Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

• K Ö Z V E L E M É N Y - K ü T A T Á S • PENTEK, 2002. JANUÁR 25. Élet Szegeden - ahogyan a számok mutatják Elkészült a megyeszékhely idei tükre Reprezentatív közvélemény-kutatást folytatott Sze­geden az önkormányzat megbízásából 2001. októ­berében a Magyar Gallup Intézet. A felmerés során több mint 2500 szegcdi válaszolt a cég által össze­állított kérdésekre. A válaszadók a város 25 önkor­mányzati körzetéből kerültek ki, minden választó­körzetben száz polgárt faggattak a város fejlődésé­ről. A polgármesteri hivatal munkájának megítélé­séről, a közbiztonságról, a közlekedésről, a lakáshely­zetről, a köztisztaságról, a városlakók elvágyódásá­ról. A közelmúltban közzétett, már a cég honlap­ján is megtalálható kutatási eredmények szerint a szegediek 12 százaléka szerint mennek jól, vagy nagyon jól a dolgok az országban, ugyanezt 24 szá­zalékuk állítja a városról. Legfőbb problémának a munkanélküliséget, az említettek közül a legcseké­lyebbnek a autópálya hiányát tartják. A Galluppal egy időben a Szegedi Tudományegyetem szocioló­giai tanszéke is felmérést készített. A két vizsgálat legérdekesebb adatait alább tesszük közzé. A város mint lakóhely A város jelenlegi fő problémája a munkanélküliség, illetve a mun­kahelyteremtés hiányosságai ­állapítják meg a Gallup Intézet felmérése szerint a megkérdezett szegediek. A második leggyakrab­ban említett probléma a közbiz­tonság helyzete volt. A válasz­adók kevesebb mint kétharmada érzi magát biztonságban Szege­den. A megkérdezettek 22 száza­léka tart attól, hogy erőszakos bűncselekmény áldozatává vál­hat, 43 százalékuk leginkább at­tól fél, hogy ellopják az autóját, il­letve 59 százalékuk veszi biztos­ra, hogy előbb-utóbb feltörik a ko­csiját, s 29 százalék gondolja úgy, hogy gyermekeit támadás érheti. A szegedieknek mindössze 44 szá­zaléka véli úgy, hogy a rendőrség elkötelezetten és tisztességesen végzi a munkáját, s csak 42 szá­zalék gondolja úgy, hogy számít­hat a rendőrségre. Az egyetem által készített felmé­rés szerint a polgároknak a köz­biztonsággal való elégedettsége látszólag enyhén javuló tendenci­át mutat. Míg az ötfokú skálán 2000 végén az elégedettség átla­ga 2,6 volt, addig 2001 végén már 2,9-et mutatott. A mérleg tehát még mindig inkább az elégedetle­nek felé billen. A kutatók úgy vé­lik: azért látszólagos a javulás, mert nem csupán az elégedetle­nek, de az elégedettek aránya is csökkent, ugyanakkor az „is-is" választ adók aránya viszonylag jelentősen növekedett. A közbiz­tonság megítélése terén a meg­kérdezettek ínár nem a város egé­szének, hanem saját városrészük­nek a helyzetét látták kedvezőb­ben. Itt az elégedettségi index át­lagosan 3,3 volt. Összességében elmondható, hogy a kertvárosias beépítésű körzetekben élők biz­tonságérzete jobb az átlagosnál. Ezt mutatja, hogy míg az újszege­di 8-as választókörzetben 4,1, ad­dig a tarjánvárosi 5-ös körzetben 2,8, a móravárosi 12-es kerület­ben pedig 2,7 volt az elégedettség átlaga. A Gallup ötfokú skáláján a vá­sárlási lehetőségeket átlagban 4,42-re, az oktatás színvonalát 3,7-re, a városon belüli-közleke­dést pedig 3,58-ra értékelték a szegediek. A legnagyobb elégedet­lenséget az okozza, hogy nehéz munkát találni a városban. Ennek elégedettségi mutatója 2,47. A megkérdezettek elégedetlenek to­vábbá a szociális ellátás színvo­nalával (2,65), a vállalkozási lehe­tőségekkel (2,74) és az egészség­ügyi ellátás színvonalával (2,78). A város levegőjének tisztaságá­val, valamint a köztisztaság hely­zetével általában közepesen elége­dettek a szegediek (3,02 és 3,04). Általában véve a Szegeden élók nincsenek megelégedve a közleke­dési helyzettel a városban. Hár­masnál magasabb elégedettségi átlagot csak a tömegközlekedéssel kapcsolatban mértek. A közleke­dési úthálózat állapotával a meg­kérdezettek 24 százaléka, a járdák állapotával 26 százaléka, míg a parkolási helyzettel mindössze a válaszadók 13 százaléka volt csak elégedett. A kutatási adatok sze­rint az autópálya hiányát csak a megkérdezettek 6 százaléka érez­te égető gondnak. A Gallup felmérése szerint a város lakosainak egynegyede szí­vesen elköltözne Szegedről. A 40 évesnél fiatalabbak között azon­ban már majdnem 40 százalék költözne más településre. Az egye­tem által készített felmérés szerint az itt lakók 80 százaléka szeret Szegeden élni. Ugyanakkor a meg­kérdezettek 27 százaléka már ko­molyan fontolgatta, hogy elköl­tözik a városból. A 18-35 évesek 41,1 százaléka, míg a 60 év felet­tiek 16 százaléka menne el szíve­sen Szegedről. Fejlődés, mérsékelten A kutatásokban pozitív kép raj­zolódik a város fejlődéséről. A szo­ciológiai tanszék felmérésében a válaszadók háromnegyede úgy vé­lekedik: a város, ha csak mérsékel­ten is, de fejlődött az utóbbi évek­ben. A Gallup a város dinamiz­musát firtató kérdésére a megkér­dezettek 73 százaléka válaszolt úgy, az elmúlt négy év során fejlő­dött Szeged, és ez a tendencia a jö­vőben is folytatódik majd. Ezt azonban némiképp árnyalja a tény, hogy az egyetemi kutatás szerint a polgárok jóval sikeresebb­nek látják Kecskemét fejlődését Szegednél, ugyanakkor Békéscsa­báét Szeged mögé rangsorolták. Nemhogy fejlődött, Szeged hely­zete még romlott is - állítja a vá­laszadók 7,3 százaléka a szocioló­giai tanszék kérdéssorára felelve. Tizenhét százalék szerint stag­nált a város, 54 százalék azon­ban azt állítja: ha mérsékelten is, de fejlődött Szeged. A legoptimis­tább, erőteljes fejlődést tapaszta­lók aránya kevéssel húsz százalék fölötti. Jellemző azonban, hogy a válaszadók többsége saját város­részének fejlődését lassúbbnak látja, mint a város egészének gya­rapodását. Különösen igaz ez a régi lakótelepek alkotta körzetek­re, Tarjánra, Felsővárosra és Odesszára. A Holt-Maros reha­bibtációja és Rókus városrész re­konstrukciója miatt Újszeged és Rókus polgárai az átlagnál élén­kebbnek érzékelték saját lakóhe­lyük fejlődését. Gazdálkodás a városházán „A szegediek inkább elégedetle­nek az önkormányzat gazdálko­dásával, különösen a középkorú válaszadók" - állapítja meg a Gal­lup felmérése. Az elégedetlenek aránya 52 százalék az elégedett 40 százalékkal szemben, ami „más megyeszékhelyekkel összevetve meglehetősen kedvezőtlen véleke­dést tükröz a város gazdálkodásá­val kapcsolatban". A nagyon elége­detlenek aránya 11 százalék, a na­gyon elégedetteké pedig 3 százalék. Az életkor szerinti összetételt vizs­gálva megállapítható, hogy a 60 év felettiek nagyobb arányban elé­gedettek az önkormányzat gazdál­kodásával, mint a fiatalok. A Gallup megállapítása az is, hogy bár a szegediek 47 százaléka szerint az önkormányzat ismeri a város gondjait, ám „csak 18 száz^ lék gondolja úgy, hogy a döntések során figyelembe veszik a szegedi polgárok véleményét". Mindezt úgy állítják a válaszadók, hogy 75 százalékuk „valamennyire isme­ri" az önkormányzat döntéseit. A polgármesteri hivatal munká­jával kapcsolatban a válaszadók 71 százaléka nyilvánított pozitív véleményt. Ugyanakkor a nagy többség (63 százalék) úgy véli, ese­tenként előfordulhat korrupció a hivatalban, bár ez nem jellemző. Korrupt magatartás 22 százalék szerint gyakran, 14 százalék szerint egyáltalán nem fordul elő a hiva­tal munkája során, a Gallup mé­rései szerint. A szegediek az önkor­mányzat vezetésének munkáját leginkább törvényesnek, igazsá­gosnak és jól szervezettnek gondol­ják. A legtöbb negatív értékelést az „átláthatóság" és az „egyenlőség biztosítása" szempontjából kapta az önkormányzat. Az önkormányzat tevékenysé­géről a válaszadók 72 százaléka a Délmagyarországból értesül, 63 százalékuk a Szeged televízióból informálódik, ugyanennyien tájé­Fejlődött-e Szeged? % Nem fejlődött, helyzete még romlott is Nem fejlődött, lényegében stagnál Mérsékelten fejlődött Erőteljesen fejlődött kozódnak az országos médiumok­ból. Magas, 44 százalék azok ará­nya, akik barátaiktól kapnak híre­ket a város működéséről. Európa és a szomszédok Az egyetemi kutatás kiterjedt az ország uniós törekvéseinek szege­di támogatottságára is. A válasz­adók meggyőző többsége, 75 szá­zaléka támogatja, hogy Magyaror­szág az Európai Unió tagja legyen, ezzel szemben a csatlakozást eluta­sítók aránya 11 százalék. Az a kér­dés azonban, hogy a csatlakozás előnyös vagy hátrányos lesz-e, már jobban megosztotta a válaszadókat. Két és fél százalékuk vélte úgy, hogy az integráció csaknem min­den tekintetben hátrányos, hét százalékuk pedig, hogy többnyire hátrányos lesz. A válaszadók egy­negyede szerint az előnyök és a hátrányok aránya kiegyenlítődik. Negyven százalék szerint többnyi­re előnyös, tizenhárom százalék szerint minden tekintetben elő­nyös lesz a csatlakozás az ország számára. A tavaly novemberi szondázás idején még nem írták alá a mun­kavállalást szabályozó magyar-ro­mán kormányfői megállapodást, ennek ellenére a szegediek 28 szá­zaléka nyilatkozott úgy, hogy „be sem engedné az országba" a romá­nokat. Keleti szomszédainkat 41 százalékkal csak az afganisztániak előzik meg. (A szeptember 11-i amerikai események következmé­nyeit már ismerték a válaszadók.) Az oroszok elutasítottsága 31, a kínaiaké 28, a szerbeké 23, a nége­reké 16, a zsidóké 15, az ameri­kaiaké 9,2, a németeké 9,1 száza­lék. Az osztrák „sógorok" a legke­vésbé elutasítottak, a szegediek mindössze 8,9 százaléka nyilatko­zott róluk úgy, hogy „be sem enged­né őket az országba". A szegcdiek 62 százalékát ugyan­akkor egyáltalán nem zavarja, hogy a városban sok a külföldi. Harma­duknak ez okoz némi gondot, és nyolc százalékukat kifejezetten ir­ritálja a külföldiek jelenléte. A magyar állampolgárok külföl­di munkavállalását 60 százalék tá­mogatná. A válaszadók harmada szerint csak bizonyos feltételek mellett vállalhassanak magyarok külföldön munkát, míg a külföldi munkavállalást elutasítók aránya mindössze 6 százalék. A válaszokból óvatosságra intő, távolságtartó magatartás rajzoló­dik ki. A legnagyobb ellenkezést a külföldiek földvásárlása és la­kásszerzése váltotta ki. A magyar állampolgárok külföldi föld- és la­kásvásárlásával kapcsolatban azon­ban - csakúgy, mint a munkavál­lalásnál - pont fordított a helyzet. A megkérdezettek kétharmadá­nak ellenérzései vannak azzal kap­csolatban, hogy számos magyar­országi nagyvállalat külföldi tulaj­donban van, egyharmaduk számá­ra pedig az jelent problémát, hogy Szegeden több, külföldi tulajdonban lévő bevásárlóközpont működik. Mennyire elégedett a szegedi közbiztonsággal? Egyáltalán nem Inkább nem, mint igen Is-is Inkább igen, mint nem Teljes mértékben 2000. év 2001. év Zavarja-e Önt valamilyen mértékben, hogy külföldi állampolgárok letelepedési engedélyt kaphatnak Magyarországon? 2,4% • Semmilyen mértékben sem zavar Í~1 Valamelyest zavar [~1 Kifejezetten zavar H Válaszhiány

Next

/
Thumbnails
Contents