Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-25 / 47. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUÁR 28. • AKTUÁLIS" 3 Katolikus pap nem vállalhat közvetlen pohtikai feladatot A Szentszék és a politika Az országgyűlési választások közeledtével valamilyen módon a történelmi egyházak is jelzik, hogy nem közömbösek a politika iránt: már több körlevél született, és folyamatosan hangzanak el felszólítások és buzdítások a szószékekről. Monsignore KarlJosef Rauber érsek, Apostoli Nuncius, II. János Pál magyarországi képviselője szerint a magyar püspökök a Szentszék szellemiségének megfelelően viszonyulnak a politikához. Az érsek röviden értékelte a magyar közélet és az egyház kapcsolatát. 3frtikán nagykövetével szegedi látogatásakor beszélgettünk. - Vön-e a Vatikánnak állásfoglalása arról, hogyan viszonyuljanak az egyházi személyiségek a pártokhoz, politikusokhoz, egyáltalán a politikához 7 - A Szentszék úgy véb: a hívek felelősséggel tartoznak azért, hogy milyen társadalmi-politikai erőket támogatnak a szavazataikkal. Ezért kéri a püspököket, hogy buzdítsák a katolikusokat, ne maradjanak távol a szavazástól, hiszen voksaikkal saját életük, így a helyi egyház sorsa, élete felett is döntenek. A buzdítások eszközei lehetnek körlevelek, vagy prédikációk is. Az iránymutatás azonban sehol nem jelentheti azt, hogy a püspökök a szószékekről politizálhatnak, vagy egyes pártok ajánlásával befolyásolják a hallgatóikat. - Milyenek a tapasztalatai a Magyarországon kiadott választási körlevelekről? Beleszólhate a Vatikán a püspökök felszólításaiba 1 - Az egyház a megyés püspökökre bízza, hogy lelki és társadalmi kérdésekben tanácsot, útmutatást adjanak a híveknek. A Szentszék csak arra alkalmas, megvizsgált személyeket bíz meg a püspöki hivatallal, így bízik bennük, hogy nem lépik túl a hatáskörüket a pohtikai iránymutatások esetében sem. Az eddig Magyarországon kibocsátott körlevelekről pozitívak a tapasztalataim. - Évekkel ezelőtt II. János Pál pápa megfeddte az egyház egyik latin-amerikai országban szolgáló papját, mert magas politikai tisztséget vállalt. Emellett számos protestáns lelkész visel jelentős hivatalokat. Katolikus egyKarl-Josef Rauber érsek elégedett a magyar politika és az egyház kapcsolatával. Fotó: Schmidt Andrea házi személyek vállalhatnak-e politikai szerepet 1 - Nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben különválasszuk a világiak és az egyháziak, illetve a ka-' tolikusok és a protestánsok szerepkörét. Az egyház világi, azaz pappá nem szentelt tisztségviselőinek joguk és kötelességük, hogy képviseljék a hívek véleményét a politikai fórumokon. A felszentelt papok hivatása azonban a lelkek vezetése, ezért, bár pohtikai véleményüknek hangot adhatnak, tartózkodniuk kell attól, hogy egyházi hivataluk mellett világi hivatalokat is betöltsenek. Jogszabály rendelkezik arról: katolikus pap nem lehet tagja egy ország törvényhozó, vagy végrehajtó testületének sem. A protestáns egyházak más belső szabályokat alkalmaznak, így lelkészeiknek számos esetben nem tiltják meg, hogy képviselők, vagy hivatalnokok legyenek. - Nyugat-Európa országaiban hasonló, vagy más az egyház és a közélet kapcsolata, mint Magyarországon ? - Számos európai ország egyházát ismerem, magam hosszú ideig a német nemzeti egyházban szolgáltam, így van összahasonlítási alapom. Szerintem a magyar egyház és politika viszonya szinte semmiben nem tér el a nyugati országok gyakorlatától. Olaszországban és Franciaországban is megszokott, hogy a püspökök közéleti aktivitásra buzdítják a híveiket, hiszen a pohtikai választások az egész nemzet létére hatással vannak. A szeged-csanádi egyházmegyében legutóbb kiadott választási körlevélben Gyulay Endre éppen egy olasz püspök, Ruini bíboros pohtikai választásokra buzdító leveléből idézett. Több nyugat-európai országban is elfogadott, hogy az egyházat érintő közéleti kérdések megválaszolásában a katolikus papok is részt vesznek. - Úgy tudjuk, hogy Paskai László bíboros-hercegprímásnak hamarosan fel kell ajánlania lemondását a nemzeti egyház vezetői posztjáról. Előreláthatóan II. János Pál elfogadja-e az egyházi vezető lemondását1 - Az egyházjog szerint minden hetvenötödik életévét betöltő püspöknek be kell nyújtania lemondását a Szentszékhez. A pápa személyesen bírálja el: a nemzeti egyház érdekei szerint elfogadja a lemondást, vagy felkéri a főpásztort, hogy továbbra is maradjon hivatalában. Paskai László az elvárásoknak megfelelően látta el a feladatát, ettől függetlenül II. János Pál személyesen fogja mérlegelni, hogy megerősítse-e a bíborost jelenlegi posztján. - Konzervatív egyházszemlélete és vezetői gyakorlata mellett II. János Pál számos reformot megvalósított. A szentatya közeli ismerőseként tud-e róla, hogy a közeljövőben újabb enciklika vagy körlevél születik a katolikus egyházban 1 - Egyelőre nem értesültem róla, hogy dolgoznának egy újabb reform, vagy nagyobb horderejű lelki útmutatás megfogalmazásán. Arról azonban tudok, hogy a szentatya néhány hónapon belül a Fülöp-szigetekre, Manilába készül, ahol családokat fog meglátogatni. Ennek apropóján elképzelhető, hogy a Szentszék kiad egy, a keresztény családoknak címzett dokumentumot. ILLYÉS SZABOLCS A választási programok nem azonosak a kormányprogrammal Fő pártszlogen: még több bért! Gőzerővel folyik a kampány, a pártok a negyedik demokratikus választás előtt már rutinból, egymást felül múlva ígérgetnek, a választók pedig eljátszhatnak a gondolattal: milyen jó is lenne, ha... Petschnig Mária Zita erre azt mondja, a választási program nem azonos a kormányprogrammal. A Fidesz 2006-ig szóló „ajánlatában" többek között azt is vállalja, hogy újbóli kormányra kerülése esetén négy év alatt megduplázódnak az átlagkeresetek. A szocialisták persze nem hagyják ígérgetésben egyedül a Fideszt, az MSZP egyebek mellett azt hangoztatja: hatalomra kerülésük az adókulcsok csökkentésével jár együtt, amivel több pénzt hagynak a pénztárcákban. Ki ne szeretne belátható időn belül - márpedig négy esztendő az ember életében viszonylag tervezhető időszaknak számít - kétszer annyit keresni, mint amennyit ebben a pillanatban minden hónapban hazavisz? Természetesen mindenki amellett voksolna, hogy megduplázódjon, akár megháromszorozódjon a jövedelme. Nem csoda, hogy a mostani választási kampányban minden alkalmazásban álló ember fülét megüti a legnagyobb kormányzó párt, a Fidesz ígérete: négy éven belül elérik, hogy a jelenlegi átlagkeresetek megkétszereződjenek. A KSH 2001-ről szóló legfrissebb adatait alapul véve a következőkről lehet szó: mivel a jelenlegi bruttó átlagkereset 103 ezer 558 forint (amelynek a nettója 64 ezer 919 forint), akkor négy év múlva az átlagember 207 ezer 558 bruttót, azaz 129 ezer 838 ezer nettót vihet haza. Amennyiben csak egy szerény állást tölt be, hiszen a pénzügyi szférában, a vegy- és energiaiparban, valamint a közigazgatásban ennél sokkal többre számíthat. Az okoskodást a KSH is alátámasztja: az átlagkeresetek 2001-ben 18, a reálkeresetek átlagosan 6,4 százalékkal emelkedtek, a legjobban fizető szakmákban azonban az átlagkeresetek 26 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbi lehetőségeket. A Fidesz választási programjából kiindulva tehát az átlagkereseteknek minden évben 20 százalékkal kell emelkedniük ahhoz, hogy négy esztendő múltán megduplázódjanak. Ez az előző évi 18 százalékhoz képest nem tűnik túl nagy ígéretnek. De: mint ahogy azt Petschnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa legutolsó szegedi előadásában elmondta, a kormány csak