Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

6 •HIRDETÉS" SZOMBAT, 2002. FEBRUÁR 9. " KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY Orbán Viktor miniszterelnök 2001. október 18-án elhangzott parlamenti beszéde alapján EURÓPA FEJLETT ORSZÁGAIBAN MINDENFAJTA GAZDASÁGI SIKER AZ ÁLLAM, A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS A RÉGIÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉN NYUGSZIK. A MAGYAR ÁLLAM AZ EZREDFORDULÓN KÖZÉPTÁVÚ, 2001-TŐL 2006-IG TERJEDŐ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TERVET INDÍTOTT EL: A SZÉCHENYI TERVET. A 2001. ÉVBEN A SZÉCHENYI TERV MEGHIRDETETT PROGRAMJAIRA MINTEGY 13 600 PÁLYÁZAT ÉRKEZETT. A PÁLYÁZATOK TÖBB MINT HÁROMNEGYEDE NYERT. Az ÁLLAM EGYHARMAD-EGYNEGYED ARÁNYBAN VESZ RÉSZT A FEJLESZTÉSEKBEN, A TÖBBI FORRÁST A PÁLYÁZÓK SAJÁT EREJÜKBŐL BIZTOSÍTJÁK. A 2001-BEN MEGÍTÉLT 94,2 MILLIÁRD FORINT ÁLLAMI SEGÍTSÉGGEL ÍGY ÖSSZESEN 386,6 MILLIÁRDNYI FEJLESZTÉS ÉS 29 EZER ÚJ MUNKAHELY JÖN LÉTRE. Ez A JELENTŐS JAVULÁS FONTOS EREDMÉNY, DE MÉG SOK A TENNIVALÓ A MAGYAR GAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK ÜGYÉBEN. SIKERÜLT AZONBAN ABBA AZ IRÁNYBA ELINDÍTANI AZ ORSZÁG ÉLETÉT, AMERRE A POLGÁROK IS SZERETNÉK VEZETNI SAJÁTJUKAT. Versenyképes magyar kis- és középvállalkozások jönnek létre A következő évtizedben gazdaságunk akkor lehet sikeres, ha mind tevékenységüket tekintve, mind méretben nemzetközileg is versenyképes magyar cégekkel rendelkezünk. A Széchenyi Terv keretében az állam 2001-ben összesen 31 milliárd forinttal támogatta a vállalkozásokat. 12,8 milliárd forint értékben jutottak támogatáshoz a kis- és középvállalkozások a kifejezetten nekik kiírt pályázatok által. Ennek segítségével több mint 38 milliárd forintnyi beruházás valósul meg. A magyar kis- és középvállalkozások kétmillió embernek adnak munkát. A Széchenyi Terv így a nyertes pályázókon tül az ország minden lakójának lehetőség a jobb életminőség megteremtésére. 32%-a a létrejövő beruházásoknak a kereskedelmi szálláshelyek bővítését szolgálja. így a kisebb családi panziók is részesednek a turizmus sikereiből. A beruházások 24%-a új, korszerű gépek beszerzéséhez kötődik, ezáltal javul az előállított termékek minősége. A magyar kis- és középvállalkozások számára fontos lehetőség, hogy beszállítóként a nemzetközi nagyvállalatokhoz kapcsolódjanak. A létrejövő beruházások 17%-a ebben segít. 17,2 milliárd forinttal támogatta az állam a nagyobb beruházásokat, A magánforrások (levonásával együtt így mintegy 180 milliárd forintnyi új beruházás születik. Közel 15 ezer új munkahely jön létre. A 249 fejlesztéshez nyújtott nagyberuházási támogatás több mint fele a hazai kis- és középvállalkozásoknak jutott. Az ipari parkok fejlesztéséhez nyújtott támogatás 1,9 milliárd forintra nőtt 2001ben. Korábban négy év alatt állt ekkora összeg rendelkezésre. A program keretében 42 nyertes pályázó összesen 10 milliárd forint értékű beruházást valósít meg. 2001-ben 13 új ipari centrum nyerte el az „Ipari Park" címet, és ezzel számuk 146-ra növekedett. Elkészült az ipari parkok fejlesztésének 10 éves programja. A mikro- és kisvállalkozások adóalapkedvezményt vehetnek igénybe 2001. január l-jétől mind a társasági adó, mind a személyi jövedelemadó területén, ha nyereségüket új, a vállalkozási tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására használják fel. 2002. január l-jétől az adóalapkedvezmény összege 10 millió forintról 30 millió forintra emelkedett. Ezzel könnyebbé vált a legkorszerűbb, átlagosnál nagyobb értékű berendezések megvásárlása. Egyre többen tudnak saját otthont teremteni A Széchenyi Terv otthonteremtő programjának célja, hogy egyre több család tudjon önállóan lakást vásárolni, építeni a rendelkezésükre álló források és az állami támogatások segítségével. A lakáshitelek kamata ötödére csökkent. Az otthonteremtő program segítségével új lakás építésekor vagy vásárlásakor már csak 3% a hitel kamata. Használt lakás vásárlása esetén is 10% alatt juthatunk hitelhez. 2001-ben így 130 milliárd forinttal több hitelt vettünk fel, mint a megelőző évben. 2001 szeptemberéig 14 ezer család kapott használatbavételi engedélyt, és 34 ezer család kezdett új lakás építésébe. A felépített otthonok száma 50%-kal nőtt. Az új építési engedélyeké 10%-kal haladja meg az előző év azonos időszakát. A kedvező hitelek mellett még adókedvezmény is jár: a hiteltörlesztés 40%-a, de legfeljebb évi 240 ezer forint. A Széchenyi Terv keretében 2001-ben megítélt állami támogatások összege, a megvalósuló beruházások értéke és a létrejövő új munkahelyek száma Budapest: 9,5 mrd Ft állami támogatás 63,87 mrd Ft beruházás 1689 új munkahely Dunántúl: 42,7 mrd Ft állami támogatás 194,27 mrd Ft beruházás 13 479 új munkahely Dunától keletre: 42,0 mrd Ft állami támogatás 128,46 mrd Ft beruházás 13 671 új munkahely Forrás: Gazdasági Minisztérium 32,4 milliárd forinttal támogatta a bérlakások építését az állam 2000-2001-ben. Az önkormányzatok saját forrásaival együtt összesen 46 milliárd forint értékben több mint hétezer új bérlakás épült, az ország mintegy 250 településén. A program új elemekkel bővült: ma már a szociális és a költségelvű bérlakások építése mellett az önkormányzatok garzonház, idősek otthona és nyugdíjasház építésére is pályázhatnak. A legtöbb nyertes pályázatot az energiatakarékossági programban hirdették ki. Sok kis, családi pályázat kapott támogatást összesen 2,7 milliárd forint értékben. Több ezer lakás, épület utólagos hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, illetve fűtés-korszerűsítése vált lehetővé a Széchenyi Terv segítségével. A gazdasági fejlődésbe az ország minden térsége bekapcsolódik A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. A bruttó nemzeti termék (GDP) több mint egytizede a turizmusból származik, és az ágazat közel 250 ezer fő számára nyújt munkát, megélhetést. A Széchenyi Terv lehetővé teszi, hogy az ország egész területén, minden hetedik településen turisztikai fejlesztés induljon. A turizmusfejlesztésben elsőként az egészségturizmus kapott kiemelt támogatást. A gyógy- és termálturizmus támogatására közei 20 milliárd forint jutott, A 41 nyertes pályázat keretében összesen 48 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. Több mint másfél ezer új munkahely jön létre. 2001-ben a támogatás elsősorban a már ismert fürdőközpontok továbbfejlesztését, korszerűsítését jelentette. 2002-ben már arra is jut erő, hogy a kedvelt, de nemzetközileg kevésbé ismert, nagy fejlesztést igénylő fürdőhelyek is támogatást kapjanak. Az autópálya-építési program új és új területeket kapcsol be a fejlődésbe. Először van példa arra, hogy ennyi út épüljön egy időben. Közel 65 km új autópálya és 20 km félautópálya készül. 72 km autópályát újítanak fel. 2002-ben így elkészül az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti szakasza. Felújított autópálya vezet majd Budapesttől Zamárdiig. A Széchenyi Terv segítségével 20 km új autóút épül. így 2003-ra elkészül az M9-es autóút a 6. számú és 51. számú utak között. Az autópálya-építési program keretében két új, nagy folyami híd épül: a szekszárdi Duna-híd és a polgári Tisza-híd. A program segítségével Magyarország bekapcsolódik az Európát behálózó közúti rendszerekbe. A közlekedés egyszerűbbé válásával a hazai kis- és középvállalatok könnyebben és gyorsabban tudnak együttműködni. Csökkennek az országon belüli területi egyenlőtlenségek. A Széchenyi Terv Plusz további 302 milliárd forint értékben támogatja a közúti infrastruktúra fejlesztését. Ebből 204 milliárd Ft értékben öt, összesen 132 km hosszú új gyorsforgalmi út épül. 98 milliárd Ft értékben megkezdődik 19 új településelkerülő út építése, valamint 19 egyéb fontos közúti kapacitásbővítő beruházás. 2002 kora tavaszán így a folyamatban lévő munkák mellett további 43 helyen kezdődik meg utak, hidak építése. Többek között tovább épül az MO-s körgyűrű, lehetővé téve, hogy kisebb legyen a fővároson átmenő forgalom. ON SZERINT HASZNOS-E A KÖVETKEZŐ INTÉZKEDÉS? A Széchenyi Terv keretében a kormány rövid távú - néhány évre szóló - gazdaságfejlesztési programokat dolgoz ki. (2001. április) | teljes mértékben hasznos | • . | nem hasznos í ] hasznos [_ I egyáltalán nem hasznos nem tudja Forrás: SOCIO-BALANCE A SZÉCHENYI TERV SEGÍTSÉGÉVEL MA AZ ORSZÁG MINDEN HARMADIK TELEPÜLÉSÉN ÚJ BERUHÁZÁS, FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁN DOLGOZNAK. BEBIZONYÍTOTTUK: EGYÜTT KÉPESEK VAGYUNK ARRA, HOGY A MAGYAR GAZDASÁG NÖVEKEDÉSE KÉTSZERESE LEGYEN AZ EURÓPAI UNIÓS ORSZÁGOK ÁTLAGÁNAK.