Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-21 / 17. szám

4 -AKTUÁLIS­HÉTFŐ, 2002. JANUÁR 21. Kora tavasszal kiköthet a Millenniumi Úszóház a Stefániával szemben Vajnával vagy nélküle: kaszinó épül a Tiszán Az úszóház jelenleg a tápéi téli kikötőben horgonyoz. Miskolczi Róbert Folytatás az 1 oldalról A hárommillió forint törzstőkéjű kft. nem volt isme­retlen az ajánlatkérő cég számára, Justin Attila sze­rint nem áll fenn semmiféle összeférhetetlenség a te­kintetben, hogy Matyej Pál, a Millennium-Úszóház Kft. egyik ügyvezető igazgatója és tulajdonosa ko­rábban az M. R. P. Kft.-nek volt ügyvezetője, felesé­ge pedig a tulajdonosa. Abban sincs semmi kivetni­való, hogy a Millennium-Úszóház Kft. ícliigyclöbizott­ságának egyik tagja, Dohróka Attila az M. R. R Kft. többségi tulajdonosának, Dohróka Csabának a test­vére. A marketingigazgató úgy véli, mindenkinek le­hetősége volt pályázni. „Mi lettünk volna a legboldog­abbak, ha több ajánlat közül választhatunk. De csak egy cég nyújtott be pályázatot, megkötöttük velük a szerződést, s ezzel az ügyet lezártnak tekintjük". Ma­tyej Pálról szólva elmondta a marketingigazgató, hogy az orosházi férfi több cégben is tulajdonos, s pén­zét a dél-alföldi régióban fekteti be, amivel szerinte csak jól járnak a térség lakói, füstin Attila elmond­ta: jóllehet hajót még nem épített az M. R. P. Kft., ha­sonlóan nagy volumenű építési beruházásban már részt vett, s e tekintetben komoly referenciával bír­nak. A marketingigazgató reményei szerint kora ta­vasszal bevontatják a tápéi téli kikötőből Közép-Eu­rópa egyik legnagyobb folyami szórakoztató- és keres­kedelmi központját a Stefánia sétánnyal, egészen pontosan a Sajtóházzal szembeni Tisza-szakaszra. Ek­kor már csak a kisebb belsőépítészeti munkálatokat kell elvégezniük a szakembereknek. A négyszintes úszómonstrum szállodarészét egyébiránt már felépí­tették, s jelenleg a hang- és hőszigetelési, illetve gé­pészeti munkákat végzik a tápéi téli kikötőben. Jus­tin Attila elárulta, hogy négy céggel állnak tárgyalás­ban a kaszinó működtetését illetően. A Szerencsejá­ték Rt. és a Las Vegas Casino Kft. tulajdonosa, Andy Vajna a hajó 500 négyzetméteres, egy légterű bálter­mében szeretne egy klasszikus játékkaszinót üze­meltetni. „Vajnáéknak felajánlottunk egy kisebb ter­met, ugyanis a hajó központi részét nem szívesen ad­nánk oda. A tárgyalásokat még nem zártuk le, de úgy néz ki, hogy a kisebb terem nem felel meg az igénye­iknek és az előírásoknak". SZABÓ C. SZILÁRD „Együtt a veszéllyel" rajzpályázat MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rajzpályázatot hir­detett óvodások és általános iskolások részére „Együtt a veszéllyel" címmel. Erről a megye 417 óvodáját és alapfokú oktatási intézményét értesítették. Balázs Gábor hadnagy, a katasztrófavédelmi igazgatóság mun­katársa a kezdeményezésről elmondta: a gyerekeket játékos formában kívánják az emberek életében előforduló veszélyekkel való együttélés­re nevelni. A rajzok témája lehet a tüz, a földrengés, az árvíz, a belvíz, az ipari balesetek, valamint a társadalmi katasztrófahelyzetek. A pályá­zat kiegészíti a veszélyhelyzetekről szóló oktatást, amelyet ebben a ta­névben a megye több iskolájában elindítottak. A rajzokat három kor­csoportban, az óvodások, az alsó és felső tagozatos iskolások körében bírálják el. Korcsoportonként egy-egy intézmény a legsikeresebb öt al­kotást küldheti el március 15-éig a területileg illetékes polgári védelmi szervekhez. A legjobb harminc pályázó munkájából kiállítást rendez­nek, s ez alkalommal nyújtják majd át a díjakat is. Szegedi fotósok Hódmezővásárhelyen Idöablak címmel nyílt meg a sze­gedi Lajos Sándor Fotóklub tagja­inak tárlata a vásárhelyi Galéria 2000-ben, pénteken este. Aranyi Sándor, Baranyai Antal. Básthy Gábor, Bézi László, Csernok Nán­dor, Dohóczky Zsolt, Dömötör Mi­hály, Földházi Tamás, Gyeviki Já­nos, Kosztolányi Gyula, Kovács Pál, Lakatos István, Molnár Gyu­la, Péntek László, Puskás fános. Szabados László, Szőke fános. Tör­köly József, Veres Sándor, Vízler Csaba és Zsolcai Balázs képeiből iz­galmas tárlatot állítottak össze a rendezők. Az összeállítás nem csak azt mutatja be, hogy a fotózás mennyire festményszerűen is áb­rázolhatja a valóságot, de azt is, hogy a hagyományos képzőművé­szet szinte valamennyi stílusa ha­tott az alkotókra. „Ahogy az építé­szet a megfagyott zene, úgy a fotó a megragadott pillanat" - emelte ki tárlatnyitójában Dömötör lános nyugalmazott múzeumigazgató, hozzátéve „A fotókon, mint abla­kokon át így a már elmúlt időre te­kinthetünk vissza." A tárlat február 1 -jéig tekinthe­tő meg. B. KA. HIREK TESTÜLETI ÜLES SÁNDORFALVÁN A sándorfalvi önkormányzat kép­viselő-testülete holnap délután tartja soron következő ülését. A polgármesteri hivatal tanácskozó termében 15 órakor kezdődő ta­nácskozáson napirendre kerül a község központi területi rendezé­si terve. A képviselők megvitatják a 2002. évi költségvetési rendelet­tervezetet. Ezek mellett beszámo­ló hangzik el a két ülés között ki­adott döntésekről, valamint a le­járt határidejű határozatok végre­hajtásáról. FELLEGI-KOSZTÁNDI-SÍN KONCERTJE Kosztándi István hegedűmű­vész és Sín Katalin gordonkamű­vész közreműködésével ad ma este 7 órától kamarakoncertet Fellegi Ádám zongoraművész a Bartók Béla Művelődési Köz­pont nagytermében. Az estre a szokásos zongorabérlet érvé­nyes, vagy a helyszínen is váltha­tók belépőjegyek. A hangverse­nyen Chopintől a Polonéz-fantá­zia, a Bölcsődal, a Barcarolla és az Asz-dúr polonéz, majd Beetho­ven B-dúr (Főherceg) triója csen­dül fel. Liszt-zongoraverseny A Szegedi Szimfonikus Zenekar idei első koncertjén Lukács Ervin vezényelt és Bogányi Gergely, a népsze­rű, fiatal zongoraművész működött közre. Elsőként Wagner korai műve, a Rienzi-nyitány hangzott fel, amely a néptribunus harcát, elkötelezett­ségét, szenvedélyét, ugyanakkor érzékeny lelkét tár­ja elénk. A sokféle karakter a romantika alap-érzel­meit testesíti meg: könnyű, emelkedett hallgatniva­ló, és viszonylag könnyű játszanivaló. Az előadás életszerűvé tette a művet, hihetővé érzelmi sokszí­nűségét a dicsőséged befejezésig, minden pátoszával együtt. Bogányi Gergely játékában megvan az a bizo­nyos delejes erő, ami mindenféle „makulát" megbo­csáthatóvá tenne -, ha lenne ilyen. Liszt Esz-dúr zongoraversenyének technikai mutatványai olyan graciózusan gördültek elő a keze alól, mintha sem­mi nehézséget nem jelentenének, miközben színek arzenálját vonultatta föl egy-egy új téma, motívum, érzelem bemutatására. Csodálatos volt a lassú rész szóló témája, amelyet szinte testetlenül játszott, és amelynek álomszerű atmoszférájához remekül il­leszkedett később a klarinét; a scherzo rész pedig az élet intenzitását sugározta. Bogányi az a fajta művész, aki szívesen ad ráadást, hogy „látva lássák". A Chopin-művek két pólust képviseltek: az egyik bámulatosan finom alapdina­mikából építkezett, a másik komor, monomániás szenvedésétől összeszorult az ember szíve. Nagyon erőteljes, muzikális előadás volt, amire emlékezni fog­nak a koncerten lelkesen ünneplő jelenlévők. A Bartók Concerto előadása technikailag komoly feladat a zenekarnak, karakterek szempontjából azon­ban tán mégsem sokkal nehezebb a nagyromantikus műveknél - főleg a népzene „anyanyelvi" ismereté­vel. Ezen az estén sajnos az előadás zeneisége még­is sok kívánnivalót hagyott maga után. Például ízeire estek szét az első tétel témái, a második gro­teszk-vidám zenéje is inkább egy zenekari etűdhöz ha­sonlított. Nem volt elég fájdalmas az Elégia siratója és elég zsongó a Finálé román-magyar táncforgata­ga. A legszomorúbb hiba azonban a negyedik tétel gyö­nyörű, nosztalgikus honvágydallamának előadása volt a brácsaszólam részéről. A dallam nem bonyo­lult, nem gyors - érthetetlen, miért nem lehet tisz­tán eljátszani! Bár a mű egészét szétesés nem fenye­gette egy pillanatig sem - hála Lukács Ervin koncent­rált irányításának, de ezen az estén a muzsikusok csak egy középszerű Concerto-előadással tudták útjukra bocsátani a hallgatókat. ILLÉS MÁRIA Negyedszázada tanítanak a panelházak tövében Jókedvű iskola Tarjánban Az iskola felelős, komoly intéz­mény, de anyanyelve a derű, a hu­mor, mert csak a jókedvű iskola le­het jó iskola - vallja Szalai /ózsef, a Tarjáni Magyar-Német Kéttan­nyelvű Általános Iskola és Művé­szeti Alapiskola igazgatója. Már az intézmény megalapításakor ar­ra törekedtek a pedagógusok, hogy olyan környezetet, légkört teremt­senek, amelyben a gyerekek jól ér­zik magukat. Ez éppen negyedszá­zaddal ezelőtt történt, vagyis a mostani tanév elejéig - s a köztu­datban még ma is - Tarján III. szá­mú általános iskolának nevezett intézmény ebben az évben ünnep­li fennállásának huszonötödik év­fordulóját. A Szeged Tarján városrészében emelkedő panelházak egyhangú­ságából mustársárgára festett falá­val kirívó iskola az 1970-es évek második felére eső demográfiai csúcsnak köszönheti alapítását. Akkoriban 25 ezerre duzzadt a la­kótelepen élők száma, ami új isko­lák megépítését tette szükségessé. A városrészben egy időben négy alapfokú oktatási intézmény is működött, mára azonban csak ket­tő maradt fenn. Szalai József a kezdetekre vissza­emlékezve elmondta, az egyik leg­nagyobb nehézséget az okozta, hogy a más iskolákból ide „irányí­tott" gyerekek megszokják egy­mást és az új környezetet. Nem volt könnyebb az első tanári kar kö­zösséggé alakítása sem: a harminc pedagógus huszonhárom külön­böző helyről érkezett. Az indulást követő időszakban ráadásul szem­besülniük kellett azzal, hogy a la­kótelepi iskola fogalmát még a szakma képviselői is lebecsülő ér­telemben használták, s az elneve­zéshez még ma is az akkor kiala­kult negatív jelentés társul. Ho­lott az iskola - állítja az igazgató ­mostanra Szeged legeredménye­sebb intézményei közé küzdötte fel magát. Az egykor több éven át a város legnépesebb, közel ezer gyerme­ket tanító iskolájába ma ötszáz­harminc diák jár. Igyekeznek olyan képzési programokat kínálni szá­mukra, amelyek Szegeden egye­dülállónak tekinthetők. Az egyik specialitás az 1992-ben indított magyar-német kéttannyelvű ok­tatás, amely az egész országban is csak néhány általános iskolában fo­lyik. A német nyelvet 1979 óta ta­nítják, tíz éve pedig több tantárgyat - a rajzot, a természetismeretet, a földrajzot, a matematikát, az éne­ket és a testnevelést - a magyar mellett németül is oktatják Kovács Éva, az idegen nyelvi munkaközös­ség vezetője elmondta, hogy a nyol­cadikos tanulók többsége alap­vagy középfokú szóbeli nyelvvizs­gát tesz. Az iskola másik különlegessége az 1996-ban elkezdett tánc- és mozgás­művészeti képzés. A programban részt vevő gyerekek tanulmányaik végére elsajátítják a klasszikus és történelmi táncok, a nép- és a mo­dern tánc, a mazsorett és a társas­táncok alapjait, valamint megis­merkednek a tánctörténettel. A készségtárgyak munkaközösségé­nek vezetője, Szabóné Doncsik Tünde szerint nem művészek, ha­nem a művészetekhez értő fiata­lok nevelésére törekszenek. Az in­tézményben arra is figyelnek, hogy a testmozgás a gyerekek mindenna­pi életének részévé váljon. A ko­rábban folytatott utánpótlás-neve­lés eredményeképpen ez az egyet­len szegedi általános iskola, amely­nek tanulói két labdajátékban is ­röplabdában és kosárlabdában - or­szágos bajnokságot nyertek. HEGEDŰS SZABOLCS A pedagógusok kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolá­ban. Fotó: Veréb Simon A temerini razziáról Szegeden Temcrini razzia címmel jelent meg a közel­múltban a Délvidéken egy történelmi-publicisz­tikai jellegű könyv, ami részletesen bemutatja az Újvidék közeli kisváros magyarságának tra­gédiáját a második világháború végén. Tito partizánjai 1944 őszén több ezer ártatlan ma­gyar férfit gyilkoltak meg, illetve hurcoltak is­meretlen helyre. A könyvet négyen írták, közöttük a Magyar­országon is jól ismert Matuska Márton, aki temetetlen holtjaink címmel elsőként számolt be a délvidéki partizán vérengzésekről. A köny­vet Szegeden, a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közössége székházában, a Bolyai utca 11. szám alatt mutatják be jaríliár 22-én, kedd este fél 6-kor. A szerzőkkel lapunk főmunkatársa, Kisimre Ferenc újságíró beszélget.

Next

/
Thumbnails
Contents