Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-14 / 11. szám

6 'MEGYEI TÜKÖR­PÉNTEK, 2002. JANUÁR 11. Májusban nyithat az égési osztály A gyűjtési akció nyomán befolyt pénzből, a szegedi önkormányzat támogatásából és az egészségügyi tárca hozzájárulásából eddig 25 millió forint gyűlt össze a Szegedi Tudományegyetem gyermekklini­káján tervezett égési intenzív rész­leg kialakítására. A klinika igazga­tója, Túri Sándor professzor kérdé­sünkre elmondta: az Egészségügyi Minisztériumtól eddig 9 millió fo­rintot kaptak, ebből egy légpárnás ágyat, monitort, s infúziós pumpát vásároltak. Az igazgató a napokban újabb 11 milliós igényt nyújtott be a tárcához, amiből, ha megkap­ják, két lélegeztetőgépet vesznek. Kellene még egy légpárnás ágy, s ehhez tartozó monitor, de a legna­gyobb gondot a klimatizálás jelen­ti, mert erre végképp hiányzik 10 millió forint. - A klímaberendezés nélkül is kialakítjuk az égési inten­zív részleget úgy, hogy utólag be­építhető legyen a klíma - mondta Túri professzor, aki az osztály meg­nyitását ez év áprihs végére, május elejére reméli. Ehhez azonban nemcsak az építészeti befejezésre van szükség, hanem arra is, hogy az osztály megkapja a működésé­hez szükséges engedélyeket. A me­gyei tisztifőorvos segítséget ígért a gyors engedélyeztetéshez. A terv­rajzok január 23-ára készülnek el. Az égési osztály létrehozásáért la­kossági pénzgyűjtési akciót szer­vező Rádió 88 szerkesztője, Vass Imre arról tájékoztatott, hogy a pénzadományok gyűjtését folytat­ják. Azok, akik a V-fon körzet 17­49-es számát tárcsázzák száz fo­rinttal járulnak hozzá a gyűjtéshez. Ily módon eddig 600 ezer forint gyűlt össze. K-K. A százéves Piroska nénit köszöntötték Cikkünk visszhangja Nincs autóimport! Múlt heti, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) decem­beri sajtótájékoztatójáról szóló - hírügynökségi jelentésre támaszkodó - cikkünkben a használtautó-import feltételeivel foglalkoztunk. „A Porsche Hungária használt autó üzletága, a Weltauto nem teheti meg, hogy a törvény kijátszásával a számlánál alacsonyabb értéken hozza be az autót. Emiatt 40-50 százalékkal magasabb áron tudja csak impor­tálni ugyanazt a használt autót, mint a független kereskedők, illetve a magánszemélyek." írásunkra reagálva a Porsche Szeged leszögezte, hogy azok a használt gépjárművek tartoznak a weltauto kategóriába, amelyek hat évnél fia­talabbak, százezer kilométernél kevesebbet futottak és áruk másfél millió forint felett van. Továbbá azokat Magyarországon vásárolták, ve­zetett szervizkönyvvel és eredetvizsgálattal rendelkeznek. Használtau­tó-importtal a Porsche Hungária nem foglalkozik, így az ügyfél száz szá­zalékig biztos lehet abban, hogy a vásárolt jármű mind műszakilag, mind eredetét tekintve biztonságos. Hótakaró alatt alszik a jachtkikötő Szőke Tisza, jégfogságban Belami eurózónába vágyik Bizony, rendeztek itt egykor olim­piát is. Igaz ugyan, hogy a láng a Szegedi Vasutas SE Kossuth Lajos sugárúü stadionjában lobogott, ám a lapátolós sportok ifjú versenyzői, a vízre szállás előtt igenis errefelé nyüzsögtek a parton. Ja, persze az az olúnpia nem került be a sport vaskos krónikájába, de azért em­lékét a korosodó szegediek néha­napján felidézgetik. 1970-et írtunk akkor, és Szeged városa nyerte el a nyári úttörő-olimpia rendezésé­nek jogát. Mivel abban az esz­tendőben irtózatos nagyra hízott a Tisza, a verseny szervezői úgy dön­töttek, a kajak- és kenuvcrsenyck­nek nem is lehetne jobb helyszínt találni, mint a téli kikötő. Az akkori vörös nyakkendős sportolók persze már régen elfe­lejtették az úttörők 12 pontját, de hát a téli kikötő is sokkal elen­gánsabb 2002-ben, mint 32 évvel ezelőtt volt. Hogy mást ne mond­jak: immár jachtkikötőnek szólít­tatik, kerítés óvja biztonságát, s az egykori ladikok helyén nem is kevés igazi motorizált vízi csoda ringatózik. Aki ez utóbbiakra len­ne kíváncsi, ajánlom, még várjon egy kicsit a Tápéra tervezett sétá­val. Mert jómagam néhány nappal ezelőtt szembesülhettem a ténnyel: ily lúdeg tél idején bizony egyeden, csónakázásra alkalmas szerkezet sem szunnyad a téliből lett jacht­kikötőben. így aztán a jég minden erejével a Belvárosi híd mellől fel­vontatott Szőke Tisza diszkóha­jót, meg az elárvult mólókat szo­rongathatja. - januárban valóban nem túl sok láüúvalót kínál a kikötő, de aki csendre, nyugalomra, jó levegőre vágyik, ilyenkor sem érzi rosszul Harapni lehet a csöndet a tápéi kikötőben. magát mifelénk - invitált egy rö­vid sétára a ropogós hóban Popo­vits lózsef, a kikötőt üzemeltető Mahart Tiszajacht Kb. ügyvezető igazgatója. - Az évek során 700 hajó befo­gadására alkalmas állomást épí­tettünk itt ki, vizet, áramot mi biztosítunk, van parti darunk, sze­relőink elvállalják a kisebb-na­gyobb javításokat, egy darab 100 és egy 70 méteres móló mellett par­kolhatnak a vízijárművek. Tavaly Fotó: Schmidt Andrea 160 ha jó gazdája bérelt nálunk he­lyet, s bízom benne, elégedettek voltak az itteni szolgáltatásokal. Az idén nyárra még komfortosabb lesz a kikötő - üzemanyagtöltő ál­lomás építését tervezzük - mond­ja az igazgató, miközben már a Szőke Tisza hatalmas vastestét bá­mulom. - Ha minden jól megy, ez a ha­jó az idén már partra kerül. Ehhez viszont egy kis áradásra lenne szükség. Amíg ugyanis nem aján­dékoz meg minket a természet leg­alább nyolc méter magas vízállású Tiszával, nem tudjuk a szerkeze­tet a jachkikötő végén, kifejezetten a Szőke Tisza számára kialakított földterületre ráültetni. Ha viszont legalább ekkorára nő a folyó, sem­mi akadálya nem lesz annak, hogy a hajó is új helyre költözzön, meg­kezdődjék a felújítása, és mellette kialakíthassuk azt a kempinget, ami a kirándulók közkedvelt cél­pontja lehet - sorolta a tavaszi, nyári terveket Popovits úr. Igen ám, de addig ugyan mi dol­ga lehet itt a holtág őreinek? - fag­gattam Szegedi Jánost, a jachtki­kötő vezetőjét. - Például nekünk kell elmagya­rázni a lékhorgászásra indulók­nak, hogy legyen bármilyen ke­mény is a hideg, vastag a jég, még­sem ajánlatos az efféle szórako­zás. Sőt kifejezett tilos a jégre men­ni, mint ahogy nincs ez másként az élő Tiszán sem. Amikor pedig a horgászokat már úgy-ahogy meggyőztük, már csak azokat a gyerekeket kell más irányba terel­geüiünk, akik viszont korcsolyapá­lyának hiszik a kikötő jegét. Sze­rencsére eddig jól dolgoztunk ­egyetlen baleset sem