Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JANUÁR 3. "MEGYEI TÜKÖR" 5 A liberálisok új csapattal indulnak a parlamenti helyekért Az SZDSZ kormányzati szerepre készül A következő országgyűlési választás első fordulóját 2002. április 7­én tartják. A Délmagyarország és a Délvilág lehetőséget biztosít a jelölteket állító pártoknak, hogy megmutassák magukat. A megyei elnökök interjúban mondják el programjukat, elképzeléseiket, amelyekkel a választókat kívánják megnyerni. Az összeállításokban visszatekintünk a pártok eddigi tevékenységére, a rendszerváltást követő választásokon való szereplésükre is. Sorozatunkban azonos terjedelmet szentelünk valamennyi pártnak, amely önálló jelöltet állít Csongrád megye hét választási körzetében. Ma a Szabad Demokraták Szövetsége megyei elnökével, Beregszászi Sándorral készült interjút közöljük. -Az SZDSZ jelöltjei közül sem egyéniben, sem listán nem jutott képviselő a Parlamentbe Csong­rád megyéből 1998-ban. Most több az eséllyel indulnak, mint a korábbi választás idején1 - Az SZDSZ képes arra, hogy újat mondjon a helyi közéleti ügyekben. Elsősorban Szegeden és Szentesen aktív a szabad demok­raták csoportja. Szegeden Nagy Sándor, a párt helyi elnöke az, aki higgadt, nyugodt fellépésével, raci­onális gondolkodásával mutat rá a problémákra. Szentesen pedig gya­korlott politikus, Gombos András viszi a szót helyi ügyekben. Min­den körzetben olyan képviselőket indítunk, akik számíthatnak a vá­lasztópolgárok bizalmára. A '98-as választásokhoz képest merőben új csapattal indulunk a parlamenti helyekért. - Az SZDSZ vezetői a közel­múltban jelentették be: 10 száza­lék körüli eredménnyel lennének elégedettek a választásokon. Mi­lyen szerepvállaláshoz elegendő ezl - Mi leszünk a harmadik erő a Parlamentben, és ezt a szándékun­kat a közvélemény-kutatások is alátámasztják. A választási küzdelem rendkívül kiélezett lesz, így biztos, hogy egyik nagy párt sem alakíthat egyedül kormányt. Hajlandóak vagyunk koalícióra lépni, ám csak azzal a párttal, amelynek gazdasági el­képzelései, politikai, ideológiai el­vei megegyeznek a miénkkel. Az már látszik: a Fidesz nem ilyen párt. A szociahstákkal már kor­mányoztunk együtt, most viszont alapvetően más a szituáció. MSZP­vel való együttműködés azonban Beregszászi Sándor: Csak a populista pártok ígérnek felelőtlenül. A mi programunk realitásokra épül. Fotó: Miskolczi Róbert AZ SZDSZ MEGYEI JELÖLTJEI 1. körzet (Szeged I.): Kormos Tibor 2. körzet (Szeged II.): Nagy Sándor 3. körzet (Szeged III.): Kecse-Nagy Sándor 4. körzet (Csongrád és térsége): január 3. után dönt a párt a jelölt személyéről 5. körzet (Szentes és térsége): Gombos András 6. körzet (Vásárhely és térsége): Krupiczer Irma 7. körzet (Makó és térsége): Siket István nem elképzelhetetlen a számunk­ra. - A MIEP is harmadik erőnek készül a Parlamentbe. - Európai példák mutatják, mi­lyen veszélyeket rejt, ha egy szél­sőséges nézeteket is felvállaló párt kerül kormányzati szerepbe. A MI­ÉP-nek nincs programja, érzelem­ből politizálnak. - Mit kell tudni az SZDSZ prog­ramjáról! - Csak a populista pártok ígér­getnek harsányan, felelőtlenül. Elég a Fidesz 400 százalékos egészség­ügyi béremelési ígéreteire gondol­ni. A sikerpropaganda már egy má­sik pártot sejtet, mint amit fiatal, agilis, a demokráciának elkötele­zett politikusok hívtak életre. Meggyőződésünk szerint politikai prostitúció, ha valaki nem válo­gatva az eszközökben, mindenre képes azért, hogy hatalmat szerez­zen vagy hatalmon maradjon. A mi programunk realitásokra épül, és csak azokkal az elképzeléseinkkel kampányolunk, amelyek megvaló­síthatóságában biztosak vagyunk. Tudjuk, mit kell megváltoztatni, hiszen jól ismerjük a politikai és a gazdasági élet visszásságait. Kri­tikai észrevételeink is minden eset­Íren országos visszhangot váltanak ki. A hazai korrupció fellegvárait bemutató Tetthely sorozatunk, vagy az egészségügy problémáira rámutató Vészhelyzet nevű akci­ónk is alkalmas volt arra, hogy el­gondolkodtassa az embereket. A választási programunk a Korszak­váltás programja címet viselő, 2000-ben elfogadott dokumentu­mon nyugszik. Kiemelten foglal­kozunk az egészségügy reformjával. Bevezetjük a százezer forintos dip­lomás minimálbért és a személyi jövedelemadókat két lépcsőben 20 százalékra mérsékeljük. Továbbra is célunk a sorkatonai szolgálat el­törlése és a heti parlamenti ülés­rend visszaállítása. -A liberális eszmeiség képvise­lőiként hogyan tudják ellenpon­tozni a szélsőséges politikai meg­nyilvánulásokat! - Tíz évvel a rendszerváltást kö­vetően jobb- és baloldalon is szél­sőséges megnyilatkozások tapasz­talhatóak. Mi sohasem engedtünk a szélsőségeknek. Erre elsősorban az SZDSZ vezető politikusainak személyisége a garancia. Mindig a kiegyensúlyozott, visszafogott politizálásra fektettük a hangsúlyt, elég csak a pártelnök, Kuncze Gá­bor személyét említenem. - Ugyanakkor éppen vezető szabad demokrata politikusok ­Hack Péter, Iványi Gábor és Dornbach Alajos - jelezték: nem indulnak 2002-ben parlamenti mandátumért. - Egyszerűen csak arról van szó: nem kérnek a következő három hónap mocskolódásaiból. Ez nem azt jelenti, hogy eltávolodnak a párttól, de nem kívánnak részt venni az eddigieknél is durvább, és vélhetőleg a vártnál is keményebb kampányban. KÉRI BARNABÁS EGY KIS TÖRTÉNELEM A számos áramlatot egyesítő mozgalom tagjai 1988. no­vember 13-án alapították meg a Szabad Demokraták Szö­vetségét, amelyet első elnöke, Kis János a „szabadság és szo­lidaritás pártja"-ként határo­zott meg. A párt jelentős szerepet vál­lalt az 1989. márciusában ala­kított Ellenzéki Kerekasztal munkájában, és mindvégig következetesen a rendszer­váltás híve volt. Az 1990-es választáson 21 százalékos eredményt elérve az SZDSZ 92 képviselője az Országgyűlés második legna­gyobb frakcióját alkotta. Az 1994-ben elért 20 száza­lék 69 mandátumot hozott. A párt az ellenzék jogainak ga­rantálására, és egy konszen­zuson alapuló új alkotmány kidolgozására törekedett. Amikor ez 1996-ban meg­hiúsult, az SZDSZ nem mondta fel a koah'ciós szerző­dést, ám kormányzati be­folyása gyakorlatilag meg­szűnt. Az 1998-as választá­son kapott 8 százalékos tá­mogatottság jelezte: a párt mellett csak következetes sza­vazói tartottak ki. Az SZDSZ helyzete ezen a szinten stabi­lizálódott, a közvélemény-ku­tatások szerint harmadik erő­ként lépheti át a parlamenti küszöböt. Két orvosi rendelő is nyílik a Szent István téri társasházban Harmincegy lakás épül Folytatás az 1. oldalról A társasházban szociáhs bérlaká­sokat alakítanak ki. A lakások bér­leti jogát a lakásrendeletben köz­zé tett föltételek szerint, pályáza­ton szerezhetik meg az igénylők. A pályázatot a műszaki átadás után, várhatóan ez év végén hirdetik meg. Az építkezés kivitelezője a buda­pesti Baucont. A beruházás költsé­geinek jelentős részét a Széche­nyi-terv pályázatán nyert támoga­tásból fedezik. „A Szent István té­ri társasház építésére 214 millió fo­rintot kapott a szegedi önkormány­zat" - mondta érdeklődésünkre Priskinné Ale Mária, a városi pol­gármesteri hivatal pályázati cso­portvezetője. A Szent István téren évek óta üresen álló telek beépíté­sére még 1998-ban írt ki tervpályá­zatot a városi önkormányzat. A döntéshozók Kónya Imre és Koltai Béla elképzeléseit találták a leg­jobbnak. Kónya Imre építész a Kész Kft. munkatársaként vett részt a pályá­zaton. Mint mondta, a jókora te­lek beépítése sajátos tervezői fel­adatot jelentett. A társasház szint­magassága a környező házak pár­kányaihoz igazodik. A Sóhordó ut­cai traktus háromszintes lesz, majd az új társasház magassága a Szent István téri oldalon fokozatosan emelkedik: a Szent Mihály utca sarkán álló, szecessziós palota mel­lett már egy hatszintes épületrész emelkedik Az új ház megjelenésé­ben is illeszkedik az épített környe­zethez. A Sóhordó utca sarki épü­letrészt téglaburkolat díszíti majd, a Szent István tér oldalán pedig a korábbi telekosztást tükröző tago­lás és íves formák teszik mozgal­massá a homlokzatot. A lakások alapterülete 55 és 85 négyzetméter között változik, a legkisebb lakás másfél, a legna­gyobb négyszobás lesz. Kónya Im­re elmondta, hogy a mai piaci igé­nyeket figyelembe véve, „közép­kategóriás" lakásokat tervezett. A földszinten üzlethelyiségeket alakítanak ki, mellettük, a legfris­sebb elképzelések szerint, két or­vosi rendelő is nyílik. NYILAS PÉTER Emelkednek az új önkormányzati társasház falai. Fotó: Veréb Simon Közgyűlési menetrend A parlamenti választás nem okoz fennakadást az önkormányzat működésében - nyilatkozta la­punknak Mezey Róbert. A szege­di jegyző tájékoztatása szerint az elkövetkező időszakban több rendeletet alkot, illetve módosít majd a közgyűlés. Mezey elkép­zelhetőnek tartotta, hogy az áp­rilisi képviselő-testületi ülés idő­pontját a választások miatt elő­rehozzák. A választások előtt még február­ban három napra összeül az or­szággyűlés, érdemi törvényalko­tásra azonban ebben a ciklusban már nem lehet számítani. A kor­mány jogalkotási programjából több fontos törvény megalkotása halasztódik a következő ciklusra. A T Ház február 4-i, 5-i és 26-i ülé­sén az előzetes tervek szerint kü­lönböző jelentéseket, beszámolókat tárgyalnak meg a képviselők. A koalíciós pártok ugyanis a válasz­tási kampány időszakában már nem akarnak olyan jogszabályo­kat a parlament elé vinni, ame­lyek éles vitákat válthatnak ki, s kedvezőtlenül befolyásolhatnák a Fidesz-kormány megítélését. A szegedi képviselő-testület de­cemberben fogadta el a közgyűlés 2002. első fél évi munkatervét. E szerint a városatyák egyebek mel­lett módosítják majd az állattartá­si, valamint az egyes pénzbeh és természetben nyújtott szociáhs el­látásokról szóló rendeletet. Tájé­koztatót, beszámolót hallgatnak meg a munkaügyi központ mun­kanélküliek ellátásával, a munka­nélküliség kezelésével és a foglal­koztatási programokkal összefüg­gő tevékenységéről, valamint a ke­rékbilincs alkalmazásának egyé­ves tapasztalatairól. A tervezet sze­rint a parlamenti választások után, májusban döntenek majd a 100 százalékban önkormányzati tulaj­donú cégek - Szegedi Mozgókép Kft., Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht., Szegedi Közlekedési Kft., Közgyűlés: még februárban összeülnek. Fotó: Karnok Csaba Szetáv Kft., Szegedi Informatika Kft., Fürdővizek Szeged Kft. - ve­zetőinek kinevezéséről. Mezey Róbert elmondta: az ön­kormányzat szervezeti és műkö­dési szabályzata szerint minden hónap első péntekén kell megtar­tani a közgyűlést, ám az időpont ­különböző okok miatt - már eddig is több alkalommal változott. A jegyző elképzelhetőnek tartotta, hogy az áprilisi közgyűlést, amelyet hivatalosan 5-én kellene megtarta­ni, a parlamenti választások első fordulója miatt (április 7.) március végére hívja össze Bartha László. Va­lószínűleg ezt amiatt választja majd a polgármester, hogy a pártok kép­viselői ne tudjanak kampányolni közvetlenül az első forduló előtt, il­letve a két forduló között a közgyű­lésben. (A parlamenti választások második fordulóját április 21-én rendezik meg - a szerk.) A jegyző szerint éles viták, szóváltások min­dig voltak a képviselő-testületi ülé­seken, így azok valószínűleg most sem maradnak el, főként annak tudatában, hogy közelednek a vá­lasztások, amelyek azonban nem okoznak fennakadást az önkor­mányzat működésében. Mezey Róbert az elkövetkező fél év nagyobb horderejű témái kö­zött említette a tömegközlekedés integrációját és az orvosi rendelők megvásárlásának lehetővé tételét. Bartha László már korábban beje­lentette, hogy az egészségügyi sza­kellátást csak a választások után privatizálhatják Szegeden. A pol­gármester szerint ebben a ciklus­ban legfeljebb a rendszer átalakítá­sa történhet meg, azaz 1Q0 száza­lékos önkormányzati tulajdonú cég működtetheti az egészségügyi intézményrendszert. sz. c. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents