Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-07 / 5. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JANUÁR 10. • AKTUÁLIS­5 Fürdőfejlesztés Kisteleken Hogyan került olaj a Széchenyi tér 16. régi kútjába 1 Talajvíz hozhatta magával Az Aigner-ház kút jából 18 köbméter gázolajjal szennyezett vizet szivattyúztak ki. fotó. Schmidt Andrea Akár duplájára is emelkedhetnek az ingatlanárak a kisteleki tanya­világban, ha felépül a tervezett termálfürdő - tqdtuk meg Nagy Sándortól, Kistelek polgármeste­rétől. Ha a Gazdasági Minisztériu­moz benyújtott pályázaton a kis­telekiek megnyerik január végén a több tízmillió forintos állami támogatást, akkor három éven belül megvalósulhat a beruházás. Kistelek korábbi fürdőjét bezár­ták, így szükségessé vált, hogy egy újabb, a környék termálkincsét kihasználó wellness-centrumot építsenek fel a város és a tanya­világ határában. A tervek szerint a falusi turizmus számára is ki­használható, építészetileg a ha­Darvasi László első darabját, a Vizsgálat a rózsák ügyében című bűnügyi legendát Debrecen, Pécs és Párizs után Szegeden is be­mutatják: ezt a produkciót vá­lasztotta nyitó előadásának a hé­ten induló Pinceszínház, amit január 11-én, péntek este fél nyolckor láthat a közönség. A Vígszínháznál ösztöndíjas sze­gedi szerző egy másik darabjának, a Störr kapitánynak pedig a na­pokban kezdődtek el az olvasóp­róbái a Radnóti Miklós Színpa­don. - Szegeden eddig még nem volt Darvasi-bemutató. Hogyan fo­gadta a Pinceszínház vállalkozá­sát1 - Nagyon örültem neki. Hozzá­tartozik az igazsághoz, hogy eddig a Bolond Helgán kívül nem is ír­tam olyan darabot, anút Szegeden be lehetett volna mutatni. Ez a kedvenc művem, ami azért is kötődik a városhoz, mivel részben a pár éve kegyetlenül meggyilkolt szegedi cukrászcsaládról szól. -A Vizsgálat a rózsák ügyében című bűnügyi legendának a mos­tani lesz a negyedik színpadi fel­dolgozása. Mi lehet a mű nép­szerűségének az oka1 - Nem tudom pontosan. Talán azért kedvelik a színházi szakem­berek, mert nem illeszkedik be a ki­alakult magyar drámairodalmi trendbe, nem foglalkozik nagy sors­kérdésekkel, és nem része a klasszi­kus értelemben vett polgári szín­játszásnak sem. Kevert műfajú: egyszerre krimiszerű, misztikus és érzéki a darab. Azt a kérdést bon­colgatja, hogy az ember hogyan lesz bűnös, milyen kényszer hatá­sára követi el a tettét. A történet röviden arról szól, hogy egy idegen nevű városka híres templomának híres freskóját - ami a városka szent növényeként tisztelt rózsát is ábrázolja - az istentiszteleten a városi előkelőségek jelenlétében lehányja egy fiú. Nyomozás indul az ügyben, melynek során a látszó­lagos és a valódi bűntett közti kü­lönbségekre is fény derül. gyományos tanyasi elemeket fel­mutató fürdőépület állna a ter­málmedencék körül. A termálkút kincsét a fürdő kö­ré létesített 4-6 hektáros ökológi­ai kertészettel egészítenék ki, így a környező tanyák élő kapcsolat­ba kerülhetnének a turisztikai cé­lú beruházással - mondta a pol­gármester. A kisteleki termálfürdő egyszer­re lehetne Ópusztaszer turisztikai kapuja és tagja a dél-magyaror­szági termálgyűrűnek, a környék nagynevű fürdőhely-láncolatának. A térség polgármestereivel már megállapodás is született a fürdő kihasználásáról, hiszen a beru­házás megvalósulását szállodaépí­tés is követné, amennyiben pályá­- Először egy pécsi egyetemi színpadon, majd a debreceni színház, legutóbb, novemberben pedig a párizsi Theatre du Rond Pointban állították színpadra a művet. Hogyan fogadta a francia közönség az előadást! - A párizsi premier úgynevezett szakmai bemutató volt, az első és a negyedik előadást láttam, telt ház volt. Elmondhatatlanul jó ér­zéssel töltött el az érdeklődés, ahogy figyeltem a színészeket és a közönséget, szerették és értették a darabot. Hivatalos kritikát azonban még nem láttam. A színpad mére­te a szegedi Kisszínház színpadá­val volt azonos, ami ehhez a sűrí­tett atmoszférájú, kamaraszerű műhöz nagy volt. A szegedi be­mutató helyszíne ideálisabbnak tűnik. - Szerzőként hogyan ül be egy­egy darabjának a próbájára! Mi­lyen nézőtérről figyelni a színpa­don folyó munkát! - Az évek alatt megtanultam, hogy ebben a fázisban már nem­csak az enyém, hanem éppúgy a dramaturgé, a rendezőé és a színé­szeké is a darab. Ilyenkor igyek­szem távolról szemlélni a dolgokat, amiket sokszor nagyon jó látni, de találkoztam már olyan megol­dással is, amivel nem értettem egyet. Egyébként szeretek próbákon ülni, előfordul, hogy odajönnek a színészek és a darab hangsúlyairól, egy-egy szó vagy mondat értelme­zéséről kérdeznek, ezek teljesen egyszerű, de nagyon fontos kérdé­sei az előadásnak. Minden rende­zéskor a szereplők karakteréhez és a rendező elképzeléseihez igazod­va szinte újra kell írnom a szöve­get. Míg korábban a Störr kapi­tány Kaposváron Bezerédy Zoltán rendezésében cinikus hangvételű volt, addig egészen más, érzelme­sebb felfogásban állítja színpadra a budapesti Radnóti Színházban De­ák Krisztina. Most kezdődnek az olvasópróbák, főbb szerepekben pedig majd Cserhalmi Györgyöt, Kováts Adélt és Jordán Tamást lát­hatja a közönség. LÉVAY GIZELLA zaton biztosítani tudnák a fejlesz­tés anyagi hátterét. Az építkezé­sek hosszú távú célja egy well­ness-központ létrehozása, amely egyedülálló vállalkozás a környező települések között. így az építkezés még ebben a kormányzati ciklusban meg­kezdődhetne, a teljes kivitelezés pedig a tervek szerint három éven belül befejeződhet. Nagy Sándor polgármester hangsúlyozta: a ki­vitelezés során nagy hangsúlyt fektetnének az építészeti megol­dásokra. Ezek szerint a termál­fürdőzés mellett nádtető és bú­bos kemence körüli büfé tanyai hangulata várná a kikapcsolódni vágyókat Kisteleken. I.SZ. Szocialisták és rendőrök A Magyar Szocialista Párt rendé­szeti programját vázolta fel Gál Zoltán országgyűlési képviselő, a párt frakciójának rendészeti szó­vivője a hét végén Szegeden meg­rendezett szakmai fórumon. A rendőrséget közelebb kell vinni a polgárokhoz - szögezte le Gál Zol­tán az MSZP közbiztonsági vá­lasztási szakmai programjának egyik alapvetéseként. A politikus hangsúlyozta: a közbiztonság javí­tása nem merülhet ki a bűnüldö­zés erősítésében, elsősorban a bűncselekmények kiváltó okai el­len kell küzdeni. Az ügyészségek és a bíróságok után megkezdődött a rendőrség átpolitizálása is - jelentette ki Da­nielisz Béla, az MSZP budapesti rendészeti tagozatának elnöke. Egyértelműen erre utal, hogy 1998­ban indoklás nélkül váltották le a rendőrség országos és fővárosi ve­zérkarát, majd a megyei rendőri vezetők jelentős részét. Szerinte Kastyák fános kiskunhalasi váro­si kapitány és Karancsi Tibor eltá­volításában vagy a Schleht-nyo­mozás eredménytelenségében is szerepet játszott a politika. K.B. Bezárják a Bárkát. Azt nem állít­hatom, hogy még a bojtos sapkás kisgyerekek is leestek a szánkóról nagy döbbenetükben e hír halla­tán. Ám Szeged idősebb polgárai közül bizony sokak szomorkodva fogadták a tényt - újfent egy pati­nás kisvendéglővel lett szegényebb a város. Vendéglőt mondtam? Pedig illőbb így fogalmazni: a Bárka egy intézmény a Tisza partján - a Kál­mány Lajos utcában (amit, ugye­bár mindenki csak a Bárka utcá­jának hív) nyolcvan éve fogadta a vendégeket. Sok olyan deresedő hajú nagypapa él a körutak váro­sában, aki még 3-4 forintos sör mellett diákként leste, vajon rá­nyitják-e az ajtót a Radnóti gim­názium, netán a Vedres techni­kum ellenőrző portyára induló marcona tanárai? A Bárkás pacal, pirított máj (sós burg., sav. káp. stb...), razsnyica ízéről és illatá­ról még a szerényebb tehetségű költők is míves rigmusokat tudtak faragni. - Nagyon elkeserítő, hogy be­zár a Bárka, hiszen ezzel a szege­di múlt egy darabja vész el - fogal­mazott pénteken délután egyik is­merősöm. Aki aztán szombaton este habos sör mellett búcsúztat­ta Felsőváros kisvendéglőjét. S nem volt egyedül. Népes baráti társaságok tagjai ittak ezen a na­pon áldomást arra, hogy a Bárka­búcsú mégsem örök időkre szól. Mert az mégsem lehet, hogy a Felsővárosi, a Búza, a Sárkány, és még ki tudja hány, kockás abro­A szegedi talajvízmozgások kuta­tásával is foglalkozó Kaszab Im­re főiskolai tanár szerint elkép­zelhető, hogy távolabbról áram­lott olajszennyeződés a Széche­nyi tér 16. számú Aigner-ház egykori ivókútjába. Gázolajjal szennyezett vizet talál­tak a szegedi Széchenyi tér 16. számú épület, az 1874-ben emelt Aigner-ház régi ivókútjában. Amint arról lapunkban beszámol­tunk, a fölújítás alatt álló épület udvarán, csatornafektetés közben bukkantak rá a burkolat alatt mintegy 70-80 centiméter mé­lyen megnyíló kútra, amelyből 18 köbméter, olajszármazékkal szennyezett vizet szivattyúztak ki. A környezetvédelmi felügyelőség első vizsgálatai szerint gázolaj ke­rült a kútba. Az alaposabb elem­zések még hetekig tarthatnak; a szennyezés elhárításának módjá­ról csak a részletes tényfeltárás után dönt a hatóság. Kaszab Imre, a Szegedi Tudo­mányegyetem Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolai Kar főiskolai ta­nára, a földtudomány kandidátu­sa, geotechnikus vezető-tervező szos, régi időket idéző vendéglő után a Bárka is csak nosztalgiázós estéken felidézhető emlékké vál­jon - beszélgetett elmúlt szomba­tunkon az asztaloknál országgyűlé­si képviselő, vezérigazgató, egye­temi tanár, önkormányzati tiszt­ségviselő éppen úgy, mint nyugdí­jas bácsika, kisiparos, padot kop­tató egyetemista. Am mielőtt el­árulnám, van-e remény a Bárka új­bóli megnyitására, hadd szóljak arról, miért is kellett lakatot rak­ni ajtajára. szerint elképzelhető, hogy a gáz­olajat a talajvíz hozta magával. A szakmérnök 1973 óta végez Sze­geden építésföldtani kutatásokat. A munka első időszakában Új­szeged felszín közeli földtani képződményeiről készítettek tér­képeket. Az üledékes szerkezet mellett vizsgálták a réteg- és talajvizeket is. A kutatás később kiterjedt Sze­ged egész területére - a munka eredményét harminckét térkép­melléklettel kiegészített könyv­ben tették közzé. Az építésföldta­ni térképek a városrendezési, tele­pülésfejlesztési tervek földtani megalapozását segítették. „Összesen százhetvenöt megfi­gyelő kútban vizsgáltuk a város alatti talajvíz kémiai összetételét, függőleges szintváltozásait és áramlását. Külön elemeztük a Ti­sza és a Maros kapcsolatát a talaj­vízzel. A talajvíz ugyanis korántsem statikus, hanem a földtani adott­ságoktól függően, jól követhető irányokban áramlik" - mondta a szakember. A térképen jól látszik, hogy a Kiskörút határolta Belváros körze­fotó: Kamok Csaba - A Bárka egy közel százéves épü­letben fogadta a vendégeket, olyan házban, aminek mára valamennyi szeglete elöregedett, megfáradt ­sorolta a gondokat, nem sokkal a zárás előtt Marosiné Mucsi Piros­ka, aki több mint tíz éve üzemel­teti ezt a kisvendéglőt. - A tetőszer­kezettől a falakon át a közművekig minden felújításra szorul, s amíg a ház nem esik át egy tatarozáson, semmi értelme nincs annak, hogy a belső teret toldozgassuk-foltozgas­suk. S bizony fennállt a veszélye an­téből - így természetesen a Széche­nyi térről is - a Belvárosi híd felé tolul a talajvíz. Így az is lehetsé­ges, hogy az Aigner-ház régi ivó­kútját helyben szennyezték a gáz­olajjal, de az sem lehetetlen, hogy távolabbról, esetleg éppen az első világháborús emlékművel (nép­szerű nevén: a Lófarával) szem­közt, évtizedekkel ezelőtt működő benzinkút föld alatti tartályából hozta el a talajvíz a szennyeződést a Széchenyi tér 16. alá. Az Aigner-házhoz legközelebbi talajvízfigyelő kút a Széchenyi té­ri illemhely mellett található. A kúthálózatban viszont 1990 óta nem végeznek méréseket, ugyan­is nincs rá pénz. Az addig mért adatok sehol sem mutattak szén­hidrogén-szennyeződést. Ebből két következtetés vonható le: a gázolaj vagy 1990 után került a talajvíz­be, vagy a figyelőkút-hálózat cso­mópontjai között áramlott át. Mindez csupán föltételezés ­hangsúlyozta többször is Kaszab Imre. Megalapozott szakmai véle­mény csupán a kutatófúrások és célirányos megfigyelések után mondható. NYILAS PÉTER nak, hogy az ANTSZ (aminek munkatársai egyébként rendkívül türelmesen, megértően kezelték problémáinkat) is úgy dönt: már­pedig tovább nem engedi a most ta­pasztalható körülmények közepet­te üzemeltetni a vendéglőt. A fel­újítás viszont hatalmas, tízmillió fo­rintot is jóval meghaladó költség­be kerülne. Ekkora pénz befekteté­sére viszont csak akkor vállalkoz­nék - fogalmazott Marosiné ha a jelenleg önkormányzati tulajdo­nú házat megvásárolhatnám, s akár kölcsönöket felvéve, netán a Szé­chenyi-terv nyújtotta lehetőségek­kel is élve, mint már magántulaj­dont szépíthetném. A „csárdagazda" tehát nem akar­ja örökre eltemetni a Bárkát. S mint megtudtuk, a ház kezelője, az IKV Rt. is azon dolgozik, hogy Szeged egyik legismertebb szórakozóhe­lyét hamarosan újra megnyithas­sák. - Megítélésünk szerint is az a legjobb megoldás, ha a vendéglő üzemeltetője megveszi a Bárka épü­letét - fogalmazott Kerekes Péter, az IKV Rt. vezérigazgatója. - Éppen ezért azt javasoljuk az önkormány­zatnak, mivel a ház valóban sok pénzt igénylő átépítésre szorul, já­ruljon hozzá, hogy Marosiné mél­tányos áron megvásárolhassa az épületet. Néhány héten belül az il­letékes bizottságok meg is tárgyal­ják az ügyet, így véleményem sze­rint minden esély megvan arra, hogy a Bárka megszépülve fogadjon majd vendégeket. BÁTYI ZOLTÁN Darvasi-bemutató Szegeden és Pesten A bűn és a misztika színháza Több előadásnál a szereplők karakteréhez és a rendező elképzelései­hez igazítottam a szöveget. fotó: Schmidt Andrea Lakatot tettek Szeged patinás kisvendéglőjére „Téli kikötőbe" került a Bárka is A Bárkában egy ideig nem vernek csapra hordót.

Next

/
Thumbnails
Contents