Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

PÉNTEK, 2002. JANUÁR 18. • AKTUÁLIS" 3 Felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a szentesi polgármestert Hitelekkel hitegettek Folytatás az 1. oldalról Az első tárgyaláson a vádlottakat bizonyítottság hiányában felmen­tették. Fellebbezések után 2001 májusában már másodfokon vizs­gálták a Szenteshús Kft. ügyét, s a Csongrád Megyei Bíróság úgy dön­tött, a felmentő ítéletet hatályon kí­vül helyezi, s kötelezi a Szegedi Városi Bíróságot új eljárás lefoly­tatására. Ez a megismételt eljárás zárult tegnap a szentesi polgármester és társainak elítélésével. A határozat indoklásakor dr. Kovalcsik Eva bí­rónő szólt arról, hogy a Szenteshús Kft. már nem sokkal megalakulá­sa után, a kilencvenes évek elején anyagi gondokkal küzdött. 1993­tól kezdve hitelekkel próbált a cég­vezetés úrrá lenni a pénzügyi gon­dokon, így például a Postabanktól beruházási célokra felvett 10 mil­hó forint egy részét is az adósságok finanszírozására fordították. Am már ebben az esztendőben is elő­fordult, hogy a felvásárolt állatok ellenértékét nem tudták átutalni. Egy évvel később viszont egyértel­műen nyilvánvalóvá vált - különö­sen azután, hogy egy újabb, immár 330 milliós kölcsönigényüket el­utasították hogy nem képesek kifizetni partnereik követeléseit. A vádlottak bűnösek azért, mert ennek ellenére a felvásárlást to­vább folytatták, üzlettársaikat kü­lönböző ígéretekkel hitegették. Többek között arra hivatkoztak, hogy hiteligényük kedvező elbírá­lása után fizetni fognak. A Szentes­hús Kft. egyébként nem csak a Január elsejétől két önkormány­zati rendelet is szabályozza Sze­geden a víz- és csatornadíjat. Az Ingatlantulajdonosok és Bir­tokosok Csongrád Megyei Egye­sülete az Alkotmánybíróságtól kéri az általuk törvénysértő helyzet felülvizsgálatát. - Az új esztendőben kétféle ható­sági ár alapján is fizettethetnek víz- és csatornadíjat Szegeden. Emellett a lakosság egy része olyan szolgáltatásért is fizet, ame­lyet nem is vesz, vehet igénybe. Ez szerintünk alkotmánysértő ­nyilatkozta lapunknak Markó László, a Szegedért Egyesület, va­lamint az Ingatlantulajdonosok és Birtokosok Csongrád Megyei Egyesületének tagja. Markó elmondta, hogy a köz­gyűlés először tavaly októberben állapította meg, hogy mennyivel kerül majd többe ezen szolgálta­tások igénybevétele. Az áreme­lést - a törvény értelmében - a szolgáltató kezdeményezi. Az ön­kormányzat pedig az ivóvízfo­hozzájuk beszálh'tott állatok árával maradt adós. Előfordult az is, hogy a karbantartó anyagokért, tisztí­tószerekért járó forintokat sem ad­ták meg az eladóknak. A közel száz károsultat érintő ügyben 2-től 8 évig terjedő bör­tönbüntetés kiszabására is lehe­tőség nyílt volna, ám a bíróság az enyhítő szakasz bevezetését látta indokoltnak - mondta el dr. Koval­csik Éva. Ezt a bírónő többek kö­zött azzal indokolta, hogy a vádlot­tak nem egyéni haszonszerzés re­ményében okoztak kárt, inkább az események sodrába kerülve hoz­tak rossz döntéseket. gyasztás mellett a víziközmű ál­tal biztosított szennyvízelvezeté­sért kérhető legmagasabb hatósá­gi díjat rendeletben szabályozza. Szeged közgyűlése élt is törvény adta jogával. Novemberben azon­ban ismét terítékre került a téma. A szolgáltató, a Szegedi Vízmű Rt. ugyanis jelezte: a korábban ke­zelésükbe adott nyílt szelvényű csapadék- és belvízelvezető rend­szerek üzemeltetési és karban­tartási költségei miatt további díjemelésre lenne szükség. A ja­vaslatról a közgyűlés annak el­lenére döntött, hogy Gila Ferenc képviselő már akkor utalt az eset­leges törvénysértés tényére (ezt a jegyzőkönyv is rögzíti]. így 2002. január elseje óta mindkét rendelet érvényben van, mivel az októberben elfogadott jogszabályt a testület nem helyezte hatályon kívül. Markó szerint az önkormány­zat novemberi rendelete a tisztes­ségtelen piaci magatartás és ver­senykorlátozás tilalmáról szóló törvényben foglaltaknak sem fe­A tárgyalást követően arra kér­tük Szirbik Imrét, Szentes város polgármesterét, kommentálja az ítéletet. - Eddig két tárgyalás zárult íté­lettel a Szenteshús Kft. ügyében. Az egyiken felmentettek, a másikon elítéltek. Nagyon bízom abban, hogy a fellebbezést követően má­sodfokon az ártatlanságom derül majd ki végre. Mert tévedni ugyan tévedtem, de bűncselekményt nem követtem el. Ezt az állításomat tá­masztja alá - megítélésem szerint - az a tény is, hogy a bíróság elő­zetes mentesítésben részesített. Ezzel talán ehsmerték azt a mun­lel meg. Emiatt is elfogadhatat­lan, hogy az önkormányzat a víz­és csatornaszolgáltatást igénybe vevő lakosságot terhelő áremelés­sel biztosítsa a számára kötele­ző feladat ellátási költségeit. Az utcai, nyílt szelvényű csapadék­és belvízelvezető rendszerek, ár­kok üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése ugyanis a törvény szerint a tulajdonos önkormány­zatot terhelő közfeladat. így ar­ra nem állapítható meg hatósá­gi ár. Szeged jegyzője, Mezey Róbert nem kívánta kommentálni az al­kotmánybírósági beadványt. Mint elmondta, nem ismeri annak tar­talmát. Az viszont tény, hogy a közgyűlés, több fordulóban tár­gyalta a közüzemi díjakról szóló rendelettervezeteket, legutóbb 2001. november 14-én, amikor elfogadta az önkormányzat tulaj­donában lévő víziközműből szol­gáltatott ivóvíz és szennyvízelve­zetés legmagasabb hatósági díjá­ra vonatkozó újabb javaslatot. N. RÁCZ JUDIT kát is, amit immár nyolc éve vég­zek Szentes városáért. Az ítélet egyébként nem befolyásolja pohti­kai terveimet, mindenképpen sze­retnék elindulni mind az ország­gyűlési, mind pedig az önkormány­zati választásokon - nyilatkozta a polgármester. Ügyvédje, dr. Stem Sándor ebhez annyit tett hozzá: megdöbbentőnek tartja, hogy a bí­róság egy cég vezetőit éppen annyi­ra tartja bűnösnek, mint a gazda­sági tanácsadót. „Az ilyen joggya­korlat, szerintem, beláthatatlan következményekkel járhat" - fogal­mazott az ügyvéd. B. Z. Állami felvásárlásra alig 900 ton­na kukoricát vittek be a Csongrád megyei termelők a két kijelölt rak­tárba - nyilatkozta lapunknak Cserjési Lajos, a megyei FVM-hi­vatal osztályvezetője. A kukoricá­nak kedvező időjárás miatt 2001 ­ben bő termést takarítottak be a termelők, s ősszel úgy nézett ki, nem tudnak majd megszabadulni a tengeritől. Ha a termésnek csak az egynegyedét használják föl ta­karmányozásra az országban, még mindig 3 millió tonna kukorica vár értékesítésre. A vészjelzések után a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium a termelők segítségére sie­tett: november közepén bejelen­tette az állami felvásárlást, azt, hogy félmillió tonna kukoricát 18 ezer forintos tonnánkénti áron megvesz a gazdáktól és a gazdasá­goktól. Ezt követően azonban mégis­csak lett keletje a kukoricának, s végül ez az oka annak, hogy a me­gyében mindössze 900 tonnát szál­lítottak a termelők a raktárakba. F. K. Folytatás az 1. oldalról A magyar gazdaság hiányszakmá­iban ugyanis nem három hónapig itt tartózkodó munkaerőt keres­nek, s erre jó példa, hogy a kiadott munkavállalói engedélyeknek 2001-ben csak a 3 százaléka vonat­kozott idénymunkára. Továbbdol­gozásra viszont a státustörvény nem ad lehetőséget. Matolcsy György hozzátette: ha a romániai munkavállalók kérnének is a jövő­ben a tavalyi állapothoz képest több engedélyt, nem kapnák meg, hiszen a Gazdasági Minisztérium havonta szabályozni kívánja a munkaerőpiacot: a betöltetlen ál­MUNKATÁRSUNKTÓL A szomszédos Szerbiában, azon be­lül a Vajdaságban terjed a fonalfé­reg, azaz a trichinellosis-járvány. Lapértesülések szerint a Bánátban levő Kumánd nevű település egyik üzeméből került forgalomba az a nagy mennyiségű fertőzött húské­szítmény, amely végigfertőzte Szer­biát, hiszen Nagybecskerekről, Új­vidékről, Belgrádból, Nyugat-Bács­kából és Közép-Szerbiából egyaránt jelentettek trichinellosis-megbete­gedéseket. A Csongrád megyei ANTSZ járványügyi osztályának vezetője, Tombácz Zsuzsanna főor­vos kérdésünkre elmondta: nem kaptak hivatalos értesítést a szom­szédos országban terjedő járványról. A trichinellosis, magyarul fonalfé­reg nevű betegséget ember akkor kapja meg, ha eszik a fertőzött, láshelyekhez mérten adnak majd ki okmányokat. A magyarországi munkaadók igénye különben évről évre nő, hiszen öt évvel ezelőtt még csak alig 19 ezer munkavál­lalási engedélyt adtak ki külföldi­ek számára. A határ menti me­gyék által kiadott engedélyekre kü­lönben az a jellemző, hogy számuk a foglalkoztatottak egy százalékát sem éri el és kifejezetten azokra a szakmákra vonatkoznak, amelye­ket magyar munkásokkal nem tud­nak betölteni. Csongrád megyé­ben 2001 során 1879 egyéni mun­kavállalási engedélyre érkezett ké­relem, ebből 332-t utasítottak el. FEKETE KLÁRA nyers vagy nem eléggé átsütött ser­tés*, vagy vaddisznóhúsból. A trichi­nellosis emberről emberre nem ter­jed. Jellemző tünetei: a hasmenés, a magas láz, izom, illetve ízületi fájdalmak, szemhéjduzzadás, ne­héz légzés, ritkább esetben szív­izomgyulladás. Lappangási ideje 7-10 nap. A Csongrád megyei Ál­lategészségügyi és Élelmiszerelle­nőrzési Állomás igazgatóhelyettese, Szűcs László főállatorvos szintén csak az újságból értesült a szerbiai fonalféregjárványról. Szűcs hang­súlyozta: a szomszédos országban történt megbetegedések magyar részről külön intézkedést nem igé­nyelnek. Hazánkban az állategész­ségügyi hatóságok minden közfo­gyasztásra kerülő sertést megvizs­gálnak, évente 100 ezres nagyság­rendben, a sertések okozta fertőző betegségek elkerülése érdekében. A Szenteshús vezetői, a vádlottak az ítéletet hallgatják. Balról: Szirbik Imre, Pádár Zoltán és Király György. Fotó: Schmidt Andrea Jogerős elmarasztaló ítélet mondathatja le mindemől a polgármestert Az MSZP kitart jelöltje mellett Mivel Szirbik Imre ügyében első fokon, nem jog­erősen hozott ítéletet a Szegedi Városi Bíróság, ezért indulhat az áprihsi választásokon (az 5. számú Csongrád megyei körzetben akarja in­dítani az MSZíj a szerk.) - szögezte le Karsai József, az Országgyűlés jogi főosztályának ve­zetője. A törvény szerint négy esetben nem ve­het részt a képviselőjelölt a választáson. Össze­férhetetlen a képviselőjelöltséggel az, akit eltil­tottak a közügyektől, aki kényszergyógykeze­lés alatt áll, akinek köztartozása van, vagy akit bűntett (nem vétség) miatt jogerősen ítélt el a bíróság. Mivel minden magyar állampolgár­nak joga van az ártatlanság vélelméhez, és Szirbik Imre ügyében nem jogerős az ítélet, ezért semmi akadálya annak, hogy induljon a parlamenti mandátumért - hangsúlyozta Kar­sai József. Hasonlóan fogalmaz a törvény a polgármes­ter jogállásával kapcsolatban is, azaz: csak a bíróság elmarasztaló jogerős ítélete után kelle­ne Szirbik Imrének megválnia polgármesteri tisztségétől. Jelen esetben például akkor, ha az első fokon született ítélet emelkedne jogerőre. Elvileg elképzelhető, hogy még az áprilisi, el­ső választási forduló előtt másodfokon tárgyal­ják Szirbik Imre ügyét - nyilatkozta Kasza Fe­renc, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyet­tese. Kasza Ferenc ugyanakkor határozottan le­szögezte: a bíróság munkáját a legkevésbé sem befolyásolja az a körülmény, hogy Szirbik Im­re polgármester és képviselőjelölt. Botka László, a Magyar Szociahsta Párt me­gyei elnöke hangsúlyozta: Szirbik Imre 1993-ban még semmilyen pohtikai tisztséget nem viselt az MSZP-ben. Az ellene