fordult még elő ezen a télen - mesélt a csó­nakbázis decemberéről, januárjá­ról Szegedi János. Majd nem kis ke­serűséggel hangjában hozzátette: - Bár ennyire hallgatnának a jó szóra a szemetelők is. Mert bármi­lyen hihetetlen is, sok tápéi polgár úgy gondolja, akkor lesz legjobb helyen a háztartási hulladéka, ha elcipeli idáig, és zsákba gyömö­szölve dobja át a kerítésen a ki­kötőbe... BÁTYI ZOLTÁN E dátumsorolást hallva lett is nagy szomorkodás a Zsibbadt bri­gádvezetőben. S miközben Link Egon már éppen arra készült, hogy transzparenseket álht elő „Eurót minden magyar zsebbe!" felirat­tal, Belami kért szót. - Higgyék el, én magam is na­gyon vágyom már az eurózónába, de egyelőre annak is nagyon tud­nék örülni, ha forinttal bélelnék ki a bukszámat. Mert hogy muta­tok én maguknak egy statisztikát - kapott elő alig gyűrt újságot ron­gyos táskájából a külváros nyu­galmazott szépfiúja. - Amíg ugyanis fehéren-feketén kimutat­ható, hogy egy 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező általános iskolai tanár a mi országunkban évi nettó 2106 eurónak megfe­lelő forintot visz haza, a berlini ta­nár 22 ezer 347 eurót keres, pá­rizsi kollégája pedig 17 ezer 784 euróból vásárolhatja a camem­ber sajtját, nem mindegy maguk­nak, milyen ábra van a pénzre rajzolva! De említhetem én ma­guknak a minimálbért is. A dolgok mai állása szerint azzal riogatnak minket, hogy az ötvenezer forin­tos havi összeg kigazdálkodása is elképesztő terheket fog jelenteni némely vállalkozásnál. Én ugyan ezt egy percig sem hiszem, mert tavaly, a 40 ezres emelésnél is csak talpon maradt ez az ország. De az tény: amíg mifelénk efféle összegekről zajlik a vita, talán nem is kéne annyira sürgetni azt az eurót. - Nagyon helyesen szólt Belaná úr - kapott el két darab, összetö­résre vágyakozó jxrharat Józsi csa­pos. - Es mindehhez csak annyit tennék hozzá: ha valaki fejében megfordult a terv. miszerint a számláját csak akkor egyenlíti ki, amikor euróba fizethet, irtózatos sebességgel feledkezzen meg erről az ötletéről - indult az asztalok­hoz Józsi, s hatalmas tenyere lát­tán már nyíltak is a pénztárcák. BÁTYI ZOLTÁN Az ünnepeltet Futó Antal, a szegedi önkormányzat nyugdíjas­ügyekkel foglalkozó referense is köszöntötte. Fotó: Karnok Csaba Alig lehetett szombat délután el­férni Dorozsmán, a Szekerce utcai kis házban, ugyanis a 100. szüle­tésnapját ünneplő Csiszár István­nét köszöntötték családja, is­merősei és a szegedi önkormány­zat képviselői. Piroska néni 1902. január 14­én született Szegeden. Élete nagy részét a röszkei tanyavilágban töl­tötte. Itt nevelte hat gyermekét, emellett dolgozott a földjükön, va­lamint gondoskodott az állataikról is. Az államosítás után sors­tár-saihoz hasonlóan ő is téesz­dolgozó lett. Négy éve, miután megromlott az egészsége, legfia­talabb lányához költözött Dorozs­mára. A százéves néni ma is akt­ív. Nyaranta a ház körüli kis kert­ben gyomlálgat, kapálgat. Ha a nö­vények nem igényelnek ápolást, akkor nagyokat sétál. Mindenho­vá elkíséri hű társa, Pici, az ap­rócska kutya. Hiába lakik csak a legfiatalabb lá­nyával és vejével, valamint kutyá­jával, sosincs egyedül, hiszen nagy a család. Hat gyermeke, 14 unoká­ja, 25 dédunokája és 4 ükunokája közül mindig felkeresi valaki. Ré­gi szokás már Csiszáréknál, hogy újév napján összegyűl az egész fa­mília. Ilyenkor egy gombostűt sem lehet leejteni a házban. A családokon, barátokon és is­merősökön kívül a szegedi önkor­mányzat is felköszöntötte Piroska nénit. Futó Antal, a nyugdíjas­ügyekkel foglalkozó referens és Ke­rek Attila irodavezető ajándékcso­magot, valamint hatalmas csokrot nyújtott át a néninek. K.T. Szegény nyugat-európaiak! ­csapta össze az összes kezét (s némely lábát) a nagy sopánko­zástól Plüss Eta. S ha nem kellett volna olyan gyors mozdulattal el­rántania vilmoskörtéjét Bika Jenő elöl. talán még a Zsibbadt brigád­vezető könnycsorgatös házibaj­nokságára is benevez. - Elárulná kedves Etdcska, mo­mentán melyik nyugati nemzet hányatott sorsú [xrlgárai miatt ag­gódik ekkora hevülettel! A svájci bankárokat sajnálja, a francia szál­lodatulajdonosokat, netán a mo­nacói kaszinóban ücsörgök miatt fáj a feje! - vigyorgott Snájdig Pe­pi, miközben egy alig használt kétszáz forintost bányászott elő (mintegy utolsó tartalék felhasz­nálásába kezdve) alig likas far­zsebéből. - Jaj, ne legyen már mindig olyan komolytalan! Igenis baj­ban vannak a Lajtán túl a né­pek, mert hogy egyik napról a másikra a nyakukba szakadt az új pénz, az a bizonyos euró, és most azt se tudják, hogyan szá­molják ki a fizetni valójukat. Vagy maga szerint olyan könnyű meg­jegyezni hogy egy euró 1,95583 német márkát ér az átváltáskor, míg mondjuk az olaszoknak 1936,27 lírát kellett adniuk azért, hogy egyetlen új pénz csöröm­pöljön a zsebükben. - Ej, de hatalmas nagy pénzügyi szakember lett magából kedves Etdcska - ámuldozott Ló Elek. - De azt hallotta-e, hogy az euróérme, az ö nagy nikkeltartalma miatt bőrirritációt is okozhat. Egy olasz­országi felmérés szerint a bank­ban és a kereskedelemben dolgo­zók között pedig terjed a fejfájás, az álmatlanság és a szexuális hevület csökkenése, s mindezért egyér­telműen az euró bevezetése okol­ható. - Ez mind semmi! - tört utat magának nagy hangoskodva Mi­nek Dönci. - Én meg azt olvas­tam. hogy a taljánoknál a kurtizá­nok az euró ürügyén emelték a tarifáikat, és ha a berlini örömlá­nyok nem vezettek volna be ked­vezményeket a közös európai pénz tiszteletére, hát nem is tudom, mi­vé lenne a világ az unióban! - Maguk gyárilag ennyire lököt­tek, vagy csak most sántult le az agyuk a hidegtől! - szakította fél­be a társalgást Bovden Béci. - Csak nem hiszik el ezt a rengeteg sület­lenséget! főbb lenne, inkább, ha azt próbálnák kideríteni, mikor tömik degeszre a mi zsebünket is euró­val a munkahelyen, ahogy az ugye­bár illendő egy uniós polgár eseté­ben. Mert én bizony még emlék­szem olyan politikusi kinyilatkoz­tatásokra, amikor azt mondták be­le a mi fülünkbe: 2000-ben Ma­gyarország uniós tagállam lesz. Az­tán elhangzott a következő dátum: 2002-ben, de nem később. Majd szent esküvéssel fogadkoztak a dip­lomaták, meg egyéb kiművelt em­berfők, hogy 2004 és punktum. Most meg már azt hallom, hogy 2006-nál hamarabb talán mégsem léphetünk be abba a szépen kifes­tett Európa-házba. Németh György rajza

Next

/
Thumbnails
Contents