Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-18 / 41. szám

HÉTFŐ, 2002. FEBRUÁR 18. • AKTUÁLIS" 5 Szeretnék a következő kérdésemre választ kapni: A borítékra, kérjük, írja rá: KÉRDÉSEM A FŐSZERKESZTŐHÖZ A szelvényt február 25-ig juttassa el címünkre: 6720 Szeged. Stefánia 10. Zavarosban járőröztek MUNKATÁRSUNKTÓL Értesüléseink szerint illegális cigarettaszállítmányokat kísért, valamint több esetben csempészett cigarettát „tett zsebre" az a négy rendőr, akiket előzetes letartóz­tatásba helyezett a Csongrád Megyei Bíróság. A gya­núsítottakkal szemben már korábban is indítottak büntetőeljárást hivatalos eljárásban történő bántal­mazás miatt, ám azalatt nem függesztették fel őket ál­lásukból. Információink szerint most azért helyezték őket előzetes letartóztatásba, mert fenyegették meg az egyik korábbi ügy tanúit. Amint arról beszámoltunk, több tavalyi ügy miatt folyik eljárás a rendőrök ellen, akiket a nagyfai büntetés-végrehajtási intézetbe szál­lítottak. A négy férfi egyébként a Szegedi Rendőrkapi­tányság őr-járőrszolgálatának munkatársa. A nyomo­zás érdekeire való tekintettel Pigniczky József, a Csong­rád Megyei Főügyészség helyettes vezetője nem ámít el további részleteket. - A tényállásról semmit sem tu­dok mondani - fogalmazott Pigniczky. Egymilliárd a Maty-éri pályára Háromszázmillió forintot költ az Ifjúsági és Sportminisztérium a júli­usi kajak-kenu Európa-bajnokság előtt a Maty-éri evezőspályára. A tár­ca tervei között szerepel további hétszázmilliós beruházás, amennyiben az önkormányzat rendezi a létesítmény tulajdonviszonyait, és állami kézbe adja a pályát. Az így kiépítendő olimpiai sportcentrumot a sze­gedi önkormányzat és a város sportegyesületei ingyen használhatnák. A 2002-es szegedi kontinensviadal előkészületeiről tájékoztatta Baiáth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövet­ség elnöke, és Füleky András, a 2002-es szegedi Európa-bajnokság szervezőbizottságának elnöke pén­teken a szegedi képviselő-testületet. Baráth Etele szerint Szeged nem csak azért eszményi hely a rangos kajak-kenu verseny megrendezésé­re, mert az evezőspálya remek adott­ságokkal bír, de azért is, mert a vá­ros mérete elegendő ahhoz, hogy be­fogadja egy ilyen nagyszabású via­dal résztvevőit, ám mégsem vész el falai között a rendezvény. A szö­vetség elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet a hiányosságokra is. A négy évvel ezelőtti világbajnokság óta egyetlen új kiszolgáló létesít­mény sem épült az evezőspálya partján. Ugyanakkor hozzátette: a pálya üzemeltetését még így is min­taszerűen oldotta meg az önkor­mányzat. Ennek ellenére hiányzik a pályáról egy szálloda, amely nem csupán a versenyekre érkezőket, de a későbbi edzőtáborozókat is ki­szolgálhatná. Bővíteni kell a lelátó­kat, a hajótárolókat, és egy kondi­terem is elkelne. A júliusi konti­nensviadal előtti elengedhetetlen fejlesztéseket az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium 300 millió forinttal tá­mogatja, melyhez az önkormányzat további40 milliót tett hozzá. Ez azonban a fejlesztéseknek csupán az első üteme. A közgyűlés pénteken arról is öntött, hogy a pálya mind­máig tisztázatlan tulajdonjogát ren­dezi. Jelenleg ugyanis az állam mel­lett az önkormányzat, számos cég, a Szegedi Vízisport Egyesület és az Atiköfe is bír tulajdonosi, illetve kezelői jogokkal. Ez az első lépcső ahhoz, hogy később a létesítmény teljes tulajdonjogát átadják az állam­nak. Ezután indulhat meg a fejlesz­tés második lépcsője. Az ISM ugyanis a Stadion Invest Rt. lebo­nyolítása mellett további 700 mil­liós beruházással olimpiai sport­centrummá kívánja alakítani a pá­lyát - vázolta a terveket a városa­tyáknak Füleky András. A pénzből készülhet el a motel, a sajtóköz­pont, a sportorvosi rendelő. De utat, csatornát, kerítést is kell építeni, és felújítani a pálya teljes bójázási rendszerét. Emellett a Nemzetkö­zi Evezős Szövetség által megváltoz­tatott szabályok figyelembevételével számos korrekciót is végre kell haj­tani a sportlétesítményben. A Maty­éri pálya ezen beruházások ered­ményeképpen maradéktalanul al­kalmassá válik az idei Eb mellett a 2003-as és a 2004-es Világkupa, és a 2006-os világbajnokág lebonyolí­tására. A Maty-ért senki sem vihe­ti el Szegedről, a város csak gazda­godhat az állami beruházások nyo­mán - adott választ a pálya állami tulajdonba adását övező kételyek­re Dobó László, a közgyűlés ifjúsá­gi és sportbizottságának elnöke. A sportcentrum tulajdonviszonyai­nak rendezése után a közgyűlés új­ra napirendjére veszi a létesítmény állami tulajdonba adásának kérdé­sét. K.B. Tiszasziget egészsége Dr. Kaizer Zsuzsanna január else­je óta látja el Tiszaszigeten a házi­orvosi teendőket. A második alka­lommal megrendezett egészséghét lebonyolításában már ő is aktívan részt vett. Elek Hermina védőnő­vel közösen szervezték a különfé­le előadásokat, szűréseket és szak­rendeléseket. Az egészséghéten a közel 1100 tiszaszigetiből több mint hatszázan jelentek meg a kü­lönböző szakrendeléseken. - Bizonyos kor után már sűrűb­ben jár orvoshoz az ember - kezd­te a beszélgetést a bőrgyógyászra vá­ró Papp Andrásné. A nénit a férje is elkísérte. Pappék szinte vala­mennyi szűrésen részt vettek. A fiukra igen büszkék, hiszen most adott negyvenedszer vért. A szegedi véradó állomás mun­katársai is elismerték, hogy érde­mes volt kimenniük Tiszaszigetre. Összesen harminchétén adtak vért a faluban. Széli Béláné szerint az a legjobb az egészséghétben, hogy nem kell bejárni Szegedre. - Amíg várok egy-egy rendelésre, beszél­getek az ismerősökkel - mesélte. A bejutási sorrend azonban nem szentírás. A szigetiek a kapott sor­számot egymást között cserélget­ték, aszerint, kinek mennyire sür­gős a dolga. Az egyik néni még a vé­dőnőt is megkérdezte, hogy van-e annyi ideje, hogy berakja a sütőbe az aranygaluskát. És amíg a csalá­di süti készült, átesett a vizsgála­ton. A jórészt nyugdíjas betegek kö­zött azért láthattunk fiatalokat is. Csikós Erika most először próbál­ta ki a helyi szűrést. - Érettségi előtt állok, rengeteg a tanulniva­lóm, így nincs időm, hogy a város­ba menjek kivizsgálásra - mondta a Gábor Dénes középiskola negye­dikes diákja. K.T. Átjárhatóvá teszik a Csanádi utca és Székely sor közti tömbbelsőt A sportcsarnok parkolói A sportcsarnok parkolójában a hét végén is telt ház volt. Az újszegedi ligetből nem vesznek el területet a sportcsarnokot ki­szolgáló autóparkoló céljára. A gyermekkórház, a vasutas rendelő­intézet és az uszoda autós látogatói számára a csarnok mögötti tömb­belsőben és a Torontál téren alakítanak ki várakozóhelyeket. Az újszegedi sportcsarnok mellé kellő számú autóparkolót kell épí­teni. A korábban háromezer férő­helyes csarnokban a fölújítás után közel négyezer néző is elfér. Az előírások szerint minden tizedik lá­togató szániára kell egy autós vá­rakozóhelyet biztosítani. - Nem csupán a sportcsarnok mellől hiányoznak a parkolók: a te­rület korábbi tervezői nem gon­doltak a gyermekkórház, a MAV­rendelőintézet és az uszoda autós várakozóhelyeinek kialakítására sem - mondta Nóvák István váro­si főépítész. A számítások szerint mintegy 900 parkoló szolgálná ki elfogad­hatóan a fölsorolt intézmények igényeit. Jelenleg azonban az autók szá­mára kijelölt, szükséges terület­nek csupán fele áll rendelkezésre: megközelítőleg 350 gépkocsi vá­rakozhat a környéken. Biztató viszont, hogy már elké­szült a terület parkológondjaira megoldást kínáló rendezési tanul­mány. Szemerey Márta építész­mérnök vezetésével a Csomiterv Plusz Kft. kidolgozta a Csanádi utca, Székely sor, Temesvári körút, Liga utca határolta tömbbel­sőben kialakítható várakozóhelyek tervét. A tanulmány szerint a Temesvá­ri körút és Liga utca között átjárót nyitnának, s a házak között leg­alább 160 új parkolót alakíthat­nának ki. A sportcsarnok előtti zöldterület beépítésével 60 autó találhat helyet. A Székely sor gyűjtőút, ezért a szegélyre merőlegesen fölfestett Fotó: Miskolczi Róbert várakozóhelyeket nem jelölhetnek ki. Viszont a liget oldalán, az út szé­lével párhuzamosan, ugyancsak parkolhatnának a járművek. A főépítész egyetért Hingl Lász­ló javaslatával. Az önkormányza­ti képviselő szerint az új parkolók megépítéséig a közeli Torontál té­ren hagyhatnák autójukat a sport­csarnokba indulók. A tér a későb­biekben is tartalék parkolóként szolgálhatna - csupán a megfele­lő burkolatról és a terület kertésze­ti rendezéséről kellene gondoskod­ni. - A ligetből nem hasítunk ki parkolóhelyeket. Néhány javaslat szerint a csarnok bejáratával szem­közti, kis játszótéren is elférne né­hány autó; véleményem szerint azonban ez csupán részmegoldás lehetne, s a kívánatosnál közelebb vinné a forgalmat a ligethez, s a volt vidámpark helyére tervezett játszókerthez - tette hozzá Nóvák István. NY. P. Vakok farsangja a könyvtárban ŐSZINTÉN a DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG főszerkesztőjével MOST MEGKÉRDEZHET MINDENT, AMIT NAPILAPJAINKRÓL TUDNI SZERETNE! Február 28-án, 19 órai kezdettel a RÁDIÓ 88 Közélet című műsorának vendége SZETEY ANDRÁS, napilapjaink főszerkesztője. DÖNTSÉK EL ÖNÖK, MIRŐL SZÓLJON A MŰSOR! Kérdéseiket feltehetik: • az itt található szelvényen • a kapcsolatok@delmagyar.hu e-mail címen • sms-ben: 06-30/218-1111 • a műsor ideje alatt a 444-088 telefonszámon, vagy sms-ben: 30/288-4488 - Mit kell tenni akkor, ha egy vak ember beleesik a kútba? Azonnal hívni kell hozzá egy vakmerőt! ­csapta agyon ezzel a viccel minden tévképzetemet a látásukat vesztett emberek humortalanságáról és rossz hangulatáról Klimász Sándor­né szombaton a hangoskönyvtálban megrendezett farsangi bulin. Volt minden, ami kell: terülj, terülj asz­talkám, finom falatok, torták, pezs­gő, tombola és jókedv. A közel öt­venfős társaságnak Várkonyi Gyu­la zenész szolgáltatta a talpalávalót, harmonikáján a Keresztapa film­zenéjétől kezdve a legismertebb francia és magyar sanzonok, kelle­mes melódiák csendültek fel. A hi­vatalos farsangon ugyan már túl vagyunk, de a szegedi hangpskönyv­tárba járó vak emberek ezzel a far­sangbúcsúztató összejövetellel ün­nepelték meg Török Csaba önkor­mányzati képviselő 103 műből ál­ló hangoskönyvcsomag-ajándékát. A szombaton zenélő hannonikást már megszerették az idejárok, érzé­keny hallásuk ugyanis azonnal ki­szűri a hamisságot és pontatlansá­got. - Nem tudok betelni a régi könnyűzenék hangszerelési odete­ivel és improvizációs gazdagságával - mesélte Klimász Sándor, aki mindezt a mai muzsikákból hiá­nyolja. Otthon hatszáz órányi zenei anyagot hallgathat, bár - mint mondta - ha tehetné, akár egy ház árát is elköltené CD-re. A jó muzsi­ka mindent megér. - Számomra a világ egy hatalmas rádió - kapcso­lódott be a beszélgetésbe a feleség. Filozófiája szerint: megadatott szá­mára, hogy mindent és mindenkit kedvére képzeljen el. Ha olvas, a kis Vüktől kezdve a Varázshegyig, min­den műben megtalálja az értéket. Fontosak a könyvek. És az emberek, a kapcsolatok. A nem látó emberek hallása és idegrendszere a látókéval ellentétben sokkal érzékenyebb. Mindez áldás és átok is egyben. Mint mondják, olyat is meghalla­nak, amit nem kellene. Egymásra pedig különösen figyelnek, a klub­ként is működő hangoskönyvtár közel tizenkét éve második ottho­na közel száz embernek, a könyvek mellett a társaságáért is eljárnak ide. A táncparketten értem utol a négy vak zongoristából álló Ungaria Zon­goranégyes szegedi művészét, Far­kas Mátyást. Boldogan számolt be arról, hogy február 19-én, kedden délben a Bartók rádió sugározza egyik hangfelvételüket. - Itt a han­goskönyvtárban őszinték vagyunk egymással, nem az önsajnálat jel­lemző ránk, hanem az élni akarás - kapta ölébe hatéves unokáját a zongoraművész. Aztán elvegyültek a tömegben: ki egy szelet sütemé­nyért, ki egy segítő kézért, míg más egy új barátságért érezte úgy, hogy jó ide eljönni. LÉVAY GIZELLA Hölgyem! Szabad egy táncra? Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents