Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-16 / 13. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JANUÁR 17. • AKTUÁLIS" 5 Százmillió forint is eltűnt Lasanczcal együtt Az eddigi adatok alapján már százmillió forint az adóssága az Eu­rogreen Kft.-nek. A cég tulajdonosa, vezetője, Lasancz Tibor öttö­mösi vállalkozó ellen csalás és más bűncselekmény alapos gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség és az adóhivatal. Az összeg egyéb­ként akár a duplájára is emelkedhet, aminek egy része megtérülhet. A 38 éves férfi december 20-án Szlovéniába indult, azóta viszont nem adott életjelt magáról. Környezete nem zárja ki, hogy a férfit tőrbe csalták és meggyilkolták, mások viszont azt állítják, Lasancz hite­lezői elől rejtőzött el. MUNKATÁRSUNKTÓL A decemberben eltűnt nagyvállal­kozó, Lasancz Tibor ellen a Szege­di Városi Rendőrkapitányság csa­lás, valamint lőszerrel és lőfegyver­rel visszaélés alapos gyanúja miatt indított a múlt héten büntetőeljá­rást. A vizsgálatba bekapcsolódott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság és az adóhivatal is. Infor­mációink szerint nem kizárt, hogy az ügy nyomozása a fővárosban folytatódik, ugyanis a legtöbb pénzt - mintegy 100 millió forintot ­egy budapesti hitelező, egy pénzin­tézet leányvállalata, a Magyar Fak­tor Rt. követeli Lasancz Tibortól. A Magyar Faktor Rt. egyébként egy szokványosnak nevezhető pénzügyi megállapodást kötött az Eurogreen Kft.-vei: Lasancz zöld­ség-gyümölcs eladásával foglalko­zó cége által értékesített áru árának 60-80 százalékát kifizette, azaz meghitelezte a vevők, főleg hiper­marketek helyett. A vizsgálat ed­digi adatai szerint a benyújtott számlák egy része azonban fiktív. Információink szerint az Eurogreen Kft. jelentős összeggel tartozik egy Szeged környéki pénzintézet­nek is, amelynek vezetői, bankti­tokra hivatkozva a hitel nagysá­gáról nem árultak el részleteket. A pénzintézet még nem tett feljelen­tést. Lasancz Tibor december 20-án azzal köszönt el családtagjaitól és munkatársaitól, hogy Szlovéniá­ba indul, ahol találkozik adósaival, ám azóta nem adott életjelt magá­ról. A férfi eltűnését felesége je­lentette a rendőrségen. Lasancz Tibor autóját, egy luxus Merce­dest Mohácson, a Duna-parttól néhány méterre találták meg, út­levelével, mobiltelefonjával együtt. A lezárt jármű csomagtartójából előkerültek a slusszkulcsok és né­hány darab lőszer. Az utóbbiak, azaz a gépkocsiban talált 9 milliméteres töltények mi­att a szegedi rendőrkapitányság el­járást indított lőszerrel és lőfegyver­rel visszaélés alapos gyanúja miatt is. December óta Öttömösön, és a két szomszédos faluban, Rúzsán és Pusztamérgesen azt találgatják, hogy mi történhetett a dúsgazdag­nak tartott férfivel. Sokan úgy vé­lik, a vállalkozót tőrbe csalták és meggyilkolták, de sokan inkább azt hiszik, a férfi hitelezői elől me­nekül, megrendezte eltűnését, je­lenleg bujkál. Ez utóbbi állítást támaszthatja alá, hogy egyre több hitelező je­lentkezik a cég öttömösi telephe­lyén és a rendőrségen. A hitelezők azonban eddig hiába tettek kísér­letet pénzük visszaszerzésére, pró­bálkozásuk nem járt eredménnyel. A cég telephelyéről a hűtőkami­ont már egy hete elszállította a járművet lízingelő cég, a raktár is üres, az épületen, a berendezése­ken, a targoncákon, a személygép­kocsikon, a megtalált Mercedesen, a földterületen jelzálogot jegyez­tek be. Új cég szervezheti a tömegközlekedést Összefésült városi járatok A buszok és villamosok nem csak az utcákon találkoznak a jövőben? Fotó: Miskolczi Róbert Újonnan létrehozandó önkor­mányzati kft.-re bízná a szegedi tömegközlekedés takarékosabb és ésszerűbb megszervezését a városi közgyűlés. Az előterjesz­tésről pénteken tárgyalnak a kép­viselők. A jelenleginél jobban összehan­golt, ésszerűbb és olcsóbb tömeg­közlekedési hálózat létrehozását tűzte ki célul a Szegedi Közleke­désszervező Kft. Az új cég még nem létezik: a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft. meg­születéséről a január 18-i, pénte­ki közgyűlés hozhat határozatot. A luhász Miklós önkormányza­ti képviselő előterjesztésében ké­szült tervezet szerint a szegedi tö­megközlekedés rendezése évek óta várat magára. A Tisza Volán Rt. és a Szegedi Közlekedési Társaság vo­nalai helyenként párhuzamosan futnak, valamint - éppen a ket­tősségből adódóan - az egyes jára­tok menetrendje sem felel meg mindenütt az utazóközönség igé­nyeinek. A megoldást közösen kereste a két közlekedési társaság és az ön­kormányzat. A decemberi közgyű­lésen már tárgyaltak arról, hogy egy városi érdekeket szem előtt tartó, közlekedésszervező gazda­sági társaság vehetné kezébe a he­lyi tömegközlekedés szakmai irá­nyítását. A Szegedi Közlekedésszervező Kft. feladata lenne többek között az autóbusz-, villamos- és trohjáratok hálózatának megtervezése és kia­lakítása, a. menetrendek és a for­galomirányítás összehangolása. Ki­dolgoznák a díjszabást, felügyel­nék a jegyek és bérletek nyomta­tását, értékesítését. Tömegközleke­dési adatbankot hoznának létre, megszerkesztenék és kiadnák a menetrendeket, gondoskodnának a megállóhelyi tájékoztatótáblák adatainak frissítéséről. A tervezet szerint az új önkor­mányzati cég igen kis létszámmal működne: a vezető és gazdasági vezető mellett csupán két-három fős szakembergárda látná el a fel­adatokat. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy a közlekedésszerve­ző kft. 3 millió forintos törzstőké­vel alakulna, működésére pedig 17 millió forint hitelt biztosítana az önkormányzat az idei költség­vetésből. A Szegedi Közlekedésszervező Kft. megalapításának tervéről meg­kérdeztük az érintett közlekedési társaságok vezetőinek véleményét is. Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója elmondta: kölcsö­nös előnyök alapján ésszerű meg­állapodás születhet az újonnan lét­rehozandó céggel a feladatok meg­osztásáról. A tárgyalások termé­szetesen csak az önkormányzati gazdasági társaság létrehozása után kezdődhetnek el. Tóth István Tibor, a Szegedi Köz­lekedési Társaság igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a német mintá­ra létrehozott társaság működése megoldást jelenthet a szegedi tö­megközlekedés régi gondjaira. A közlekedési társaságok vezetői megerősítették, hogy a Tisza Volánt és az SZKT-t bevonták a leendő közlekedésszervező társaság fel­adatkörének kialakításáról szóló tárgyalásokba. NYILAS PÉTER Sok vásárlótól kevés panasz jött. Fotó: Karnok Csaba A Szenteshús sértettjei még várják a pénzüket A hitelezők zöme kistermelő A majd egy hónapig tartó kará­csonyi bevásárlások után - a ko­rábbi esztendőkhöz képest - ke­vesebben fordultak panasszal a Csongrád Megyei Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőséghez. A ha­tóság ellenőrei is alig találtak kifogásolnivalót az ünnepi vá­sárokon, ám a megye piacain több árusnál is szabálytalan, jó­tállás nélküli elektromos áru­cikkre bukkantak. A Csongrád Megyei Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség december­ben folyamatosan ellenőrizte a vásárok, piacok és áruházak keres­kedőit is, nyilatkozta lapunknak Pálkúti Istvánná, a hivatal igazga­tója. A felügyelőség vezetője el­mondta, hogy a karácsonyi bevá­sárlások alatt és után jóval keve­sebb panasz érkezett hozzájuk, mint korábban. - Az elmúlt években karácsony­kor és az ünnepek után is sokan fordultak hozzánk segítségért. Fő­leg olyan ajándékba kapott ter­mékek cseréjében kértek segítsé­get, amelyek ellen nem minősé­gi, hanem esztétikai kifogást emeltek a tulajdonosok. Idén még ilyen kéréssel sem találkoztunk. A kereskedők egyébként nem kö­telezhetőek ilyen esetben cserére, ám úgy tapasztaltuk, hogy szinte minden esetben készségesek vol­tak - mondta a hivatal vezetője. A fogyasztóvédelmi felügyelő­ség munkatársai tizenöt-húsz vizsgált árus közül csupán egy­nél találtak kifogásolható termé­ket vagy szolgáltatást. A karácso­nyi vásárok kereskedői sem adtak okot bírságolásra. - A legtöbb szabályszegést a me­gye nagyobb piacain tapasztalták a kollégáink, sokan szabálytalan elektromos készülékeket értékesí­tettek - mondta az igazgatónő. ­Műszaki cikket kizárólag üzlet­ben lehet árusítani. Ennek el­lenére számos alkalommal buk­kantunk kenyérpirítóra, hajszárító­ra és más, kisebb értékű elektromos szerkezetre a piacokon. Ezekről a termékekről általában hiányozott a megfelelőség igazolása, a minő­ségtanúsítás és a jótállás is. A szabálysértők ellen többféle szankciót is alkalmazhat a hiya­tal, a főfelügyelőség által tiltottnak minősített termékeket el is ko­bozhatják. Egy kereskedő által árult karácsonyfaizzó-fűzér ese­tében erre is sor került az elmúlt hetekben. Pálkúti Istvánná megemlítette, hogy Csongrád megyében sok üz­letben, áruházban nem tüntették fel a fogyasztói árakat. ILLYÉS SZABOLCS A Szenteshús Kft. működése so­rán összesen kilencven esetben követett el üzletszerű, jelentős, vagy nagyobb kárt okozó csalást - állapította meg a Szegedi Vá­rosi Bíróság első fokú ítéleté­ben. A sértettek nagy része kis­termelő volt, sokuknak néhány tízezer forinttal tartozik a ma már nem létező cég. Azok a gaz­dák, akik fenntartották polgári jogi követelésüket is, nagyon bíznak abban, hogy még vissza­kapják a pénzüket. A nagyszénási Mátyásné Busz­nyák Erzsébet úgy emlékszik, 1994-ben kilónként 45-55 forin­tot adtak a környékbeli kereske­dők a sertéshúsért, ezért számuk­ra kedvező ajánlatnak tűnt a Szenteshús Kft.-é, mert az kilenc­venet ígért. Először csak egy disznót raktak kocsira, majd később a cég kéré­sére másik ötöt. A hat sertés ak­kori áron majdnem nyolcvane­zer forintot ért, ám a pénzt nem kapták meg. Levelekben ígért ké­sőbbi fizetést a kft., de Mátyá­sék végül már sejtették: nem lesz ebből semmi. Erzsébet asszony azt mondta a bíróság előtt is, nem lenne jó az semmire, ha börtönbe kerülné­nek a vádlottak, inkább úgy intéz­zék, hogy megkaphassa a sertések árát, amit akkor öregkorukra tar­togattak. Nyugdíjasok lévén úgy gondol­ták, egy kicsit felfejlesztik a csa­ládi gazdaságot, az ólban elfért volna több disznó is. Akkor nem tudták visszaforgatni a pénzt, ma pedig már csak egy állatot nevel­nek. A tiszatenyői illetőségű Juhász Ferenc abban az időben kezdett foglalkozni - saját tőke nélkül ­sertéstenyésztéssel, mint mond­ja, kemény munkával tartja fenn a vállalkozását. A gazda 71 sertést adott át a kft.-nek, amiért 1 mil­lió 300 ezer forintot kellett volna kapnia 1994-ben. Személyesen jött el Szentesre, itt többször megnyugtatták, mondván, hogy hamarosan meg­kapja a pénzét, s ezt alátámaszt­va, politikusok nevét is emleget­ték neki. Juhász Ferenc ma már óvatos az üzleti életben, árut csak készpénzért ad el. Azóta nem tenyészt disznókat a szentesi Dancsó József, mióta szerencsétlenül járt a Szentes­hússal. Még ma is őrzi a hivata­los papírokat, melyek a cégtől ér­keztek. Nagyon örülne, ha vissza­kapná a két disznó árát, a 26 ezer 600 forintot, s persze annak ka­matait. Nyolc éve a környékbeli felvá­sárlók 45-55 forintot adtak ki­lónként a sertésért, a Szentes­hús kilencven forintos ajánlata így csábító volt. Fotó: Tésik Attila Akkor nyáron azért adta el a malacait, hogy meglegyen a téli tüzelőrevaló, hiszen a nyugdíjból alig telik bármire is. Ma már úgy látja, teljesen bizonytalan, hogy valaha is hozzájut-e a pénzéhez, s egyébként az a véleménye, úgyis összetart sógor, koma, jó barát, ő meg nem tartozik ebbe a társas­ágba. A Szenteshús Kft. milliós nagy­ságrendű összegekkel tartozik szá­mos, akkor és ma is prosperáló szentesi mezőgazdasági nagyvál­lalkozásnak. A felszámolás alatt álló Termál Szövetkezet azóta megszűnt tejszövetkezetétől ti­zenöt alkalommal összesen két és fél millió forint értékben vásá­roltak szarvasmarhát, a tétel a szövetkezet volt főkönyvelője sze­rint jelentős, hiszen minden fo­rint számít, de ez a hat-nyolc év­vel ezelőtti történet a Termál szá­mára ma már teljesen érdekte­len. Az Árpád Agrár Rt. állatte­nyésztési igazgatója, Újréti Béla arról számolt be, hogy az a hiány­zó hatszázezer forint nem ren­gette meg a szövetkezetet, de ter­mészetesen kedvezőbb lett vol­na a helyzet, ha megkapják az állatok ellenértékét. Emlékezte­tett arra, hogy a fizetés elmulasz­tása a kilencvenes évek elején egyáltalán nem volt ritka a hús­kereskedelemben . B. G. Kifogástalan üzletek, bírált piacok Fokozottan ellenőrzött kereskedők Biogazda­tanfolyam Kisteleken MUNKATÁRSUNKTÓL Minősített biogazda-tanfolyamot indít a kisteleki Térségi Gazda­ság- és Vidékfejlesztési Iroda. Az el­ső előadásokat január 28-án, hét­főn a polgármesteri hivatal díszter­mében tartják. A hat, egymást kö­vető hétfő délutánra szervezett ok­tatási programot a Kecskeméti Fő­iskola Kertészeti Főiskolai Kará­nak tanárai vezetik. A képzés vé­gén az eredményesen vizsgázó je­lentkezők minősített biogazda-ok­levelet kapnak. A vizsgadíj ked­vezményes, a tanfolyamot a Nem­zeti Környezetvédelmi Agrárprog­ram is támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents