Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-13 / 37. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUÁR 14. • AKTUÁLIS" 3 „A Tisza állapota rosszabb, mint gondolják..." Partra vetett halászok Két évvel ezelőtt tonnaszám pusztultak a halak a folyóban. Mészáros Balázs varsájába azóta ritkán kerül zsákmány. Fotó: Karnok Csaba „Ma varsáztunk egy társammal: fogtunk tíz kiló apróhalat, meg két tükörpontyot. Ez legföljebb ma­gunknak elég, a megélhetéshez ke­vés" - mondta az algyői Tisza-par­ton, vállát egy fának vetve Mészá­ros Balázs, a Tisza Halászati Szö­vetkezet elnöke. Most főképp favá­gásból él. Hajába friss forgács ra­gadt: éppen fűrészelés közben talál­tuk a Gyevi Kócsag névre keresztelt, egykor igen népszerű szórakozó­hajó közelében. Tapasztalata szerint a folyóból a cián kiölte a busát és a márnát, csaknem teljesen eltűnt a törzsál­lományból való süllő. Ritka a ke­csege, megfogyott a keszeg. Harcsa? Azelőtt 40-80 kilogrammos pél­dányokat fogott; tavaly már csak egy 13,5 kilós szürkét emelt ki a vízből. „A Tisza állapota rosszabb, mint azt sokan gondolják" - tette hozzá. Minthogy a halászatból a cián­szennyezés óta nem tud pénzt ke­resni, két éve minden munkát el­vállal: volt már gépkocsivezető, anyagmozgató, rakodó, kocsikísérő, segédgátőr. Még sírásónak is jelent­kezett, de akkoriban a magas talaj­KARTERITESRE VARNAK A VÁLLALKOZÓK Két évvel a tiszai ciánszennyezés után még nem kaptak kártérítést azok a vállalkozók, akik az idegenforgalomból élnek, és a turisták elmaradása miatt jelentős bevételtől estek el. Mindez egy porosz­lói fórumon hangzott el nemrég. A közel ezer vállalkozó kárigényé­nek érvényesítését segítő Páneurópai Jogász Unió elnöke, Mayer Eri­ka lapunknak elmondta, hogy az első bírósági keresetet 2000 júh­usában nyújtották be a Transgoldra keresztelt romániai Aurul bá­nyavállalat ellen, az első tárgyalást pedig tavaly novemberben tar­tották. A próbaperekben ítélet még egyetlen ügyben sem született. Megyénkből csongrádi vállalkozók jelentkeztek a jogászszervezet­nél, amely szegediek nevében nem nyújtott be keresetet. Mayer Eri­ka 2,5-3 milliárd forintra becsüli az általuk képviselt vállalkozók kárigényét. Az egyes próbaperekben egységesen 100 ezer forintot kö­vetelnek a szennyezést okozó bányavállalattól. víz miatt megtiltották a koporsós te­metéseket, így a kevésbé jól fizető sírkősikálással kellett beérnie. Mészáros Balázs ősi halászcsa­ládból származik, mint Algyőn még sokan. A szövetkezet anyagi hely­zete a ciánkatasztrófa óta válságos. Száznál is többen maradtak hirte­len kenyér nélkül. A vízszennye­zés és az azt követő halászati tila­lom éppen azokra a hónapokra esett, amikor az egész évre való jö­vedelmet kellett volna megszerez­niük. így aztán ki-ki arra adja a fe­jét, amire lehetősége van: kukoricát, búzát, káposztát termeszt, fát vág. Más bevételi forrás nincs. A hivatásos halászok kétszer kap­tak szociáhs támogatást az elmúlt két évben. Egy amerikai baptista szeretetszolgálat 2000 tavaszán élelmiszercsomagokat hozott. „Ha az nincs, nem kerül húsvéti sonka az asztalra" - mondta Mészáros Balázs. Egy alkalommal külföldi pénzsegélyt is osztottak. A magyar állam annyit segített, hogy a folyószennyezés után fölál­lított Tisza-Szamos Kormánybiz­tosi Hivatal közhasznú társasága halőrként alkalmazta a halászokat - minimálbérért. Az ártérfölmé­résben és az ivadékmentésben vet­tek részt. Tavaly májusban ez a le­hetőség is megszűnt. A szövetkezeti elnök halászszer­számain kívül minden nélkülözhe­tőt eladott már: áramfejlesztőt, tar­talék fűrészt, s a négy ladikjából kettőt. Kölcsöncsónakmotorral jár. Mészáros Balázs a közeljövőről így beszélt: „Ha nem járhatnék a Tiszára, úgy érezném, az életemet adom föl: ide vagyok szokva, a víz mellé, a fák közé. Legalább három év kell ahhoz, hogy a telepített ha­lak piacéretté fejlődjenek. Addig élünk, ahogy tudunk." NYILAS PÉTER A pályakezdők segélyét is terheli A munkanélküli­járadék is adóköteles A munkanélküli-járadékból, a pá­lyakezdők munkanélküli-segélyé­bői, valamint az átképzési és kép­zési támogatásból származó bevé­tel is adóköteles - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ közösen tartott az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságá­val. Csurgó Edit, az adóhatóság megyei igazgatóhelyettese el­mondta, ezekkel a jövedelmekkel szemben költségelszámolásra nincs lehetőség. Ugyanakkor nem adókötelesek a szociális ellátás keretében nyúj­tott támogatások: az átmeneti se­gély, a munkanélküliek jövede­lempótló támogatása és a nyugdíj előtti munkanélküli-segély. Nem kell adót fizetni a természetben nyújtott, állami forrásból finanszí­rozott oktatás után sem. A magánszemély a 0153-as la­pon adhatja be az adóbevallását, azt követően, hogy a munkaügyi központtól megkapta a kifizetői igazolást. Amennyiben a munka­nélküli 2001. december 31-én már munkában állt, elszámolhat munkáltatójával is. A főlapon az alkalmi munkavál­lalói könyv szerinti foglalkoz­tatásból származó jövedelmet az 1. sorban, az adóköteles mun­kanélküli-ellátás összegét pedig a 4. sorban kell bevallani. A kifize­tő által levont adóelőleget a beval­lás 82. sorában kell szerepeltet­ni. A főlap mellett kötelező beadni az 1/A-B lapot, amelyen nyilat­kozni kell a televízió üzemben tartásáról. Ha a munkanélküli gyermek­kedvezményt vesz igénybe, a 04­es lapot akkor is ki kell töltenie, ha ennek összegét nem osztja meg házastársával. Az a magánsze­mély, aki a munkanélküli-ellá­tást követően egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott még 2001. december 31-én is, köte­les beadni az IC, a 06, a 10-es és 14-es lapot is. F. K. A februári Tiszatáj A tavaly Tiszatáj-díjjal kitüntetett Tandori Dezső verseivel indul a szegedi irodalmi folyóirat februá­ri száma. A líraválogatásban Határ Győző, Jász Attila, Király László, Térey János, Veszelka Attila és Vi­téz György költeményeit találja még az olvasó. Nagy Koppány Zsolt és Vörös István prózája mellett Keleti pálya­udvar, végállomás címmel Szántó T. Gábor regényének részletét köz­li a lap. Gereben Ferenc az olvasás­kultúra ezredfordulós helyzetéről írt tanulságos tanulmányt, amely­ből kiderül, hogy az úgynevezett ol­vasói eüt - azaz sajtótermékeket és könyveket is naponta forgatók ará­nya - az elmúlt másfél évtizedben 18-ról 9 százalékra csökkent. 1985 óta a napilapolvasók aránya 87­ről 63 százalékra, a hetilapokat ol­vasóké 81 -ről 64 százalékra esett vissza. A hóhér pere KISIMRE FERENC Tíz évvel ezelőtt is későn lett volna ez a bírósági per, mondo­gatják azok, akik figyelemmel kísérték Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök életútját. A '90-es évek elején még csak a laká­sok legelrejtettebb zugaiban, később a füstös külvárosi kocsmák­ban, néhány év múlva pedig már az utcai tüntetéseken is bal­káni hóhérnak nevezett szerb nacionalista vezér tegnap kezdő­dött hágai perét óriási érdeklődéssel várja nem csak Jugoszlá­via, de az egész délszláv térség közvéleménye. Azt ugyanis a vá­dirat nélkül is mindenki tudja, hogy Milosevicsnek „köszönhe­tő" a volt Jugoszlávia szétzúzása, a horvátországi véres háború kirobbantása (beleértve a kórógyi, csúzsai, szentlászlói magya­rok elleni atrocitásokat is), a bosnyákokkal való hároméves há­borúzás során elkövetett népirtások sora, a koszovói etnikai tisz­togatás. S ezek következményei, a negyedmillió halott és eltűnt, a csaknem félmillió menekült, a százmilliárd dollárra becsült anyagi kár, a csaknem ötvenezer délvidéki magyar időleges hontalansága, majd az anyaországba, Nyugat-Európába, Auszt­ráhába és a tengeren túlra való menekülése... Elérkezett Carla Del Ponte főügyész napja. A karakán jogász­nő már a szarajevói, brckói, focai, Srebrenicai exodus alkalmá­val felemelte szavát a balkáni hóhér szégyenteljes tettei miatt. Hasztalanul. Ekkor ugyanis még a „nemzetközi tényezők" sem fogták fel a helyzet súlyosságát. A koszovói népirtás kezdetén Carla Del Ponte személyesen kívánt meggyőződni a helyzetről és Pristinába indult. A macedón-jugoszláv határról azonban Mi­losevics rendőrei visszafordították a főügyészt. Most azonban a mogorva arckifejezésü népvezér Hágában van, felelnie kell tetteiért. A vád mintegy 300 tanút vonultat majd fel a perben. Hogy kik lesznek ők, milyen terhelő bizonyítékok­kal szolgálnak, azt a tárgyalás során megtudhatjuk. A hozzáér­tők szerint ugyanis legalább két évig elhúzódik majd az önkény­uralmát sohasem féltő, tetteinek igazságosságában és tévedhe­tetlenségében magabiztos Milosevics pere. Ö azonban most sem hazudtolja meg önmagát: ügyvédje szerint jól van, derű­sen és felkészülten áll a hágai nemzetközi törvényszék elé. Áldozatai úgyis hallgatnak... Vád bűnszervezet alapítói és tagjai ellen Áfacsaló Görögudvar MUNKATÁRSUNKTÓL Néhány hónapon belül már a má­sodik bűnszervezetet buktatta le az APEH bűnügyi igazgatóságának Csongrád megyei nyomozó hiva­tala. Az ügyben a Szegedi Városi Ügyészség tizenhét személyt vádol bűnszervezet létrehozásával, vala­mint bűnszervezet tagjaként elkö­vetett csalással és okirat-hamisí­tással. A vádlottak közül az első rendű vádlott Sz. G. magyar, a töb­biek jugoszláv állampolgárok. Egyébként további harmincegy sze­mély ellen nem tudott eljárást kez­deményezni a nyomozó hivatal, ők ugyanis valamennyien külföldi ál­lampolgárok, és a hálózat lebukása óta nem léptek Magyarország terü­letére. A Szegcdi Városi Ügyészség szerint az elsőrendű vádlott Sz. G., és később a másodrendű B. R. azért alapított gazdasági társaságokat, hogy a cégeik által kibocsátott, fik­tív számlák után külföldi állam­polgárok utasforgalomban vissza­igényeljék a termékek áfáját. Sz. G. az általa beszervezett mintegy fél­száz jugoszláv állampolgárnak több­nyire szegedi áruházak parkolóiban adta át a fiktív számlákat és a pa­pírokon szereplő termékeket, amit ők valamelyik határátkelőhelyen „kiléptettek", az áfát felvették, az árut pedig visszahozták és a pénz­zel együtt átadták Sz.-nek. Az első rendű vádlott Görögudvar Bt.-je néhány hónap alatt 325 mii­hó forint „forgalmat" bonyoh'tott le, ami után „vásárlói" 63 milhó forint áfát igényeltek vissza. A be­szervezett jugoszláv állampolgárok alkalmanként 5-10 ezer forint juta­lékot kaptak. Sz. G. és B. R. egy idő után meg­alapította a Car-Elektronic Bt.-t. A társaság tevékenysége a Görögudvar Bt.-hez hasonlóan, kizárólag fiktív számlák kibocsátásából állt, ami után a cégvezetők a már bevált mó­don visszaigényeltették az áfát. A vádiratot a városi ügyészség a napokban nyújtja be a Szegedi Vá­rosi Bíróságnak, a tárgyalást valószí­nűleg még tavasszal kitűzik. Agrárfórum lesz A magyar mezőgazdaság nemze­ti sorskérdésünk címmel Győri Béla, a Magyar Igazság és Élet Pártja szóvivője, és Festő Szabó László, a párt képviselőjelöltje tart lakossági fórumot Mórahalmon, az iskola aulájában. A rendezvény február 14-én, csütörtökön este 6 órakor kezdő­dik. Szegedért emlékérmet kapott a megrontással vádolt szakkörvezető Gyermekkori szerelmét kereste Folytatás az 1. oldalról Később képzőművészeti táborokat is szervezett. Ezek mind hasznos, értelmes tevékenységek voltak. Sok olyan gyerek jutott el a táborba, akinek amúgy nem lett volna erre lehetősége. Büszke is voltam rá ­tette hozzá az igazgató. - Amiről az újság is írt, olyat mi soha nem tapasztaltunk. Egyedü­li probléma az volt vele, hogy nem kisgyermekeknek való filmeket, hanem félelmetes, horrorisztikus alkotásokat vetített. Egyébként az utolsó évig elégedett voltam az 54 éves férfi munkájával, majd 1999­ben közös megegyezés alapján elváltunk egymástól - fogalmazott az igazgató. Komlódi Zoltán, a gyanúsított védőügyvédje lapunknak nyilatkoz­va elmondta: nem érti, hogy egy nyáron történt eset kapcsán miért csak több hónappal később fordultak a rendőrséghez a sértettek és szü­leik. Védence elmondása szerint Gy. nem nyúlt a lányokhoz. Csupán a kezüket fogta, úgy mutatta meg nekik, hogyan kell önkielégítést vé­gezni. - Nagyon szomorú dolog, ami a férjemmel történt. Szó sincs róla, hogy ilyesmit tett volna. Számomra már csak fájdalom van, semmi más. Ez az egész egyszerűen felfoghatatlan. Nem tudok hozzászólni. Semmit sem tudunk csinálni, csak várunk. Majd elválik, mi lesz... ­mondta meggyötört hangon a megvádolt férfi felesége. ARANY T. JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents