Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-04 / 3. szám

PENTEK, 2002. JANUAR 4. "AKTUALIS" Parkolási perek kezdődnek Szegeden A hazai felsőoktatás megfelel az Európai Unió normáinak Magyar diplomával külföldön Megfiatalodott kocsik járják a város utcáit Trolibuszok, zöld-fehér mezben Idén minden autóst megkeres­nek, aki szabálytalan parkolás miatt a Szepark Kft.-tői fizetési felszólítást kapott. Ebben az év­ben - hasonlóan több más nagy­városhoz - Szegeden is meg­kezdődnek az első parkolási pe­rek. A napilapok hírül adták: idén az ország szinte minden nagyvárosá­ban megkezdődnek az első parko­lási perek. A legnagyobb összegű adósságok ügye kerül először a bíróság elé Szegeden is - tudtuk meg Gyovai Jánostól, a bírságokért felelős Szepark Kft. jogtanácsosá­tól. - A fizetési felszólítások elévü­lési ideje öt év, így elsősorban az idén érvényét vesztő bírságokat vesszük elő. Egyébként míg a ko­rábbi üzemeltető, az SZKT egyet­len pert sem indított, addig a Sze­park már tett feljelentést a bíró­ságon - nyilatkozta lapunknak Gyovai János. A jogtanácsos elmondta: a par­kolási ügyeket számítógép rend­szerezi. Az éppen soron követ­kező szabálysértő fizetési felszó­lítást kap, majd türelmi idő áll a rendelkezésére, hogy tartozását törlessze. Amennyiben a kft. nem kap visszajelzést, a bírósághoz fordul, hogy az fizetési megha­gyással kötelezze a szabályszegőt a kamatokkal emelt bírság ki­egyenlítésére. - Aki, bármilyen régen is kap­ta a felszólítást, még az írásbeh fel­szólítás előtt befárad az ügyfél­szolgálatunkra, a kihelyezett összeggel egyenlítheti ki a tarto­zását - mondta Kerepes Ferenc ügyvezető igazgató. - A Szepark a Magyar Parkolási Szövetségen be­lül kiemelt helyen áll, hiszen kor­rekt, pontos programmal rend­szerezzük a szabálysértéseket. Ta­lán ennek is köszönhető, hogy egyre kevesebb fizetési felszólí­tást kell kihelyeznünk. Az igazgató elmondta, hogy a csökkenő bírságolás mellett egy­re többen váltanak szelvényeket és bérletet. Úgy véh, hogy a javuló fi­zetési morált elősegíti az is, hogy Szegeden a legalacsonyabb a par­kolási díjtétel. Kerepes Ferenc ezú­ton is értesíti a bérlettulajdonoso­kat, hogy a 2001 -re váltott éves bérletek január 15-éig érvénye­sek, az új jegyek az ügyfélszolgá­laton megválthatóak. A tavaly fel nem használt parkolószelvényeket a kft. munkatársai visszaváltják. ILLYÉS SZABOLCS Minden szabálytalanul parkolónak fizetnie kell, ha „Mikulás-cso­magot" talál az autója ablakában. Fotó: Veréb Simon Sikeres a múzeum MUNKATÁRSUNKTÓL A makói József Attila Múzeum­nak tavaly körülbelül hét és fél ezer látogatója volt, ami egy hu­szonnyolc ezres lélekszámú város­ban - az intézmény vezetője sze­rint - figyelemre méltó. Halmágyi Pál a múzeum tavalyi évét kimon­dottan sikeresnek tartja, hiszen összesen tizenegy időszaki kiállí­tást rendezhettek, munkatársai a korábbinál több színvonalas köte­tet jelentethettek meg és a gyűjte­ményt is sikerült gyarapítani. Min­dez az évtizedekkel ezelőtti időket idézte, azzal a különbséggel, hogy akkor minderre sokkal több pén­zük volt. A megyei működtetésű makói intézmény vezetője a tárlatok kö­zül különösen szívesen emlékszik a régi makói képeslapokat bemu­tató anyagra, melyről sokan azt gondolják, hogy albumban is érde­mes lenne kiadni, továbbá a Ma­kói Művésztelep bemutatóira, vagy a Galamb József emlékének szen­telt gyűjteményre, amely tavasszal Szegeden lesz látható. Nyugdíjasokkal a graffitisek ellen Nagyszabású trolifölújítási prog­ramot zárt a Szegedi Közlekedé­si Társaság. Korszerűsítették az orosz ZlU-k egy részét, valamint több Skodát és Ikarust is fölújí­tottak. Pályázati támogatással újabb hat, olcsón üzemeltethető Skoda trolit vásároltak. Zöld-fehér külsejükről ismerhet­jük föl már messziről is a Szege­di Közlekedési Társaság fölújított trolibuszait. A kocsik meze csak véletlenül hasonlít a népszerű (bár az őszi szezonban gyengélkedő) Ferencváros csapatszínére. A tro­likat egy 21 -TR típusú Skoda után festették éppen zöld-fehérre: a ko­csit 1998-ban hozták Szegedre, a hazai forgalomba helyezéshez szükséges típusengedély megszer­zése céljából. A „fradista" Skoda 21 -TR egy évig futott a városban. „A zöld a környezetvédelem szí­ne is, ezen felül az utazóközönség is megkülönböztetheti a kor­szerűsített kocsikat a régebbi­ektől" - mondta Nagy Tamás, az SZKT műszaki főmérnöke. Nem halaszthatták tovább a trolipark megújítását. A kiszol­gált, javarészt tizenöt-húsz éves, A fölújított trolikat zöld-fehérre festették. orosz gyártmányú ZlU-k megöre­gedtek. Tavaly tíz ZIU „cse­rélődött ki" kívül és belül. Nem csupán a műszaki berendezése­ket javították föl, de az utastér is látványosan megszépült: kárpito­zott ülésekkel, vadonatúj kapasz­kodókkal rendezték be az újrafes­tett ZlU-kat. Fotó: Karnok Csaba Ugyancsak fölújítottak - és zöld­fehérre festettek - két Ikarust, s két csuklós Skodát is. A legvénebb ko­csikra azonban már nem költe­nek: a rájuk fordított pénz nem térülne meg, a gazdaságtalan, ener­giafaló troliktól lassanként el kell köszönnünk. Nagy Tamás elmondta még, Ha a hazánkban végzett informa­tikusok valamely nyugati ország­ban keresnek munkát maguk­nak, minden gond nélkül el tud­nak helyezkedni az itthon szer­zett oklevelükkel. Az orvosi dip­lomákat is elismerik máshol, tu­lajdonosukat azonban nehéz kü­lönbözeti vizsgák letételére kö­telezik. hogy a Szegedi Közlekedési Társas­ág sikerrel pályázott a környezet­védelmi alap támogatására, így a cég összesen 118 millió forintos trolifölújítási bemházást valósít­hat meg. A pénzt nem a régi és minden te­kintetben elavult kocsik javítga­tására, hanem keveset futott, kor­szerű, kis fogyasztású trolibuszok vásárlására költik. Az idejétmúlt trolikból csak három kocsi helyre­állítására lett volna elegendő a sa­ját pénz. Ehelyett hét Skodát vásá­rolnak - a háromajtós kocsikból három már forgalomba is állt. A Skodák fenntartási költsége ala­csony, energiamegtakarításuk el­lenben nagy. A vásárlásra fordított összeg 40 százalékát az SZKT gazdálkodta ki, 30 százalék vissza nem térí­tendő támogatás, a fönnmaradó 30 százalék pedig négyéves fu­tamidőre adott kamatmentes köl­csön. A szakemberek kiszámították, hogy az energiatakarékos kocsik a kölcsön futamidejének végére „visszahozzák" az SZKT önrésze­ként kifizetett összeget. NYILAS PÉTER Drága mulatság a „műalkotás" eltüntetése. .hskála t Non graffiti névvel alapítvány-ter­vezetet készül benyújtani egy nyug­díjasokból álló öntevékeny csoport a cégbírósághoz - tudtuk meg Mé­száros Andrástól, a leendő alapít­vány főszervezőjétől. A nonprofit szerveződés munkatársai a rend­őrség és a városőrség segítségével az utcákat járnák, hogy tetten érhes­sék azokat a fiatalokat, akik szob­rokra, házfalakra festenek. - Felháborít bennünket, hogy Sze­geden olyanok laknak, akik a van­dalizmusban lelik örömüket. Akkor határoztam el, hogy megszervezem az alapítványt, amikor a házunk falát is összerondították. Ráadásul épp azokban a napokban kaptam rajta egy húsz- tagú bandát, amint éppen a villamos belső lakkborítá­sát rongálják. Úgy vélem, ha ezek az emberek tudnák, hogy folyama­tosan figyelik őket, nem firkálnák tele a falakat, így évi több százezer forintos tisztítási költségtől kímél­nék meg a várost - mondta Mészá­ros András. Az lapítvány szer­vezőitől megtudni : csupán egy iro­dahelyiségre ^ telefonos elér­hetőségre van szükségük. A nyug­díjasok felváltva, akár napi nyolc órában is figyelnek Szeged utcáit, és amennyiben szükséges, értesítenék a hatóságokat. A házfalakon, szobrokon, köz­műveken hagyott alkotásokat le­fényképeznék és számítógépen tá­rolnák. Mészáros szerint az írásszakértő segítségével megfejt­hető lenne, ki az adott rajz alko­tója. Az alapítvány jutalmazná azokat, akik tetten érik a graffiti­seket. A kezdeményezés cégek tá­mogatására is számíthat, hiszen egy-egy kompozíció eltávolítása súlyos tízezrekbe kerül a szolgál­tatóknak. A rendőrség munkatár­sai teljes támogatásukról biztosí­tották a kezdeményezést - tudtuk meg Tuczakov Szilvánától, a rendőrség sajtóreferensétől. I. SZ. Hazánk európai uniós csatlakozá­sának közeledtével a felsőoktatás­ban egyre többször vetődik fel a kérdés: mennyire felel meg az itt­honi képzés a külföldön elterjedt normáknak. Bár Magyarországnak ezen a területen nincs jogharmo­nizációs kötelezettsége, az itteni felsőoktatási intézményekben fo­lyó képzés szinte teljes mértékben EU-komformnak tekinthető ­mondta lapunknak Kiss László, az Oktatási Minisztérium főosztály­vezető-helyettese. Ez a megállapí­tás egyúttal azt jelenti, hogy a ma­gyar egyetemeken szerzett diplo­mákat általában elfogadják más országokban is, ha az itthon vég­zett szakemberek külföldön vál­lalnak munkát, vagy folytatnak további tanulmányokat. Az oklevelek ebsmeréséről min­den ország saját hatáskörében dönt, az e témában született nem­zetközi egyezmények csupán ál­talános elveket fogalmaznak meg. Az 1997-es lisszaboni konvenció a képesítési követelmények ehsme­résében teremtett összhangot Eu­rópában s néhány más államban. Az 1999-ben aláírt Bolognai Nyi­latkozat pedig egyebek mellett egy­séges felsőoktatási térség létreho­zását tűzte ki célul 2010-re a kon­tinensen. Az utóbbi deklaráció ja­vasolta a diplomamelléklet hasz­A magyar informatikusok diplomáját minden gond nélkül elismerik külföldön. nálatának bevezetését. Ez a doku­mentum részletezi, hogy az okle­vél tulajdonosa milyen kurzuso­kat teljesített tanulmányai során. A hazánkban végzett diplomások közül sok informatikus külföldön vesz részt doktori képzésben, ami­nek befejezése után többen ugyan­ott helyezkednek el rövidebb­hosszabb időre. Mivel azonban a legjobb szakemberek ma már itt­hon is elegendően sok pénzt keres­hetnek; a megélhetés miatt nem feltétlenül maradnak külföldön ­mondta Csirik János, a Szegedi Tu­dományegyetem informatikai tan­székcsoportjának professzora. Hoz­zátette: a nyugaton munkát válla­ló magyar informatikusok diplo­máját minden gond nélkül elis­merik, a doktori képzésekben részt vevőktől is legfeljebb idegen nyelvű fordítást kérnek az oklevélről, ki­egészítve az elvégzett kurzusok lis­tájával. Orvosi diplomával már nehe­zebb munkát találni nyugaton, mert a jelentkezőknek vizsgát kell tenniük. A szegedi orvoskar déká­ni hivatalának vezetője, Lednitzky András szerint az évente végző 100-120 hallgatónak körülbelül tíz-húsz százaléka próbálkozik meg az amerikai különbözeti vizsga kö­vetelményeinek teljesítésével. Az írásbeli tesztek és az Egyesült Ál­lamokban letöltendő gyakorlati idő nehéz feladat elé állítja a jelent­Fotó: Veréb Simon kezőket, akik sikertelen próbálko­zás esetén még reménykedhetnek abban, hogy kórház helyett valame­lyik kutatóintézetben el tudnak helyezkedni. Amerikán kívül so­kan vállalnak munkát Németor­szágban is. A külföldön elhelyezkedők egy része azért hagyja el Magyarorszá­got, mert kint több pénzt kereshet, vagy itthon nem tudott azon a szakterületen érvényesülni, ahol szeretett volna. Mások a szakképe­sítés megszerzéséért, vagy a PhD­fokozat elnyeréséért mennek más országokba, például azért, mert nyugaton intenzívebb gyakorlati felkészítést kapnak. HEGEDŰS SZABOLCS

Next

/
Thumbnails
Contents