Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-05 / 4. szám

SZOMBAT, 2002. JANUÁR 5. •AKTUÁLIS" 5 Hulladékarányosan számolt szemétdíj Folytatás az 1. oldalról. A szemétdíj húsz százalékkal nőtt az idén. A kedvezmények nélküli, lakossági hulladékszállítási díj tavaly bruttó 762 volt, ez az összeg januártól 918 forintra emelkedett. A nyugdíjasok decemberig 381 forintot fizettek. Az új rendelet szerint a családi házban egyedül, vagy másodmagukkal élők az ürítési díj felének megfelelő kedvezményre jogosultak. A családi házas körzetekben heti 110 liter hulladék szállítási, kezelési és ártalmatlanítási díját kell megfizetni. Társasházban, a lakók számától függően, 240, 770 vagy 1100 literes hulladékgyűjtő edények ürítését fizetik - a gyakoriság a házban keletkező szemét mennyiségétől függ. A környezetgazdálkodási kht. idén is tíz százalék kedvezményt ad azoknak, akik egy összegben befizetik az éves hulladékszállítási díjat. A kedvezményezettek ajándéksorsoláson vesznek részt, s visszanyerhetik az éves szemétdíjat is. NY. P Egy év haladék a HACCP-nek A „Széchenyitől" is lehet pénzt kérni Rendeletmódosításnak köszönhetően egy év haladékot kaptak a vendéglátósok és a közétkeztetésben érdekelt vállalkozások: csak 2002. december 31-ét követően kérheti számon tőlük a fogyasztóvédelem és az ANTSZ az élelmiszerbiztonsági rendszer (HACCP) meglétét. Egy 1999 végén megszületett gazdasági, egészségügyi és földművelésügyi miniszteri együttes rendelet értelmében már 2002. január 1-jétől megkövetelték volna a vendéglátásban és a közétkeztetésben az úgynevezett HACCP-rendszer működését. A jogszabályt azonban nemrégiben, 2001. december 22-én módosították, s a bevezetésre idén december 31 -éig haladékot adtak. A hír hallatán valószínűleg örömujjongásban törnek ki az érdekeltek, hiszen a Magyar Közlönyt decemberben késve postázták, legtöbbjüknek pedig nem is tartozik a mindennapi olvasmányok közé. A bűvös négy betű a Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok" elnevezést kapta a magyarban, s azt jelenti, hogy a vállalkozóknak saját élelmiszer-biztonsági rendszert kell működtetniük. Az alapelvvel természetesen mindenki egyetért, hiszen a cél az, hogy a fogyasztó jól járjon, étteremben friss, meleg ételt, cukrászdában szalmonellamentes krémest kapjon. A HACCP-rendszer bevezetésével egyedül az volt a gond, hogy az eredeti rendelet kevés időt hagyott az átállásra, ráadásul még az EU-ban sem követelik meg valamennyi tagországban. A HACCP-hez ugyanis pénz kell, korszerű konyhai berendezések, no meg egy tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum, amelyet ugyancsak nem fillérekért adnak. „A Kisosz a kezdetektől a halasztásért lobbizott és nem értette ezt az előrerohanást - mondta Martonosi István, az érdekképviselet Csongrád megyei titkára -, s végül sikerült is kiharcokii a további egy év türelmi időt. A módosított rendelet szerint az üzleteknek a HACCP-rendszer alkalmazását csak 2002. december 31-ig kötelesek megkezdeni. Vagyis az ellenőrző fogyasztóvédelmi felügyelőség és az ANTSZ addig a napig nem bírságolhat". Martonosi azért is örül a haladéknak, mert immáron a Széchenyi-terv programjaihoz is lehet pályázni, s 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatással lehet csökkenteni az amúgy tetemes költségeket. A megyei titkár arra is fölhívta a figyelmet, hogy annak a vállalkozónak, aki eddig is korszerű eszközökkel, kulturáltan szolgálta ki vendégeit, nem kell kicserélnie a berendezéseit. Neki csak a veszélyességi, azaz kritikus pontokat kell ellenőriznie, s adminisztrálnia az étel elkészítésének valamennyi fázisát. Aki azonban csak ezt követően kezd el vendéglátással, közétkeztetéssel foglalkozni, annak érdemes a legnagyobb körültekintéssel berendeznie az üzletét. EK. Anna nem tűnik el A szegediek közkedvelt ásványvize, a gyomorpanaszok ellen is hatékony Anna-víz palackozott formájában legközelebb a felújított Trsza Lajos körúti fürdőben bukkan majd fel. Az eddigi palackozó cég ellen ugyanis felszámolási eljárás indult. Az utolsó Anna-vizes palackokra 2001 nyarán helyezték a kupakokat, a közkedvelt szegedi ásványvízzel azóta nem is találkozhattunk az üzletekben. Az elmúlt év őszén pedig már azt is tudni lehetett, nem átmeneti leállásról van szó, hanem végleg abbahagyja a termelést az Anna Ásványvíz Palackozó Kft. „Az ásványvizeiket szinte termelési áron kínáló multinacionáhs cégek nemcsak az Anna-vizet, hanem más híres magyarországi márkaneveket is kiszorítottak a piacról" - fogalmazta akkoriban Lengyel József, a Fürdővizek Szeged Kft. úgyvezető igazgatója. Annak a cégnek a vezetője értékelte így a helyzetet, amelynek tulajdonosa, a szegedi önkormányzat 1996-ban bérbe adta a flakonba zárás jogát a három magánszemély által erre a célra létrehozott Anna Ásványvíz Palackozó Kft.-nek. A cég ellen 2001. november 13-án indult hivatalosan felszámolás, amelyet három hitelező indított: a Fúrdpvizek Szeged Kft., a Multigran, valamint a Constar International Tet Hungaria Kft. - tájékoztatta lapunkat Tihanyi Ernő, a felszámolással megbízott Dr. Felső Vállalkozás Szervező és Csődtanácsadó Kft. képviselője. A tartozás összege a mai gazdasági körülmények között szinte nevetségesnek számít, alig közelíti meg a 8 millió forintot. A legtöbbet, 7,3 milliót azonban a bérbeadó, a Fürdővizek Szeged Kft. követel. Lengyel József a hitelező szemszögéből még azt említette meg, a tartozás összege is bizonyítja, mennyire nehéz manapság a nagy márkákkal versenyezni a piacon. A híres szegedi ásványvíz ugyanis a legutolsó időkben még a flakonok és a címkék árát is nehezen tudta kitermelni. A Fürdővizek Kft. vezetője azonban hozzátette, az Anna-vizet nem kell siratni, mivel változatlanul a nagyközönség rendelkezésére áll: az Anna-kútról bárki ingyen hazaviheti. Palackozott, szénsavas fomiájában pedig majd az új Anna-fürdőben jelenik meg, a lerobbant épület, a „gőz" felújításához ugyanis 2002 második felében már hozzákezdenek. Itt egy korszerű látványpalackozó zárja majd újra flakonokba a föld kincsét. FEKETE KLÁRA Kulturális központ lesz a Korzó vagy valami másl Választék az ötletbörzén A januári közgyűlésen valószínűleg még csak „első olvasatban" foglalkoznak a Korzóval. A jelenleg üres, használaton kívüli Korzó mozi sorsáról valószínűleg nem születhet még döntés a januári közgyűlésen. Am az előkészítő munka fölgyorsult, s az év első hónapjaiban annyi biztosan eldől: béreli-c a város tovább, vagy a tulajdonos kincstárra bízza, mit kezd a Széchenyi téri patinás épület helyiségeivel. Számtalan ötlet volt eddig arról, hogyan gazdagíthatná a központi fekvésű hely a város kulturális életét azután is, hogy moziként már nem funkcionál. Mint ismert, legelőször a Szegedi Kortárs Balett szeretett volna itt önálló „fészekhez" jutni, s KorZó, azaz Kortárs Zóna néven működtetni egy sokfunkciós, a kortárs művészeti ágak produkcióit bemutató kulturális központot. Utóbb az egykori szegedi színilázi ember, Iszlai Zoltán, illetve az általa jegyzett, közművelődési és színházi szakemberek, rádiós újságírók, a város kulturáhs életét szívükön viselő értelmiségiek által alapított egyesület jelentkezett, hogy befogadószínházként működtetnék a volt mozit. Információnk szerint szemet vetett a belvárosi helyre egy vállalkozó is, aki átvenné a bérletet az önkormányzattól és kulturálisszórakoztató helyként használná a Korzót. A legutóbbi városi döntés ebben a tárgyban az volt, hogy a kulturális bizottság gyűjtse össze a különféle ötleteket, kérjen városi intézményektől is - mint a színház vagy a Bartók Béla Művelődési Központ elképzeléseket a lehetséges felhasználásokról. Ez a folyamat most zajlik. A január 18-i közgyűlésre minden valószínűség szerint elkészül egy összegezés, amely tartalmazza a színház, a balett, az Iszlai-vezette Szegedi Korzó Színház Egyesület, a MASZK és az eddigi működtető, a Mozgókép Kft. javaslatait. A kulturális bizottság az ezektől a szervezetektől kapott ötletek, elképzelések alapján szeremé kialakítani a közgyűlés elé terjesztendő javaslatát. Berekné dr. Petri Ildikó, a bizottság elnöke egyelőre nem ismeri az összes javaslatot, és persze a bizottság leendő álláspontjáról sem lehet előre semmit tudni. Ám az bizFotó: Schmidt Andrea tos, mondta érdeklődésünkre az elnök asszony, hogy mihamarabb el kell dönteni: a város szellemi életének további gazdagítása érdekében vállalja-e az önkormányzat, hogy továbbra is bérli a Korzót és az ezután eldöntendő módon, de kulturális célokra használja, avagy lemond arról, hogy így is támogassa Szeged kulturáhs, művészeti civil szervezeteit és saját fönntartású művészeti intézményeit. A januári közgyűlés valószínűleg még csak amolyan „első olvasatban" foglalkozik a témával, s a kulturáhs bizottság a képviselők javaslatait is figyelembe véve formálja tovább határozati javaslatát a Korzó hasznosításáról. S. E. Török alkotó művei is láthatók Vásárhelyen Megidézett ősi segítő erők Különböző stílusok, különböző témák jellemzik a IV vásárhelyi kerámiaszimpózium - a Tornyai János Múzeumban megtekinthető - alkotásait. Ami közös bennülc valamilyen úton-módon mindegyikük választ keres a ma új és még újabb kihívásaira. Világunk, persze, már túl van egy csomó „régi" kihíváson is, az emberiség túlélte a korábbi megpróbáltatásokat, s e sikerrel kezelt problémákból akár tanulhatnánk is. Legalábbis erre figyelmeztet a török Nurdan Arslan. Egyik műve: jókora, göcsörtös oszlop, sok tűzvészt látott, féhg elszenesedett fatörzsnek tűnik, rajta szövegtöredékeket tartalmazó, égett szélű, pergamen vagy állatbőr hatást keltő lapokkal. Viharvert útmutatóoszlop. Föliratait, melyek figyelmeztetni akartak a múlt szörnyűségeire, későbbi korok nem vették figyelembe, és csaknem elpusztították őket, hordozójával együtt. Mint egy semmibe vett tilalomfa - a semmibevétel következményeivel. A mű egyébiránt tipikusan globalitás-korabeli alkotás, az orkhoni feliratok éppúgy „beugranak" láttán, mint a qumráni tekercsek; maguk a szövegek a XXI. századi ember jövőért aggódását fejezik ki. A vajdasági Nemes Fekete Edit plasztikáiban - melyek a művész élményanyagából, a szerbiai háborúk traumájából táplálkoznak nem nehéz fölfedezni a háború, a mindenkori háborúk elleni tiltakozást. A leegyszerűsített figurák (mindegyik egyforma) első pillantásra félig-meddig fedezékbe ásott, az égen lelhető, láthatatlan repülőgépekre irányított ágyúkat idéznek a második pillantásra azonban már A IV hódmezővásárhelyi kerámiaszimpózium alkotásai várják az érdeklődőket. Fotó: Tésik Attila föld felé hajló, apácaruhás, sebesülteket gondozó nőalakokat is sejtetnek. Ennél kevesebb művészi eszközzel ennél többet mondani aligha lehet! Kerezsi Gyöngyi alkotásai láttán a néző fölteszi a kérdést: ment-é előrébb a technika által a világ? Sőt: ment-e az ember által előrébb? Az egyik Kerezsi Gyöngyiszobor: kerekeken guruló teknőc (teknője két oldalán tengeralattjáró ablakaira emlékeztető nyílások), a teknőcön elefánt (hengerekből), az elefánton pedig ugrabugráló bohóc. Az egyik indiai teremtésmítosz szerint a világ óriás teknősbékán álló elefánton nyugszik, nyilvánvalóan erre utal a mű, illetve arra: a legfelül álló lény, az ember (és világa), olykor, hm, nevetséges. (Vagy siralmas? A legjobb bohócok nemcsak megnevettetik, „meg is ríkatják" a közönséget.) Ráadásul az ember az „alapok alapjait" is saját képére és hasonlatosságára formázta: a teknős és az elefánt már nem élő, nem valódi, mindkettő kiüresedett - éppúgy, mint a kezében tartott hal. 1btáhsan az ember uralja a világot üzeni a szobor -, meg kellene a bohócnak komolyodnia már! Tóth Magdolna Sára plasztikái a magyar s az általános emberi őstörténetből merítenek. Tbtemsorozatának alakjai éppúgy lehetnének indián figurák, mint ősmagyarok, és a széttárt karokból - amely karok éppúgy idézhetik a szárnyakat, mint a kereszt vízszintes ágát - fonálon lecsüngő kő „vízcsöppek" a tibeti szélcsengőre, de akár az inka quipukra is emlékeztetnek. „Meg lett idézve" minden emberiséget segítő erő. FARKAS CSABA