Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-14 / 11. szám

4 -AKTUÁLIS­SZOMBAT, 2002. JANUÁR 12. A bűn poétikája Kettős premiert tartottak a hét vé­gén a szegedi Pinceszínház és Művész Kávézóban: egyrészt pén­tektől a Horváth Mihály utcában a város egyetlen magánvállalko­zásban létrejött színháza kezdte el működését, másrészt Darvasi László, lapunk munkatársának Vizsgálat a rózsák ügyében című bűnügyi lengendáját választották a művészek a teátrum nyitó előadásaként. Elfogultság nélkül állítható, a darabválasztás telitalá­lat volt. A Pinceszínház - amely a szó szoros értelmében egy pince­helyiségben profi módon kialakí­tott játéktér - intim és komor han­gulata szerencsésen erősítette a darabbéli börtöncella nyomasztó légkörét, a kimondott és elhallga­tott szavak erejét, érzékelhető volt a színészek minden rezdülése és fi­nom gesztusa. A költői nyelvezetű és metafizikai magasságokba emelő műben arra az egyszerűnek tűnő kérdésre keresik a választ, hogy az istentiszteleten miért hányta le egy fiú a szent növény­ként tisztelt rózsát ábrázoló fres­kót? Bűnös tettének mi volt az in­dítéka? A titokzatos és abszurd cselekedet megértésének és felde­rítésének szándéka generálja a da­rab dramaturgiáját, amely a bűn, bűnhődés és büntetés kérdéskö­rét egyszerre több nézőpontból vizsgálja. A misztikus, krimiszerű legendát a magyar színjátszás ha­gyományos eszközeivel nem érde­mes megközelíteni, költői finom­ságú és érzékletesen szép képeket álmodott színpadra a darab ren­dezője, Czeizel Gábor, aki már két másik Darvasi-darabot, a Bolond Helgát és az Argentínát is rendez­te. A sokarcú és sokféleképpen ér­telmezhető igazságot az eltérő időben és térben játszódó esemé­nyek egymásra vetítésével láttatja az előadás. A produkció szereplői: Pál András, Kancsár Orsolya, Kan­csár József, Balog József, Terescsik Eszter, Mónos Zoltán és Szűcs László voltak. A jelmezeket Papp Janó tervezte. A pénteki színházavató bemuta­tó zsúfolásig megtelt nézőterén a vállalkozás támogatói, színházi emberek és szimpatizánsok fog­laltak helyet. Az előadás végén Kancsár József, a Pinceszínház művészeti vezetője pár keresetlen szóval köszöntötte a közönséget, akiket egy-egy pohár pezsgővel in­vitált a színházterem melletti Művész Kávézóba. A hangulato­san kialakított kávézó a tervek sze­rint a jövőben helyet ad a színház­hoz kapcsolódó kulturális esemé­nyeknek, író-olvasó találkozók­nak, zenés esteknek és kiállítá­soknak. A pénteki premierrel egy időben ugyanitt nyílt meg Czeizel Balázs Fotótarot című, közel har­minc fotográfiát bemutató tárlata. A Pinceszínház legközelebb 17­én, csütörtökön, majd 20-án, 24­én, 30-án és 31 -én este fél nyolc­kor játssza a Darvasi-darabot. Eb­ben a hónapban egy másik bemu­tatót is terveznek, Katajev A kör négyszögesítése című előadást 25­én láthatja a közönség. LÉVAY GIZELLA Kötelező lesz a szakok párosítása A képzés költségei Egy kormányrendelet értelmé­ben az idén az egyetemek böl­csészkaraira jelentkező diákok számos szakot nem vehetnek fel önállóan. Bár az intézmények általában nem emelték meg a költségtérítés összegét, a szege­di kar dékánja szerint a hallgatók képzése többe kerül, mint eddig. Az egyetemekre és főiskolákra je­lentkező fiataloknak idén is már­cius 1-jéig kell elküldeniük felvé­teli kérelmüket az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodához. Egy tavaly nyáron hatályba lépett kormányrendelet értelmében az egyetemi bölcsészszakokat - né­hány kivételtől eltekintve - más szakkal kell társítani. Nem vehető (cl önállóan az amerikanisztika, a bolgár, a cseh, az esztétika, az észt, a filmelmélet és filmtörténet, a finn, a finnugor, a horvát, az infor­matikus könyvtáros, a lengyel, a nédcrlandisztika, a román, a romo­lógia, a skandinavisztika, a szerb, a színháztörténet, a szlovák, a szlo­vén, az ukrán és az újgörög szak. A jogszabály azt nem köti meg, hogy ezeket a képzéseket főiskolai vagy egyetemi szakokkal párosít­ják-e. Egyetemi szintű szakkal kell azonban társítani az altajisztika, az arab, az assziriológia, az egyiptoló­gia, a hebraisztika, az indológia, az iranisztika, a japán, a kínai, a kom­munikáció, a kulturális antropoló­gia, a latin, a mongol, a mű­velődésszervező, a néprajz, a tibe­ti és a török szakokat. A pedagó­gia szakot a hallgatóknak egyete­mi szintű szakkal, vagy főiskolai szintű tanári, tanítói, gyógypeda­gógiai képzéssel kell társítaniuk. Kiss Ádám, az Oktatási Minisz­térium felsőoktatási helyettes ál­lamtitkára a változás kapcsán el­mondta, a bölcsészképzésben vi­szonylag kevés költségtérítéses hallgató vesz részt. Az általuk fize­tendő összeget a felsőoktatási in­tézmények már meghatározták a kővetkező tanévre, és ezeket a felsőoktatási felvételi tájékoztató közh. A helyettes államtitkár meg­jegyezte: bár a költségtérítés össze­gének meghatározása az intéz­mény hatásköre, az elmúlt évi és az idei összegek a bölcsészkarok többségénél gyakorlatilag nem vál­toztak. A módosítás szerinte nem is lenne indokolt, hiszen az intéz­ményeknek 2002-ben már kredit­rendszerű képzést kell indítaniuk. A bölcsész képesítési követelmé­nyek alapján pedig az egyszakos és kétszakos hallgatóknak féléven­ként gyakorlatilag azonos számú kreditet kell teljesíteniük. Ezért a kétszakos képzésben - fogalma­zott Kiss Ádám - az oktatás fajlagos költségigénye nem növek­szik. Ezt azonban vitatja Berta Árpád, a Szegedi Tudományegyetem Böl­csészettudományi Karának dékán­ja, aki úgy véli: azt bárki belátja, ha valaki egy helyett két szakon kap diplomát, az nem kerülhet ugyan­annyiba. A hallgatók terhelése kap­csán pedig elmondta, hogy két sza­kot nem lehet ugyanolyan inten­zitással végezni, mint egyet. Példa­ként említette, hogy a kétszakos hallgatónak több előadásra kell be­ülnie. A szegedi bölcsészkar a le­velező tagozaton szedett költségté­rítések közül egyedül a szintén más szakkal társítandó kommuni­káció szakon emelte az összeget. Berta Árpád ugyanakkor továbbra sem érti, miért kötelezi a minisz­térium a munka mellett tanuló ­akár diplomával is rendelkező ­embereket még egy képzés felvéte­lére. HEGEDŰS SZABOLCS Rómaijog-előadás előtt fogták el a rendőrök Börtön helyett az egyetem Folytatás az 1. oldalról - Saját néven és valós személyi adatokkal jelentkezett az egye­temre! - természetesen, hiszen mi ér­telme lett volna más helyett elvé­geznem. Nem beszélve az ezzel já­ró költségekről, hiszen nem titok, hogy egyetlen félév elvégzése a tan­díjat, a könyvek árait és az utazá­sokat is számítva mintegy 100 ezer forintba kerül. Egyébként általá­ban mindenhol a saját nevemen szerepeltem. - Tartott a lebukástól vagy már gondolt arra, hogy esetleg meg­úszhatja! - természetesen tartottam a le­bukástól, mindig nyitott szemmel jártam, azonban ez semmiképp sem jelentette azt, hogy bujkál­tam és rettegtem. Óvatos voltam, kerültem mindenféle konfliktus­helyzetet. Kezdetben nehezebb volt elviselni azt a nyomást, amely az ilyen életforma miatt nehezedett rám, de néhány hónap alatt akk­limatizálódtam, és már egy éve úgy éltem, mint azelőtt. - Mikor évült volna el a bünte­tése! - A törvényi szabályozás szerint az öt évnél rövidebb tartamú bün­tetések öt év elteltével évülnek el. Akkor, amikor befejeztem volna a tanulmányaimat. - Tudta valaki az egyetemen, hogy milyen státusban végzi a ta­nulmányait! - Jó kérdés... Kezdetben biztos, hogy senki sem tudta, hisz mé­lyen hallgattam mindenről, ami korábbi életemmel és a bűnnel kapcsolatos. Ráadásul kissé elfer­dítve meséltem jelenlegi életemről, de csak amennyire biztonsági okokból szükséges volt. Később ta­lán már sejthették... Nem tudom. - Hogyan bukott le! A jogi kar Dugonics téri épülete előtt fogták el Bálint Tamást. A férfi folytatni szeretné tanulmányait. Fotó: Schmidt Andrea - Csupán 99,99 század százalé­kig vagyok meggyőződve lebuká­som pontos okairól, nem szeretnék senkit sem megvádolni. Sejtése­im persze vannak, de lehet, hogy tévedek, és igaztalanul nem vádo­lok meg senkit. Egyébként a rendőrök akkor fogtak el, amikor a rómaijog-előadásra megérkez­tem. Nem volt videofilmekben gyakran látható, a közvéleménynek szóló demonstráció a kommandó­sok előadásában, szép csendesen odajöttek az egyetemi épület előtt hozzám a civil nyomozók, és elfog­tak. Valószínűleg tudták, hogy nem fogok ellenállni, hiszen nem va­gyok erőszakos ember. Valahol hi­báztam, így eljutottak hozzám, ők nyertek. - Az egyetem kizárta, vagy még mindig egyetemi hallgatónak szá­mít! - Tudomásom szerint eddig nem törölték a nevemet a hallgatók név­sorából. Egyébként nagyon szeret­tem volna folytatni a tanulmánya­imat, de a Szegedi Börtön és Fegy­házban a nevelők azt mondták, nincs esélyem arra, hogy legalább a vizsgákra kiengedjenek. így nem tudok részt venni a félévi vizsgákon, ezután valószínűleg megszűnik hall­gatói jogviszonyom, amit nagyon sajnálok. A büntetés-végrehajtás állandóan és minden lehetséges fó­rumon arról nyilatkozik, hogy a legfontosabb nevelési szempont a börtönökben az eb'téltek szabadu­lására történő felkészítés, amely­nek egyik legfőbb része a szakkép­zés. Én szeretném folytatni a ta­nulmányaimat, de úgy tűnik, nem engedik, bár szerintem megoldha­tó lenne. Tehetetlennek érzem ma­gam. - Milyen jegyei voltak! - Az első félévet 3,4-es, míg a másodikat 3,8-as átlaggal végez­tem, ami jó eredménynek számít. Ezen felül 2001. áprilisában közép­fokú, úgynevezett „C" típusú nyelv­vizsgát tettem, amely az egyetem el­végzésének, illetve a diploma ki­adásának feltétele. - Mi volt a kedvenc tárgya! - A magyar állam- és jogtörténet. Minden előadáson ott ültem, és el­mondhatom, hogy az előadások na­gyon érdekesek és tanulságosak vol­tak. A második évben nagyon vár­tam a büntetőjogot, hiszen én saj­nos már gyakorlati tapasztalattal rendelkezem. Szerettem volna a gyakorlatban látottak nem ritkán kellemetlen ébnényeit, illetve azok magyarázatát vagy cáfolatát elmé­letben is igazoltnak látni. Nagyon sajnálom, hogy nem lesz alkalmam összevetni az elméleti büntetőjo­got a gyakorlati alkalmazás helyes­ségével vagy helytelenségével. Bálint Tamás ellen jelenleg is fo­lyik büntetőeljárás, a rendőrség csa­lással gyanúsítja. Védője, Krajkó Zoltán szegedi ügyvéd szerint ebben az eljárásban védence nem bűnös, hanem csupán arról van szó, hogy az ő személyi adataival visszaélve követtek el ismeretlen személyek bűncselekményt. Krajkó szerint a nyomozás adatai alapján megál­lapítható, hogy sem személyi, sem tárgyi bizonyíték nem szól Bálint Ta­más ellen. OLÁH ZOLTÁN Nemek és számok Ördöngös tudománynak tartják sokan a statisztikát mondván: minden, s persze „mindennek az ellenkezője" bizonyítására is alkalmas. E vélekedés megingatásának lehetnek tanúi A nőkről a statisztikai adatok tükrében című közéleti kávéházi est vendégei ma este 6 órától, a Royal Szállóban. Az esten kiderül, van-e neme a számoknak. Pontosabban arról esik szó, hogy mi az értelme a statisztikai adatok nemek szerinti gyűjtésének (a férfiak és nők alkotta) társadalomról. A csupasz számhalom csak összehasonlítással, elemzéssel lesz valós információ. A Szegedi Közéleti Kávéházban Klonkai Lászlóval, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatójával Újszászi Ilona újságíró, lapunk Nő-unió című mellékletének szerkesztője beszélget. Jelenet az előadásból: Pál András és Kancsár Orsolya. Fotó: Veréb Simon Maradt a rekordösszegű nyeremény a hatoslottón Fortuna egyetlen kegyeltje fél­milliárd forinttal gazdagodha­tott volna, ha a hatoslottón ki­húzzák a számait. Magyarország legnépszerűbb szerencsejátéka, az ötöslottó után a hatos is rekor­dösszeggel kecsegtette a játéko­sokat. A nagyobb esély - mivel 45 számból kell eltalálni hatot ­mégsem okozott zsúfoltságot a lottózókban. Megdőlt a valószínűségszámítók és a statisztikusok állítása, misze­rint átlagosan öt-hat hét is ele­gendő ahhoz, hogy a hatoslottón valaki telitalálatot érjen el. Már 14. hete halmozódik a nyeremény. A szerencsés félmilliárd forintot vihetett volna haza, ha az ő szá­mait húzzák ki a tegnap esti sor­soláson. Meglepő, hogy a rekord­nyeremény mégsem vonzott annyi embert a lottózókba, mint amennyire előzetesen számítot­tak a szakemberek. Az ötös halmo­zódó összegénél jóval többen kísér­tették hétről hétre a szerencsét, most aránylag stabilnak mondha­tó a szelvényszám, 2 millió 400 Melyiket válasszam? Az esély persze mindegyiknél ugyanaz. A re­kordösszeg megnyerésének lehetősége nem okozott tumultust a totó-lottózókban. Fotó: Karnok Csaba ezer darab érkezik be hetente a mint az ötösnél. Ezt egy képlettel Szerencsejáték Rt-hez. Pedig a ha- könnyen ki is lehet számítani: tosnál jóval nagyobb a nyerési esély, 45x44x43x42x41x40 részered­ményt el kell osztani Ix2x3x 4x5x6-tal, így megkapjuk, hogy 8 millió 145 ezer 60 lehetséges ered­ménye lehet a húzásnak. Az ötös­nél a variációk száma 43 millió 900 ezer fölött van. Szeged szombaton nem égett lot­tólázban. Senkinek sem kellett hosszú percekig várakoznia, míg íeladhatta szelvényét. - Nem jött össze az ötösnél, most reményke­dek, hogy a hatosnál szerencsém lesz - mondta a Mars téri lottózó­ban Nagy Artúr. A fiatalember csak tíz szelvényt töltött ki, mert azért jó, ha marad nála legalább egy sör­re való az 1500 forintból. Asztal­társa még kisebb tételben játszott. Kiss Melinda mindössze egyetlen szelvény kitöltésén fáradozott. Az egyetemista lány félórás üldögélés után döntötte el, melyik hat szá­mot jelöh meg. - Fogalmam sincs, miért gondolkodtam ennyit - vá­laszolta. Megfordult a fejében, hogy figyelembe veszi szerelme életko­rát és megismerkedésük dátumát, aztán mégis „kapásból" ikszelt be hat számot. KORMOS TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents