Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JANUÁR 3. "MEGYEI TÜKÖR" 3 Egy Big Mac ára (S) 2.40 2.31 2.04 1.68 1.55 1.47 1.25 1.21 0.82 2.59 2.42 A Big Mac-index Nagy-Britannia Izrael Egyesült Államok Euró-övezet Szaúd-Arábia Japán Törökország Magyarország Csehország Lengyelország Oroszország Kína Dél-Afrika Forrás: The Economist Nem kell mindig biztonsági gyermekülés az autóba Rendelet - felmentésekkel A gyermekülés helyett a bevásárlókocsi is megteszi - persze csak az áruházban. Fotó: Karnok Csaba Az elmúlt hetekben a KRESZ módosítása miatt jelentősen megnövekedett a gyerekülések iránti kereslet. Mint megírtuk, január elsejétől a tizenkét éves­nél fiatalabb és 150 centiméter­nél alacsonyabb gyerekeket a sze­mélyautókban biztonsági gyer­mekülésben kell rögzíteni. Azok­ban az esetekben azonban nem kötelező a gyerekülés: ha besze­relése a kocsi gyári kialakítása miatt megoldhatatlan; ha a gye­rek a biztonsági övvel is stabilan ül; ha több csöppség utazik egy­szerre a járműben. január másodikától ötszáz és tíze­zer forint közötti helyszíni bírság­gal sújtják azokat, akik személyau­tójukban gyermekülés nélkül szál­lítanak 12 évnél fiatalabb és 150 centiméternél alacsonyabb gyer­meket. Ugyanis 2001. december 31 -én lejárt a türelmi idő és 2002. január elsejétől a több pontban is módosított KRESZ kötelezővé te­szi a biztonsági gyermekülés besze­relését a személyautókba - tudtuk meg Kovács Mihály alezredestől, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osz­tályvezetőjétől. A jogszabály-módosítás több kér­dést is felvetett: például mi az előírás abban az esetben, ha három apró gyermeket kell szállítanunk olyan „apró" autóban, amibe még az üléseket sem lehet beszerelni? Az se járható út, hogy a csecsemőt biztonsági gyermekülésbe tesszük, két idősebb testvére pedig magasí­tott ülőkén utazik, ilyenkor hova ül az anyuka. Elöl lenne hely, de a csöppség miatt öt percenként meg kellene állni, így praktikusabb len­ne, ha az anyuka hátul, a gyereke­ivel együtt utazna. A közúti közlekedés szabályairól szóló kormányrendelet több pont­ban is kitér arra, mikor nem kell biztonsági gyermeküléssel felsze­relni a gépjárművet: nem köte­lező, ha a személyautó gyári kiala­kítása miatt nem alkalmas a besze­relésére (ilyenek főleg a volt szo­cialista országokban gyártott típu­sok]. Nem büntet meg a rendőr, ha gyermekülés nélkül, de a hátsó üléshez beszerelt biztonsági övvel is megfelelően rögzített módon utazik a gyermek. Nem kell akkor sem, ha olyan autónk van, ami hátul három­személyes és egyszerre két felnőtt és két gyermek foglal benne he­lyet. Nem feltétlenül érdemes pluszgyermekülés után rohangál­nunk a városban, ha egy időben több gyereket szeretnénk szállíta­ni. Egy Ladába például nem fér el hátul egyszerre három gyerekülés, ilyenkor nem kötelező a beszere­lés. Valamint nem kell se taxiban, se mentőben, se a rendvédelmi szervek járművében. Viszont a sze­mélyautó első ülésén csak akkor utazhat 150 centinél alacsonyabb gyerek, ha nincs azon az oldalon légzsák, illetve gyereküléshez rög­zítették. A szülők nagy többsége komo­lyan vette a január elsejétől köte­lezővé tett gyerekülés beszerelé­sét. Az elmúlt hetekben Csong­rád megye és Szeged nagyobb áru­házaiban jelentősen megnöveke­dett irántuk a kereslet. Farkas Or­solya, a Cora hipermarket gyer­mekosztályának vezetője elmond­ta, hogy náluk az utóbbi két hét­ben jelentősen megugrott a biz­tonsági gyermekülések eladása. Egyre több vásárló érdeklődött utá­na, valamint az azt kötelezővé tevő jogszabályról is. - Beszélget­tem vásárlókkal. Akinek több gye­reke van, elég bosszús volt, mivel egyrészt jelentős anyagi megterhe­lést jelent a vásárlás, sőt a legtöbb autóba kettőnél több ülés nem is fér be - tette hozzá az osztályve­zető. - Decemberben mintegy ötven százalékkal több biztonsági gyer­mekülést adtunk el, mint az év más hónapjaiban. Szinte már ki is fogyott a készletünk - foglalta össze az eddigi tapasztalatokat Radvánsz­ki György, a szegedi Baumax áru­ház eladója. - Úgy vettem észre, a szülők felkészültek a KRESZ-mó­dosításra. Bejöttek az üzletbe, kész tényként vették, hogy kötelező a gyerekülés használata. A. T. J.-K. T. Gazdaság és hamburger Tények, szósz nélkül Az angol The Economist című te­kintélyes gazdasági-üzleti szak­lap minden évben elkészíti az úgynevezett Big Mac-indexet, amely az elmúlt évek során egy­re nagyobb népszerűségnek ör­vend mind a gazdasági szakem­berek, mind a laikusok körében. Az index a nemzeti valuták vásár­lóereje alapján mutatja be az adott fizetőeszeköz alul-, vagy felülérté­keltségét, méghozzá úgy, hogy a vásárlóerőt egyetlen, a világon szé­les körben elterjedt, standard minőségű termék árával határoz­za meg. Ez az egységes termék ­amely tökéletesen szimbolizálja a globalizációt - nem más, mint a legnagyobb gyorsétterem-hálózat „zászlós" terméke, a Big Mac. A karácsonykor közzétett hambur­gerindex szerint 2001 -ben egy Big Macért Dél-Afrikában adtak a leg­kevesebbet, 0,82 USA-dollárt, míg a legdrágábbnak az angol hambur­ger bizonyult, 2,89 dolláros árá­val. Az ábra a nettó árak mellett azt is mutatja, hogy az előző évhez képest miként változott az adott or­szág fizetőeszközének értéke. E szerint leginkább csaknem hetven százalékkal alulértékelt valuta a dél-afrikai rand, a „Túlbecsült fi­zetőeszköz - 2001" címet pedig az angol font érdemelte ki. Magyarország Big Mac indexe jól mutatja a forint mintegy 35 százalékos alulértékeltségét, ami persze nem öröm, de a sávszélesí­tésnek köszönhető erősödés okán jobb, mint a 2000-es index, amely­ben a forintot 51 százalékkal be­csülte alá a nemzetközi piac. Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy forinterősödés ide vagy oda, a nyugati szomszédainknak job­ban megéri nálunk hamburgerez­ni, mint otthon. O. K.K. Leomlottak a hetvenéves devizakorlátok Számla és borravaló euróban Hullámzó Balaton SULYOK ERZSÉBET Érdekes ez a kettesekkel bekeretezett két nulla így az év első mun­kanapián. Többeket megihletett már, de inkább nem idézem, mi jutott mások eszébe róla. Amúgy is mindenki a verbális agresz­szióról szónokol mostanában. Én félek. Úgy néz ki, ha az ember azt mondja, amit gondol, rögtön kérges szívű - ha nem abszolút szív nélküli -, érzéketlen állattá vedlik. Valakiknek a szemében. Az illetők aztán nem haboznak, rögvest a tudomásodra hozzák, sms, gondosan gépelt levél, név nélkül, telefon, sőt, már az is egy­re gyakoribb, hogy gyanútlanul elmész mellettük az utcán és el­mormolják melletted az átkaikat. Örülhetsz, ha nem hoz anth­raxot a postás. Úgyhogy én most inkább a Balatonról beszélnék, be van fagy­va, ez nem nagy nóvum így télen, csakhogy még sosem láttam eddig. Beállva. Majdnem olyan szép, mint befagyatlanul. A hul­lámok megvannak, csak nem mozdulnak. Megcsillan a merev ta­rajuk a napsütésben. Majdnem olyan a látvány, mintha verőfény­ben és felhők fölött kinézel a repülőgépből. A parti nádcsomók tövében kiolvadt a jég, de az is lehet, hogy ilyen helyen sose tud megdermedni a víz. A kikötő kutyája megvadulton rohan a kö­veken lefelé, a vízben valami szagot érezhet, elevenét. Már-már a természet részének képzeled magadat... Ám ekkor számodra is illatfelhő siklik át a legen. A Balaton szerelmesei, akik télen sem bírják ki a kikötő nélkül, összedobták a pénzt, malacot süttettek, meg fogjuk enni. Filmjelenet villan be, Louis de Funes, a Párizsi Opera karmesterét játssza, belekeveredik az ellenállásba, mene­kül, éjszaka megéhezik, a búvóhelypanzió konyhájában talál is étket, ám a megszálló és épp ott megszálló náci tiszt is éhes, a francia, félholtan a félelemtől, a torta díszét kínálja neki: német katona, marcipánból. Kannibál - mondja megvetéssel a náci. Látni való, hogy nézőpont kérdése minden. A sült malacot, nem mondom, hogy teljesen érzéketlenül, ám­de a malacra nézve szívtelenül - megettük. A kikötő kutyája ugyan­így járt el a csontokkal. Már csak az az eldöntendő, hogy az egyik napról a másikra ránk szakadt jövőben mit is kezdünk - egymással. A kockázatokat és mellékhatásokat tekintve legalább azt mérlegeljük, hogy nem is vagyunk marcipánból. Magyarországon mintegy 70 év után január l-jével megszűnt a kötött devizagazdálkodás, s töröl­ték a deviza-bűncselekmény fogal­mát is. Többé nem követünk el törvénysértést, ha külföldi valutá­val fizetünk idehaza. Noha a törvényes fizetőeszköz IVlagyarországon továbbra is a fo­rint, január 1 -je óta bármilyen kül­földi valutával fizethetünk az üz­letekben, szállodákban és a ven­déglőkben. Ami azt jelenti, hogy csak a lehetőség adott, ám a keres­kedelmi és vendéglátó egységnek nem kötelessége elfogadni az eu­rót, az angol fontot, avagy az ame­rikai dollárt. Az érintettek mindenütt tudnak a lehetőségről, az eltelt idő rövid­sége miatt azonban még nem ta­lálkoztak „valutás" vendéggel. Főleg olyannal nem, aki amiatt méltat­lankodott volna, hogy külföldi fi­zetőeszközét nem használhatja föl kedve szerint. A Széchenyi téri Botond étte­remben Bánfi László üzletvezető el­mondta, ha betéró vendégük a jövőben euróval kíván fizetni, ter­mészetesen elfogadják. Ebben az esetben a számlát forintban állít­ják ki számára, s a visszajárót is nemzeti valutánkban fizetik vissza. Az üzletvezető olyannyira készült Novotel: csak forintban és euróban számolnak. Fotó: Schmidt Andrea a nyitányra, hogy tegnap reggel megnézte az aktuális árfolyamokat, így naprakészen tudta, hogy szer­dán egy euró 244 forintot ért. A József Attila és a Római körút sarki éjjel-nappal nyitva tartó élel­miszerüzlet vezetője, Deák Ferenc nem számít arra, hogy a közel­jövőben a vásárlók közül bárki is külföldi fizetőeszközben szeretné kiegyenlíteni a számlát. Szerinte ez okozna egy kis bonyodalmat. Úgy gondolja, az igazi az lenne, ha a pénztárgép is tudna euróban, dol­lárban számolni, noha gondban lennének a visszajáró apróval. A Centrum áruházban a jövőben sem fogadnak el külföldi fizetőeszközt. Bozóki Mária ügyvitelvezető el­mondta, az áruházban azért is működik pénzváltó, hogy a külföl­dieket segítsék szorult helyzetük­ben. A Novotel már jó ideje euróban számol, külföldre az ajánlatokat ebben a pénznemben küldték el, va­lamint külön kérésre a számlákat is az új európai fizetőeszközre szá­mították át. Az utazási irodáknak hasonlóképpen euróban állítják ki a számlát. Aki azonban helyben, a recepción euróval, avagy dollárral kíván fizetni - tájékoztatott Kunz Péter igazgató -, az forintszámlát kap kézhez. A szállodában egyelőre inkább a pénzváltás megszigorítá­sa miatt hozott intézkedésektől tartanak, de remélik, banki felügye­let mellett továbbra is átválthat­ják a vendégeknél lévő külföldi va­lutákat forintra. A megszűnt külföldi valutákat különben már egy üzletben, ven­déglőben sem fogadják el. De a bankokban február 15-ig még min­dig forintra, vagy euróra válthatjuk a bókokból előbukkanó márkát, schilhnget. Az OTP-nél és a Pos­tabankban például forintra ingyen, euróra 2 százalék jutalék ellenében váltják át a feledésbe merülő nem­zeti valutákat. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents