Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám

4 PÉNTEK, 2002. JANUÁR 18. Még nem büntetnek MUNKATÁRSUNKTÓL Harmadik hete, 2002. január el­sején lépett életbe az a jogszabály, ami kőtelezővé teszi a személy­gépkocsikban a gyermekülés hasz­nálatát a 12 évnél fiatalabb és 150 centiméternél alacsonyabb gyermekeknél. - Egyelőre még senkit sem bün­tettek meg amiatt kollégáim, mert nem szereltette be autójába a biz­tonsági gyermekülést - nyilatkoz­ta lapunknak 71 iczakov Szilvána százados, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtórefe­rense. A rendőrök igazoltatáskor egyelőre figyelmeztetik az autó vezetőjét, hogy ügyeljen cseme­téje biztonságára. Egyébként január elseje óta Sze­geden és környékén nem volt olyan baleset, amelyben azért sé­rült volna meg gyermek, mert az autóba nem szereltek be gyermek­ülést. Na, végre! Mivégre 1 Olyan jó rádiós arcod van. Hol vetted? Volt kedvez­mény ?Sitty-sutty, elnyelted az áfát? Na, mindegy, én itt nem tudok bakizni, ha én leirom, hogy na, végre, még csak azt se mondhatom, hogy kiszaladt a számon, meg persze ilyen ügyetlen nem lehet az ember inkább beismerni a tévedést? Fura, nem ezt szoktam meg. Én legfőnnebb elírom magam, és hallgathatom napestig, hogy nem legfőnnebb, per­sze, ez nem elírás. De bakizni ?A brojler csirkét boj­lercsirkének mondani ? Ez ám a valami. Még az a szerencse, hogy nem a szeptemberi napokban jött elő a bakisorozat, képzelheted, a tornyok, oszt na, végre. Tulajdonképpen szerencsésnek mondhatod magad, hogy csak egy kollegáUs atrocitás közben pörgött alá a nyelved. Te, van egyáltalán mikrofon­engedélyed ? Mert amikor én egyszer bementem a rádióba állást keresni (jó helyen!), mindjárt mik­rofonpróbára mentem. Nem volt könnyű, inkább lettem volna mikrofonállvány a saját alkatommal. Nem emlékszem már, mi volt előtte, de úgy kábé öt kilométert futottam, aztán, ebben a levegőhely­zetben próbáltam felolvasni, azt hiszem, a Délma­gyarból. Fiatal voltam még és miegyéb, és olyan volt a hangom, mint mikor a zongorahangoló üzemre rázuhan egy helikopter. „Feszülten néztem a húrt." jut eszembe, a helikoptert tudom utánozni. Egy­szer, nagyközönség előtt, mikrofonba, sikerült. Úgy kell csinálni, próbáld ki, lehet, hogy neked is bepórög a rotor, úgy kell, hogy a száddal picit csü­csörítesz, finoman szívod be a levegőt, és közben ki-be dugdosod a nyelved, és mintha azt monda­nád, hogy töp-töp-töp. Csak jó gyorsan, ahogy a ro­tor adja ezt a hangot. Állítólag nagyon élethű, főleg jól kierősítve. El is játszottam egyszer, mikor a Csabi fontos ügyben telefonált. Tüdőd, melyik Csa­bi! Utánoztam a helikopter és közben odakiáltot­tam, mintha messziről jönne a hang: gyere, Csa­bi, meneküljünk, itt a helikopter. Jó volt, nagyon tetszett, egészen fölszabadulttá tett, ami abszolút fontos érzelmi vezérfonal. Nem tudom, te hogy vagy ezzel, de nekem a szabadság élménye semmivel sem pótolható, és semmivel sem utánozható - ér­ted, mire gondolok ? Te hogy állsz a szabadsággal ? Már nem úgy, hogy 30 nap vagy 25, hanem a vi­lág és közted kitáruló szabad űrt (pályát) élvezet­tel töltöd be, kihasználod az „opciókat"? Vagy nem ? Na, végre! Ezt ritkán mondják a szabadság­harcosok. De hagyjuk is ezt az egészet. Lehet, hogy már nincs is olyan, hogy mikrofonengedély, a franc tudja. Lazíts, mondja az anya. PODMAN1CZKY SZILÁRD Aki tegnap késő délelőtt a szegedi fogadalmi templom felé vette az út­ját, bizonyára meglepődött, hogy a máskor csendes téren több száz fiatal vonult át és ment be a Sze­gedi Tudományegyetem üvegfalú oktatási épületébe. A középiskolá­sok a természettudományi kar nyílt napjára érkeztek. A fiatalok­kal pillanatok alatt megtelt az első emeleti terem, a szervezők még az ajtót is nyitva hagyták, hogy a kívül rekedtek is elcsípjenek vala­mit a tájékoztatóból. Szóvolt töb­bek között a karon való továbbta­nulási lehetőségekről, a felvételi eljárás sajátosságairól és a karon fo­lyó oktatásról is. A Szegeden tanuló 18 éves Var­ga Katalin szintén a tájékoztatóra érkezett. Elmondta, hogy a legtöbb diáktársával ellentétben ő csak egy szakra és egy helyre adja be jelent­kezési lapját, mert csak azt tudja elképzelni, hogy biológus legyen. Mivel Szegeden született és jelen­leg is itt él, nem akarja máshol folytatni tanulmányait. Barátnője, Túri Matild szintén idén ballag. Ő Csólyospálosról ér­kezett és az ő álma is az, hogy biológus lehessen. Szeretne több helyet is bejelölni, de csak a váro­sokat változtatja a jelentkezési la­pon, a biológus szak, mint egyedü­li lehetőség, biztosan marad. Hallgató Attila és Juhász Miklós már nem fértek be a terembe. Nem aggódtak, egyik ismerősük jegyze­tel helyettük, ők majd lemásolják a fontos információkat. Mindket­ten Szabadkáról jöttek a magyar nevén Kosztolányi Dezső Gimná­ziumként ismert középiskolából, és mindketten programtervező mate­matikusok szeretnének lenni. Gya­korlati okokból második helyen minden bizonnyal megjelölik a közkedvelt programozó matemati­kus szakot is, de csak azért, mert onnan - tudomásuk szerint - az egyetemi évek alatt át lehet men­ni programtervezőnek. A felvételire még nem kezdtek el készülni, a mai tájékoztatótól függ, hogy mit fognak elsőként tanulni, hogyan gyakorolnak a megméret­tetésre. Bevallották, nem sokat tudnak a szakok közötti különbségekről, mert a határon túli vajdasági kö­zépiskolákban szinte semmiről sem tájékoztatják őket. ASZÓDI ÉVA Az alapítvány szelleme A társaság többszörösére emelte a díjakat Orvosok és biztosítások Dervarics Attila: „technokrataként" egy civil szervezetben. Magyarországon egyedülálló jelenségnek számít, hogy egy város olyan alapítvánnyal rendelkezik, amely díjakkal ismeri el polgá­rainak munkáját. Azokét, akik nemzetközi és országos hírnevet sze­reztek tudományos, kulturális és társadalmi életének. A Szegedért Alapítvány kurátorai hamarosan, február 14-én újra arról döntenek, kik kapnak idén alapítványi díjakat, s kik azok, akik pályázati tá­mogatáshoz jutnak. Dervarics Attilát, az alapítvány tizenharmadik soros elnökét, a Démász Rt. vezérigazgatóját a 200l-es esztendőről kérdeztük. Dervarics Attilát tavaly választot­ták azon Szegedért Alapítvány a so­ros elnökévé, amelyet 1989-ben 8 alapító 9 millió 200 ezer forinttal hozott létre. Egy éve 160 támoga­tót tartottak számon, 12 év alatt összesen 48 díjra és 580 kisebb összegű támogatásra 63 millió fo­rintot osztottak szét. Az új elnök természetesen örökölte azt a de­mokratikus szellemet, amelyben az alapítvány a nyilvánosság előtt te­vékenykedik. Ennek lényege, hogy bárki bárkit jelölhet egy díjra, majd az elismeréseket a kuratóriumok Ítélik oda, a fődíjat leszámítva, amelyről az elnökség dönt. Amikor a Démász Rt. vezérigaz­gatóját 2001 nyarán soros elnök­ké választották, nem győzte hang­súlyozni: az elnökség tagjai között „körbejáró" tisztséget attól a Kiss Piroskától, a CIB Bank szegedi fi­ókigazgatójátöl vette át, aki szí­vét-lelkét beleadta az alapítvány munkájába. Akkor így vallott la­punkban: „A soros elnökség in­tézményét különösen jó ötletnek tartottam, mert segítségével min­den évben, ha csak egy kicsit is, de megújulhat az alapítvány. Hiába van ugyanis az elnökség kezében a döntés, az elnökök személyisé­ge annyira más, hogy az megjele­nik a működésben, a hangsúlyok­ban, a támogatók megnyerésében is." Ma már utólag hozzátehetjük: 12 új támogatót vonzott magához az alapítvány 2001-ben. Az elnök elmondta, mint a ko­rábbi években, tavaly is sikerült megőrizni az alapítvány stabil pénzügyi helyzetét. A bevételek megközelítették a 16 millió fo­rintot, s az összegből 13 millió az adományokból származott. Dervarics Attila különösen arra büszke, hogy ez idő alatt valósult meg a régi terv: a tartós támoga­tók megnyerése. A Szegedért Ala­pítvány ugyanis nyolc céggel kö­tött hosszú távra szerződést, ami azt jelenti, hogy a támogatók vál­lalták, négy éven át „szinten tart­ják" a felajánlott összeg nagyságát. A Döntetnek, a Vivendinek, a Dé­gáznak, a Démásznak, a MÉH­nek, a KÉSZ-nck, a Fószer-Elekt­roprofilnak, a Medikémiának kö­szönhetően az alapítvány gazdál­kodása immáron kiszámítható­vá, tervezhetővé vált. Az adakozó számára pedig nagyobb adóked­vezményt jelent a szerződés. Fotó: Karnok Csaba A Szegedért Alapítvány különben továbbra sem politizál, közéleti kérdésekben nem foglal állást, ami egyben a közhasznú jogállás felté­tele is. Ezért zavaró - mondta az el­nök -, hogy gyakran keresik fel őket olyan kérdésekkel, amelyek­kel a Szegedért Egyesület foglalko­zik, holott a két szervezet csak a nevében hasonló. Jelenleg az alapítvány legnagyobb rendezvényére, a minden évben március elején, idén 9-én sorra ke­rülő díjkiosztó gálaműsorra ké­szül, amelyet ezúttal is a Szegedi Nemzeti Színházban rendeznek meg. Gregor József segítségével nyerték meg a Szegedért Alapít­vány szellemének a Magyar Virtuó­zok Kamarazenekart, Horgas Esz­ter és Vukán György együttesét, a HÓRA Táncszínházat, Pavlovits Dávid gitárművészt, a Szegedi Ütősöket, s Gál Erika operaéne­kest. Vajon a gálaműsor és díjátadás utáni időszakban, amikor Derva­rics Attila az újabb soros elnök­nek adja át a stafétabotot, más emberként úl-e „vissza" a Démász vezérigazgatói székébe? A vezető úgy érzi, sokat változott az eltelt háromnegyed évben. Korábban nem tudta, hogyan működik egy olyan civil szervezet, amelyet egy cél vezérel: továbbadni másoknak azt, amit kaptak. A Szegedért Ala­pítványnak köszönhetően annak szellemiségét, szemléletét most már egész életében magával hor­dozza. FEKETE KLÁRA A tavaly év végén megszületett kórháztörvénnyel a közalkalmazot­ti jogviszonyból kilépő, magánvállalkozóként, vagy szabad szellemi foglalkozásúként továbbdolgozó orvosra a kórház átháríthatja az anya­gi felelősséget vesztett múhibapcr esetén. Ám ez a helyzet még tá­volabb van, egyelőre a kórházakat terhelik a biztosítási díjak és a felelősség. Az ország kórházainak döntő többségével egyetlen biztosítótár­saság, a Hungária köt szerződést az orvosi műhibákra. A szegedi, kórház tavaly 2 millió forint biz­tosítási díjat fizetett, az idén a biztosító az éves biztosítási díj összegét 6 millió forintra emelte. Nárai György főigazgató azt is el­mondta, hogy ennek fejében az idén összesen 20 millió forintos kár kifizetésére vállal garanciát a biztosítótársaság. A kórháznak 35 százalékos önrésze van, ami azt jelenti, hogy elvesztett orvosi múhibaper esetén a kártérítési összeg 35 százalékát a kórház fi­zeti. A