Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

/ / / MA: EGY SZAZALEK, EP TESTBEN DELMAGYARORSZAG KEDD, 2002. JANUÁR 15., 92/12. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 58 FT (ELŐFIZETVE: 46 FT) TÉMÁINKBÓL JAJ DE CSÚSZIK! Kétszáz sérültet szállítottak kórházba Szegedről és környékéről az ügyeletes egészségügyi intézményekbe az elmúlt napokban. A mentőknek is sok feladatot adott az ónos eső, naponta tizenöt-húsz elcsúszásos esethez riasztották őket. Maradandó sérüléseket általában az idősebb korosztály tagjai szenvedtek, elsősorban boka, combnyak, csukló és könyök törött. 4. oldal ORBÁN VIKTOR LONDONBAN A következő hónapok sorsdöntőek lesznek abból a szempontból, hogy Magyarország nyertese lehet-e az EU-bővítésnek - jelentette ki Orbán Viktor, aki Londonban Tony Blair brit kormányfővel az EU bővítéséről, nemzetközi biztonsági kérdésekről, köztük a NATO és Oroszország viszonyáról tárgyalt. 2. oldal „EGYCSATORNÁS" JUHPIAC A szakemberek legalább negyvenezres juhállományt szeretnének Csongrád megyében, ennek azonban ma még csak töredéke él az akiokban. A magyar juhértékesítés „egycsatornás", hiszen az állatok jelentős részét, csaknem 90 százalékát Olaszországba szállítják. Ahhoz, hogy valóban szaporodjon az állomány, és megérje juhot tartani, új piacok kellenek. Egy százalék JOGERŐSEN A JOGON A rendszerváltás előtt elképzelhetetlen volt, hogy olyan diákot vegyenek fel a felsőoktatási intézményekbe, akire a bíróság jogerős ítéletet szabott ki. Mivel azonban ma már nem kérnek erkölcsi bizonyítványt a jelentkezési lap mellé, előfordulhatott, hogy egy évig a Szegedi Tudományegyetem jogi karán tanulhatott egy csalásért elítélt fiatalember. Hallgatói jogviszonya még két évig megmarad, pedig már börtönben ül. 4. oldal Felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a szentesi polgármestert Hitelekkel hitegettek Szirbikék Matolcsy György a munkaerőpiacról A külföldiek magyarországi foglalkoztatásáról tájékozódott tegnap Békéscsabán Matolcsy György. A gazdasági miniszter szerint a magyar munkavállalók kenyerét nem veszik el a Romániából érkező munkások. Alig több mint 47 és félezer munkavállalási engedélyt adtak ki a külföldi állampolgárokat alkalmazni kívánó munkaadók részére 2001ben a megyei munkaügyi központok, de csak 5 százaléknyit idénymunkára. Az összes kiadott engedélyből például tavaly június végén több mint 64 százalék Budapestre és Pest megyére szólt, Csongrád megyére mindössze 3,7 százalék jutott. A kiadott engedélyeknek viszont csaknem a felét, 20 ezret, román állampolgárok kapták. A statisztikai adatsort tegnap Békéscsabán nyolc (Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) határ menti megye munkaügyi központjainak vezetői állították össze Matolcsy György gazdasági miniszter számára, aki a helyszínen arról tájékozódott: milyen hatása lehet a külföldiek munkavállalásának azokban a térségekben, amelyekben jelentős számú idénymunkást alkalmaznak. A gazdasági minisztert arról kérdeztük, kell-e aggódniuk a magyar munkavállalóknak a státustörvény kínálta, külföldiek előtt álló lehetőségek miatt. A miniszter elmondta: a nyolc megye munkaügyi központjainak tájékoztatója alapján az a kép alakult ki benne, hogy a magyar munkavállalói kör nem érdeklődik a törvény által biztosított három hónapos lehetőség, az idénymunka iránt. Folytatás a 3. oldalon Balog még nem döntött Pályázatot írt ki a Magyar Rádió kilenc vidéki, köztük a szegedi stúdió vezetői helyére is. Balog József, aki 1999. október elseje óta vezeti a szegedi stúdiót, nem kívánta kommentálni az MR-nél folyó átszervezéseket, s még nem döntötte el, hogy újra megpályázza-e posztot. A jelenlegi stúdióvezetők szerződése egyébként ez év végéig szól, az átszervezés miatt azonban a választások előtt egy hónappal megbízatásuk megszűnik. A Magyar Rádió székházában arról tájékoztatták lapunkat, hogy a meghirdetett nyílt pályázattal kapcsolatban máris sokan érdeklődtek. Valószínűnek tűnik, hogy az egyes régiókban legalább 8-10 jelentkező vállalja a megmérettetést. Az elkészített pályázatokat február I l-ig kell benyújtani, amelyeket 25-éig bírálnak el. Arató László, a Szeged TV stúdióvezetője elmondta, hogy - értesüléseinkkel ellentétben - nem áll szándékában indulni a körzeti stúdió vezetői helyéért. W.A. Szirbik Imrét és társait első fokon másfél éves, felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte a Szegedi Városi Bíróság. Szentes polgármestere az ítélethirdetés után kijelentette: nem mond le tisztségéről, és indul a képviselő-választásokon is. Az MSZP kitart a politikus mellett. Az országgyűlési képviselők és a polgármesterek jogállásáról szóló törvény értelmében Szirbik Imrének elmarasztaló jogerős ítélet után le kell mondania képviselői mandátumáról és polgármesteri tisztségéről. Ha a választások előtt születik meg a jogerős ítélet, akkor vissza kell lépnie a jelöltségtől. Nem jogerős ítélettel zárult első fokon tegnap délelőtt a Szenteshúsper néven közismertté vált ügy tárgyalása. A Szegedi Városi Bíróság Király György első rendű, Pádár Zoltán másodrendű és Szirbik Imre harmadrendű vádlottat bűnösnek mondta ki 6 rendbeli, társtettesként, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében, 8 rendbeli társtettesként, üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalás bűntettében, 76 rendbeli, társtettesként elkövetett csalás bűntettében, 1 rendbeb, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettében. Ezért a bíróság a vádlottakat egyenként 1 év 6 hónapi, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, ám valamennyiüket előzetes mentesítésben részesítette - vagyis nem kell számolniuk a büntetett előélettel járó jogkövetkezményekkel. Az ítéletben kimondták azt is, hogy a vádlottak egyetemlegesen kötelesek 54 sértettnek összesen több mint 7 milhó forint kártérítést fizetni, valamint 417 ezer 70 forint illetéket, s 422 ezer 997 forint bűnügyi költséget is állniuk kell. Ugyanakkor a bíróság felmentette a vádlottakat 7 rendbeli csalás bűntette alól. Az ítélet kihirdetése után az ügyész és az első rendű vádlott háromnapi gondolkodási időt kért, míg a másod- és harmadrendű vádlott felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A Szenteshús Kft. első pere még 2000 őszén zajlott. A húsfeldolgozással foglalkozó társaság vezetőivel, Király Györggyel és Pádár Zoltánnal, valamint a cégnél szaktanácsadóként dolgozó Szirbik Imrével szemben jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt indult az eljárás azért, mert a kilencvenes évek közepén 98 sértettől, közöttük kistermelőktől, magánvállalkozásoktól élő állatokat, s egyéb árucikkeket vásároltak, ám ezek ellenértékét nem fizették ki. Folytatás a 3. oldalon Szirbik Imre és védője, dr. Stern Sándor ügyvéd a bíróság folyosóján. fotó Schmidt Andrea Tizenötmillióba kerül a Szent István tér negyvenéves bérleti joga Mennyit ér most a tér? Négyzetméterenként százötven forintért, azaz havi 282 ezer 300 forintért bérelheti a Szent István tér 1882 négyzetméteres, 65 millió forintos forgalmi értékűre becsült részét az a befektető, aki az IKV Rt. pályázatán a befutó lesz. A győztesnek a negyven évre szóló bérleti jog megszerzéséért 15 millió forintot is fizetnie kell. A pénteki közgyűlésen a képviselők elé kerül az IKV Rt. előterjesztése, amelyben Kerekes Péter vezérigazgató azt javasolja: határozott időre, méghozzá negyven évre adja bérbe a város a tér Bocskai utca felőli részét. A befektető a tervek szerint ezer négyzetméteres élelmiszer-áruházat és hatvan gépkocsiparkolót alakitana ki a területen. Bozsó Miklós, a Limit Tanácsadó és Vagyonértékelő Kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, a negyvenéves bérleti jog a hosszú időtartam miatt az ingatlanpiacon olyan, mintha tulajdonjogot adna át a város. Ennek ára az adott területen eléri a négyzetméterenkénti 25-30 ezer forintot, léhát az 1882 négyzetméteres telek negyvenéves bérleti joga Bozsó Miklós számításai szerint elérheti az 56 millió forintot az IKV Rt. által javasolt négyzetméterenként 8 ezer, azaz összesen 15 milhó helyett. Az ingatlanszakmában gyakorlat: a bérleti díjat úgy állapítják meg, hogy a bérbeadónak tíz év alatt megtérüljön az ingatlan értéke. Eszerint a szegedi piacon havi 350 ezer forintos bérleti díj sem lenne irreális az IKV előterjesztésében szereplő 282 ezer forinttal szemben. Folytatás az 5. oldalon Négy évtizedig maradhat birtokon belül a bérlő. fotó: Veréb Simon