Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-20 / 43. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUÁR 21. • AKTUÁLIS" 5 Renault Scénic már 3 770 000 Ft-tól! Most minden Renault személygépkocsi értéktöbblettel lehet az Öné! Számos Twingo, Thalia, Clio, Mégane. Scénic, Laguna és Laguna Grandtour modell magasabb felsze­reltségö változatban felár nélkül, 80-400 ezer forint megtakarítással! A MOLNÁR AUTÓHÁZ KFT. ÉS A RAIFFEISEN LÍZING KÖZÖS AKCIÓJA! R Egy vásárlónk most ennyit nyerhet vissza új Renauitja árából, ha gépkocsiját nálunk rendeli meg 2002. április 30-ig, melyben a Raiffeiscn Rt. akciós konstrukciói segítenek! A szerencsés nyertest 2002. május 6-án sorsoljuk ki vásárlóink közül! RAADAS PLUSZ 500 000 Az ISPA 12 milliárd forintos garanciát kér Csatorna és biztosíték Tulajdonkeppen nincs akadálya, hogy az év második felében megkezdődjön Magyarország egyik legna­gyobb beruházása Szegeden. A városnak 12 milliárd forintos garanciát kell nyújtania az Európai Unió­nak a szennyvíz- és hulladékkezelési projekt meg­valósításához. A Miniszterelnöki Hivatal szerint a szegedi csatornaberuházási projekt elsőbbséget él­vez a támogatott tervek között. Az önkormányzat feb­ruár 15-én pályázott a Környezetvédelmi Alap Cé­lelőirányzatához, miután a Belügyminisztérium elu­tasította a város idei munkák állami önrészére be­nyújtott pályázatát. - Szó sincs arról, hogy a szegedi csatornaberuházási pro­jekt céltámogatási kérelmét elutasította volna a kor­mány, az csupán átkerült a címzett támogatási rend­szerbe - nyilatkozta lapunknak Szalóki Flórián. A Mi­niszterelnöki Hivatal ISPA-referense elmondta: azért került át a szegedi projekt a címzett támogatási rend­szerbe, mert annak 2002-re tervezett állami önrésze több mint egymilliárd forint. A két finanszírozási rend­szer között a döntéshozatalban és az alkalmassági fel­tételrendszerben van különbség - mutatott rá Szaló­ki. Hangsúlyozta: míg a céltámogatási rendszer pro­jektjeit csupán a kormánynak, addig a címzett támo­gatásra javasolt beruházásokat az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia. „A szegedi csatornaberuházási és szennyvíztisztítási projektre a kormányhatározatban foglalt összegek a Környezetvédelmi Alap Célelőirány­zat (KAC) támogatási rendszerétől függedenül, a Kör­nyezetvédebni Minisztérium költségvetési fejezeté­ben, elkülönített soron Szeged rendelkezésére állnak". A Miniszterelnöki Hivatal ISPA-referensének vélemé­nye szerint a három forrásból - Belügyminisztérium, KöM, Közlekedési és Vízügyi Minisztérium - megítélt állami támogatások összege bőségesen elegendő a 2002-es költségek esetleges kifizetéséhez. Szalóki Flórián elmondta, a projekt tenderdoku­mentumainak előkészítésén közösen dolgoznak az önkormányzat és a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei. Az Európai Unió közbeszerzési szabálya­it is szem előtt tartva, a munkálatok már az év máso­dik felében megkezdődhetnek. Az önkormányzat ál­tal vállalt önrész előteremtése a pénzügyi megállapo­dás szerint a város feladata - fogalmazott az ISPA-re­ferens -, ugyanis az EU-támogatás és az állami társ­finanszírozás nem lehet magasabb 90 százaléknál. Jelenleg is folyik az önkormányzat és a Környezet­védelmi Minisztérium között kötendő pénzügyi szer­ződés előkészítése - tudtuk meg Makrai László önkor­mányzati képviselőtől, a közgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnökétől. Az ISPA-beruházásokat koordináló szegedi iroda vezetője hozzátette: az Euró­pai Unió az általa folyósított támogatás teljes össze­gére, azaz a szennyvíz- és hulladékkezelési projektre összesen 12 milliárd forintra garanciát kér. Ezért a vá­rosnak saját ingatlanjait kell beállítani garanciaként. Makrai László szerint ezt úgy oldják meg, hogy a már megépült csatornahálózatot és a szennyvíztisztítót, illetve a hulladékkezelő művet is garanciaként ajánl­ják fel. A későbbiekben, a Nemzeti Alap létrehozása után a város a jelenleginél egyszerűbb módon, a Bel­ügyminisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium pályázati rendszerénél egyszerűbb feltételek mellett juthat a kormány által biztosított támogatáshoz. A szerződés aláírása után az állami és az önkormányzati önrész kö­zös bankszámlára kerül, az ISPA ehhez teszi hozzá a támogatást. A pénzt a kivitelezésre kiírt tender nyertese közvet­lenül kapja meg úgy, hogy az önkormányzatnál nem is jelenik meg az összeg; a város pusztán koordinálja a beruházást. Makrai László véleménye szerint egy hó­napon belül ki lehet írni a nemzetközi kivitelezői ten­dereket. A nyertest az EU, az önkormányzat és a KöM részvételével megalakított döntőbizottság választja majd ki. KÉRI BARNABÁS-SZABÓ C. SZILÁRD HIPNOTIZÁLT VÁLASZTÓPOLGÁROK Hipnotizált a választópolgár cím­mel előadást rendez csütörtökön a szegedi Eötvös József Szabadelvű Társaság. Az érdeklődőket délután 5 órára várják a társaság Földváry utca 3. szám alatti irodájába. Az est vendége Magyar Bálint, az SZDSZ országos ügyvivője és Csepeli György szociálpszichológus. Házi­gazda Kormos Tibor, az SZDSZ l-es számú országgyűlési képvise­lőjelöltje. ÁPRILY, REMÉNYI K, DSIDA Az algyői Irodalmi Kávéház mai estje 18 órakor kezdődik a falu­házban. A rendezvény témája Dsi­da Jenő, Áprily Lajos és Reményik Sándor költészete, az előadó Bíró Zoltán irodalomtörténész, a házi­gazda Kátó Sándor színművész lesz, a költőktől az est folyamán bárki elszavalhatja kedvenc ver­sét. VIRÁG MIATT BALESET, KÉZTÖRÉSSEL Gyalogost gázolt el egy figyelmet­len francia autós Szegeden, a Mars tér környékén. A külföldi férfi Re­nault Cliójával a körúton haladt a Kossuth Lajos sugárút irányába, virágboltot keresett a környéken, ezért folyamatosan lassított és a ki­rakatokat figyelte. A jelzőlámpa időközben pirosra váltott, amit az autós nem vett észre, így a gyalo­gosok közé hajtott. Egy 32 éves szegedi nőnek a baleset következ­tében eltört a keze. A francia állam­polgár ellen közúti baleset gondat­lan okozása miatt büntetőeljárást indított a Szegedi Rendőrkapitány­ság. RENAULT Röszkei beruházások MUNKATÁRSUNKTÓL Képviselő-testületi ülést tartanak ma délután 5 órakor a röszkei mű­velődési házban. Magyari László polgármester ismerteti az idei költ­ségvetést. Az önkormányzat 750 millió forintból gazdálkodhat. Pá­lyázatot adnak be a szennyvízhá­lózat további bővítésére, valamint a községháza mellett egy konfe­renciaterem kialakítására. Az ön­kormányzat telket szeretne vásá­rolni, melyen fölépülne egy új szo­ciális intézmény. A község belterü­letén buszmegállókat alakítanak ki, illetve kijavítják az úthibákat. A tavaly felújított művelődési ház udvarában parkosítanak, a focipá­lyánál pedig elkészül