szegedi kórháznak tavaly két peres ügye volt, a bíróság az in­tézményt egyik esetben sem ma­rasztalta el. A Szegedi Tudományegyetem orvoskarán Resch József gazdasá­gi igazgató azzal az információval szolgált, hogy az orvoskarral ta­valy decemberben szerződést bon­tott a Hungária. A kar nem talált más társaságot, ezért kényszerült ismét a régi biztosítójával szer­ződni, a tavalyi biztosítási díj két­szereséért, 30 százalékos ön­résszel. A orvoskar gazdasági igaz­gatója arról nem adott tájékozta­tást, hány vesztes perük volt az el­múlt esztendőben, s ezek mek­kora összegű kártérítésekre köte­leztek. Meg nem erősített információ­ink szerint a biztosító társaság Szegeden kívül Budapesten és Győrben emelte meg jelentősen az egészségügyi intézmények bizto­sítási díját, vélhetően azért, mert ezekben a nagyvárosokban erös úgyvédi csoportok dolgoznak a múhibaperek védőiként. Az Egészségügyi Gazdasági Ve­zetők Egyesületének javaslatira az Egészségügyi Minisztérium az idén páyázat útján megbízott egy céget az új biztosítási modell ki­dolgozására - tudtuk meg Ari La­jostól, a EGVE elnökétől. A három hónap múlva elkészülő anyag a hazai kórházak felelősségbiztosí­tásának megnyugtató megoldá­sára tesz javaslatot. A tavaly megszületett kórház­törvény értelmében a közeli jö­vőben a kórházi orvosok közalkal­mazotti jogviszonyuk megszűné­se után, magánvállalkozóként vagy szabad szellemi foglalkozá­súként maguk vállalnak teljes kö­rű anyagi felelősséget esetleges műhibáikért. A Magyar Orvosi Kamara főtit­kára, Gyenes Géza a MOK állás­pontját fejtette ki, amikor elmond­ta: a kamara azon az állásponton van, hogy a törvény végrehajtási utasításában a vállalkozó és a ma­gánorvosok kártérítési felelősségét a jövedelmekkel arányosan korlá­tozni, illetve maximálni kell. Nem lehet a realitásoktól elszakadva több tízmilliós kártérítésekre kö­telezni az esetleg műhibát vétő orvost, hiszen attól, hogy ezt az összeget megítélik a betegnek, az orvos az irreális pénzeket nem lesz képes megfizetni. Az orvosi felelősség kérdése egyébként is megoszlik majd, hiszen a szabad szellemi foglalkozású orvos to­vábbra is az őt megbízó intéz­ménnyel osztozik a felelősségen. Az új kórháztörvény életbe lépé­se után azonban a kórházak már átháríthatják a felelősséget az or­vosra, ha ő már nem közalkal­mazottként dolgozik. A vállalkozó orvos esetében gya­korlatilag az orvos fizetőképessé­gén múlik, hogy ki tudja-e fizet­ni vagy sem a kártérítést. A má­sik kérdés az, hogy a biztosítási dí­jakat a bérükből képesek lesznek­e megfizetni? KALOCSAI KATALIN Egyedül indult haza az óvodás MUNKATÁRSUNKTÓL Szegeden, az egyetem óvodájából tegnap délután kiszökött egy kis­gyerek. A négyéves B. Dominik a Kossuth Lajos sugárúti óvodában kikéredzkedett vécére, majd felöl­tözött és egyedül hazaindult. A kisfiú több, nagy forgalmú keresz­teződésen és úton, köztük a Kos­suth Lajos sugárúton is áthala­ladt. A Nagykörúton egyedül csám­borgó gyermekre két fiatal lány figyelt fel, akik kifagatták, és ­mivel Dominik meg tudta mon­dani, hogy hol lakik - hazakísér­ték. Szerencsére a kisfiúnak nem esett baja, jó kalandnak fogta fel a történteket. Információink szerint az ügyben fegyelmi vizsgálatot indítottak, aminek befejezése után kiderül­het, hogy a vécére kikéredzkedő kisfiúnak hogyan sikerült észre­vétlenül felöltöznie és kijutnia az épületből. Nyílt napot tartottak a TTK-n Telt ház volt a nyílt napon. Fotó: Veréb Simon

Next

/
Thumbnails
Contents