Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-19 / 16. szám

SZOMBAT, 2002. JANUÁR 19. "MEGYEI TÜKÖR" 13 Pitmam Qualifications Nyelvtanfolyamok és nyelvvizsga ILS Szeged Nyelviskola 6720 Szeged, Victor Hugó u. 6. Telefon/fax: 62/420-595 Ne feledje, Messze Még a Nyár, a SzupersportbaN és a Sportlife-baN kedvezMéNyes, aMit csak talál! ^^ A sikerre való tekintettel KABÁT-, CIPŐ- ÉS SZABADIDŐRUHA akciónkat április 15-ig folytatjuk. MINDEN 10 E FT FELETTI VÁSÁRLÁSKOR AJÁNDÉKUTALVÁNYT KAP: SZEGED PLAZA $P#rtlüf Fekete sas u. 19-21. LARIX BÚTORHÁZ Kft. Szeged, Brüsszeli krt. 21. Tel.: 62/541-906 • Tel./fax: 62/491-011 Nyitva: h.-p.: 8-17, szo.: 8-13-ig Ragadja meg a pillanatot: Volkswagen Golf Jubileum 710.000 Ft árelőnnyel. ' Könnyűfém keréktárcsák • Elektromos ablakemelők és külső tükrök 1 Állítható magasságú sportülések elöl • Bőrborítású kormány, kézifék és váltókar . IFI Golf Jubileum Az Ön Volkswagen márkakereskedője: Porsche Szeged 6724 Szeged, Sárosi u. 11. Tel.: 62/549-400 Fax: 62/549-401 E-mail: posta@porscheszeged.hu www.volkswagen.hu Mindszent város átfogó temetőkatasztere Makó is csatlakozott az országos szűréshez " A mammográf időben jelzi az első daganatot falco sopron irodabútor-akció! Fukszné Bénák Katalin a katasztert lapozza. Szegednek is minta lehet. Fukszné Bénák Katalin, a mind­szenti könyvtár vezetője és a hon­ismereti munka lelkes támogatója úton járó temetőkatasztert emh't. Azért úton járó, mert összesen ket­tő készült belőle, és az egyik kézről kézre jár. Az átlagember azonban ­magamat is ide számítom - azt se nagyon tudja, mire való a temető­kataszter. Kilencvenháromban Demeter La­josné, Marton Istvánné Balogh Ho­na és a mostani könyvtáros kez­dett tanakodni, meg kéne menteni a régi temetőt. Ahogy fogynak a hozzátartozók, úgy borítja el a dzsumbuj, és legtöbbször úgy akar­nak megszabadulni a vegetáció pusztításától, hogy fölszámolják az egész sírkertet. Két évvel később el­kezdték keresni a jeles személyek emlékeit, fejfáikat a múzeum udva­rába gondolták beszállítani. Másik változatuk is volt, jobb lenne úgy át­alaidtaiú az ősök nyughelyét, hogy a még megmaradt sírhalmokat el­simítanák, és fűvel vernék be az egészet. Csakhogy akkor senki em­berfia meg nem mondja, hol nyug­szik elődje, vagy a község egykori nagy embere. Megkérdezték a műemléki fel­ügyelőség embereit, hogyan kell jó nyilvántartást készíteni. Kihúzták a mérőszalagot és papírra írták, me­lyik parcella hány méterénél kinek a nyughelye található. Aprólékos, sziszifuszi munlca. Támpontként szolgáltak a még megmaradt fej­fák. Közben kapcsolt az önkor­mányzat, határozatot hozott, min­denképpen meg kell menteni a te­metőt. Pályázati lehetőség nyílt, látványtervet mellékeltek beadvá­nyukhoz, és a még írógéppel pö­työgtetett fölmérésből is küldtek néhány lapot. Mivel a világháborús hadisírokat is „földolgozták", elkezdtek érdek­lődni a hozzátartozók is. Ha nem hangzana furcsán, azt mondanánk, elkezdett föltámadni a régi temető. Az izraelita felekezetűek után is ér­deklődni kezdtek. Elkészítették an­nak is a kataszterét, de bajban vol­tak a sírföliratokkal. Nem tudták ol­vasni. Pestről jött két rabbi, sorra le­fordította mindet. A holokauszt ál­Fotó:Veréb Simon dozatai is fölkerültek egy-egy vissza­tért személy fejfájára, és ahogy a háborús áldozatoknál is találtak olyanokat, akik semmiféle jegyzék­ben nem szerepeltek, itt is kiegészül­tek a korábbi följegyzések. Nagy járványok idején sok gyermek egy­szerre hunyt el, őket is összeírták. Az első világháború áldozatainak még megmaradt rozzant fejfái a fényképes függelékben is benne van­nak. Beszédes fejfák ezek. Ahol a ke­reszt két ága találkozik, az összetar­tó szeg fejét szív alakúra kalapálta az akkori kovács. A hozzátartozók szívéből szakadtak ki a szerencsét­lenek, ezt mondja ma is minden fej­fa. Bűn lett volna egyszer s minden­korra eltüntetni őket. Szívet mele­gítő föliratokra is akadtak. „Jót nem várt, és nem is kapott soha" - olvas­ható az egyiken. „Itt nyugszik a jóság és a szeretet." „Élete legszebb virágjában hullajtotta el szirmait." Úgy hallottuk, a szegedi zsidóte­mető nyilvántartásának elkészíté­séhez is a mindszentiek segítségét kérték. HORVÁTH DEZSŐ A korábbinál várhatóan sokkal töb­ben jelentkeznek emlőrákszűrésre a makói kórház radiológiai osztá­lyán annak köszönhetően, hogy az intézmény - egy konzorcium tagja­ként - csatlakozhatott az országos szűrési programhoz. Dr. Csipak Klá­ra osztályvezető főorvos a nagy szak­mai elismerést jelentő befogadástól nem csak azt reméli, hogy az új mammográfiás készülék kihasz­náltsága nő: a diagnosztika lehető­ségei is bővülnek. A makói Dr Di­ósszilágyi Sámuel Kórház röntge­nosztálya tavaly kapott - részben ci­vil segítséggel, részben a város és a térség összefogásával - egy korsze­rű mammográfot. A készülék min­denekelőtt az emlődaganatok korai kiszűrésére alkalmas. Az osztályt ve­zető dr. Csipak Klára szerint éppen időben, hiszen akkoriban szakmai körökben már sokat lehetett halla­ni arról, hogy hamarosan indul az országos szűrési program. Mint várható volt, ehhez csak a legjobban felszerelt, magas színvo­nalú vizsgálatok végzésére képes intézmények csatlakozhattak. A fejlesztésnek köszönhetően immár a makói is ilyen. A kórház más in­tézményekkel - a szentesi, a vásár­helyi és az orosházi kórházzal kö­zösen - csatlakozott a szegedi egye­tem által szervezett konzorcium­hoz, mely nemrégiben jelentkezett az Egészségügyi Minisztérium szű­rőprogram-pályázatára, és végül jo­got nyert a részvétebe. A programban való részvétel a makói, Makó térségi páciensek szá­mára két szempontból jelent előre­lépést. Egyrészt az emlődaganatok szempontjából leginkább veszélyez­tetett 45 és 65 év közötti korosztály tagjai mostantól névre szóló felhí­vást kapnak, amitől azt lehet re­mélni, hogy többen veszik igénybe a vizsgálatot. A tapasztalatok szerint az érintet­tek legalább hetven százalékát kell kétévente szűrni ahhoz, hogy ér­zékelhetően csökkenjen az emlőda­ganat miatti halálozások száma. Másrészt bővül a konzultáció lehe­tősége, a leletek kiértékelésében többen vehetnek részt. A konzorci­umhoz csatlakozott intézmények­ből származó filmeket hetente egy­szer, Szegeden tekintik meg. Ez ter­mészetesen csak a sürgős elbírá­lást nem igénylő, panaszmentes esetekre vonatkozik. Dr Csipak Klára úgy tudja, a Tisz­tiorvosi Szolgálat helyi intézetének felmérése szerint a szűrést igénylők száma Makón és térségében hate­zerkilencszáz lehet. Tavaly március óta nagyjából ezerkétszáz nőt szűr­tek meg a városi kórházban, akik közül háromszázötvenen már vala­milyen panasszal jelentkeztek. A vizsgálat több mint harminc esetben mutatott ki rosszindulatú elváltozást, ezen belül tízet a panasz­mentes jelentkezők köréből találtak. Az osztályvezető főorvos szerint ér­demes komolyan venni a szűrést, mert az időben felfedezett emlőda­ganat ma már jó eredménnyel ke­zelhető. A mammográf a bajt már akkor jelzi, amikor a csomó kézzel még nem tapintható. Egyébként szűrésre továbbra is lehet egyénileg, a programtól függet­lenül is jelentkezni. A vizsgálatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza, ami plusz bevételt jelent az intézménynek. SZABÓ IMRE Mediterrán hangulatok a könyvtárban Fényképezőgéppel Krétán A makói Ratkai János hat eszten­deje járt először a görög szigetvilág­ban. Tavaly Kréta szigetén töltött hosszabb időt, és ott készített fény­képeiből most kiállított tizenket­tőt a városi könyvtárban. A tárlat anyagát a bevallottan amatőr fotós kétszáz felvétel közül választotta ki. Mint elmesélte, ta­valy nyáron három hónapig dolgo­zott a szigeten idegenvezetőként és először úgy gondolta, kopár, kiet­len vidékre érkezett. A repülőtér­től a szállodáig vezető út igazolni látszott ezt az elképzelést, később azonban - bejárva és megismerve minden apró zugot - egy csodála­tos világ tárult fel előtte. A gépé­vel megörökített paloták, a híd, a világítótorony és a kolostor töké­letesen adják vissza azt a medi­terrán hangulatot, ami nem csak az épületeket, de az embereket és a mindennapokat is jellemzi Kré­tán. Az anyag talán egyetlen hiá­nyossága az, hogy - noha Kréta hangulatához elválaszthatatlanul hozzátartozik a szigetet körbeöle­lő mélykék tenger - egyetlen fotót sem látni, amelyik a parton ké­szült volna. Ratkai János a kiállí­tás megnyitója előtt azt mondta, szándékosan mellőzte a tengert ábrázoló képeket, mert mást akart megmutatni, mint amire minden­ki számított.

Next

/
Thumbnails
Contents