Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-22 / 18. szám

KEDD, 2002. JANUÁR 22. • EGY SZÁZALÉK" 7 Stabil állami háttér, erősödő bizalom az ügyfelek körében KONZUMBANK A napokban jelentette be hivatalosan a Magyar Fejlesztési Bank Rt., hogy nem értékesíti leánybankját, a Konzumbank Kereskedelmi Bank Rt.-t. Ennek oka, hogy a Konzumbank üzleti értéke lényegesen nagyobb, mint a pályázaton potenciális vevőként jelentkezők bármelyike által megajánlott vételár. A bank az elmúlt-évben dinamikus fejlődést mutatott, megszabadult rossz követeléseitől, betétállománya egyenletesen növekszik, nyereségesen működik, és külső segítség nélkül saját jövedelmező tevékenysége révén tőkeegyensúlyát is biztosította, így mára a bank kis mérete mellett is jő pozíciót foglal el a bankrendszerben. Többévi veszteséges működés után a 2001. esztendőt már - jelentős - előzetes adatok szerint az 1 milliárd forintot meghaladó adózás előtti nyereséggel zárja. Ebben az eredményben a portfólió tisztítás és a kamatjövedelem erőteljes növekedése mellett szerepet játszik a korábban képzett általános kockázati céltartalék felszabadítása is. Az országos fiókhálózattal, összesen 30 fiókkal rendelkező hitelintézetnek sikerült a dinamikusan fejlődő magyar gazdaság adta lehetőségeket megragadnia. Részt vesz a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozásában olyan hitelkonstrukciókkal, amelyek az alvállalkozók körét segítik. Stabil ügytélkörét a kis- és középvállalkozókat pedig a piaci kívánalmaknak megfelelő rugalmas, könnyen igénybe vehető termékekkel szolgálja ki. A Konzumbank méreténél és feladatkörénél togva is a kis- és középvállalkozások bankja, azonban folyamatosan bővül lakossági ügyfélköre is. Ezt a tényt tükrözik az elmúlt év növekedési adatai: 2000. december 31. 2001. december 31. vállalkozói hitelek 36.374 M Ft 46.335 M Ft lakossági hitelek 444 M Ft 2.830 M Ft vállalkozói betétek 17.965 M Ft 37.514 M Ft lakossági betétállomány 30.939 M Ft 34.216 M Ft A piaci követelményeknek megtelelő, folyamatosan bővülő termék- és szolgáltatáskínálat mellett a Konzumbank feladatköre a közeljövőben kibővül: a Magyar Fejlesztési Bank Rt. megbízásából a családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kis- és középüzemek kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó feladatokat készíti elő és hajtja végre, kihasználva fiókhálózatát és országos bevezetettségét, valamint más, az állam által kezdeményezett gazdaságfejlesztési programokban látja el a nélkülözhetetlen kereskedelmi banki feladatokat. ^ 011672216 Devizaárfolyamok A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai (egy egységre, forintban) Angol font 396,82 Ausztrál dollár 142,69 Cseh korona 7,67 Dán korona 32,82 Euró 243,66 Japán yen (100) 208,36 Kanadai dollár 171,36 Lengyel zloty 65,98 Norvég korona 30,80 Svájci frank 165,74 Svéd korona 26,31 Szlovák korona 5,77 USA-dollár 276,70 Vitatott földtörvény Nyertes lakások Kés a levegőben Az elmúlt év decemberében még nem észleltek különösebb mozgást a húspiacon az állandó szereplők. A termelők által alacsonynak tartott húsárak maradtak ott, ahol voltak: mélyen a nyári és az őszi hónapok átlaga alatt. Februártól azonban akár kilónként 40 forinttal is eshetnek a sertésfelvásárlási árak az állami exporttámogatások esetleges megszüntetése miatt. Mint emlékezetes, az élő állat kilójáért még 2001. július-aflgusztusában 350-360 forintot is fizettek a felvásárlók, az év végére azonban már csak 280-320 forintért vették át a sertéseket a feldolgozók, többek között a Pick Szeged Rt. is - tudtuk meg akkoriban Forró Sándortól, a cég élőállat-forgalmi vezetőjéről. Az országos jelenség oka az volt, hogy a nyugat-európai piacokon olcsóbb lett a hús, így valamennyi hazai beszállító értékesítési gondokkal küzdött. Ilyen esetekben a szakember szerint általában két út áll a cégek előtt: vagy kevesebbet vágnak, vagy alacsonyabb áron veszik át a sertéseket. A Pick mindkét megoldással próbálkozott. Drasztikusan ugyan nem csökkentették a napi vágások számát 2001 utolsó hónapjaiban, de kevesebb élő állatot vittek a vágóhidakra, mint korábban. A levágott sertések nagy részét pedig betárolták és a kedvezőbb lehetőségekre vártak. Ha azonban februártól megszűnik az exporttámogatás, még drámaibb helyzet állhat elő a húspiacon. Az alacsony, 280 forint alatti felvásárlási árak miatt ugyanis a sertéstartás veszteségessé válhat, mivel nem fedezi azt az önköltséget, amely a termelői számítások szerint 300 forint körüli összeg. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára kifejtette: újabb állománycsökkenés indulhat meg, ha az árak az önköltség alá csökkennek. Állami beavatkozások nélkül az exportőrök is elveszíthetik külpiaci érdekeltségeiket, így a húsipari cégeknél is leépülés kezdődhet meg - figyelmeztetett a szakember. A válság megelőzésére ezen a héten sorozatos ágazati és minisztériumi egyeztetések kezdődnek. Összeül a Vágóállat- és Hústerméktanács is. A konzultációkra azért van szükség, mivel az exporttámogatás megszüntetését febmár 1 -jétől tervezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Januárban tehát még a régi árakon keltek el a sertések, s mint ahogy azt Forró Sándor elmondta, a Picknél még emelkedtek is árak: az országos, 280 forintos átlaghoz képest az év első hónapjában 300 forint körüli összegeket kaptak a termelők az élő sertés egy kilójáért. A szakember szerint ezekben a napokban még nem kell kongatni a vészharangot, hiszen egyelőre csak arról van szó, mi lenne, ha megszűnne az exporttámogatás. Valamilyen magoldást találni kell, hiszen ha nincs támogatás, az árut nem éri meg külföldre szállítani, a nyugat-európai olcsóbb hús viszont zavartalanul beérkezhet az országba. A napokban várható döntések tehát hosszabb távra is meghatározzák az ágazat jövőjét. FEKETE KLÁRA biztosított kötelessége, hogy ezekre a lehetséges alkotmánysértésekre felhívja a hgyelmet. Az agrárkamara elsősorban azt sérelmezi, hogy a termőföld vagy a tanya eladásával kapcsolatos elővásárlási jog új szabályai sértik a tulajdonhoz való jogot. Továbbá az új törvényi rendelkezések különbséget tesznek köz- és magántulajdon között, valamint sértik a vállalkozási jogot és a versenyszabadságot. Emellett a két törvény egyes rendelkezései alkotmányossági szempontból is aggályosak. MUNKATÁRSUNKTÓL A múlt év végén Matolcsy György gazdasági miniszter a Széchenyiterv keretében több mint 2 milliárd forint összegű támogatásról döntött nyugdíjasházi, illetve idő-' sek otthonában létrehozandó 371 darab lakás létesítéséhez. 2001. február 1 -jétől e döntéssel együtt 7,2 milliárd forinttal támogatja a kormány az idősek számára igénybe vehető, összesen 1182 lakás kialakítását. Az állami támogatású bérlakásprogram keretében a települési önkormányzatok pályázatot nyújthattak be fiatalok számára igénybe vehető, úgynevezett garzonházak létesítésére, szociáhs bérlakások kialakítására, valamint költségelvű lakások létrehozására. 2001. február l-jétől nyílt lehetőség arra, hogy az önkormányzatok mellett egyházak is írhattak pályázatot nyugdíjasház vagy idősek otthona felépítésére. Az alapvető különbség a nyugdíjasház és az idősek otthona között az, hogy az utóbbira a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (orvosi ellátást, közösségi helyiségeket kell biztosítani), valamint működtetésükhöz az állam normatív támogatást is ad. A nyugdíjasházak pályázati feltételei kevésbé kötöttek, alapvető céljuk a nyugdíjasok, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek bérleti jogviszony alapján történő időhatár nélküli elhelyezése a kialakított lakásokban. A gazdasági miniszter 2001 végén több mint 2 milliárd forint összegű állami támogatásról döntött, amelynek segítségével a 17 nyertes pályázat keretében 371 lakást építenek idős korúak számára. A nyertes pályázatok többségét önkormányzatok nyújtották be. A tavalyi, összesen 48 pályázó 7,2 milliárd forintot kapott, az összeg segítségével pedig 9,8 milliárd forintos beruházási költséggel valósulhatnak meg az elképzelések. A megítélt támogatás felhasználásával 1182-re nő az egyházak, illetve az önkormányzatok kezelésében lévő, idősek ellátását szolgáló lakások száma. Az 1182-ből 755-öt idősek otthonában, 427 nyugdíjasházban alakítanak ki. Csongrád megyéből decemberben Ásotthalom önkormányzata részesült támogatásban, idősek otthonára 36 millió forintot kapott. Már csak nosztalgiából tartunk otthon márkát Euróra váltott tartalékaink Esküvő - még a Maison Készítik a Kelengyét MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Városkép Kft. február 1-3. között immár ötödik alkalommal rendezi meg a Kelengye esküvői kiálh'tást. A rendezvény egyben az esztendő vásárainak nyitóprogramja. A hagyományosnak mondható Kelengye az egyik legnépszerűbb a nagyközönségnek szóló programok közül, az esemény ezúttal is lehetőséget teremt a kézfogókat rendező szakmák képviselőinek - a ruhaszalonoknak, ékszerészeknek, virágüzleteknek, autókölcsönzőknek, utazási irodáknak és a szépségipart képviselő vállalkozásoknak - a bemutatkozásra. Az idei Kelengyén több mint 30 kiállító szerepel majd, s a tervek szerint a látogatók száma meghaladhatja a 2500-at. Csakúgy, mint az előző évben, az idén is kísérőprogramok dúsítják a háromnapos eseményt: divatbemutatók és zenekari fellépések követik egymást, lesz tortakóstolás és tombola. A Szegedi Városkép Kft. a Kelengyén túl hat rendezvényt tervezett erre az évre. Febmár 8. és 10. között Diák és városi farsang címmel régi szokások elevenednek fel a Dugonics téren és a Kárász utcán. Május 17-21. között kap teret az ország legnagyobb borszakmai rendezvénye, a VIII. szegedi borfesztivál, immár hagyományosan Szeged napjával egy időben. Július 3-7. között a Szeged Expo nyitja meg kapuit, majd a tervek szerint július 17-21. között a kajak-kenu EB kísérőrendezvényeként a Népek találkozójára invitálják a szervezők a helyi és a külföldi résztvevőket. Augusztus 17-étől három napon át tart majd az István-napi mulatság, a program kézműves kirakodóvásárral, családi programokkal, tűzijátékkal várja a városlakókat. A kiállítási évet a december elejétől az ünnepekig tartó karácsonyi vásár zárja majd. A hazai kereskedelmi bankok és ügyfeleik egyaránt túl vannak a történelem egyik legnagyobb pénzcseréjének első lépésén. Itthon már 2001 ősze óta folyamatosan zajlott az euróra való átállás, s tavaly év végéig az utolsó „dugivaluták" is előkerültek a fiókok mélyéről. A devizaszámlákon és az otthoni rejtekhelyeken tartott nemzeti fizetőeszközöket december végéig lehetett euróra váltani, s ezt a legtöbb valutatulajdonos meg is tette. Idén e művelet már nem költségmentes, de a későn ébredőknek még febmár közepéig van idejük arra, hogy a megszűnő 12 nemzeti valutát persze átváltási költséget fizetve euróra cseréljék. A pénzintézetek egyébként már nem számítanak sem nagy, sem kis átváltási rohamra. Az ország déh részében - a határ mentiség okán - persze előfordulhatnak még márkát szorongató és átváltani kívánó ügyfelek, de ez már sem mértékében, sem értékében nem lesz jelentős. Euróra fordulni egyébként kétféle módon lehetett: egyrészt december 31. után a meglévő devizaszámlák automatikusan euróra változtak. A másik lehetőség pedig a készpénzes váltás volt, melynek során vagy forintot, vagy vadonatúj eurószámlát kértek az ügyfelek. A becslések szerint decemberben országosan mintegy 60-70 milliárdnyi EMUtagvalutát - zömében német márkát és osztrák schillinget - tartogattak otthon a magyar háztartások, Az átváltás öröme a friss, ropogós euróbankó. így ennyi készpénz átváltására számítottak a kereskedelmi bankok. A pénzintézetek megyei fiókjaiban is általános tapasztalat volt, hogy az év utolsó napjaiban kisebb, vagy nagyobb mértékben, de érezhetően megnőtt a forgalom, s ugyancsak jellemző volt, hogy a lakosság nem idegenkedett az eurótól. így, bízva jövőben, sokan lettek eurószámla-tulajdonosok. Az OTPhez vándorolt a legnagyobb mennyiségű, országszerte több mint 40 miibárd forint értékű valuta. A legnagyobb lakossági banknál összesen 24 ezer új eurószámlát nyitottak az ügyfelek, ebből 1500 számla Szegeden „született". Mint azt Lestárné Szikszói julianna, az OTP szegedi egységének igazgatóhelyettese elmondta, mind az átváltás, mind az eurókészpénz iránti érdeklődés igen nagy volt a külföldi, a déli határainkon túl élők körében. Hasonló tapasztalatokról számolt be Bajkó Attila, a K & H szegedi hókjának igazgatója, aki azt is elmondta: a decemberi, az átváltási roham, a tumultus után a januárt a készpénz iránti kíváncsiság jellemzi, míg februárban újabb, de lényegesen kisebb átváltási szándékokra Fotó: Karnok Csaba számítanak. A Magyar Külkereskedelmi Banknál is érezhető volt a forgalomnövekedés, s mint azt Sárköziné Sebők Györgyi fiókigazgató-helyettes elmondta, az eurószámlák száma tizedével emelkedett. Tapasztalataik szerint; míg egy réteg jellemzően forintra váltotta megszűnő valutáját, addig egy másik , ugyancsak széles ügyfélkor a megszokottnál nagyobb összegeket helyezett el eurószámlán: Az eurókészpénz iránti érdeklődés élénk, de értékben a csekély szóval jellemezhető. KATKÓ KRISZTINA BUDAPEST (MTI) Az Alkotmánybírósághoz fordult múlt pénteken a Magyar Agrárkamara a termőföldről szóló 1994. évi törvény módosításával, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvénnyel kapcsolatban - jelentette be a köztestület elnöke, Csikai Miklós hétfőn, Budapesten sajtótájékoztatón. Az agrárkamara szerint ugyanis alkotmányos jogok sérülhetnek a két törvény alkalmazása során és mint köztestületnek, törvény által Időnként kellemetlen meglepetések is érhetik a termelőt a húspiacon. Fotó: Schmidt Andrea