az úgyneve­zett „Jövő-ház". Ebben az új épü­letben otthont kapna egy öltöző, ki­sebb klubterem, vizesblokk. Böl­csőde is épül Röszkén, a tervek szerint szeptember 1 -jétől már fo­gadhatja is a gyerekeket. moi.nak autóhaz ki-t. 672« SZEGED, DOHOZSMAI ÚT «. TKI.EFON: (62) 420-062 Hegedűs Csaba olimpiapárti Nem kerül semmibe, ha többre vágyik Szegedi okmányiroda ­botrányos tolongással nak vallják magukat, akkor elsők vagyunk a világon. Hozzátette: az a baj, hogy a nemzeti sikereket az utóbbi ötven évben elhallgattuk. Magyarország jogosult olimpiát rendezni 2012-ben vagy később ­fogalmazott Hegedűs Csaba. A NOB illetékesei szerinte elgondol­kodhatnának azon, hogy a rend­szerváltozás ellőttig a kelet-európai blokkhoz tartozó Magyarországon nem a lakosság akarta a szocializ­must építeni, hanem a nagyhatal­mak megegyezése miatt kénysze­rült erre. Éppen ezért a NOB-nak gesztust kellene gyakorolnia az­zal, hogy hazánknak adja az olim­piai játékok megrendezésének a jogát. Szerinte akkor szabad vállal­koznunk erre, ha nemcsak az olim­piára koncentrálunk, hanem az ország építésére, gyarapítására is. Hegedűs meggyőződése: nemzeti olimpiát kell rendeznünk, nem pe­dig olyat, ahol minden Budapesten összpontosul. Az infrastruktúra egyébként is fejlesztésre szorul az egész országban, s ezt a folyama­tot felgyorsíthatja az olimpia. B. I. Naponta ismétlődő jelenetek zaj­lanak a szegedi okmányiroda elő­csarnokában: nyitás előtt fél órá­val tömött sorokban százak vá­rakoznak bebocsátásra. A többség nyugodt, de mindig akad valaki, aki a hosszú várakozás miatt szit­kozódik, sőt „bundát" emleget, azaz azt állítja: vannak egyen­lőbbek, akiknek nem kell sor­számot kérni. Az irodavezető az­zal magyarázza a hosszas várako­zást, hogy a munka mennyiségé­hez képest csekély az alkalmazot­tak száma. - Aki egy nap alatt akar vállalko­zóit magának, egy órával a nyitás előtt ide kell jönnie - mondja köz­vetlenül a hátam mögött elkesered­ve Kövér Sándor helyi vállalkozó. Hatalmas a tömeg, néhányan zúgolódnak, pedig már csak percek vannak hátra a szegedi okmány­iroda nyitásáig. Fél órával az ügy­intézés kezdete előtt az iroda bejá­rata már megközelíthetetlen. Több mint ötvenen forgatják a fejüket, érdekes, arra kíváncsiak, hányan jönnek még, pedig azt hihetnénk, számukra inkább az a fontos, mennyien állnak előttük. A hivatal szerdánként délben nyit, de a munkaidő ellenére sem várják kevesebben a sorszámhoz jutást, mint a reggel nyolcas kez­désű hétfőn, kedden és pénteken. Először ugyanis a sorszámért kell sorba állni, egyesével, három biz­tonsági őr felügyelete és - mond­hatni - irányítása alatt. Azonban még a kapunyitás előtt elszabadulnak az indulatok, egy idős nyugdíjas kiabálása vált trágár­kodásba, mert egy szemtelen (?) kölyök eléfurakodott a tízembernyi széles tömegben. A megadott időben pontosan nyílik az „ígéret" üvegajtaja, a mor­golódó tömeg nekilódul, és meg­kezdődik a tülekedés a tikettekéit. - Mint a kenyérosztás a háború alatt... - dünnyögi a nyugdíjas Hal­mai Ferenc, aki anyakönyvi kivo­natának másolatáért jött a hivatal­ba, de nem tudja befejezni a mon­datot, a megindult több száz fős emberáradat egyszerre akar oda­érni a sorszámosztó masinához. A gépnél mindenki megmondja az ügyeletes biztonságinak „látoga­tása" célját, az automata pedig en­gedelmeskedve sorszámot