Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-18 / 41. szám

HÉTFŐ. 2002. FEBRUÁR 18. • AKTUÁLIS" 3 MTökmag shop KISIMRE FERENC így bizony, ahogyan a címben olvasható, így láttam a feliratot a cégtáblán egy Balaton-parti kis üdülőhelyen. Megdörzsöltem a szemem, jól látom-e a magyar meg az angol kifejezést egymás mellett, de újfent csak arról győződhettem meg hogy igen. Egy kicsit nagyképűen hangzik, gondoltam, de nyilván a tökmagos-szotyolás sem akar lemaradni a kor követelményeitől, ezért írta ki a cégérre szép kacskaringós betűkkel a shopot. Közelebb lépve azután meggyőződtem arról is, hogy az üzlet (merthogy nevéből ítélve, annak kellene lenni) mindösszesen 1x1,5 méteres piciny kabin. Ebben „shoppingplhat" azután a vendég: honi és idegen egyaránt. Nem tudom, áll-e még a Tökmag shop az üdülőhelyen. Azt viszont igen, hogy mától hatályba lép a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény. A honatyák még tavaly novemberben fogadták el ezt a mától hatályos jogszabályt. Az indoklás szerint az utóbbi évtizedekben bekövetkezett gyors fejlődés következtében jelentős idegen nyelvi hatás érte a magyar nyelvet. Ehhez sem fér kétség. Az említett példa mellé nyilván mindenki tudna még néhányat felsorakoztatni. Nagyobb városaink bevásárlóutcái csak úgy hemzsegnek a már idézett shopoktól, centerektől, agencyktől, dragstoroktól és egyéb idegen nyelvű feliratoktól. (A közelmúltban egy ausztráliai ismerősöm megjegyezte: azt hittem, itthon egy kicsit pihentetem majd a szemem a magyar feliratokon, de több angol kifejezéssel találkoztam, mint Sydneyben!) A jogszabály szerint mostantól tehát a magyar megfelelőket kell használni. Ezek szerint alkalmasint árudát, boltot, bevásárlóközpontot, ügynökséget, éjjel-nappali üzletet olvashatunk majd a cégtáblákon. Alkalmasint, mondom, mert a jogszabály nem vonatkozik a magyar nyelvben már meghonosodott idegen nyelvű kifejezésekre. Most kezdődik tehát a neheze: a Nyelvhelyességi Tanácsadó Testület - amelyet maga a Magyar Tudományos Akadémia elnöke jelöl ki - eldönti, vajon a shop meghonosodott-e vagy sem Petőfi, Jókai és Arany János nyelvéhen. Ha igen, akkor maradhat a Tökmag shop, ha nem, akkor a tökmag maradhat, csak mögé kell valami mást biggyeszteni... A dolog azonban csöppet sem ilyen humoros. Rengeteg vita, jogszabály-magyarázat következik ezután. Azok, akik már jól bejáratták a holtjukat, nehezen szabadulnak meg az idegen nyelvű felirattól, hiszen a vevőkörük csak így ismeri őket. Nem kevés pénzbe kerül továbbá az új cégtáblák engedélyeztetése, elkészítése, újbóli kihelyezése sem. Szóval, nem fogadják nyilván nagy lelkesedéssel ezt a jogszabályt azok, akik az előbb említettek szerint gondolkodnak. Azt viszont nyilván mindenki elfogadja, hogy anyanyelvünk tisztasága érdekében megfelelő törvényt kell alkalmaznunk. Mert ebben nem leszünk egyedül a kontinensen. Ismerjük a franciákat, akik mindennél jobban vigyáznak anyanyelvük érintetlenségére. Vagy a németeket. A Német Tudományos és Művészeti Akadémia éppen a múlt év közepén hívta fel a közvélemény és a nyelvészek figyelmét arra, hogy óvják a német nyelvet a rohamos amerikanizálódástól. Az oroszok pedig különösen érzékenyek a nem szláv nyelvi hatásokra. Következésképpen semmi különös nem lesz abban, ha holnaptól a Tökmag shop helyén Tökmagárust olvashatunk. Szegeden négyezer üzletet érint a jogszabály Shopok, pubok- magyarul is Folytatás az 1. oldalról - Szegeden körülbelül harmincnegyven üzlet működési engedélyének a kiadása van folyamatban - tájékoztatta lapunkat Ácsné Gunda Judit, a polgármesteri hivatal igazgatási irodájának vezetője. Hozzátette: 2003-ig közel négyezer szegedi üzlet már kihelyezett feliratát kell magyarul is kiegészíteni, a reklámszövegeket átformálni. Rövidesen hat szakember ellenőrzi, hogy az üzletek eleget tesznek-e a törvényi előírásoknak. Ha az éjjeli és nappali portyázásoknál szabálytalanságot észlelnek, első körben jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben felszólítják az üzletvezetőt a hiányosság pótlására. A következő lépésben viszont már kilencven napra is bezárathatják az érintett céget. Pénzbüntetés nem lesz, a működési engedély ideiglenes bevonását a szakemberek hatékonyabb módszernek tartják. Az előírások betartását a médiában a fogyasztóvédelmi felügyelőség kirendeltségei végzik. - A vasárnaptól érvényes jogszabály betartását folyamatosan ellenőrizzük, a büntetés mértéke mindig a körülményektől függ fogalmazott Pálkúti Istvánné, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője. Elmondta még: a pénzbírságnak nincs felső határa, a jogszabályt sértők pedig komoly összegekkel számolhatnak. A törvény értelmében nem változik meg a Ezentúl kötelező a magyar nyelvű felirat is. Fotó: Schmidt Andrea hipermarketek és bevásárlóköz- és az árujelzőt sem. Ugyanez pontok neve, és nem kell magyar- azonban már nem vonatkozik a ra fordítani a márkamegnevezést szlogenekre, amelyet bár meg lehet jeleníteni idegen nyelven, mellé kell helyezni a magyar megfelelőt is. - Az üzletünk arculatához és díszítéséhez tartoznak a falakra és a kirakatra kihelyezett angol nyelvű feliratok, a magyar nyelvű szöveg rontani fogja az imázsunkat - reagált a jogszabályra Ditrich Gyula, az egyik szegedi belvárosi pub vezetője. Elmondta, természetesen a jogszabálynak eleget fognak tenni, bár meggyőződése, hogy a rendelkezés tönkreteszi az angolos hangulatú üzlet egyedi jellegét. Megkeresésünkre több szegedi üzletvezető elmondta, ugyan hallott a jogszabályról, de nem érti, hogy erre miért van szükség. Magyarról egy hónapja keresztelte át angolra az üzletének nevét Gyorgyevity Drágán. Azt mondta, az idegen kifejezés pontosabban jelöli meg vagy „adja vissza", hogy a vendég mit talál abban a clubban. Sok esetben az angol szó, cégmegnevezés - véleménye szerint - a magyarral ellentétben minőséget, kulturáltságot is kölcsönöz az üzletnek. A fordítás vagy magyarosítás minden bizonnyal sok fejtörést okoz majd a szakembereknek. Ha a jövőben egy felirat kapcsán nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy idegen vagy meghonosított kifejezésről van szó, akkor a Magyar Tudományos Akadémia Tanácsadó Testületének hivatalos állásfoglalását kell kérni. LÉVAY GIZELLA Bőgtek a tehenek, sírtak a malacok Mórahalmon A lovak későn kelnek Csabai tűz Közel ötven hektáron égett le a nádas és a fű Békéscsaba határában, az Öntözött réten. Az ingoványos talajon csak nehezen tudták megközelíteni a gócpontokat, ezért vagy igen hosszan kellett a fecskendőket lefektetni, vagy lapáttal kellett eloltani a tüzet. A 25 éves Kovács Zsolt rendszeresen jár apjával állatvásárra. A ldskunmajsai família már 40 éve nevel disznót. - A húsz malacból tízet két óra alatt sikerült eladnunk. Volt már ennél jobb, de rosszabb piacunk is - kezdte a beszélgetést Zsolt. Elmondta: a sikeres üzlet sok mindentől függ. Fontos például, hogy az ember a sor közepén fogjon ki helyet, süssön a nap, ne essen eső, a malacok pedig tiszták legyenek. A fiatalember 12 ezer 200 forintra tartotta nyolchetes malacait. Alkudni lehet ugyan, sőt kötelező, de 11 ezer 800 alá egy fillérrel sem megy. A nagyobb cocák 14 ezer 700 forintot kóstáltak Kovácséknál, akik egyébként 7-8 anyadisznót nevelnek. Malacvisításba néha tehénbőgés is vegyült. A mórahalmi állatvásárra szarvasmarhákat is hoztak a környékbéli gazdák A borjakkal és malacokkal megpakolt teherautók, utánfutók már hajnalban a bejárat előtt várakoztak. A hat órai kapunyitás után az állatorvos megvizsgálta a jószágokat. Ha mindent rendben talált, és az állatoknak megvolt a fülszámuk is, placcra engedte a gazdát és állatát. A forráskúti Szögiéknek érdemes volt eljönniük Mórahalomra. Négy hónapos üszőjüket sikerült eladniuk. - Nyolcvanezerért kínáltuk, de végül hetvenezerért vitték el mondta Szögi Benjáminná. Az összeg nem sok, de az idős házaspár legalább kiegészíthette kevéske nyugdíját. Aki viszont lovat akart vásárolni, annak nem kellett pitymallatkor a bejáramái szobroznia. - A lovak ugyanis későn kelnek jegyezte meg nevetve az egyik árus. Ennek az az oka, hogy még a többi jószág kényelmesen, kocsin utazik, addig a lovak saját lábon érkeznek. így vasárnap csak két paci érkezett Mórahalomra. A kínálat láttán a lókupecek megvonták vállukat és elsétáltak a lacikonyhához. - Ha áldomás nem is volt, azért egy kupica pálinkát csak legurítunk - mondta az egyik kupec. A. T. J.-K T. MIÉP-nagygyűlés Vásárhelyen A mórahalmi állatvásárnak évtizedes hagyománya van. Még BácsKiskun és Békés megyéből is jönnek ide malacot, tehenet és lovat venni. Vasárnap viszont csak annak volt érdemes kilátogatni a vásárba, aki sertést vagy szarvasmarhát keresett. A lókupecek nem jártak szerencsével, hiszen csak két lovat kínáltak eladásra. - Mamikám, ezeket a malacokat nézze meg! Vegyen kettőt, olcsón adom, aztán lesz pénzem, mehetünk a kocsmába - tréfálkozott egy idősebb asszonnyal az egyik árus vasárnap reggel. Ugyanis ekkor tartották Mórahalmon az állat- és kirakodóvásárt. A hagyományossá vált mórahalmi vásárra több ezren látogattak ki. A környék haszonállatai igen kelendőek, hiszen Bajáról, Ceglédről és Békéscsabáról is jöttek érdeklődők. - Legkeresettebb a sertés és a szarvasmarha, a ló mostanában valahogy nem megy - mondta Dobó József, a vásár főrendezője. A város határában közel nyolc hektáron kínálják portékájukat az árusok. Minden hónap harmadik vasárnapján háromszáz hely már biztosan elkel, hiszen ennyi állandó bérlője van a területnek. Ruhások, kosárfonók, fafaragók és szíjgyártók árusítóhelyük négyzetméteréért 170 forintot fizetnek. Az „igazi" vásárnapokon, vagyis ősszel és tavasszal, akár 14 ezer ember is megfordulhat Mórahalom határában. - Tíz darab ezresben mondjuk darabját a nyolchetes malacnak, csókolom - ajánlotta állatait a tompái Simity Zoltán. Tudják, el akarom adni, mert éhes vagyok és mennék már haza - kacsintott felénk a jó kedélyű gazda. Amióta az eszemet tudom, állatokkal foglalkozom. Óljaimban 30-40 anyakoca röfög, évente akár 300 malacot is kihozhatok a piacra. Ha szerencsém van, elkél mind. De akkor sem esem kétségbe, ha néhány megmarad, hiszen vasárnap Rúzsán lesz vásár - köszönt el tőlünk a szakállas férfi, mert a faládáknál egyre több érdeklődő sorakozott. Kelendő volt a malac. Fotó: Gyenes Kálmán Csípni az őszi légy képes a legjobban. Le kell csapni az őszi legyet - adta meg a szombat esti vásárhelyi MIÉP-nagygyűlés alaphangulatát Győri Béla, a párt szóvivője, utalva arra, hogy a rendszerváltáskor egy pofon sem csattant, ám most megverték a párt egyik képviselőjelöltjét. A közönség előtt bemutatkozó Kovács László vásárhelyi országgyűlési képviselőjelölt önéletrajzának ismertetése során kitért arra, hogy 1998-ban választották meg megyei elnöknek, tagja a párt országos elnökségének, s ő látja el a Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei szervezői feladatokat. Hangsúlyozta: Vásárhelyen a kampány a gyász jegyében folyik. Kérésére a nagygyűlés résztvevői egyperces néma felállással hajtottak főt Rapcsák András emléke előtt. Kovács László kiemelte: bár voltak ellentétei az elhunyt polgármesterrel, ám azok immár feloldódtak. A Mindenható kegyelmébe ajánlva az elhunyt polgármester lelkét, arról szólt, hogy műve pozitív elemeit nem szabad veszni hagyni, más módszerekkel ugyan, de tovább kell építeni. „Le kell bontani a vásárhelyieket megosztó, gyűlölethabarccsal megerősített megosztottság falát!" Kovács László, elemezve a kialakult helyzetet, úgy vélte: Rapcsák András hagyatékára már többen bejelentették az igényüket, s elképzelhetőnek tartotta, hogy Csurka István nem tűri el, hogy olyanok vezessék az országot, akiknek semmi közük ehhez a nemzethez! Fotó: Tésik Attila pusztán e hagyaték segítségével meg is lehet nyerni a választást. Csurka István pártelnök már azt a kérdést tette fel: „Ki a szélsőséges, aki üt, vagy akit ütnek, amikor a magyarság leghatékonyabb képviselőit verik?" Véleménye szerint azért a párt a célpont, mert a MIÉP nem akarja, hogy ismét teret nyerjen a kommunista taktika. A MIEP nem fogadja el a jelenlegi jövedelmi viszonyok megosztottságát, amikor a magyarok egytizede birtokolja a jövedelmek 30 százalékát. Ha a párt hatalomra jut, akkor ezen jövedelmeket törvényesen nyirbálja meg. „Nem tűröm el, hogy olyanok vezessék az országot, akiknek semmi közük ehhez a nemzethez! Ez a választás tétje" - emelte ki a pártelnök, dübörgő tapsot kapva. Csurka István szerint a nemzetellenes erőket az a demokrácia hitelesítette, melynek hajnalán a párttitkárok feléből bankár lett. A pártelnök szerint, ha a szocialisták nem nyerik meg a választást, önmaguktól is széthullnak. Az Európai Unió pedig azért nem támogatja most a csatlakozni kívánó országok felzárkóztatását, mert már megszerezte azok piacait. KOROM ANDRÁS