Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-21 / 17. szám

4 -AKTUÁLISHÉTFŐ, 2002. JANUÁR 21. Kora tavasszal kiköthet a Millenniumi Úszóház a Stefániával szemben Vajnával vagy nélküle: kaszinó épül a Tiszán Az úszóház jelenleg a tápéi téli kikötőben horgonyoz. Miskolczi Róbert Folytatás az 1 oldalról A hárommillió forint törzstőkéjű kft. nem volt ismeretlen az ajánlatkérő cég számára, Justin Attila szerint nem áll fenn semmiféle összeférhetetlenség a tekintetben, hogy Matyej Pál, a Millennium-Úszóház Kft. egyik ügyvezető igazgatója és tulajdonosa korábban az M. R. P. Kft.-nek volt ügyvezetője, felesége pedig a tulajdonosa. Abban sincs semmi kivetnivaló, hogy a Millennium-Úszóház Kft. ícliigyclöbizottságának egyik tagja, Dohróka Attila az M. R. R Kft. többségi tulajdonosának, Dohróka Csabának a testvére. A marketingigazgató úgy véli, mindenkinek lehetősége volt pályázni. „Mi lettünk volna a legboldogabbak, ha több ajánlat közül választhatunk. De csak egy cég nyújtott be pályázatot, megkötöttük velük a szerződést, s ezzel az ügyet lezártnak tekintjük". Matyej Pálról szólva elmondta a marketingigazgató, hogy az orosházi férfi több cégben is tulajdonos, s pénzét a dél-alföldi régióban fekteti be, amivel szerinte csak jól járnak a térség lakói, füstin Attila elmondta: jóllehet hajót még nem épített az M. R. P. Kft., hasonlóan nagy volumenű építési beruházásban már részt vett, s e tekintetben komoly referenciával bírnak. A marketingigazgató reményei szerint kora tavasszal bevontatják a tápéi téli kikötőből Közép-Európa egyik legnagyobb folyami szórakoztató- és kereskedelmi központját a Stefánia sétánnyal, egészen pontosan a Sajtóházzal szembeni Tisza-szakaszra. Ekkor már csak a kisebb belsőépítészeti munkálatokat kell elvégezniük a szakembereknek. A négyszintes úszómonstrum szállodarészét egyébiránt már felépítették, s jelenleg a hang- és hőszigetelési, illetve gépészeti munkákat végzik a tápéi téli kikötőben. Justin Attila elárulta, hogy négy céggel állnak tárgyalásban a kaszinó működtetését illetően. A Szerencsejáték Rt. és a Las Vegas Casino Kft. tulajdonosa, Andy Vajna a hajó 500 négyzetméteres, egy légterű báltermében szeretne egy klasszikus játékkaszinót üzemeltetni. „Vajnáéknak felajánlottunk egy kisebb termet, ugyanis a hajó központi részét nem szívesen adnánk oda. A tárgyalásokat még nem zártuk le, de úgy néz ki, hogy a kisebb terem nem felel meg az igényeiknek és az előírásoknak". SZABÓ C. SZILÁRD „Együtt a veszéllyel" rajzpályázat MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság rajzpályázatot hirdetett óvodások és általános iskolások részére „Együtt a veszéllyel" címmel. Erről a megye 417 óvodáját és alapfokú oktatási intézményét értesítették. Balázs Gábor hadnagy, a katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársa a kezdeményezésről elmondta: a gyerekeket játékos formában kívánják az emberek életében előforduló veszélyekkel való együttélésre nevelni. A rajzok témája lehet a tüz, a földrengés, az árvíz, a belvíz, az ipari balesetek, valamint a társadalmi katasztrófahelyzetek. A pályázat kiegészíti a veszélyhelyzetekről szóló oktatást, amelyet ebben a tanévben a megye több iskolájában elindítottak. A rajzokat három korcsoportban, az óvodások, az alsó és felső tagozatos iskolások körében bírálják el. Korcsoportonként egy-egy intézmény a legsikeresebb öt alkotást küldheti el március 15-éig a területileg illetékes polgári védelmi szervekhez. A legjobb harminc pályázó munkájából kiállítást rendeznek, s ez alkalommal nyújtják majd át a díjakat is. Szegedi fotósok Hódmezővásárhelyen Idöablak címmel nyílt meg a szegedi Lajos Sándor Fotóklub tagjainak tárlata a vásárhelyi Galéria 2000-ben, pénteken este. Aranyi Sándor, Baranyai Antal. Básthy Gábor, Bézi László, Csernok Nándor, Dohóczky Zsolt, Dömötör Mihály, Földházi Tamás, Gyeviki János, Kosztolányi Gyula, Kovács Pál, Lakatos István, Molnár Gyula, Péntek László, Puskás fános. Szabados László, Szőke fános. Törköly József, Veres Sándor, Vízler Csaba és Zsolcai Balázs képeiből izgalmas tárlatot állítottak össze a rendezők. Az összeállítás nem csak azt mutatja be, hogy a fotózás mennyire festményszerűen is ábrázolhatja a valóságot, de azt is, hogy a hagyományos képzőművészet szinte valamennyi stílusa hatott az alkotókra. „Ahogy az építészet a megfagyott zene, úgy a fotó a megragadott pillanat" - emelte ki tárlatnyitójában Dömötör lános nyugalmazott múzeumigazgató, hozzátéve „A fotókon, mint ablakokon át így a már elmúlt időre tekinthetünk vissza." A tárlat február 1 -jéig tekinthető meg. B. KA. HIREK TESTÜLETI ÜLES SÁNDORFALVÁN A sándorfalvi önkormányzat képviselő-testülete holnap délután tartja soron következő ülését. A polgármesteri hivatal tanácskozó termében 15 órakor kezdődő tanácskozáson napirendre kerül a község központi területi rendezési terve. A képviselők megvitatják a 2002. évi költségvetési rendelettervezetet. Ezek mellett beszámoló hangzik el a két ülés között kiadott döntésekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. FELLEGI-KOSZTÁNDI-SÍN KONCERTJE Kosztándi István hegedűművész és Sín Katalin gordonkaművész közreműködésével ad ma este 7 órától kamarakoncertet Fellegi Ádám zongoraművész a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. Az estre a szokásos zongorabérlet érvényes, vagy a helyszínen is válthatók belépőjegyek. A hangversenyen Chopintől a Polonéz-fantázia, a Bölcsődal, a Barcarolla és az Asz-dúr polonéz, majd Beethoven B-dúr (Főherceg) triója csendül fel. Liszt-zongoraverseny A Szegedi Szimfonikus Zenekar idei első koncertjén Lukács Ervin vezényelt és Bogányi Gergely, a népszerű, fiatal zongoraművész működött közre. Elsőként Wagner korai műve, a Rienzi-nyitány hangzott fel, amely a néptribunus harcát, elkötelezettségét, szenvedélyét, ugyanakkor érzékeny lelkét tárja elénk. A sokféle karakter a romantika alap-érzelmeit testesíti meg: könnyű, emelkedett hallgatnivaló, és viszonylag könnyű játszanivaló. Az előadás életszerűvé tette a művet, hihetővé érzelmi sokszínűségét a dicsőséged befejezésig, minden pátoszával együtt. Bogányi Gergely játékában megvan az a bizonyos delejes erő, ami mindenféle „makulát" megbocsáthatóvá tenne -, ha lenne ilyen. Liszt Esz-dúr zongoraversenyének technikai mutatványai olyan graciózusan gördültek elő a keze alól, mintha semmi nehézséget nem jelentenének, miközben színek arzenálját vonultatta föl egy-egy új téma, motívum, érzelem bemutatására. Csodálatos volt a lassú rész szóló témája, amelyet szinte testetlenül játszott, és amelynek álomszerű atmoszférájához remekül illeszkedett később a klarinét; a scherzo rész pedig az élet intenzitását sugározta. Bogányi az a fajta művész, aki szívesen ad ráadást, hogy „látva lássák". A Chopin-művek két pólust képviseltek: az egyik bámulatosan finom alapdinamikából építkezett, a másik komor, monomániás szenvedésétől összeszorult az ember szíve. Nagyon erőteljes, muzikális előadás volt, amire emlékezni fognak a koncerten lelkesen ünneplő jelenlévők. A Bartók Concerto előadása technikailag komoly feladat a zenekarnak, karakterek szempontjából azonban tán mégsem sokkal nehezebb a nagyromantikus műveknél - főleg a népzene „anyanyelvi" ismeretével. Ezen az estén sajnos az előadás zeneisége mégis sok kívánnivalót hagyott maga után. Például ízeire estek szét az első tétel témái, a második groteszk-vidám zenéje is inkább egy zenekari etűdhöz hasonlított. Nem volt elég fájdalmas az Elégia siratója és elég zsongó a Finálé román-magyar táncforgataga. A legszomorúbb hiba azonban a negyedik tétel gyönyörű, nosztalgikus honvágydallamának előadása volt a brácsaszólam részéről. A dallam nem bonyolult, nem gyors - érthetetlen, miért nem lehet tisztán eljátszani! Bár a mű egészét szétesés nem fenyegette egy pillanatig sem - hála Lukács Ervin koncentrált irányításának, de ezen az estén a muzsikusok csak egy középszerű Concerto-előadással tudták útjukra bocsátani a hallgatókat. ILLÉS MÁRIA Negyedszázada tanítanak a panelházak tövében Jókedvű iskola