indított eljárás 1998 óta zajlik - mondta a pártelnök. Hozzátette: a szen­tesiek ennek ismeretében választották újra 1998-ban a város élére, mégpedig úgy, hogy a szavazók mintegy kétharmada adta rá a voksát. Botka hangsúlyozta: miután a határozat nem jogerős, s a bíróság ítéletében már előre men­tesítette a jogkövetkezmények alól Szirbiket, a döntés nem befolyásolja az MSZP korábbi ál­láspontját: a szociahsta párt továbbra is sikeres és tisztességes polgármesternek tartja Szirbik Im­rét. A megyei elnök kérdésünkre válaszolva ki­jelentette: nem lehet párhuzamot vonni Várhe­gyi Attila bdeszes államtitkár közelmúltbeb le­mondása és a szentesi polgármester ügye között. Míg az NKÖM pohtikai államtitkára a minisz­terelnöktől, addig Szirbik a szentesiektől kapott bizalmat és tisztséget. K. B.-SZ. C. SZ. Alkotmánybírósághoz fordultak az eltérő árak miatt Egy város, két vízdíjjal Kevesen kukoricáztak Kurca-parti furcsa parti BÁTYI ZOLTÁN Emlékszünk még a rendszerváltás nagy hevületére ? Fel tudjuk idézni szónokok szavait, akik tisztességes pobtizálásról, a korrup­ció el földeléséről, makulátlan közszereplókról beszéltek? Szebb lesz új világunk, nem ülnek majd nyakunkon tarháló pártvezetők, akik a téeszekben őszibarackkal rakatják roskadásig a hivatali ko­csit, a politika pedig dehogy férkőzhet be a gazdaságba, hiszen pi­ac diktál majd, nem pedig párthatározat - csaptunk boldogan egy­más tenyerébe. Nos, ezekkel a tenyerekkel azóta nem egyszer bosszúsan vertük mi már az asztal lapját is. Mert szebb is, demokratikusabb is, szí­nesebb is lett az élet Magyarországon, csak éppen közszereplők köz­törvényes bűneit lajstromba véve arra kell rádöbennünk: a nagy meg­tisztulás mintha megtorpant volna. Az első választási ciklusban ­bár egy-két keresetlen szót azért ejtettünk már umbuldákról -, rémálmainkban sem merült fel, hogy politikus belülről markolász­hat börtömácsot. Aztán egyszer csak eljöttek azok az idők, amikor Tocsik Márta ürü­gyén már korrumpált vezetők ügyeiről indítottunk harsogós vitá­kat. Az ezredforduló után pedig azon sem lepődünk meg ha bilincs­be verve vezetnek el volt államtitkárt, a dokumentumokkal háza­ló párttársát pedig milhós csúszópénzek alapos gyanúja miatt tart­ják bőrtönben. Ami meg a pobtika és a gazdaság külön útjait illeti - ugye hallottunk már mindannyian olyan pártaktivistáról, aki egy kezén csak akkor tudná megszámohii, hány igazgatótanácsban, fel­ügyelőbizottságban, szaktanácsadói testületben ücsörög, ha a meg­levő öt mellé még hat-hét ujja nőne. Ha elárulom, mindez Szirbik Imre szentesi polgármester bírósá­gi ügye kapcsán jutott eszembe, biztos sokan felkapják a fejüket ­no, de mi köze Szirbiknek mindehhez 1 Hiszen a Kurca-parti város első embere nem hivatab hatalmával élt vissza amikor bűnözött (legalábbis az első fokú ítélet szerint). Sót mi több - közfunkciót sem látott el a Szenteshúsnál betöltött tanácsadói megbízatása idején. Meglehet: ezeknél jobb érveket keresve sem lehetne találni. Az MSZP mindenképpen így gondolhatja, hiszen pár órával az ítélet tegnapi kihirdetése után teljes és feltétlen támogatásáról biztosította szen­tesi képviselőjelöltjét. Az a szentesi kismama viszont, aki úgy nyi­latkozott „Megkérdeztük..." rovatunkban, hogy „Le kellene mon­dania, szerintem bolond az, alá rá szavaz." alighanem másként lát­ja egy közszereplő felelősségét. Hogy végül is kinek van igaza, áp­rilisban el fog dőlni. Mert hogy a nép, ama szavazatra jogosult nép tiszteli a törvényt, legalább annyira a bíróságokat. De akkor is ki­mondja megfellebbezhetetlen ítéletét a választásokon, ha addig még ki sem tűzték a másodfokú tárgyalás időpontját. Matolcsy György a munkaerőpiacról Húskészítmény okozta járvány Emberről emberre nem terjed

Next

/
Thumbnails
Contents