ad, ne­kem, igencsak korán érkezőnek a 208. jut. A várótermekben sem csillapul a hangulat, aki reménytelenül ma­gas számot lát a cetlijén, nem ma­rad, zúgolódva továbbindul, jó né­hány elintéznivaló belefér addig, Nem hisznek a sorszámnak. amíg szólítják. A vállalkozói igazol­ványoknál a sorban állók egymást taszigálva próbálják megszerezni a kézzel osztott sorszámokat. Az ügyintézők a félig hangosan elejtett, nem éppen rájuk kedvező megjegyzésektől függetlenül mo­solygósak. A tömegben egyébként visszatérően elhangzik: vannak, akik egyenlőbbek az egyenlőknél, alacsony számokat kapnak, és szinte várakozás nélkül bejutnak a... A hivatal vezetője azonban eze­ket az állításokat, vádakat cáfolja. Egyúttal megjegyzi: - Naponta na­gyon komoly feszültségeket okoz, hogy jóval kevesebben vagyunk, mint amit a munka nagysága meg­kívánna. Napi hat-hétszáz ügyfe­let fogadunk, de a háttérmunka még az ügyfélfogadásnál is több időt igényel. Erről tájékoztattam a város vezetőit - mondja Mózes Er­vin, az okmányiroda vezetője, aki Fotó: Schmidt Andrea január eleje óta áll a hivatal élén. Az irodavezetőtől részletekbe is beavat: - A Belügyminisztérium 24 állást finanszíroz, a város ezt ki­egészítette 43 főre, de még ez sem elegendő. Komoly fennakadásokat okoz a vállalkozói igazolványok megújítása és a közlekedésigazga­tási okmányok beszerzése. A vál­lalkozóknak június harmincadi­káig meg kell újítaniuk igazolvá­nyukat, ezért már most is renge­tegen jelentkeznek az irodában, ahol az ügyfelek számához képest nagyon kevesen dolgoznak. Ha­sonlóan rossz a helyzet a forgalmi engedélyek megújításánál, ahol szintén nagyon sokat kell várakoz­niuk az ügyfeleknek. Itt azonban mától gyorsított ügyintézéssel pró­báljuk csökkenteni a sorban állást és a várakozást - mondta Mózes Ervin. ILLYÉS SZABOLCS Szomorúnak tartja Orbán István, a Centrum Párt országgyűlési kép­viselőjelöltje, hogy Szentesnek nincs fedett uszodája. Az egykori vízilabdás azt is elmondta a mina­pi választási fórumon, amelynek vendége az ugyancsak honatya­aspiráns sportember, Hegedűs Csa­ba volt, hogy amikor még köztiszt­viselőként a szentesi polgármeste­ri hivatalban dolgozott, ő is szere­pet vállalt abban: eredményes pá­lyázatot készített az önkormány­zat 1994 elején négy tornaterem felépítésére. Valójában így lett a nemzeti sportvárosnak egy nagy „tornaterme", vagyis a sportcsar­nok. Álmodni nagyot lehet, alkotni mégjiagyobbat - vallja Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózószövet­ség elnöke, aki a századik magyar olimpiai aranyérmet szerezte meg 1972-ben a müncheni játékokon. Sporttörténeti visszatekintésében kitért arra: a Nemzetközi Olim­piai Bizottság (NOB) már 1914-ben Budapestnek ítélte az 1920-ban esedékes olimpia megrendezésé­nek a jogát. Ha nem szól közbe az Orbán István és Hegedűs Csaba aktív sportoló volt, most mind­ketten országgyűlési képviselőjelöltek. -Fotó: Tésik Attila első világháború, a NOB döntésé­nek értelmében a magyar főváros adott volna otthont az olimpiai já­tékoknak. Aztán 1948-ban me­gint felvetődött, hogy az 1848-49­es szabadságharc kerek évforduló­ja tiszteletére hazánkban legyen az olimpia. Hegedűs Csaba sze­rint méltán lehetünk büszkék a magyarságunkra, mert ha az ohm­piákon elnyert érmeket viszonyít­juk azok számához, akik magyar-

Next

/
Thumbnails
Contents