Tarjánban Az iskola felelős, komoly intézmény, de anyanyelve a derű, a humor, mert csak a jókedvű iskola lehet jó iskola - vallja Szalai /ózsef, a Tarjáni Magyar-Német Kéttannyelvű Általános Iskola és Művészeti Alapiskola igazgatója. Már az intézmény megalapításakor arra törekedtek a pedagógusok, hogy olyan környezetet, légkört teremtsenek, amelyben a gyerekek jól érzik magukat. Ez éppen negyedszázaddal ezelőtt történt, vagyis a mostani tanév elejéig - s a köztudatban még ma is - Tarján III. számú általános iskolának nevezett intézmény ebben az évben ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. A Szeged Tarján városrészében emelkedő panelházak egyhangúságából mustársárgára festett falával kirívó iskola az 1970-es évek második felére eső demográfiai csúcsnak köszönheti alapítását. Akkoriban 25 ezerre duzzadt a lakótelepen élők száma, ami új iskolák megépítését tette szükségessé. A városrészben egy időben négy alapfokú oktatási intézmény is működött, mára azonban csak kettő maradt fenn. Szalai József a kezdetekre visszaemlékezve elmondta, az egyik legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a más iskolákból ide „irányított" gyerekek megszokják egymást és az új környezetet. Nem volt könnyebb az első tanári kar közösséggé alakítása sem: a harminc pedagógus huszonhárom különböző helyről érkezett. Az indulást követő időszakban ráadásul szembesülniük kellett azzal, hogy a lakótelepi iskola fogalmát még a szakma képviselői is lebecsülő értelemben használták, s az elnevezéshez még ma is az akkor kialakult negatív jelentés társul. Holott az iskola - állítja az igazgató mostanra Szeged legeredményesebb intézményei közé küzdötte fel magát. Az egykor több éven át a város legnépesebb, közel ezer gyermeket tanító iskolájába ma ötszázharminc diák jár. Igyekeznek olyan képzési programokat kínálni számukra, amelyek Szegeden egyedülállónak tekinthetők. Az egyik specialitás az 1992-ben indított magyar-német kéttannyelvű oktatás, amely az egész országban is csak néhány általános iskolában folyik. A német nyelvet 1979 óta tanítják, tíz éve pedig több tantárgyat - a rajzot, a természetismeretet, a földrajzot, a matematikát, az éneket és a testnevelést - a magyar mellett németül is oktatják Kovács Éva, az idegen nyelvi munkaközösség vezetője elmondta, hogy a nyolcadikos tanulók többsége alapvagy középfokú szóbeli nyelvvizsgát tesz. Az iskola másik különlegessége az 1996-ban elkezdett tánc- és mozgásművészeti képzés. A programban részt vevő gyerekek tanulmányaik végére elsajátítják a klasszikus és történelmi táncok, a nép- és a modern tánc, a mazsorett és a társastáncok alapjait, valamint megismerkednek a tánctörténettel. A készségtárgyak munkaközösségének vezetője, Szabóné Doncsik Tünde szerint nem művészek, hanem a művészetekhez értő fiatalok nevelésére törekszenek. Az intézményben arra is figyelnek, hogy a testmozgás a gyerekek mindennapi életének részévé váljon. A korábban folytatott utánpótlás-nevelés eredményeképpen ez az egyetlen szegedi általános iskola, amelynek tanulói két labdajátékban is röplabdában és kosárlabdában - országos bajnokságot nyertek. HEGEDŰS SZABOLCS A pedagógusok kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában. Fotó: Veréb Simon A temerini razziáról Szegeden Temcrini razzia címmel jelent meg a közelmúltban a Délvidéken egy történelmi-publicisztikai jellegű könyv, ami részletesen bemutatja az Újvidék közeli kisváros magyarságának tragédiáját a második világháború végén. Tito partizánjai 1944 őszén több ezer ártatlan magyar férfit gyilkoltak meg, illetve hurcoltak ismeretlen helyre. A könyvet négyen írták, közöttük a Magyarországon is jól ismert Matuska Márton, aki temetetlen holtjaink címmel elsőként számolt be a délvidéki partizán vérengzésekről. A könyvet Szegeden, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége székházában, a Bolyai utca 11. szám alatt mutatják be jaríliár 22-én, kedd este fél 6-kor. A szerzőkkel lapunk főmunkatársa, Kisimre Ferenc újságíró beszélget.