Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-30 / 25. szám

SZERDA, 2002. JANUÁR 30. • AKTUÁLIS" 3 Kedden nem dőlt el, megmentik-e a ruhagyári munkahelyeket Félelem és bizonytalanság Lejárt a munkaidő - ugye, nem véglegesen? Fotó: Karnok Csaba A körön kívül FEKETE KLARA Azí mondja a több mint harminc éve a ruhagyárban dolgozó asszony, mindenekközött a legrosszabb a bizonytalanság. Az, hogy immáron évek óta nem tudja, meddig lesz még biztos munkája, fizetése, megélhetése. A bizonytalanság, a jövőtől való félelem tépázza az idegeit, őrli fel az egészségét, teszi tönkre az éjszakáit. Ez az asszony nem panaszkodik. Nem az fáj neki, hogy mindennap hajnalban kel, fagyban és kánikulában órákon át utazik a megyeszékhelyre, s hogy monoton szalagmunkával keres meg huszonöt-harminc ezer forintot nettóban. Nem, neki a bizonytalanság fáj, hiszen ha elveszíti munkahelyét, az utolsó kapaszkodótól búcsúzhat el. A többi fogódzó ugyanis fokozatosan szűnt meg körülötte. Számlavezető bankja, látva a nyomorúságos summákat, amelyeket munkáltatója minden hónap elején átutal, már rég felmondta A­bitelét. Kölcsönt nem vehet fel, ugyanis hiába a minimálbérről szóló munkahelyi igazolás, ott a kiközösítő két betű: f. a. - vagyis cége jelenleg felszámolás alatt áll. Márpedig aki ilyen vállalatnál dolgozik, nem tarthatja magát hitelképesnek. O az az asszony, aki már sosem merhet nagyot álmodni és ugyancsak ő az, akinél mostanság nem a jövő kezdődik el. Nem érintik meg a tetszetős szlogenek és nem tartozhat a jelenlegi kormány kedvezményezettjei közé, mint ahogy sosem tartozott. Nem vehet föl államilag támogatott hitelt lakásépítéshez, mett nincs akkora jövedelme, hogy fizethesse a törlesztőrészleteket. Nem pályázhat Széchenyi-tervből házfelújításra, mert nincs méghozzá az „önereje", vagyis a készpénze. Es, ha még abban a korban lenne, a gyermekek után járó adókedvezményt sem vehetné igénybe. Ő az, aki a körön kívül van, Ás akit a pártok ígéretei nem érintenek meg. Holott dolgozik, van szakmája, van munkája, van családja - és voltak álmai. Mégis azt mondja, a legeslegrosszabb a bizonytalanság. Min­denekközött. Fidesz-MDF: a sorrendben is egyetértettek Óhaj és lehetőség a megyei listán Folytatás az 1. oldalról - A gyár mindent megtett a túlélé­sért - mondta Juhász Pétemé szak­szervezeti titkár. Egyébként ő az egyetlen ember, aki nevét adta nyi­latkozatához. - Kitermelte azt a költséget, amellyel a felszámolás jár, megadta dolgozóinak a tör­vényben előírt minimálbért, vala­mint magára vállalta a költözés 27 milhó forintos költségét. A másfél éve, 2000. szeptember 11. óta felszámolás alatt álló ruha­gyárat eleinte egészben próbálták meg értékesíteni - sikertelenül. Ezt követően tavaly az ingatlant hét önálló telekre bontották, amelyek egyike az üzem. Ebben húzta össze magát a gyár, hogy a fennmaradó részeket értékesíthessék, ám ed­dig csak a két legkisebb teleknek akadt gazdája. Juhász Pétemé szerint a sokat próbált gyár képtelen volt nyeresé­get termelni olyan körülmények között, amikor a felszámolási eljá­rás miatt nem vehettek részt pá­lyázatokon, a bérmunkában ter­melő cégek bérmunkásaivá vál­tak, s nem részesülhettek a mini­málbér-kompenzációból sem. A szalagok mellett dolgozó asszo­nyok különben tegnap pontosan tudták, róluk, az ő jövőjükről ta­nácskoznak zárt ajtók mögött. - Idegeskedünk, várunk és re­ménykedünk - mondta K. I.-né a szabászaton. - Ötvenéves vagyok, a férjem is itt dolgozik, a jövőnket azonban nem látom. Ha innen el­küldenek, sehol sem tudok elhe­lyezkedni. - Fáj, hogy idáig jutottunk - tet­te hozzá társa, akinek első mun­kahelye a ruhagyár, 32 éve itt te­lik el a munkanapja. - Negyven ki­lométerről, Apátfalváról járok be, hajnali 3-kor kelek, délután 5-re Azt még véletlenül sem állíthat­nám, hogy porzott az út alattunk. De sárba sem ragadt autónk teg­nap délután a mórahalmi határ­ban. így aztán mi akadálya lehe­tett volna annak, hogy a szikrázó januári napsütésben kövessük Né­meth Csaba hivatásos vadász kis­teherautóját Mórahalom központ­jától egészen addig a pontig, ahol már csak tíz lépés választott el bennünket a Jugoszlávia piros-fe­hér-kékre festett határoszlopától. Mielőtt még bárki is azt hinné, őzre, netán fácánra célzó vadá­szok nyomait kutattuk, elámlom: egyetlen puska sem dördült el lá­togatásunk idején. Holttestre, egé­szen pontosan egy csontváz ma­radványaira viszont rábukkan­tunk a Madarász-tó déli csücské­nél. - Azt hiába is kérdezi tőlem, kinek a maradványai ezek, de egy biztos: már évek óta itt hevernek a pusztaságban - térdelt a cson­tok mellé Németh Csaba, míg a domb tetején állva (mert hogy el ne feledjem: egy földhányás ár­nyékában nézelődtünk) Siroki Miklós, a mórahalmi Árpád Vezér Vadásztársaság vezetője egy csi­golyacsontot mutatott. - Ember volt valaha, ez jól lát­ható, de hogy mikor került ide, ugyan ki tudná kideríteni? Be­széltem én már a határőrökkel is ezekről a csontokról. Ők mesél­ték, régészek vizsgálódtak pár esz­tendeje az ügyben, talán még vit­tek is magukkal mintát. De mi­vel hogy azóta nem jelentkeztek újra, aligha lehet ez egy értékesebb lelet - vélekedett Németh Csaba. Majd - mint a mórahalmi körzet múltjának jó ismerője - régen volt csárdát említett. - Itt állt az már Rózsa Sándor idejében is a Madarász-tó part­ján. Elképzelhető, hogy a híres érek haza. És mindezért 25-30 ezer forintot viszek haza nettóban. Mint kiderült, hiába az 50 ezres minimálbér, olyan normát, darab­bért állapítottak meg, amelyet még harmincéves gyakorlattal sem le­het teljesíteni. Jó, ha a 80 százalé­kot kihozzák magukból. Az egyik szalagnál J. Sz. mutatta a svájci munkaruhát, amelyre kilenc cip­zárat kell felvarrniuk. Ebből a da­rabból napi 150-et kellene elké­szítenie a harmincöt asszonynak. Egy modellből csak 2-300 darabot kér a megrendelő, s már tanulhat­betyármarasztalóban végződött egykoron emberhalállal a vereke­dés, és az akkori áldozatot temet­ték a homokba. De az is lehet, hogy mégiscsak régebbi korokat idéznek ezek a maradványok. Néhány perccel később, amikor a határőrök igazoltattak minket a röszkei határállomás felé ka­nyargó földút mellett, kiderült: az egyenruhások körében is beszéd­téma néha a néhány rejtélyes csont. Ők már úgy hallották, ta­ják is a következő feladatot. Azt is mesélték, míg a tavalyi minimál­bér bevezetésekor 3-4 ezer forintos különbséggel négy bérkategóriát „tudtak tartani", idén elmosódtak a különbségek: ma már mindenki egyformán keveset keres. Eközben a hitelezői választmány üléséről nem szivároghattak ki in­formációk. Lapzártánkig teljes hír­zárlatot rendeltek el. Ebben a pil­lanátban csak a Szegedi Ruhagyár Rt. felszámolója, valamint a há­romtagú hitelezői választmány tudja, kik adnának pénzt a kez­lán még nyílhegyet is találtak va­laha a csontok mellett. És a kopo­nyára még nem bukkant rá senki. - Talán érdemes lenne ásatáso­kat kezdeni ezen a vidéken - ju­tottak eszembe Németh Csaba szavai, amikor végre szilárd bur­kolaton kophatott kocsink kereke. De vajon lesz-e idő, pénz, szakem­ber ahhoz, hogy valaha megfejtsük a szegedi tanyavilág titkainak csak töredékét is? BÁTYI ZOLTÁN detben 300-350, ma már csak 210 millióra taksált üzemért. Amely egészben 1 milliárdot is ér. Az ígé­retek szerint holnapra derül ki, si­került-e befektetőt találni a ruha­gyárra, kielégíthetik-e a hitelezőket, köztük a 363 milliót követelő, a fel­számolást elindító Postabankot (két éve egyik napról a másikra mondta fel a pontosan fizető gyár forgóeszközhitelét). A felszámoló szervezet képviselője állította: min­dent megtesznek azért, hogy meg­mentsék a munkahelyeket. FEKETE KLÁRA Melegcsúcsok Térségünkben - az ország többi pontjához hasonlóan - kedden to­vább emelkedett a hőmérséklet. Sőt: Szentgotthárdon megdőlt az eddigi melegrekord is. A tegnapi ta­vaszias idő sokakat kicsalogatott a szabadba. Nem nevezte rendkívülinek a teg­nap kora délután mért 16,4 fokot Pernyész László, az Országos Me­teorológiai Intézet szegedi állomá­sának ügyeletese. A meteorológus elmondta, hogy prognózisuk sze­rint a héten még biztosan marad a jó idő. Az 1870 óta mért hőmérsékleti adatok alapján az eddigi legmele­gebb január 29-i nap 1988-ban Keszthelyen volt, amikor is az év ele­jére jellemző plusz egy, mínusz két fok helyett 17 fokot mutattak a hőmérők, tegnaptól a keszthelyi rekord már a múlté, ugyanis Szent­gotthárdon, ahol 19,3 fokot mértek, megdőlt az eddigi csúcs. A. T. J. Folytatás az 1. oldalról A nőket bántalmazó férfi hajlék­talanszállásokon húzta meg ma­gát és kéregetésből élt. Kihallga­tása során először elárulta, hogy körülbelül tízszer támadt nőkre, de később már azt vallotta, hogy „csak" négyet ütött meg. - Min­dig azért sújtottam le, mert a nőket nem találtam szimpatikus­nak, és negatív kisugárzásuk volt - mondta. A férfi sajnálja a höl­gyeket, de tettét nem bánta meg. Már évek óta nem áll a reformá­tus egyház alkalmazásában V. Sándor, közölte Dányi József espe­res, aki tőlünk értesült a pofozko­A Fidesz-MPP megyei elnöke ve­zeti a Fidesz-MDF Csongrád me­gyei listáját. A Magyar Demokra­ta Fórum megyei szervezetének elnöke a tizenötödik helyre ke­rült. A huszonegy nevet tartalma­zó listán az MDF három, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség egy helyhez jutott A két párt a hét egyéni választókörzetben közös jelöltet indít, Afclamennyi jelenleg is parlamenti képviselő. Két korábbi kisgazda politikus, Vincze László és Molnár Róbert is helyet kapott a Fidesz-MDF közös megyei listáján. Ezt tegnap jelen­tették be a két párt megyei szerve­zetének elnökei. A sajtótájékozta­tón megjelent Kovács Kálmán is, aki a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség megyei vezetője­ként a hetedik helyre került. A lis­tát Farkas Sándor, a Fidesz me­gyei elnöke vezeti, aki bejelentet­te: a közös országos lista első húsz helyén vélhetőleg nem kap helyet Csongrád megyei politikus. A kép­viselő személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: a Fidesz tá­mogatottsága a korábbinál is dó okleveles teológus rendőrkéz­re kerüléséről. A fiatalember ko­rábbi iskolatársai szerint már egyetemistaként is furcsán visel­kedett, még arra is volt példa, hogy saját püspökét nyilváno­san, prédikáció közben megszól­ta. - Sándor értelmi képességei alapján alkalmasnak tűnt a teoló­gus végzettség megszerzésére, de a nem sokkal később nyilvánva­lóvá vált elmebetegsége miatt ren­delkezési állományba kellett visszavonni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy évek óta nem áll hi­vatalos kapcsolatban az egyházzal, semmiféle megbízást nem teljesít erősebb a megyében. Gyömbér László, az MDF Csongrád megyei szervezetének elnöke hangsúlyoz­ta, hogy minden kérdésben sikerült konszenzust teremteniük, és nem csalódott, hogy őt csak a tizenötö­dik helyre rangsorolták. Mint mondta, nem volt ambíciója arra, hogy a listán ennél jobb pozícióba kerüljön. „Az óhajokat és a le­hetőségeket összhangba kell hoz­ni" - mondta a politikus. Gyömbér László eredménynek nevezte, hogy Balogh Lászlót, aki a kettes körzetben az MDF egyé­ni indulójaként is megméretteti magát, a megállapodásnak meg­felelően a lista hatodik helyéről átsorolták az ötödikre. Baloghon kí­vül Gyömbér, és az utolsó pillanat­ban a huszonegyedik helyre került Ványai Éva képviseli az MDF-et a listán. „Azon munkálkodunk, hogy az MDF elmozduljon a mélypontról, és megerősödjön. A kelet-európai rendszerváltó pártok közül a de­mokrata fórum az egyetlen, amely talpon maradt" - fogalmazott Gyömbér László. KB. és természetesen nem részesül juttatásokban sem - nyilatkozta lapunknak Dányi József. Az esperestől megtudtuk, hogy a református egyház elhatárolja magát a jelenleg őrizetben lévő férfitől és tetteitől. Amennyiben a későbbiekben orvosi papírral igazolja, hogy alkalmas lelkészi munkakör betöltésére, visszahe­lyezhetik a szolgálatba. A rendőrség elmeorvosi szakértő bevonásával vizsgálja az ügyet. A szegedi kapitányságon várják azoknak a hölgyeknek a jelent­kezését, akiket V Sándor esetleg még megtámadhatott. I. SZ.-K T. Rejtély a mórahalmi határban Mégis, kinek a csontja? Német Csaba fővadász (képünkön balra) szerint elképzelhető, hogy az egykori betyárvilág verekedéseit idézik a magyar-jugoszláv hatá­ron heverő csontok. Fotó: Veréb Simon A rendőrség elfogta a szegedi nőket pofozó férfit Ördög bújt a teológusba

Next

/
Thumbnails
Contents