkrement - mond­ta a nő, aki kártérítésért a biztosí­tóhoz fordult. - Amennyiben a Hídépítő Rt. nem vállalja a fe­lelősséget, perre megyek - szögez­te le B.-né. - A biztosító szerint a kivitelező szabálytalanul dolgozott, mert nem jelezte táblával a veszélyes építke­zést - mondta a környék háztulaj­donosainak képviselője, Kecse­Nagy Sándor. A városatya úgy vé­li, hogy elkerülhető lett volna a baleset, ha nem a tél beállta előtt kezdenek csatornázni, hiszen de­cemberben már nem lehetett a fel­bontott utat helyreállítani. A Gábor Áron utcában múlt hé­ten történt autóbaleset Katona Gyula szerint valószínűleg a kocsit vezető hölgy figyelmetlenségéből következett be. - Az „utcabizalmi" lakók tud­ják, hogy milyen rossz az út, és azt is, hol vannak a csatornafedők ­mondta a csatornamű társulat el­nöke, aki elismerte: az elmúlt na­pok csapadékos időjárása miatt valóban szinte járhatatlan az utca. A lakók panaszára válaszolva az el­nök elmondta: nem a társulat, ha­nem az önkormányzat állítja majd helyre az utakat, egyébként a lakók is aláírták a szerződést arról, hogy azok június 30-áig készülnek el. K.B. Kligl szobra a Parlamentnél A szobrot holnap avatják. MTI fotó: Kovács Attila A harmadik szabadon választott országgyűlés utolsó munkanapjának kezdete előtt, február 26-án kilenc órakor Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter avatja fel a Parlament déli oldalánál, a Kossuth téren Kligl Sán­dor szegedi szobrászművész Kovács Béla-szobrát. Kligl Sándort a Kovács Béla-emlékmű elkészítésére, többszö­ri pályáztatás után, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma kérte fel, amit „második körben" a Buda­pest Galéria is támogatott. A pályáztatást és a felkérést, majd a mű elhelyezésének az engedélyezését az utób­bi hetekben politikai felhangok kíséretében folyama­tosan bírálták. Kligl Sándor a támadásokat méltatlan­nak nevezte, nem is kívánt reagálni azokra, mind­össze annyit jegyzett meg: ő nem politikus, a politikai kijelentésekre nem neki kell válaszolnia. A 2 méter 20 centiméteres bronzból készült szobor 2 méter 60 cen­timéter magas carrarai márvány talapzaton áll. • Kovács Béla a EL világháború alatt, után, majd egy évig, 1944 decembere és 1945 novembere között a Belügy­minisztérium helyettes államtitkára, utána pedig a földművelésügyi miniszter volt. 1945. augusztus 20­ától a kisgazdák főtitkára. 1951 -ben Moszkvában hu­szonöt év szabadságvesztésre ítélték, de 1955-ben már hazatérhetett. Nagy Imre kormányában, a forradalom idején hat napig földművelési miniszter. Barokkos bábopera Az elmúlt években a szegedi Kö­vér Béla Bábszínház tudatosan tö­rekedett arra, hogy a bábműfaj sokszínűségével lépést tartva ér­dekes, formai újításokban bővel­kedő előadásokat állítson szín­padra. Ebbe a vonulatba tartozik a közelmúltban bemutatott, az európai és a keleti bábjátékos tech­nikákat ötvöző, Kányádi Sándor és Rumi László műveiből készült Szárny és kerék című produkció, melyet - közel fél évszázad után - felnőtteknek szánt a teátrum. Országos figyelemre tarthat szá­mot a színház legújabb előadása is: a magyar modern bábjátszás történetében is úttörő az a vállal­kozás, melyet vasárnap láthatott a bábszínház gyermek és felnőtt közönsége. A bábműfajon belül is különle­gességnek számító darabot, Jo­seph Haydn Az égő ház című bá­boperáját Oberfrank Géza fordí­totta magyarra, melyet Balogh Géza, Jászai-díjas rendező álmo­dott a szegedi bábszínház szín­padára. Joseph Haydn, a bécsi klasszikus stílus első igazán je­lentős mestere a XVIII. században az Eszterháziak szolgálatában állt, évekig volt a magyar arisztokrata család házi szerzője. A késő ba­rokk stílusjegyei mellett a vásári játékot és a commedia deli' arte elemeit ötvöző bábopera ősbemu­tatója 1776-ban a fertödi kastély­ban volt, a premieren megjelent Mária Tferézia is. Több mint kétszázhúsz esz­tendónyi szünet után láthatja is­mét a közönség ezt a darabot. Új­szerű és a műfaji határokkal igé­nyesen kísérletező művészi minő­séggel rukkolt elő vasárnap a sze­gedi bábszínház. A teátrum idei évadjának legna­gyobb művészi és anyagi vállalko­zása egyszerre kíván korhű és kor­szerű lenni: az előbbit tükrözik azok a csodálatos, közel fél méte­res marionettbábok, melyeket Ma­tyi Ágota tervei alapján Arató At­tila készített. A zsinóron függő marionettfigurák mozgatása komplex technikai tudást és szak­mai alázatot követelt a bábosok­tól, hiszen a zene megadott üte­mére, a prózai és az áriarészekre kellett a bábokat „élettel megtöl­teni": táncoltatni, a jellemző moz­gást és a gesztikulációt megte­remteni. A bábokat mozgatták: Balasi Jolán, Kiss Ágnes, Lukucza Hajnalka, Rózsa Teodóra, Huszár Zoltán, lenei Endre, Matuska Zol­tán és Szálkái Dénes. A mű zene­kari felvételén a Szegedi Szimfo­nikus Zenekart hallhatjuk Gyü­di Sándor vezényletével, a hang­felvételen közreműködnek a Sze­gedi Nemzeti Színház opera és prózai tagozatának művészei: Alt­orjai Tamás, Marosvári Péter, Me gyesi Zoltán, Szécsi Edit, Boro­vics Tamás, Galkó Bence, ]anik László, Pataki Ferenc, Sarádi Zsolt és Varga T. Zsuzsa. A szünettel közbe ékelt kétszer negyven per­ces produkció ajánlható gyerekek­nek éppúgy, mint a színház és a zene iránt fogékony felnőtteknek. LÉVAY GIZELLA Vállalkozók bálja MUNKATÁRSUNKTÓL Kereskedők, iparosok, kézműve­sek báloztak szombaton este a sze­gedi Pick Klubban. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara hagyományosan ilyenkor, a vállalkozók bálján adja át az álta­la alapított Csongrád Megye Gaz­daságáért díjakat, s idén először a Csongrád Megye Kézműves Mes­ter-remek díjat. A kamara szak­mai kuratóriuma az idén Tarsoly Erzsébetnek, a vásárhelyi Alucon Kft. ügyvezető igazgatójának, Cse­lovszki Jánosnénak, a szegedi Flo­rin Rt. vezérigazgatójának és Bőhm Sándor szentesi egyéni vállalkozó­nak ítélte oda a megye legrango­sabb gazdasági elismerését. A kézművesek mester-remek díját Aszalós Károlyné zsombói porce­lánfestő, egyéni vállalkozó kapta. Munkáiból a bál résztvevői is íze­lítőt kaptak a bálterem előterében rögtönzött kiállításon. A díjakat Szeri István, a CSMKIK elnöke és Orcsik Sándor, a kamara kézműves alelnöke adta át a kitüntetetteknek. Pazar műsorral gondoskodtak a szervezők, hiszen a Ravane törté­nelmi táncegyüttes kosztümös be­mutatói mellett Nada egzotikus hastánca, s Goldi tűzvarázsa szó­rakoztatta nagyérdeműt. A vállal­kozók oly nagy számban és érték­ben ajánlottak fel ajándéktárgyakat a tombolára, hogy a szervezők két felvonásban ejtették meg a sorso­lást. A tavaszi trend - képekben Divatszínházi jelenetek Az első szegedi divatszínházi bemutató egyik jelenete Fotó: Kamok Csaba MUNKATÁRSUNKTÓL A tavaszi divatot szokatlan formában, divatszínhá­zi előadáson mutatta be tegnap este a Bartók Művelődési Központban egy lelkes csapat. A tánco­sok, színészek, zenészek, technikusok összefogásá­val létrejött Divatszínház produkciója nemcsak ab­ban tért el a divatbemutatók hagyományaitól, hogy a „modellek" nem szimplán fölvonultak a kifutón, hanem, lévén professzionális előadóművészek, kerek kis történeteket játszottak el a színpadon. Ráadásul komplex szórakoztató műsort kreáltak a szervezők, amennyiben a divatszínházi jeleneteket más kulturális és művészeti produkciók közé szerkesz­tették. A vendégeket kiállítás várta az előcsarnokban, a lát­ványközpontú divatshow-t pedig zenei élmények kí­nálatával toldották meg.

Next

/
Thumbnails
Contents