Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-11 / 35. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUÁR 14. • AKTUÁLIS" 3 Mádl Ferenc köztársasági elnöknél tiltakoznak az ösztöndíjasok Megrövidített egyetemi oktatók A Széchenyi professzori ösztöndíjas szegedi egyetemi oktatók és kutatók 100, míg a Bolyai-ösztöndíjasok 40 ezer forinttal kaptak kevesebbet idén a pályázati kiírásban, illetve a szerződésükben korábban rögzített összegnél, ami komoly felháborodást okozott egyetemi körökben. A Bolyai-ösztöndíjasok úgy döntöttek: levélben fordulnak Mádl Ferenchez, amelyben kérik a köztársasági elnököt, járjon közben érdekükben. A Szegedi Tudományegyetemen jelenleg százhárom egyetemi oktató részesül Széchenyi professzori ösztöndíjban. A pályázati kiírás szerint az ösztöndíj havi bruttó összegének „a folyósítás évét megelőző évben érvényes minimálbér nyolcszorosának" kell lennie. A Széchenyi professzori ösztöndíjat 1996-ban azzal a céllal hozta létre a kormány, hogy megakadályozza a kiemelkedő tudású egyetemi oktatók és kutatók elvándorlását. Nem sokkal az alapítás után a professzorok Alkotmánybírósághoz fordultak, mert az első kiírás szerint az 55 évnél idősebbek nem pályázhattak az ösztöndíjra. Az Alkotmánybíróság a tudós embereknek adott igazat. Utoljára 1999-ben hirdették meg a négy évre szóló Széchenyi professzori ösztöndíjat. Zsolnai Anikó akkor nyerte el a támogatást. Az SZTE Pedagógia Tanszékének egyetemi docense elmondta, hogy tavaly és tavalyelőtt a pályázaü kiírásnak megfelelően kapta meg az ösztöndíját. Idén azonban nem a megemelt összeget, tehát bruttó 320 ezer, hanem csak 220 ezer forintot kapott kézhez. Tudomása szerint a támogatás csökkentéséről az Oktatási Minisztérium nem értesítette az oktatókat. A szegedi egyetem rektori titkárságán elmondták míg a professzori ösztöndíjasok az egyetemen keresztül, addig Bolyai-ösztöndíjasok közvetlenül a minisztériumtól kapják a támogatást. Ennek következtében nem tudták megmondani, hányan részesülnek a szegedi egyetemen Bolyai-ösztöndíjban. A „bolyaisok" szerződésük szerint az előző évben érvényes minimálbér háromszorosát kapják meg havonta. Idén azonban 120 ezer forint helyett 80-at kaptak kézhez. A Bolyai-ösztöndíjas Viskolcz Béla, az SZTE tanárképző főiskolai docense elmondta: a nyugati államokban elképzelhetetlen, hogy menet közben változtatnak a szabályokon. A fiatal oktatók egy csoportja felháborítónak tartja az eljárást. Úgy döntöttek, Mádl Ferenchez fordulnak az ügyben. Levélben kérik a köztársasági elnököt, hogy járjon közben az ösztöndíjasok érdekében. Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint azért módosították egy kormányrendelettel a szerződéseket, mert a minimálbér tavalyi nagymértékű emelése súlyos aránytalanságokat idézett volna elő. A szerződéseket a 2002-re vonatkozó költségvetési törvény módosította, a polgári törvénykönyv ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy a jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételes esetben megváltoztathatja. Zsolnai Anikó és Viskolcz Béla elfogadhatatlannak tartja, hogy a bérfeszültségre hivatkozva nem emelik az ösztöndíj összegét. Egy neve elhallgatását kérő jogi szakértő úgy véli: a Széchenyi professzori ösztöndíjas oktatókat súlyosan diszkriminálják azzal, hogy az ösztöndíjuk nem számít bele a nyugdíjalapba, ráadásul a teljes professzori alapilletményüket sem kapják meg. A szakember szerint alkotmánysértő, hogy a kormány belenyúl az ösztöndíjasok és a minisztérium között fennálló szerződéses jogviszonyba. „Olyan diszkriminatív, alkotmányellenes intézkedéseket hozott a kabinet, ami nem tehető meg egy jogállamban" - hangsúlyozta a jogi szakértő. SZABÓ C. SZILÁRD Feljelentés, rossz tejtermékek miatt MUNKATÁRSUNKTÓL Egy magánszemély feljelentett három tejipari céget, köztük a szegedi székhelyű SOLE Rt.-t. A részvénytársaságnál sem hivatalosan, sem informálisan nem tudnak az ellenük kezdeményezett eljárásról. Pigpiczky József, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta, hogy a feljelentő „rossz minőségűnek találta a cégek által forgalmazott tejtermékeket", és ezért kezdeményezett eljárást. Az ügyben a Szegedi Városi Ügyészség illetékes. Pigniczky József szóvivő azt is elmondta, hogy az ügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyben, az eljárás során újra meghallgatják a tanúkat, mert az elmúlt hetekben megszerzett információkat nem találták elégségesnek a vádemeléshez. - Szakértők bevonásával kell folytatnunk a már megkezdett nyomozást, hiszen nagyon bonyolult üggyel állunk szemben - nyilatkozta a főügyészség szóvivője A KESZ Bukarestben? A Külügyminisztérium nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást hirdetett meg a bukaresti magyar nagykövetség épületének rekonstrukciójára, melyre öt cég adta be a pályázatát - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A négy budapesti építőipari cég mellett a szegedi KÉSZ Kft. is jelentkezett a nagykövetség felújítási munkálataira. Söröző az óvóhelyen - működőképes légoltalmi szirénák Nincs tökéletes menedék Farsangtánc, télboszival BÁTYI ZOLTÁN Siklott velünk a hajó, mi pedig kerek szemmel ámultunk a tengerből nyújtózkodó Velence ezernyi díszén. Talán könny is csordult arcunkra ennyi rengeteg szépségtől. És irigyeltük a féktelen jókedvű taljánokat, akik a Szent Mark téren, gólyalábon himbálózva, netán álarc mögé bújva ropták táncukat, hadd kapaszkodjék fodros mhájukba a szél. Hiszen karnevál van, telet búcsúztató fieszta, ók így köszönnek el a farsangtól - magyarázta idegenvezető, méreg drágán mért útikönyv. /a, vagy úgy-farsang! Akkor hát busók, meg Mohács, nagymamák gázsparhelten sütött fánkja. És megsárgult újságok, amiből kiolvashatjuk: miként is csalogatta táncba a Kass Szálló nagytermében a kackiás bajszú huszárkapitány a módos szegedi ügyvéd pironkodó leányát, s mekkora féktelen pezsgőzést is rendeztek az ifiurak, így köszöntvén a XX. század első (második, harmadik, de régen volt) farsangját. Ha eltekintünk néhány diszkózenés báltól, jóval többet aligha jelentett a farsang a mi Dél-Alföldünkön néhány esztendővel ezelőtt. Ám megtörtént a csoda: újjáéledtek hagyományaink, s Szegeden immár negyedik alkalommal dobták a Tiszába fiataljaink a megégetett télboszorkát. Szeged télbúcsúztatója persze soha nem vetekedhet majd Velence karneváljával, nem is beszélve a féktelen riói hejehujáról, de számunkra mégiscsak ez lehet már most, hát még pár éven belül a legkedvesebb farsang. Már elmúlt szombatunkon is százak és százak nyújtogatták kíváncsian nyakukat a Tisza-parti betonkorlátnál - ..Na, hogyan is hordják ki mifelénk a telet?". Gyerekek kezét markolászó anyukák és apukák loholtak dobpergéstőlfelajzva, nehogy lemaradjanak maskarások, muzsikusok, táncosok parádéjáról. Pasztellszínekben pompázó Kárász utcánkon pedig egy makói nyugdíjaspár magyarázta szegedi ismerőseinek: ugye, mennyivel szebb világ az, amikor kötelező, zászlólobogtatós felvonulások helyett évszázados hagyományokat elevenítünk fel. Hogy a telet mégsem sikerült kisöprúznünk a Tisza tájáról?És vasárnap már lucskos-szomorkás eső figyelmeztetett arra: jöhet itt még hó, jeges úttól is retteghetnek a lassan csoszogó anyókák? Ugyan, ki fog borús vasárnapi égre emlékezni, amikor olyan szép volt szombatunk. S mire a bojtos sapkás óvodásokból iskolások lesznek, talán szüleiknek sem kell elmagyarázni: a farsang nem más ám, mint vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (a húsvét előtti 40. nap) tartó, a nagyböjtöt megelőző, dínomdánomos időszak. Mert hogy néprajzos ismeretekért sem kell Velencéig kocsikázni, no meg a dínomra és dánomra is mindenki szán, mert szánhat forintokat. Folytatás az 1. oldalról „Hivatalosan nem óvóhelynek, hanem életvédelmi létesítményeknek nevezzük a pincékben kialakított menedékeket" - mondta Justin Géza őrnagy, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Kirendeltségének vezetője. Az előírások szerint a szabályszerűen megépített óvóhelyen többek között szükségvilágításnak, levegőztető berendezésnek, vízvezetéknek kell lennie. A polgári védelem tavalyi fölmérése szerint a megyeszékhelyen 85 „életvédelmi létesítményt" tartanak nyilván. Megfogyatkoztak a legutóbbi szemle óta: korábban 112 pincét vagy alagsori helyiséget találtak alkalmasnak a lakosság biztonságba helyezésére. A bérlők és tulajdonosok azonban időközben átalakították az óvóhelyeket, amelyeknek fő falait, nyílászáróit nem szabadna lezárni, megbontani, áthelyezni. A légópincék a „hagyományos fegyveres rombolás" hatásától óvhatják meg a behúzódókat: a szakemberek szerint nem omlanának be a romok alatt, de egy bomba telitalálatot természetesen nem bírnának ki. Még a hidegháborús korszak alkonyán, a hetvenes években is építettek szegedi óvóhelyeket. Aztán kiderült, hogy túl sokba kerülnek, így nem költöttek rájuk többet. A városi tulajdonú házak óvóhelyeinek jó része kettős hasznosítású: sörözők, butikok, játéktermek működnek bennük. A bérleti szerződésben foglaltak szerint azonban szükség esetén huszonnégy órán belül kiürítik a helyiséget. Légoltalmi szirénából negyvenKoós László, a MAV Rt. csoportvezetője a nagyállomás tetőszirénéját vizsgálja. Fotó: Schmidt Andrea hatot számlál a város. A háztetőkön (többek között a nagypostán, nagyállomáson) jól láthatók a terebélyes hangterelő lemezekkel borított riasztók. Kisebb településeken és külső városrészeken magas betonoszlopokra szerelt hangtölcséreket találunk. „A haditechnika fejlődésével a jelzőszirénák nem veszítették el jelentőségüket: feladatuk változatlanul az, hogy vészhelyzetben figyelmeztessék a hangjelzések értelmezésére korábban fölkészített lakosságot" - mondta Justin Géza. Akárcsak az óvóhelyépítést, a szirénaszaporítást is fontosnak tartották, egészen a rendszerváltozás előtti évekig. Még a nyolcvanas évek elején is állítottak „szirénaoszlopot." A legrégebbi szegedi hangjelzőt a Honvéd téri volt laktanyán találjuk: 1938-ban telepítették. A szirénákat a Démász Rt. üzemelteti, karbantartásukat az önkormányzat rendelheti meg. A polgári védelem felügyeleti jogkört gyakorol. Legutóbb a szerb-horvát polgárháború idején próbálták ki a hangjelzőket. Nem kapcsolták teljes hangerőre, csupán megforgatták a szirénákat - ezt nevezik „morgópróbának." Működtek. NYILAS PÉTER Hídmenet MUNKATÁRSUNKTÓL A Felső-Tisza vidékén kialakult árvízveszélyes helyzet miatt a szentesi II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár a napokban nagy távolságú menetet hajtott végre úgynevezett PMP (azaz: pontonos hadihídkészlet) eszközeivel, így érkezett Nyíregyházára. A távoli városban a több országot is érintő nemzetközi (főként a Tisza által érintett országok hadseregeiből állói Tisza Zászlóali magyar állományát szemlélték meg a honvédelem legfőbb vezetői. A katonai műszaki eszközük a közvetlen árvízveszély elmúltával is a helyszínen maradtak, annak érdekében, hogy azokat a hadsereg szükség esetén alkalmazhassa a civil lakosság érdekében. Optimista cédulagyűjtők - mindenki másképp csinálja A pártok már gyűjtik az ajánlószelvényeket A parlamenti pártok Csongrád megyei képviselő-jelöltjei, a MIÉP kivételével már a múlt hét hétfőjén megkezdték az ajánlószelvények gyűjtését. A pártok más-más stratégiával törekednek a jelöltenként minimálisan szükséges 750 ajánlás megszerzésére. Vannak, akik személyes kapcsolatfelvétellel, és vannak, akik szervezett akcióval, vagy válaszborítékot mellékelve, levélben szeretnének minél több kopogtatócédulához jutni. A pártok megyei vezetői elégedettek az eddig megszerzett ajánlószelvények számával. - A napokban megkezdtük a cédulák gyűjtését, de nem szervezünk semmiféle akciót, hanem egyénileg keresik fel munkatársaink a választópolgárokat mondta Farkas Sándor, a FideszMPP Csongrád megyei elnöke. Az MSZP Csongrád megyei szervezetének munkatársai a2 elmúlt választások gyakorlatához hasonlóan közterületeken álló standokon és a párt irodájában várják a polgárok ajánlószelvényeit, tudtuk meg Botka László megyei elnöktől. - Eddig nagyon pozitív eredményekről értesültünk, sokkal több ajánlószelvényt sikerült összegyűjtenünk, mint bármikor a korábbi választások hasonló időszakaiban nyilatkozta lapunknak Botka. A független kisgazdapártnak valamennyi Csongrád megyei településen működik alapszervezete, az itt dolgozó párttagok gyűjtik a kisgazda-jelöltállításhoz szükséges ajánlásokat, mondta Pancza István megyei pártelnök. - Nagyon jól állunk a kopogtatócédula-gyűjtéssel, annak ellenére, hogy a megye számos polgárához még el sem jutottak az ajánlószelvények. Információim szerint Makó és Szeged több pontján is hiába kérik munkatársaink a cédulákat, mert még ki sem postázták azokat - mondta Pancza István. A Szabad Demokraták Szövetsége a megye mind a hét választókerületének polgáraihoz válaszborítékos levélben juttatta el szóróanyagát, nyilatkozta Beregszászi Sándor, az SZDSZ Csongrád megyei elnöke. - Emellett segítőink, szimpatizánsaink is gyűjtik a cédulákat, valamint képviselőjelöltjeink személyesen is felkeresik a polgárokat - mondta Beregszászi. A Magyar Demokrata Fórum Szegeden két helyen is fogadja az ajánlásokat, de a Fidesz-MDF közös jelöltek személyesen is gyűjtik a kopogtatócédulákat, tudtuk meg Gyömbér László Csongrád megyei elnöktől. - Napokon belül minden érintettnek összegyűlik a jelöléshez szükséges 750 darab - mondta Gyömbér László. Tárkány István, a MIÉP szegedi elnöke szerint annak ellenére, hogy csupán a hét közepén kezdték meg a cédulák gyűjtését, máris jó eredményeket értek el. Tárkány úgy véli, hogy a jövő hét első napjaira már a párt Csongrád megyei jelöltjei megszerzik a szükséges ajánlásokat. ILLYÉS SZABOLCS