a választások előtti utolsó esztendőben „engedte el" a béreket, a 6,4 százalékos reálbér-növekedés (amelyhez a gyerekkedvezmények további 1,4 százalékot tesznek hozzá, így nyugodtan beszélhetünk 7 százalék körüliről) nincs arányban a termelékenység mindössze 3,2 százalékos növekedésével. (Egy évvel korábban, 2000-ben a 4,3 százalékos nagyobb termelékenységnövekedés mellett mindössze 1,2 százalékos reálkereset-növekedés valósult meg.) A közgazdász tehát azt fejtegette: egy választások előtti utolsó esztendő sosem lehet hiteles viszonyítási alap a jövőt illetően. A mostani ígéretekkel kapcsolatban pedig azt mondta: éppen a Fidesz hívta fel a hgyelmet arra 1998ban, hogy a választási program nem azonos a kormányprogrammal. A keresetek megduplázásáról szóló tételt pedig szakmailag nem tudja kommentálni. A Fidesz-vállalással kapcsolatban Rákos Tibor országgyűlési képviselő azt fejtette ki, az átlágkeresetek megduplázása mögött az első helyen a várható évi 5-7 százalékos gazdasági növekedés áll (évi 3-400 milliárd forintos forrásalappal). Évente 1,5-2 százalékot jelenthet továbbá a családi adókedvezmény, amellyel egy gyerek után 1, két gyerek után 2, három gyerek után 3 millió forintos adókedvezmény maradna meg a háztartások költségvetésében. Emellett a Fidesz az adókulcsok csökkentését és az adóhatárok valorizálását is tervezi. A szocialisták saját programjukból viszont azt emelik ki - magyarázta Botka László, az MSZP megyei elnöke -, hogy a keresetek növelését az adókulcsok csökkentésével szeretnék elérni, ami 25 százalékos reálbér növekedéssel jár együtt. A minimálbér után például nem kellene adózni, a 20 százalékos adókulcs 13-ra, a 30 százalékos 25-re csökkenne. A 40 százalékos adókulcs pedig csak a 2,5 millió forint feletti jövedelmeket érintené (ma a jövedelmek 60 százaléka adózik ezzel a legmagasabb adókulccsal), így elérnék, hogy az alacsonyabb jövedelműek keresete jobban emelkedjen, csökkenjenek azok a bérkülönbségek, amelyeket a jelenlegi kormány a mindenkire vonatkozó százszázalékos emeléssel konzerválni szeretne. F.K. KOVÁCS ANDRAS Márciustól a használt lakások vásárlásához is ugyanolyan arányú kamattámogatást lehet igénybe venni, mint az új lakás, vagy ház építése esetén. A kormányfő ezt a kétségkívül fontos hírt a hét végén jelentette be, s így valóban tovább növekedhet a lakásmobilitás. Ha egy családban mindkét kereső jóval az átlag felett visz haza bruttóban, azaz igénybe tudják vermi a maximum havi húszezer forintos adókedvezményt is, gyakorlatilag negatív a kamat. Kevesebbet kell visszafizetni, mint amennyit felvettek. Ez eddig csak az új lakásoknál, házak építésénél volt így, a „teremtést" támogatta ilyen mértékben az állam. És az új otthonhoz adja a meglehetősen régóta változatlan, s így egyre leértékelődő „szocpolt" is. Már körülbelül a hatodik lépcsőnél jár ez a kormány, ennyiszer változott a lakásépítésekkel, vásárlásokkal kapcsolatos kedvezményrendszer. Ami azért azt is jelentheti, szó sincs itt stratégiáról, sokkal inkább arról, hogy még mindig nem elég széles a kedvezményeket igénybe venni képes családok köre. Túl sok pénzt ezzel a lépésével sem kockáztat a költségvetés, a középosztályhoz kell tartozni, hogy felvállalja valaki a törlesztőrészletet. Tény, a maximális támogatás-kihasználáshoz a havi ötvenezer - adókedvezmény után harmincezer - forintos teherhez ezután magasabb egyszeri hitelösszeg kapcsolódik, még mindig a kívántnál kevesebben vállalják ezt az adósságot tizenöt-huszonöt évre. Vagyis, a magyarok többsége marad, ahol van, röghöz kötöttsége nagyon komoly akadálya például a munkaerő szabad áramlásának. Pedig nálunk nincs olyan nagy távolság az ország munkalehetőség szempontjából boldogabb és kevésbé boldogabb fele között. Persze, a dolgozni tudó, biztos munkahellyel és jövedelemmel rendelkező úgy érzi, minden kamatcsökkenés ajándék, s egyszer talán tényleg megpróbál elindulni az úton. Kis panelhői nagy panelbe, rossz panelből jó panelbe, betonlakótelepről téglatársasházba, onnan meg kertes otthonba. Az pedig már igazi magyar sajátosság, hogy nálunk sokan átugorják ezt a klasszikus lépcsősort, s az öreg panelt egy az egyben cserélik még öregebb falusi kertes házra. Ők azok, akik nem tudnak élni a kedvezményekkel, s valljuk he, nem ez az igazi lakásmobilitás. Szerkezeti hibás házak, iossz technológia Szabálytalan megyei építkezések Csongrád megyében az új épületek egyötöde a szakemberek szerint szerkezeti hibás, az építkezések 14 százaléka pedig felelős műszaki vezető irányítása nélkül folyik. A törvény értelmében az ellenőrzéseket a megyei közigazgatási hivatal szakemberei végzik. - Csongrád megyében is sok a szakszerűtlen, egyben komoly veszélyforrást rejtő építkezés - állítja Gábor Erzsébet, az ellenőrzéseket végző Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője. Példaként említi, hogy Szegeden alapozás nélkül, csak egy betonkoszorúra épült lakóház! Nagymágocson a kidőlés veszélye fenyegeti azt a házat, amelynél habarcs helyett fekete földet használtak. Jóllehet a január elsejével ötödik évébe lépő építési törvény újraszabályozta az építés-felügyeleti ellenőrzési tevékenységet, a rendszer még mindig nem tökéletes. Gyakoribbá kellene tenni az ellenőrzéseket. Ezek nem feltétlenül az elmarasztalások számának növelését céloznák - mondta Gábor Erzsébet. - Az állampolgárok érdekében inkább rá szeretnék kényszeríteni a kivitelezőket és a felelős műszaki vezetőket arra, hogy tartsák be az építésügyi előírásokat. Sajnos, sokan az előírások egy részét semmibe véve végeztetik el a munkát, mert úgy gondolják, megússzák az ellenőrzést. Mivel a hivatal szakemberhiánnyal küzd, átlagosan minden századik építkezésre jut el egy-egy építésfelügyelő. A tarthatatlan helyzet javítása érdekében hozták létre a közelmúltban az építéshatósági szakmai kollégiumot. Ebben a testületben Csongrád megyét Dávid Emma vezető főtanácsos képviseh, aki elmondta: az országos adatok is azt igazolják, hogy a közigazgatási hivatalok a jelenlegi létszámmal képtelenek hatékonyabban ellátni a felügyeleti munkát. A tavaly végzett ellenőrzések igazolják, hogy az építkezések 30 százaléka nem felelt meg az engedélyben foglaltaknak. Egyik legnagyobb, életveszélyt is magában hordozó probléma megye szerte, hogy a tetőszerkezetek elemeit nem csavarozással, csupán szögeléssel rögzítik. Az építés-felügyeleti ellenőrzések célja éppen ezért sokrétű mutatott rá a szakértő. Az építési anyagok, szerkezetek, berendezések mellett kiterjed az alkalmazott módszerek, eljárások minőségi követelményeire is. A lakosság építési fegyelmének, kultúrájának javítására azonban szükség lenne megfelelő szankciókra is - idézte a szakmai kollégium állásfoglalását Dávid Emma. A bírság kiszabása ugyanis sokszor „elviszi" az állami támogatásokból szerzett pénzt. A hatósági bontás elrendelése pedig kemény büntetés, de mindennek feltétele, hogy ellenőrzéseink számának növelésével fel tudják deríteni a szabálytalanságokat. A dokumentum ezért leszögezi: halaszthatatlanul szükség lenne arra, hogy a közigazgatási hivatalok átlagosan mintegy ötszörösére növeljék az építés-felügyeleti ellenőrzések számát. Ezért kérik a belügyminisztert, hogy adjon segítséget a személyi és tárgyi feltételek pénzügyi fedezetének biztosításához. N. RÁCZ JUDIT Csurka Csongrádon A Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke, Csurka István ma 18 órától Csongrádon a városi galéria dísztermében tart nagygyűlést. A kampánynyitón bemutatkozik a választókerület MIÉP-es képviselőjelöltje, Fagyai Béla középiskolai tanár is.