Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

SZERDA, 2002. JANUÁR 2. "TISZA-PARTY* 3 Az egyetem rektora szerint az oktatás háttérbe szorul A piac értéken vesz diplomát Mészáros Rezső rektor: Az integrációt csak körültekintően szabad előre vinni. Fotó: Kamok Csaba Az év kérdése SULYOK ERZSÉBET A számvetés megvolt - de mintha nem is lett volna. Úgy értem, majdnem mindegy nekünk, miféle konkrét megtörténtségeket ha­gyunk magunk mögött, minden új esztendő kezdetén eredendő­en, zsigerből: bizakodunk. Nem nagyon tudjuk azt sem, mi len­ne az, amiben bízzunk, csak azt, hogy - igenis. Legáltalánosab­ban és mindenki alighanem egyszerűen abban bízik, hogy élni jog. Aztán hogy túlélés lesz ez, épphogy-élés, vagy íze-zamata, él­vezeti értéke is megadatik, az megint másik kérdés. A földönjárók persze igyekeznek ilyenkor és ebben is következ­tetni. Vagyis megnézik mégis azt a számvetést, ami elkészül ki­nek-kinek az év végére, s abból indulnak, megsaccolva a holna­pot. Nem valami vidámító művelet ez most. Hiszen bár idejeko­rán, a tavaszban, a szegedi Fidesz-kongresszuson mi megtudtuk, hogy a jövő elkezdődött és persze a szép jövő, sajnos egyhamar, rá szeptemberben, világronda légy került az egyetemes levesbe. Akarjuk, nem akarjuk, nem kapunk mást, szép jövőnk korai hí­relése dacára mi is esszük. Ennyit most az álmok és a valóság kö­zötti sajnálatos különbségekről, az igazságról való szavazatpárti szónoklat és maga az igazság közötti erőteljes differenciáról, no meg a globális összefüggésekről - és menjünk még közelebb az édes anyaföldhöz. Az egyik legutóbbi, a jövőt elég rendesen meg­határozó kormánylépés ugyanis éppen a földdel volt kapcsolatos minálunk. A termővel. A holnapba nézve az látszik, hogy ez volt a legutolsó komoly vagyontárgy, amire ebben a legutolsó előtti pil­lanatban még rá bírt tenyerelni az egyre tenyeres-talpasabb ál­lam. Vagy kormány! Mert önkéntelenül is kezdjük ezt a kettőt szinonimaként használni, egymással összecserélgetni, ami öreg hiba, de egyáltalán nem a véletlen műve. A legfontosabb kérdések, amire nekünk a most kezdődő évben válaszolni kell, ahghanem e fönti számvetési részletekből is ki­olvashatók. Az az egyik kardináhs kérdés, hogy tovább megyünk­e az úton, amely a kormány, azaz a végrehajtó hatalom arány­talan megerősödéséhez, s a többi hatalmi ág elgyengítéséhez ve­zet. A másik kérdés meg az, hogy akarjuk-e a kiszolgáltatott hü­lyék optimizmusát, akarjuk-e álmodni a jövőt, vagy szeretnénk inkább szabadon megérni és megélni, akkor is, ha rondább, mint egy álom. És végtére: nem annyira az a kérdés, mi az igazság, mi­lyen volt, és milyen lesz az új évben, hanem a magatartásunk, az igazsággal szembeni viselkedésünk a fontos. Hagyjuk, mint­egy hazudós álomban, elfedni, vagy nyitott szemmel megnézzük magunknak. Ez lesz a választás. Az őszi mélypont után tízszeresére nőtt a gyökér ára Apátfalván a tél az úr Növények a hó alatt. Vajon a gyökér átvészeli-e a szokatlanul hideg telet? Fotó: Schmidt Andrea A kutatásra a Széchenyi-terv tu­dományos pályázatainak köszön­hetően elegendő pénz jut, a kép­zés viszont háttérbe szorul a ma­gyar oktatáspolitikában - mond­ja Mészáros Rezső, a Szegedi Tu­dományegyetem rektora. Az egye­tem vezetője szerint az integrá­ció is a pénzhiány miatt lassult le. - Jobb vagy rosszabb körülmé­nyek között működik a Szegedi Tudományegyetem az előző évek­hez képesti - A magyar felsőoktatásban je­lentős átalakulások mentek végbe, illetve indultak el ebben az évben. Az egyik ilyen változás a béreme­lés, amely idén ugyan még nem volt nagymértékű, de egy folya­mat kezdete, és az egzisztenciális karrier lehetőségét csillanthatja fel a felsőoktatásban a fiatal kutatók, oktatók előtt. A másik fontos áta­lakulást a Széchenyi-terv indítot­ta el: a nagy költségvetésű kutatá­si pályázatok lehetőséget nyújtanak az iparral közös tudományos pro­jektek finanszírozására, sőt, ösz­tönzik a felsőoktatás és a gazdaság együttműködését. Ugyanakkor az egyetem mindennapi működésére, alapfeladatainak ellátására ebben az évben sem jutott több pénz, mint tavaly. - Úgy tűnik, az integráció né­miképp háttérbe szorult a ma­gyar felsőoktatásban, pedig a ta­valy kialakított kereteket most kell tartalommal megtölteni. - Azt gondolom, csupán kom­munikációs zavarról van szó. Még a felsőoktatásban dolgozók szá­mára sem tették teljesen világos­sá, hogy a változtatások éppen az integráció elősegítését szolgálják. Ezért az oktatók, tanszékek, inté­zetek szintjén valóban nem sok szó esik az integrációról, az egye­tem vezetése azonban folyama­tosan dolgozik a két éve még ön­álló intézmények egyesítésén. Ezt a folyamatot nem szabad siettet­ni, nagyon körültekintőnek kell lennünk. Nem szabad olyan vál­toztatásokat végrehajtanunk, amelyek az integráció szempont­A mondás szerint a gyermek a szemünk fénye, ám a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az au­tóban ülő kicsik alig húsz száza­lékát védik megfelelően utazás közben. Januártól nemcsak fon­tos, hanem kötelező is lesz, hogy a felnőtteknél jóval sérüléke­nyebb apróságok a testsúlyuk­nak, magasságuknak és életko­ruknak megfelelő gyermekülés­ben utazzanak. 2001. december 31-ével lejár az au­tósoknak a gyermekülések beszere­lésére adott türelmi idő, január el­sején hatályba lép az a KRESZ-mó­dosítás, ami ezt szabályozza, és már május óta ismert - nyilatkozta la­punknak Kovács Mihály, a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti osztályának vezetője. A rendőrtiszt azt ajánlja mindenkinek, hogy alaposan ta­nulmányozza át a kivételekre vonat­kozó részeket is vagy pedig érdek­lődjenek a főkapitányságon. Akik nem gondoskodnak a biz­tonsági gyermekülés beszerzéséről a „szokásos" ötszáz- és tízezer fo­rint közötti helyszíni bírságra szá­mi thamak. A legkisebbeket 10 hónapos ko­rig, és 10 kilogrammos testsúlyig ajánlott félig fekvő helyzetben szál­lítani, számukra létezik egy spe­ciális bébihordozó, ami biztonsági övvel rögzíthető. Az ilyen típusú ülések ára és minősége igen válto­zó, a legolcsóbbat 8 ezer forintért ta­láltuk, és jócskán lehet válogatni a húsz-harmincezer forintos, puhán jából talán előnyösnek vagy logi­kusnak tűnnek, de egyébként a kutatás vagy az oktatás terén ér­tékvesztéssel járnak. Mondok egy példát: a természettudományi kar­ra viszonylag kevés hallgató je­lentkezik, mégsem kellene elbo­csátani az ott dolgozókat, hiszen a TTK komoly tudományos kapa­citással rendelkezik, és sikeres kutatási pályázatai révén sok pénzt hoz az egyetemnek. De mégis az elbocsátás eszközéhez kell nyúlni, mert a normatív fi­nanszírozás a hallgatói létszám alapján történik. Ezért megy vi­szonylag lassan az integráció. - Milyen előrelépések történ­tek e téren az idén} - Az idén először új, egységes költségvetés alapján működik az egyetem, megalkottuk az egységes tanulmányi- és vizsgaszabályza­tot, befejezéséhez közeledik az egyetemi stratégia kidolgozása és az egyetemi tanács legutóbbi ülé­sén döntést hoztunk a központi bélelt, energiaelnyelő párnákkal felszerelt, játékokkal ellátott gyer­mekülések közül. A következő -1. csoportúnak ne­vezett - kategória 9-18 kilogram­mos (másfél-három éves), már ül­ni stabilan tudó kisgyermekeknek készül, dönthető támlával, mos­ható huzattal, megerősített fejpár­nákkal, esetenként kis könyöklő­asztalkával készülnek, s általában a menetiránnyal szemben kell az autó hátsó üléséhez rögzíteni. E kategóriában szintén nagy a vá­laszték, az árak 15-30 ezer forint között mozognak, ám nem ritka a 60-70 ezer forintos bébiülés sem. A 3-12 éves, 15-36 kilogramm súlyú gyermekek védelmére már egyértelműen felnőtt biztonsági övet kel használnunk, különféle sportcentrum, és az idegen nyelvi lektorátus létrehozásáról. - Ezt a döntést azonban heves vita kísérte, a karok szinte csak abban értettek egyet, hogy létre kell hozni ezeket a központi egy­ségeket, de a működés és a finan­szírozás alapelveiben sem sikerült konszenzusra jutni. - A problémát, a vitákat az okoz­za, hogy az integrációnak nincs meg az anyagi fedezete, az egyetem alul­finanszírozott, minden kar ötször is meggondolja, mire ad ki pénzt. Én már évekkel ezelőtt azt mondtam: először megfelelő anyagi helyzetbe kellene hozni az egyetemeket, és csak utána összevonni őket. Egy új struktúra kialakítása ugyanis még akkor is pénzbe kerül, ha később esetleg olcsóbb és hatékonyabb le­het. -A Széchenyi-terv tudományos pályázatai jelentősen javítják az egyetemi kutatás anyagi feltétele­it. Mi a helyzet az oktatással! - Az oktatás finanszírozásában Fotó: Kamok Csaba ülőkékkel kombinálva. A nekik szánt ülések között megtaláljuk a műanyag játszóasztalkás öntvényt éppúgy, mint az asztal nélküli hát­támlás formát, illetve a felsőtestet megemelő ülőpárnát. Az árak eb­ben, - a Il-es és III-as csoportba sorolt - kategóriában 3-4 ezer fo­rinttól húsz-huszonötezer forintig változnak. Bármekkora is a gyermekünk az autósülés vásárlása előtt a kicsi is próbálja ki az ülést, s közben a szakemberek tanácsa szerint figyel­jük meg, hogy elég magas-e a tám­la, s kényelmesen ül-e az apróság. A szakemberek óva intenek attól, hogy gyermekülést barkácsoljunk, vagy garancialevél, minőségi tanú­sítvány nélkül vásároljunk. A. T. J.-O. K. K. nem következett be hasonló kedve­ző változás. Ez az egyetemi alapfel­adat sajnos kissé háttérbe szorult az oktatáspolitikában, miközben az SZTE-n tucatnyi új szak indul, és évről évre nő a hallgatói létszám. Szerencsére a szegedi egyetem erős­sége mindig a kiváló tudományos teljesítmény és az ennek alapján kivívott nemzetközi elismerés volt. - Nem tart attól, hogy ha a hang­súly nem a képzésen, hanem a kutatáson van, akkor a szegedi egyetem hátrányba kerül a hallga­tókért folytatott versenyben a töb­bi magyarországi felsőoktatási in­tézménnyel szembeni - Nem, mert a piac ma már többnyire „értékén veszi" a diplo­mát. így azok az oktatási intéz­mények, amelyekben a képzés mö­gött komoly tudományos háttér áll, vonzóbbak a hallgatók szemé­ben, hiszen egy ilyen egyetemen szerzett diplomával a kezükben jobban el tudnak helyezkedni. KECZER GABRIELLA VÁLTOZOTT A KRESZ Január elsején számos ponton megváltozott a KRESZ. A mó­dosítások egyik legfőbb eleme: a 12. életévüket még be nem töltött és 150 centiméternél alacsonyabb gyermeket meg­felelő biztonsági gyermekülés­ben kell rögzíteni. Az autósok az autóbusz-for­galmi sáv jelzőtábla új változa­tával is találkoznak majd az utakon, amelynek neve: Ke­rékpárosok által is használha­tó autóbusz-fogalmi sáv. Ez a tábla azt jelzi, hogy a sávon megengedett a kerékpárosok közlekedése is. A jelzőtáblát csak ott helye­zik majd ki, ahol a forgalmi sáv szélessége lehetővé teszi a kerékpárosok és az autóbuszok biztonságos egymás melletti haladását. Az egyirányú forgalmú út jel­zőtáblák alatt elhelyezett ke­rékpárt vagy autóbuszt szimbo­lizáló kiegészítő tábla azt je­lenti, hogy az úttesten kijelölt kerékpársávon kerékpáros, illet­ve az autóbuszsávon autóbusz közlekedhet a megjelölt iránnyal szemben is. Január el­sejétől, ha a jobbra, illetve bal­ra bekanyarodni tilos, a mind­két irányból behajtani tilos, il­letve a behajtani tilos táblák alatt a kiegészítő táblán kerék­párt vagy autóbuszt mutató áb­ra van, a tilalom nem vonatko­zik a menetrendszerűen közle­kedő autóbuszra, illetve a ke­rékpárra. Ősz óta csaknem tízszeresére emel­kedett a gyökér ára. Az Apátfalva és Magyarcsanád térségében ter­mesztett növény kilójáért ősszel 35-40 forintot adtak a termelőknek a kereskedők, míg most egy láda gyökérért öt-hatezer forintot is ad­nának, ami 250-300 forintos kilón­kénti árat jelent. A váradan drágu­lás oka a rendkívül hideg időjárás volt. Ruzsity Emil magyarcsanádi falu­gazdász lapunk kérdésére válaszol­va elmondta, ősszel valóban kriti­kus volt a helyzet az alacsony fel­vásárlási ár miatt, amelyet a túlter­melés eredményezett. Am épp a dömping és az alacsony ár miatt ala­kult úgy, hogy sok termelő - ahogy ez ilyenkor szokásos Apátfalván, Magyarcsanádon - föl se szedte a növényt, kint hagyta a földben. Azok a nagyobb termelők látták el a piacot folyamatosan, akik már az induláskor is uralták azt. Ám míg az előző években a viszonylag eny­he telek miatt szinte folyamatosan szedhették és szállították a piacra a levesbevalót, most a húsz-huszon­öt centiméterre átfagyott föld és a hótakaró lehetedenné teszi a sze­dést. A kis készletek hamar elfogy­tak, és nincs utánpótlás. - Az érintettek nem számítottak ilyen kemény télre, és most a me­teorológiai előrejelzések is legfel­jebb átmeneti enyhülésekről, vala­mint hosszabb hideg időszakról szólnak, így remény sincs arra, hogy hamarosan folytatni lehetne a sze­dést. Nagy úr a tél - véli a magyar­csanádi szakember. Mások azt is megkérdőjelezik, hogy ezt a hideget át tudja vészel­ni a növény; legalábbis arra számí­tani kell, hogy megritkulnak a ko­rábban szép, egészséges sorok. Szintén jelentős gondot okozhat az ősszel beindult egérinvázió, amely ellen csak „holosan" védekez­tek a gazdálkodók: nyilván azok tudtak a szerre költeni, akiknek voltak tartalékaik. S bár az ilyen tél általában a mérgeknél is hatéko­nyabban tízedeli a rágcsálónépet, az még kérdés, hogy mi maradt meg a hó alatt. B. A. Gyermekhez az ülést Elsejétől már így utaznak a gyerekek.

Next

/
Thumbnails
Contents